Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-27 / 228. szám

esZÄK-MAGYARORSZÄG 8 1978. szeptember 27., szerda I A lovar lovasverseny résztvevői az ünnepélyes megnyitón. Lip Icai paripák a Bük k-fennsíkon Szilvásváradi lovasversenyek Műsorközlő segíti az érdeklődőket Szilvásvárad, lipicai pari­pák. A két fogalom annyira szorosan fűződik egymás­hoz, hogy ha valakinek a Bükk legszebb községének nevét említjük, rögtön a vi­lágszerte ismert, és rend­kívül nagyra értékelt, a fennsík mészköves talaján patáit erősítő lovakra tere­lődik a szó. A Bükk-fennsíkon a nyu­galmat árasztó hatalmas ré­teken karikáspattogás állít­ja meg az arra járót. Bár tábla tiltja, hogy gépkocsi­val a keskeny úton megáll­jának a gépkocsik, ki tud­na ellenállni a látványnak. Terelik a ménest, pontosab­ban a fiatal csikókat. Sza­porán kattognak a fényké­pezőgépek, surrognak a filmfelvevők, a „téma” nem mindennapi. Többen meg­próbálnak közelebb jutni a lovakhoz, de a csikósok in­tő szavára tisztes távolság­ra húzódnak: — Fiatalok még, van olyan, hogy ránk sem igen hallgatnak. Vigyázni kell nagyon velük ... A fennsíkról tovább visz az autós, gyalogos turisták útja, melynek legközelebbi célja Szilvásvárad. A száz­nál több kanyart számláló szerpentinen ereszkedve a Rákmára elnevezésű kilátó­ról csodás panoráma terül a szemlélő elé. Köz­vetlen a mélyben a köz­ség, innenső végén a Szil­vásvárad! Állami Gazdaság festői környezetben épített lovaspályája. Nézzük meg közelebbről. — Gazdaságunk, a köz­ségi tanács, az erdészet, és még számos vállalat, szerv együttes segítségével építet-' te a több ezer nézőt befo­gadó lovaspályát, hogy be­mutathassuk az érdeklő­dőknek, milyenek is a szil- vásváradi lovak. A bemu­tatáson felül természetesen különféle versenyeket is rendezünk, hiszen ez érdek­li leginkább a különböző helyekről idelátogatókat. El­végre is lovasnemzetnek is­mernek minket Európában — mondják a gazdaság ve­zetői. A lovaspálya valóban rá­szolgál az újságokban ado­mányozott elismerő jelzők­re: hazánk legszebb helyén épített pálya..., a terve­zők, építők tudásuk javát adták, amikor ilyen, a táj­ba illő létesítményt készí­tettek ..., minden olyan a szilvásváradi lovaspályán, hogy a legkritikusabb szem is csak nehezen vesz ész­re javítani valót... A Bükk erdeiben termelt fákból készítették az ülő­sorokat, a Szala jka-völgy bejáratának hangulatához illőre tervezték a pénztára­kat, a bejáratot, és szaksze­rűen helyezték el a pálya akadályait. És ha valaki a versenyek nézése közben megéhezne? Akkor sincs gond, nem kell messze men­ni. Pár lépésre lacikonyhák, pecsenyesütők, büfék vár­ják a lovassport kedvelőit. Ebben az évben itt ren­dezték meg az észak-ma­gyarországi területi lovas­bajnokságot, ugró- és fogat­versennyel, bemutatókkal fűszerezve. Sokan emlékez­nek az augusztusi magyar országos ugró- és díjlovag­ló-bajnokság II. fordulójá­ra, a lovasjátékokra, és a csikótomboláha. Legköze­lebb most, a hét végén, 29— 30-án és október elsején bonyolítják le a magyar fogathajtó bajnokság, a XVI. magyar hajtó derby III. fordulóját, és nem ma­radnak el a fogat- és lo­vasbemutatók sem. Emel­lett különprogramot is szer­veznek a rendezők, az ál­lami gazdaság dolgozói. Le­het lovagolni, koesikázni a községben, és a Bükkben. Jegyek a helyszínen vált­hatók, felnőtteknek 30, gyermekeknek 10 forintos áron. És ha valaki a versenyek izgalma, egy jó szilvásvára­di kocsikázás után valami „nyugodtabb” programot keres ? — Látogassák meg az ál­lami gazdaság lovasmúze­umát — invitálnak a ren­dezők. — Itt bemutatjuk a lipicai lovak szülőhazáját, elterjedésének történetét, a különféle lovasiskolák ősi formáit, a régi hintókat, csikós öltözékeket, és kora­beli kovácsműhelyt. Ha va­laki ezeket végignézi, ké­pet alkot a régi Szilvásvá­radról, és a mai arculatát összehasonlítva szembetű­nően érzékeli a hatalmas változást. Ha minden tet­szett, találkozzunk a legkö­zelebbi lovasversenyünkön. Itt is, mint mindegyiken, szakavatott műsorközlő tá­jékoztatja állandóan vendé­geinket a pályán zajló szí­nes eseményekről. A magyar szabványoknak megfelelő magasságú akadályokon rendezik a díjugrató bajnokságokat. Fogathajtás. Aki a lipicaiakat irányítja: Má- tyus Viktor, a Szilvásváradi Állami Gazda­ság egyik legeredményesebb