Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-28 / 229. szám
T976. szeptember 28., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Feladat: a 'hatékonyság fokozása Két esztendővel ezelőtt, 1976. októberében —, amikor már hat halálos baleset volt abban az évben az Ózdi Kohászati Üzemekben, ésuz év végéig még egy hetedik ember is az életét vesztette — radikális munkavédelmi intézkedésekről számoltunk be. Akkor ezer lő részvételével rendkívüli munkásvédelmi konferenciát tartottak a vállalatnál, amelyen részt vetlek a szocialista brigádveze- tök, művezetők, üzemvezetők, gyárrészlegi főmérnökök, főosztályvezetők és természetesen a munkavédelmi örök is. A konferencia után, vezér- igazgatói utasítás született, melynek lényege a következő: „Elsődleges a munkavédelem! A technológiai utasításokat sértő munkavégzést még termeléskiesés árán is meg kell szüntetni!” Az 1976-ban hozott radikális intézkedéseknek, valamint az azóta bevezetett műszaki, technológiai fejlesztéseknek megvan a hatása. Ezzel kapcsolatban dr. Fürjes Emil műszaki igazgató lapunk munkatársának elmondotta, hogy a vállalatnál az elmúlt két évben javult a munka- védelem helyzete, az idén az első fél évben a balesetek, a csonkulásos, a halálos balesetek száma kevesebb; így az általános munkavédelmi helyzet is jobb, mint a korábbi évek bármelyikében. (Azóta, sajnos történt már egy halálos kimenetelű üzemi baleset). A kevesebb baleset, a csonkulásos és a halálos balesetek számának kedvező alakulása döntő módon azzal magyarázható, hogy sikerült a munkavédelemmel való foglalkozást a vállalat minden szintjén hatékonyabban végezni, mint a korábbi években. A vasasszakszervezet elnökségének határozata nyomán megtett vállalati intézkedések, az éves komplex tervekben meghatározott biztonságtechnikai feladatok, a munkavédelmi helyzet javítását célzó intézkedések a vezérigazgatói értekezleteken hozott döntések végrehajtása, a vállalat munkavédelmi főosztályának szervező1 tebb munkája, a gyárrészlegek vezetőinek, biztonságtechnikai megbízottaknak, a munkavédelmi aktívahálózatnak és nem utolsósorban a szocialista brigádvezetőknek hatékonyabb munkája a balesetek megelőzése érdekében eredményesnek bizonyult. A vállalatnál a múlt évben a szociálpolitikai terv alapján 419 millió forintot, az idén pedig az- első fél évben kereken 180 millió forintot fordítottak a munkavégzés biztonságát szolgáló beruházásokra, fejlesztésekre. A munka- és egészségvédelemre fordított összegből jelentős részt használtak fel a nehéz fizikai munka megkönnyítésére, a veszélyforrások csökkentésére, a munkahelyek kulturáltságának biztosítására. Ezentúl, természetesen, évente közel 20 millió forintot fordítanak különböző vé..' dőfelszerelésekre — ruházat, szén.üveg stb. —, amelyek közvetlenül szolgálják a munkásvédelmet. Emellett az aktívák odaadó munkája, a brigádok tagjainak növekvő részvétele a balesetek elkerülésében igen fontos tényező. A műszaki igazgató szerint az egyik legnagyobb probléma az, hogy a veszélyforrások és a balesetet, előidéző okok ismétlődnek. Az idén az első fél évben a balesetek nagyobb hányada — 28 százaléka — az anyagmozgatás során történt. Huszonnyolc baleset következett be üzemi közlekedés közben. Gyakorlatilag a vállalat minden hatodik dolgozója elesés miatt került betegállományba. A baleseteknek közel fele — 46,4 százaléka — szakmunkásokkal történt, olyanokkal, akik három éven keresztül tanulták szakmájukat, megismerték az ezzel kapcsolatos biztonságtechnikai követelményeket. Viszonylag magas — 43,6 százalék — a 30 éven aluli, tehát a fiatal balesetesek száma. A baleseteket előidéző okokat vizsgálva a vállalatnál megállapították, hogy a balesetek 34 százalékát a sérültek vigyázatlansága, vagy figyelmetlensége idézte elő. A baleseteket eiőidéző okok között gyakori a szabályszeges. Mint a műszaki igazgató elmondotta, a bekövetkezett balesetek közül 18 esetben maguk a sérültek voltak a szabálysértők, 18 esetben a munkatársak, illetve az illetékes vezetők szegtek meg valamilyen előírást Az ösz- szes balesetekhez viszonyítvá ugyan harmadik helyen áll a rossz gép- és szerszámhasználatból, valamint a védőeszközök mellőzéséből származó balesetek száma — az idén az első fél évben 15 — azonban ezeket is súlyos mulasztásként ítélik meg az Ózdi Kohászati Üzemeknél, annál is inkább, mivel ezeket az okokat megelőző intézkedésekkel könnyen el lehetne hárítani. A munkavédelmi helyzetet vizsgálva a szükséges következtetéseket is levonták a vállalatnál. A műszaki igazgató első helyen említette azt, miszerint az elért javulás nincs arányban azokkal a növekvő erőfeszítésekkel, amelyeket anyagiakban és emberi munkában eszközölnek. Mint mondotta, cselekvésük hatásfoka nem minden esetben kielégítő, ezért igen fontosnak tartják a megelőzést, a munkavédelmi oktatás formalitásainak elhagyását, a tartalmi tevékenység erősítését e téren, mégpedig úgy, hogy ez a gyakorlati hasznosítást szolgálja. B'okoz- ni kívánják — éppen a balesetek megelőzése, ismétlődése érdekében — a korszerű pszichológiai tényezőket és berendezéseket, az alkalmas- sági vizsgától kezdve a helytelen munkafogások kiküszöböléséig. Igen fontos megállapítás az is, hogy a vállalat baleseti helyzetének további javítása nem a fejlesztésekre, a korszerűsítésekre fordítható összeg nagyságától függ, azaz elsősorban nem pénzkérdés. Fokozni kell a fegyelmet általában, ezen belül a technológiai fegyelmet, minden módon törekedni kell a balesetvédelmi rendszabályok betartására, betartatására. Ezen a terelülen a vezetőknek és a munkásoknak egyaránt nagy a felelősségük; nem szabad eltűrni semmiféle vigyázatlanságot, gondatlanságot. A szemléletváltozáson túl következetességre és számonkérésre egyaránt szükség van. Az Ózdi Kohászati Üzemek legutóbbi munkavédelmi konferenciáján a helyzetet elemezve megállapították, hogy a vállalatnál a baleseti mutatók a több évtizedes munka eredményeként olyan szintet értek el, amelyeknek további javítása az eddigi módszerekkel már csak kismértékben valósítható meg. Ez azt jelenti, hogy az óvó rendszabályok. a balesetvédelmi előírások, a különféle ezzel kapcsolatos utasítások és intézkedések egész tömkelegé áll most már rendelkezésre. A továbbiakban tehát nem az intézkedések számát kell szaporítani, hanem arra van szükség, hogy a meglevő rendszabályok, intézkedések következetes betartását kell szorgalmazni. Vagyis a munkavédelem területén is előtérbe lépett a hatékonyság fokozása, a hatásfok növe" lése. Ä Oravcc János Bányásziskások Puttón Emelődaru magasodik ki a tájból, építők dolgoznak a falakon — új lakótelep körvonalazódik ki Putnokon, a nagyközséget átszelő minit közelében. Két ütemben 290 lakást építenek fel a területen, s tulajdonosaik bányászemberek lesznek. A négyszintes, két. két és félszintes, összkomfortos lakások csú- ■zózsalus eljárással készülnek a kivitelező, a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat ez év tavaszán kezdett hozzá a tényleges építéshez. A tervek szerint a jövő évben befejeződő első szakaszban 190 lakásba költözhetnek be az új lakók. Ezután újabb 100 lakást építenek fel. amiknek átadását az ötödik ötéves tervidőszak végére programozzák. Ezzel párhuzamosan készül el a 92 garázs is a gépkocsi-tulajdonosoknak, - az új lakótelepen lesz óvoda. iskola és szolgáltató létesítmény is. A beruházási költségek előteremtésében besegítenek a putnoki üzemek, szövetkezetek. A tanácsnak 3,8 millió forintja van, a termelőegységek ehhez hozzáadtak további 1,8 milliót. Szép példája az áldozatvállalásnak a Putnoki Bányaüzem segítsége, hiszen 900 ezer forinttal járult hozzá a költségekhez. Az óvodát egyébként százsze- mélyesre tervezik, s a lakossági szolgáltatásoknak egyelőre egy ABC-áruház tesz majd eleget. Az élőmunka csökkentését, az emberi erővel való takarékoskodást, összességében ,a munka hatékonyságát növelő betonozó gépláncot alakítottak ki a Zala megyei Állami Építőipari Vállalatnál. A központja az óránként 45 köbméter keveréket előállító automatikusan működő betonüzem. Ezt mindössze 3 ember irányítja. Az üzemből mixer-kocsikkal szállítják el a betont, azokból pedig szivattyú továbbítja a felhasználás színhelyére. A szivaty- tyúrendszer akár 80 méter magasságba is eljuttatja a betont. Fan csal, Egyetértés Tsz Játék a ... no. nem a betűkkel. Inkább egy kis asz- szociációs készségvizsgálat. Mi jut róla eszembe: gyümölcs? Alma. Az almáról pedig? Jonatán, golden, starking. És mindezekről a fajtákról? Tudom a Nyírséget kellene említenem, de nekem inkább Fancsalra áll a szám. Tudom, hogy a nyírségi gyümölcsnek nagyobb a híre, de tehetek róla, ha én a fancsalit ismerem? Miközben beleharapok egy piros jonatánba, egy kicsit groteszknek tűnik számomra: fancsali alma — piros jonatán. De groteszk, nem groteszk: a fancsali alma cseppet sem „fancsali”. Almára, fajtára jellemző édeskés, savanykás, kellemes ízű. Azt hiszem, akik a Szovjetunióban, az NDK- ban, vagy az NSZK-ban vásárolnak belőle, azok sem mondhatnak mást. Még idén sem! Pedig ahogy az egyik gazda, Pétervári Sándor főkertész mondja, az idei esztendő — hasonlóan a tavalyihoz — nem volt zavartalan az 54 hektáros almás- kert: életében. Mert bizony a tavaszi fagyok 25—30 százalékos kárt okozva itthagyták névjegyüket. A terv 150 vagon almájával szemben így nem is lesz több 120—130 vagonnál és az exportminőség hányada sem haladja meg a 70 százalékot. De... és itt jön a főkertész realitása: — Még így sem szólhatunk egy rossz szót sem, hiszen ismerve a megye többi gyümölcsösét. talán még nálunk a legkedvezőbb a kép. Mert az tény, az idei időjárás különösebben sehol «nem kedvezett a gyümölcstermesztésre. Mindenhol kisebb a mennyiség és gyengébb a minőség. Egy az almaszedők közül: Kiss Katalin ... és a ládahegy. A fancsaliaknak a körülményekhez képest mégis jobb termése elsősorban annak tudható be. hogy ami az emberen múlott, azt megtették. Bár apróságnak látszik, mégis összefügg ezzel az állítással az a tény, hogy a szeptemberi, járási „ifjú növényvédő szak- és betanított munkások szakmai vetélkedőjén” az első két helyezést fancsalink szerezték meg. Az ilyen vers-nyelten előkelő helyezéssel honorált értés előjön a mindennapok munkájában is! És ez a lényegesebb ... Ügy gondoljuk, a fancsalink évről évre bizonyított almaszeretete és értése juttatta ahhoz a hírnévhez az itt termesztett almát, amivel az jelenleg méltán bír. Nem árt megjegyezni, hogy itt a Nagyerdő dűlőben termesztett alma 90 százaléka (átlagos időjárású, szélsőségtől mentes évben) exportra kerül. Az idei szüret szeptember 5-ével a fehéráruk — londoni pepin, parker pepin, a téli arany parmen — szedésével megindult. Ez utóbbit az NSZK-ba szállítják, ahol a fajta rendkívül közkedvelt a lakosság körében. Megkóstolva az almát, s hallva jó tárolhatóságáról nem csodálkozunk a németek ízlésén. Újdonság itt is a konténerbe történő szedés. Mint a Bodrogközi Állami Gazdaság gesztorságával működő' gyümölcstermesztési rendszer tagjai, a konténeres almát az állami gazdaság sárospataki hűtőházába szállítják, ahonnan a Hun- garofruct közvetítésével kerül majd tőkés exportra. De mint ahogy már említette, rendszeresen szállítanak a Szovjetunió részére is (például nagyon sok gol- dent). és az NDK-sok átvevője sincs munka nélkül a forróencsi állomáson. Ottjártunkkor még ládahegy állt a fancsali almáskertben, mintegy jelezve: a munka dandárja még ezután következik. A tsz asz- szonybrigádjaira (például a Jonatán szocialista brigád tagjaira, velük találkoztunk is), valamint az itt serénykedő encsi gimnazistákra, hernádvécsei szakmunkás- tanulókra és fancsali általános iskolásokra, tehát bőven vár még dolog, feladat. De miért ne oldanák meg? (hajdú) Az elnök asztalára kirakott díszműáruk között vaskos, kerámiából készült mágneses tapadó-számra esik pillantásom. — Ezt ismerem. Az LKM- ben láttam ilyet. Ezzel jelölik. vagy akarják megjelölni az öntecs minőségét. — Éppen a diósgyőri kohászatnak gyártjuk — magyarázza Ullrich József elnök: — Az igényük évente 600 ezer darab, ez évben 150 ezret tudunk adni. Jövőre a hazai anyagból készült termékből 3—4 millió forint értékű árut gyártunk. Nemcsak a hazai ipart látjuk el, s importot takarítunk meg vele, hanem remény van francia exportra is. A tájékoztatás kedvéért el kell mondani, hogy 26 éve — az egyik ktsz részlegeként — hat ember vállalkozása alapozta meg a Bodrogkeresz- túri Kerámia Ipari Szövetkezetét. Hosszú éveken át az Ullrich dinasztia szinte művészi igényű mesterségét folytatva, csak díszműáruk készítésével foglalkoztak. Ezzel viszonylag rövid idő alatt hazai, majd világsikert értek el, hiszen jelentős értékben szállítottak bodrogkeresztúri terméket Észak- es Dél-Ame- rikába, az NSZK-ba, Dániába, sőt a Szovjetunióba is. Most pedig az érdekelt külkereskedelmi szervvel való együtt. működésben Varsóban, valamint Berlinben állítják ki a szövetkezet termékeit. Jó eredménnyel dolgoztak, hiszen a tavalyi 27,7 millió forint árbevétellel szemben ez évben várhatóan 39—40 millió forintot könyvelhetnek el. A közösséget az jellemzi, hogy figyelemmel kíséri a piaci igények változásait, új és új termék készítésével kísérletezik. Egy időben például készítettek cserépkályhákat is. Pár év elteltével — az olajkályhák elterjedése nyomán — megszüntették a cse- répkályha-gyártást. s új termék. az ipari kerámia — a pirokorit-gyártását kísérletezték ki. Ma már ott tartanak, hogy az össztermelés 30 százaléka ipari kerámia. 1968 második felében kezdték meg a nagy keménységű, kopásálló alkatrészek úgynevezett oxidkerám iából való gyártását. Erre olyan ipari berendezéseknél van szükség — kábelgép, textilipari gép —, ahol a hagyományos anyagból készült alkatrész hamar elkopik. Itt nagy keménységű, kopásálló alkatrészekre van szükség. Ezeket nagy tisztaságú aluminium- oxidból gyártják, amely tartósan biztosítja a gépek folyamatos működését. A barna- oxid például 96 százalékos tisztaságú, ez 1300. a fehér oxid 99.6 százalékos tisztaságú, í. ez 1850 fokon ég ki. A szövetkezet az állami ipar munkáját kiegészítve, azt segítve jelentős mennyiségű árut készít a Diósgyőri Gépgyár számára. Többek között huzalvezető hüvelyt, görgőket. Jövőre már 3—3.5 millió forint értékű pirokoritot szállítanak a gépgyárba. Az ipari kerámia felhasználására igen sok lehetőség van. Vannak nagyobb gépi alkatrészek. berendezések, amelyeket pirokoritból nem tudnak készíteni, illetve igen költséges lenne. Ilyen esetekben bevonatot „visznek” az alkatrészre. Így például a téglagyári prések belső felületét oxidkerámiáva! vonják be, így annak élettartama többszörösére növekszik. Ez nagyszerűen bevált többek között a győri téglagyárban. A szövetkezet segítségét igénylik a diósgyőri nemesacél-hengerműben is. Gondoljuk csak el: a finomsor —, ha minden egybevág — percenként egy kilométernyit „lő” ki a 10 milliméteres koracélból. A görgők gyorsan kopnak. A gyár igényei alapján a szövetkezet tokaji üzemében a görgők felületét oxidkerámiáva! bevonják, így az alkatrész élettartama megnövekszik. Az együttműködést igényli az Ózdi Kohászati Üzérnek is. A gyár az öntőfejszige- telő lapokat jelenleg külföldről szerzi be. Amennyiben sikerül a kísérlet — márpedig erre minden remény megvan — a szövetkezet gyártja le a szigelelőlapo- kat, s ezzel jelentős mértékű importot is megtakaríthatunk. A szövetkezet Tokajban tűködő oxidkerámia üzemének felfutását jól érzékelteti, hogy tavaly még csak 5.3 millió forint értékű terméket gyártott. Jövőre az itt dolgozó 37 ember az ipari üzentekkel való együttműködésben annyi értéket ad. mint a díszműáru készítésével foglalkozó 70—80 ember Cs. B, Betonozó géplánc Kerámia az iparnak