hajtója. Vissza ■ a természethez Gyapjú ma és holnap öltözködési kultúránkban évezredek óta je­lentős szerepet játszanak az olyan természetes alapanyagok, mint a selyem, a vászon és a gyapjú. Még ma is, a szintetikus anyagok korá­ban, nehezen tudnánk mindennapjainkat ilyen anyagok nélkül elképzelni. Ma, amikor nemcsak a divatban, de a művé­szetek más területén is. a nosztalgia korát él­jük, úgy látszik, a ruhák alapanyagaiban is visszatért a régi. Egykoron még Babilónia hábo­rút vívott Egyiptommal a gyapjú monopóliu­mának megszerzéséért, ma pedig már a kisgye­rekek is tudják, hogy bármelyik üzletben gyap- júpuíóvereket, kardigánokat vásárolhatnak szü­leikkel. A gyapjú iránti keres­let nem csupán külföl­dön mutatkozott meg, hanem hazánkban is. Ezért nem véletlen, hogy a Hódmezővásár­helyi Divat Kötöttáru- gyár új termékei kö­zött is sok szép gyap­júból készült modellt találhatunk. Vajon mi­ért újra ez a népszerű­ség? A gyapjú közis­merten jó tulajdonságai, a jó hőszigetelés, a ru­galmasság, a lágy, pu­ha tapintás, a jó alakít- hatóság már önmagában is a áiker záloga. S hogy a gyapjút ellenzőknek a tábora tovább csök­kenjen, a Hódiköt új típusú gyapjúfonalfaj- tát, a „Super Wash” minőségűt „állította csa­tasorba”. Ezt a gyapjúfonalat finom réteggel vonják be, így eredeti tulajdon­ságait nem veszíti el, ám nem filcesedik, te- • hát mosógépben is mos­hatóvá válik, s forma­tartó marad. A „Super Wash” minőségű termé­kek gyártása az 1978­as évben csupán kísér­let, de ha a vásárlók megszeretik, keresik, a vállalat, ha egyelőre nem is nagy mennyi­ségben, de forgalomba hozza. Mindez — terv, még ha maholnap megvaló­suló is. Ám a valóság­ban már megtalálható a 100%-os tiszta élő gyap­júból és a kevert gyap­júból előállított áru. Az utóbbiban a természe­tes szál jó tulajdonsága szerencsésen ötvöződik a szintetikus anyag ked­vező hatásaival. Az így létrehozott termékek előállítása is olcsóbb. A Hódiköt nem csu­pán a jó minőségű alap­anyagokkal dicsekedhet, hanem tetszetős modell­jeivel is, amelyek a gyár dive ''tervezőinek ízlését dicsérik. A vál­lalat fejlesztési osztálya most már évi hétszáz modellt készít hazai és külföldi vásárlóinak. A jövőre kilencven- esztendős Hódiköt előd­je, a Kokron harisnya­gyár egykori tulajdono­sa ugyancsak elcsodál­kozna, ha szegényes üzeme modern utódját meglátná. Ugyan ki gon­dolta volna a századfor­dulón, hogy egykoron Hódmezővásárhelyről a világ különböző pontjai­ra, a Szovjetuniótól Ku- vaitig sok-sok országba exportálja termékeit majd egy gyár? Ám bel­földi vásárlóit sem te­kinti „mostohagyerek­nek” a Hódiköt, hiszen nem csupán a külföldi piacra gondol, amikor á fejlesztéssel foglalko­zik. A Hódiköt részt vesz a Könnyűipari Mi­nisztérium gyártásfej­lesztési pályázatán, s főként olyan terméke­ket kínál, amelyek a ha­zai kereskedői, vásárlói gondokon enyhítenének. őszi-téli divatkollek­cióját a Budapesti Nem­zetközi Vásáron mutat­ja be a Hódiköt az ér­deklődőknek. Ezen a BNV-n két termékcsa­láddal is benevezett a pályázatra a vállalat. Az egyik termék a Magyar Gyapjúfonó és Szövő­gyár 70 százalékos gyap­jú és 30 százalékos po- liamid keverésű fonal felhasználásával készült Shetland típusú, síkkö­tött áruja, a másik a Magyar Viscosa Gyár által készített poliamid körgépi kelme. A divattervezők al­kalmazkodva a • mostani divatirányzathoz, pasz­tell színekben tervezték modelljeiket, s újból látható a pulóverek kö­zött a régen megismert, megszeretett, úgyneve­zett twist fazonú is. A korszerű programvezér­léses berendezéseken sok mintával dolgozhat­nak, a jó minőség érde- kében ■ új színnyomási technológiát is bevezet­tek. A Hódiköt távolabbi terveiben jó minőségű, korszerű anyagok fel- használásával készülő ruházati textíliák és bútorhuzatok előállítá­sa is szerepel. A Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár termékei népszerűek lettek külföldör és bel­földön is. Ezt elsősorban az állandó, garantált, jó minőségnek köszönhe­tik. Az újabb és újabb beruházások, a fejlesz­tések azt szolgálják, hogy a korábbinál még több kötöttáruval tud­ják ellátni a hazai és a külföldi piacot. S, hogy e tervek megvalósulnak, arról a vásárlók remél­hetően az üzletekben győződnek majd meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom