Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-22 / 224. szám

T978. szeptember 22., péntek

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

M

ilyen a fiatal agrárértelmiség közérzete megyénkben? E summázott kérdés megnyugtató válaszát kutatta, vizsgálta a segíteni akarás dicséretes — s mivel első alkalommal történt — úttörő szándékával az a tanácskozás, amelyet többek közölt a KISZ megyei bizottsága és a megyei tanács illetékes osztálya szervezett, rendezett az elmúlt hét végén.

Ügy gondolom, nem igényel különösképpen magyarázatot, miért volt szükség ©fórum összehívására. Az agrárértelmiség sajátságos helyzetéből adódóan rendkívül fontos szerepet tölt, tölthet be, egy-egy vidék politikai, gazdasági arculatának alakításában, az ott élő és dolgozó emberek, embercsoportok tudatának formálásában. Az agrárértelmiség környezetét meghaladó szakmai-politikai műveltséggel rendelkezik, de ennek birtokában csak akkor tölt be hasznos, akkumuláló szerepet, ha mindezt a szellemi pluszt a termelés eredményességébe, a környezete magatartásának pozitív alakításába „építi be”.

Borsod, mint az ország második legnagyobb mezőgazdasági földterülettel rendelkező megyéje, sajátos helyzetű. Környezeti, közgazdasági, termelési adottságai kedvezőtlenebbek az országosnál, következésképp az idekerülő agrárértelmiségü fiatalok helyzete nehezebb; jóval több probléma várja őket, s ezeket gyakran partner nélkül, önállóan kell megoldani.

Ne kerteljünk: megyénk a frissen végzett agrárértelmiség körében nem a legvonzóbb terület. Bár nem jellemző, mégis elgondolkoztató az egyik végzős egyetemista véleménye': „Borsodba szentképnek se megyek, pedig annak nem sok dolga van.” Mondom, nem jellemző az eset, és szerencsére vannak szép számmal, akik a nehézségek ellenére, vagy éppen ezért ide jönnek, a statisztika számadatai azonban mégis csak azt mutatják, hogy Borsod termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban kevesebb egyetemet, főiskolát végzett dolgozik, mint amennyire szükség volna. Különösen az üzemgazdász és a számviteli szakember kevés, de gépészmérnökből is az átlagosnál nagyobb a hiány. Ez utóbbival kapcsolatban nem árt megjegyezni: több mint egymilliárd forint értékű az a gépi technika, amit megyénk mezőgazdasága üzemeltet.

A múlt szombati tanácskozáson elhangzott: sok borsodi fiatal tanul a különböző agráregyetemeken, főiskolákon. Azt is kimondták az illetékes párt-, tanácsi KISZ- vezetők: a jövőben többet kell tenni azért, hogy ezeknek az egyetemistáknak legyen „szivük” — s tegyem hozzá, kedvük — visszajönni.

Ügy érzem, nemcsak a kedvezőtlen földrajzi, éghajlati, következésképp termelési adottság „riasztja”, vagy legalábbis készteti meggondolásra a pályakezdőket. Vannak olyan szociális igények, amelyek hiányában ma már egyetlen nagyüzem sem várhatja, hogy tódulni fognak hozzá a fiatalok. Nyíltan kimondták a tanácskozáson: a szakember forinttal nem mérhető. Legalábbis úgy nem, hogy azon meditáljunk: mi jobb nekünk, egy üzemgazdász, vagy egy megspórolt lakásépítés.

Igen, a lakás a fiatalok esetében nyomós érv. Az egyik házaspár mondta: az önálló lakásért elmennénk a Dunántúlra is. (Pedig borsodiak.)

Nem győzzük eleget hangsúlyozni; a termelési eredményekben a korszerű agrotechnikán, műszaki-anyagi bázison túl legfontosabb a szakember. Az országban 1400 termelőszövetkezel van. A termelési érték szerint rangsorolt 100 legjobb gazdaság között, mindössze két borsodi van: a mezőkövesdi Matyó Tsz és a borsodsziráki Bartók Béla Tsz. Míg országosan egy tsz-re 10—11 felsőfokú végzettségű szakember jut. addig nálunk csak 7—8. S azok „kihasználása” sem mindig megfelelő. íme, néhány fiatal véleménye:

— ... tsz-ben dolgozom. Dolgozom? Ott vagyok négy éve...

— Aprópénzre váltódom. Például vetéskor néha még a faros munkájában is be kell segítenem. Hogyan tudjam így az aga- zatvezetöi munkakörömet ellátni?

— Nem foglalkoznak velünk, nem foglalkoztatnak úgy, ahogy kellene. Nincs ki- i használva a szellemi kapacitásunk. És egy ’ másik probléma: nálunk nincs kitől ta- t nulni! ... 1

Korábban a fiatalok letelepítésének kedvező anyagi forrása volt, a letelepedési se- i gély. Ez azonban megszűnt. S helyébe, a ! 25 ezer forintos (gyermekenként plusz 5 i ezer forint) lakásépítési dotáció lépett. 1 Egyöntetű a vélemény róla: jóval kedve- i zőtlenebb a letelepedési segélynél. Az pe- 1 dig teljesen érthetetlen, hogy ezt miért j csak 3 évi szakmai gyakorlat után kap- i hatja meg a fiatal.

Mindenképp szólnunk kell a fiatalok i „megnyerésének” hagyományos módjáról 1 a társadalmi ösztöndíjról. Amíg 1974-ben ,

94 ösztöndíjasa volt a megyének, addig ■ 1977-re ez a szám 40-re csökkent. Az okok egyrészt az üzemi vezetés helytelen szem- i léletében keresendők, másrészt viszont a fiatalok sem ragaszkodnak hozzá túlságo- i san, hiszen ez ötéves megkötöttséget jelent. 1 Különösen akkor nem, ha olyan példákal j tapasztalnak, amelyről az egyik volt ősz- ' töndíjas így beszélt : ötéves szerződés köt a [ Isz-hez. Mivel a vezetés tudja, hogy kötve i vagyok, a fizetésemet ez idő alatt nem | emeli olyan mértékben, mint azokét. akik- | nek nincs ilyen szerződésük, s bármikor ■ vehetik a kalapjukat. Egyszóval „zsarol- ] nak”... * i

Sok szó esett ezen a tanácskozáson, a J munkahelyi közlekedésről. Ma már egy- _ egy üzem területe 3—10 község határára i terjed ki. Kizárt, hogy az agronómus 30— [

40 kilométereket kerékpározzon. A motor- , kerékpár, az autó. a szó szoros értelmében 1 munkaeszköz. A szakemberkeretből történő J gépkocsivásárlás viszont annyira behatá- ■ rolt, hogy az 5—10 éves munkaviszonnyal rendelkezők közül sem jut mindenki ilyen i formában gépkocsihoz. Határt járni azon- j ban a pályakezdőknek is kell! Többen fel- i vetették: üzemük még motorkerékpárt sem 1 biztosít. Ha boldogulni akarnak, vagy ha [ nem akarnak az apostolok szekerén bak- i tatni, kénytelenek „hozományul” a szüleikkel vetetni legalább egy motorkerék- i párt. Ugyancsak nem árt a közeljövőben | megvizsgálni gazdaságonként az üzem- , anyagtérítés módját sem, mert ezen a te- > rületen sincs minden rendben.

Az elmondottakból kitűnik, jobbára a i problémák között válogatunk. Nyilván, J mert a tanácskozáson megjelent közel 100 i agrárértelmiségi fiatalt is ezek érdekelték, ^ foglalkoztatták jobban. Jómagam nem i szándékoztam minden felvetett gondra, ne- J hézségre kitérni. Ügy gondolom, e néhány i kiragadott példa is érzékelteti, a beillesz- • kedés stádiumába levő értelmiségi fiatalok J nem éppen irigylésre méltó helyzetét. i

Szükség van, lesz a jövőben is ilyen ta- J lálkozókra, meg akkor is, ha ma néhány i üzemgazdaság még nem tulajdonít neki 1 jelentőséget. (A mezőkövesdi járás tsz-edt i és a tejipari vállalatot például egyetlen ■ fiatal sem. képviselte!) Elhangzott többek J között olyan javaslat is, hogy a jövőben i nem ártana esetleg járásonként és szakte- [ rületenként összehívni hasonló fórumokat, i

A jövővel kapcsolatban — a gondok i

ellenére — mintegy biztatásul, akár > jelszóként állhat a fiatalok előtt [ Szúnyog]i Jánosnak, a megyei pártbizott- i sag osztályvezető-helyettesének egyik gon. | dolata: fiatalos lendülettel, bátor véle- i ménynyilvánít ássál, megfontoltan, kritiku- 1 san tevékenykedjetek! Mindehhez annyit , kívánunk csak hozzátenni: ahhoz, hogy i ezek a gondolatok a gyakorlatban ne vál- i janak közhelyekké, frázisokká, hanem te- [ lítődjenek meg hasznos cselekvéssel, tartalommal, ahhoz szükséges', a fiatalok lép- ■ ten-nyomon érezzék a megyei szervek fi- i gyeimét, segítő szándékát, támogatását.

Az elmúlt szombaton Borsod agrárértei- J miségi fiataljainak közérzetéről elkészült a ] diagnózis. Most már — ahol és akiknél 1 szükséges — jöhet a gyógymód, a medi- i

cina. i

Hajdú Imre >

A világgazdaság hírei

Komplett nyugatnémet vegyipari üzem szállítására adott szovjet megrendelés tett pontot a két ország gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottságának a közelmúltban sorra került moszkvai ülésére. A Tyehmasimport 172 millió márka értékben adott megrendelést az Uhde cégnek egy korszerű vegyi üzem szállítására. A nyugatnémet cégnek 1979—1981 között kell leszállítania a leendő gyárat. A szerződés része a szovjet külkereskedelmi minisztérium és a Hoechst konszern vezette vállalati konzorcium két éve létrejött hosszú távú keretmegállapodásának. A kompenzációs alapon megvalósuló üzletet nyugatnémet bankhitellel finanszírozzák.

♦

Elhárult az utolsó akadály Ausztrália hatalmas uránkincsének kiaknázása elöl. Fraser miniszterelnök bejelentette, hogy sikerült megkapnia a bennszülött lakosság képviselőinek beleegyezését a kitermelés megindításához a földrész távoli északi sivatagában, amelynek felszíne alatt, becslés szerint, a tőkés világ urántartalékainak egyötöde rejlik. A tárgyalások elhúzódásának az volt az oka, hogy a lelőhelyek többsége olyan területeken van. amelyeket a bennszülöttek szentnek tartanak.

*

A francia külkereskedelmi mérleg minden korábbi jóslat ellenére és a korábbi tendenciától eltérően, augusztusban meglehetősen tetemes — 1,06 milliárd frankos — deficitet mutatott. A mérleg január óta mindig aktív volt. A fordulatot a külkereskedelmi minisztérium az élelmiszerimport nagyarányú növekedésére, valamint a gép- és a berende- zéskereskedelem mérlegének a romlására vezeti vissza.

Átvették

a vetőmagot

Az őszi gabonavetéshez a gazdaságok átvették a vetőmagot. az esetleges pótmegrendeléseket a vetőmagtermeltető vállalat még figyelembe veszi. A termelők az idei őszön megfelelő minőségű szaporítóanyaghoz jutottak. Az állami gazdaságok és a tsz-ek magasabb <-©netikai értékű vetőmagot használnak fér az idén. A búzafajtáknak kétharmada korai érésű. Az őszi búzák egynegyede hazai nemesítésű. Nagy mennyiségben használnak a termelők szovjet és jugoszláv eredetű búzákat, ezek terméseredménye és sütőipari értéke kedvező. Nagyobb az igény az őszi árpa vetőmagja iránt. Főként a magyar fajtákat keresik.

A BVK-ban. a próbaüzemelést végző PVC—III. gyár eddig csaknem harmincezer tonna pve-port állított elő. Ennek egy részét a képen is látható tartálykocsikkal exportra szállították. Fotó: Kaprai János

Területi szétszórtság, speciális feladatok

I! borsodi akniélyíÉ tevékenvségéröl

A' Bányászati Aknamélyítő Vállalat borsodi körzetének több mint félszázezres kollektívája számos munkahelyen, speciális feladatok megoldásán dolgozik. Mar kilencedik éve, hogy több mint százan a Kelet-szlovákiai Magnezit Müvek bányáiban végeznek feltáró munkát a külföldi megrendelők megelégedésére. Heves megyében, Egerben már több éve részt vesznek a város alatti pincerendszer feltárásán, biztosításán és tömedékelésén. A borsodi aknamélyitők fejezték be elsőként az alvállalkozók közül határidő előtt az államilag kiemelt beruházásként épülő új Bélapátfalvi Cementgyárban munkájukat. Ezért dicséretet is kaptak. Most hosszú évek óta ismét dolgoznak a Nógrádi Szénbányák Vállalat részére a Ménkesi Bányaüzemben, ahol egy 21 méter hosszú, 5,5 méter belső átmérőjű, 60 fokos dőlésű bányabeli széntároló bunkert építenek. A sújtóléges bányában a tervek szerint a bunkerhez csatlakozó rakodótereket is elkészítik az ér végére.

Borsod megyében legnagyobb munkájuk a Borsodi Szénbányák Vállalat részére a putnok—mocsolyási függőakna építése, amelyhez az idén márciusban kezdtek hozzá. Az akna teljes mélysége 270 méter lesz, belső átmérője pedig 6 méter, ami azt jelenti, hogy ilyen nagy méretű aknat a borsodi szénmedencében még ez idáig nem építettek. Mint Bíró Szabolcs, a kerület főmérnökhelyettese elmondotta, az akna mélyítésével és falazásával már túljutottak a 150 méteres mélységen. Szerelési, technológiai és geológiai problémák miatt augusztusig csak mintegy 25 métert tudtak havonta haladni, augusztusban azonban már elérték a 35 méteres teljesítményt és ezt tartani is akarják és kell egészen az év végéig, az aknaépítés befejezéséig. Amit lehetett a munkák közül, mindent gépesítettek. Sürített levegővel történik a fúrás, légkalapácsot használnak az utólagos „igazításhoz” falazás előtt, robbantással történik a jövesz- tés és egy padozatra szerelt markolóval történik az anyag eltávolítása. Júniusban —júliusban az aknában percenként 30—40 liternyi vizet „kaptak”, ami nehezítette a munkát, hiszen az aknamé- lyítőknek gumírozott védő- öltözetben kellett dolgozni. Az aknafalon ezért vizíelfo- gó tartályt képeztek ki, ahonnan szivattyúzással távolítsák el a vizet. A talp, maga a munkahely tehát száraz, így a munka gyorsabban haladhat.

Az akna falazásához speciális betonidomkövet használnak, amelyet a vállalat Dunántúlon levő saját idom- kőgyárából szállítanak, sajnos, a gyakori vasúti vagonhiány miatt egyre többet közúton. tehergépkocsival, ami igen megdrágítja a munkálatokat. Az aknában 150 méter melységig 40 cm. attól lejjebb pedig 61 cm lesz a falvastagság. Annak érdekében? hogy a munkálatokat határidőben és jó minőségben befejezzék, folyamatosan. úgynevezett hat plusz kettes munkarenddel dolgoznak. Szükség is van erre, hiszen az akna építése során összesen 11 ezer köbméter földet kell a felszínre hozni és 3 ezer köbméter falat kell kiépíteni. Az itt dolgozó két szocialista brigád azonban vállalta, hogy a feladatot maradéktalanul végrehajtja.

Megyénkben még Vizsoly és Tárcái térségében a KPM Miskolci Közúti Igazgatósága valamint az Állami Biztosító megrendelésére az utak é.s a lakóépületek alatt levő eddig nem ismert pince- rendszerek feltárásán és tömedékelésén is az aknamélyítők dolgoznak. Mint a szakemberek elmondották, ezeket az eddig nem ismert pincéket, pincerendszereket nem bor tárolására használlak, hanem terményt tároltak benne, esetleg a harcok, háborúk idején odamenekültek az emberek. A lakóhazak és az utak alatt levő pincéknek a feltárása és be- tömedékelése igen fontos feladat, hiszen életveszély elhárításáról van szó. Borös-r hordókról, méghozzá óriási, 15 ezertől 40 ezer literig terjedő bortárolókról van szó Tolcsván, ahol az akname- lyítök a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát megrendelésére a hatalmas betontárolók felújítását végzik. A munkálatokat október 15-ére, szüretre be kell fejezni. Szalonna és környékének vízellátását segíti majd az a 14 méter mély, 3.6 méter belső átmérőjű falazott akna, amelyet az Észak-magyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat részére készítenek a hozzá tartozó vízgyűjtő vágatokkal együtt.

E rövid felsorolásból is látszik, hogy a Bányászati Ak 'amélyítő Vállalat borsodi körzete milyen sokrétű speciális feladatokat lát el. s hogy területileg mennyire szétszórt. Ennek ellenére, mint Tóth László, a vállalat területi főmérnöke elmondotta, a borsodi aknamélyí- tök jó munkaszervezéssel képesek ezeket a problémákat is leküzdeni és jó eredményeket produkálni. A borsodi körzet alkalmas arra. hogy — amennyiben ez szükséges — komolyabb bányászati jellegű feladatokat is ellásson.

O. J.

Műanyag újdonságok a vásáron

Az idén is több újdonsággal vesz részt az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron megyénk vegyipari nagyüzeme, a Borsodi Vegyikombinát. A magyar műanyagiparba n immár gesztori szerepet betöltő vállalat <uz ipari és kereskedelmi partnerekkel közösen mutatja be a lakáskultúra fejlődését szolgáló új pvc-gyártmán;rókát, a műanyag háztartási újdonságokat.

A műanyagból készül) ablakok lassan tért hódítanak a hazai építőiparban, s hamarosan megkezdi üzemelését a második, a jövő év elején pedig a harmadik ab- lakgyárunk is. Az idei fogyasztási javak vásárán látható már a redönyszekrenynye! és redőnnyel egybeépített pvc-ablak is. Az ívelt formájú ablakok is remélhetően megnyerik az érdeklődők tetszését.

A BVK és partnerei kiállítanak kétféle pvc esőcsatornarendszert. hogy felmérjék a jövendőbeli vásárlók fogadtatását, s következtessenek az igényekre. A vegyipari kombinál az ÉPFA Vállalattal együtt állítja a közönség elé a pvc alapanyagú harmonikaajtót, amely nagyobb méretben térelválasztásra is alkalmas.

Változatlanul nagy a kereslet a Rolplast redőnyből és az Ongroplast falburkolatból. A többszörösen díjazott termékekből már csaknem 3 millió négyzetmétert

adtak el, használtak fel az építkezéseken. Kedvező hír a vásárlóknak, hogy a BVK ezúttal új formájú redönvt is bemutat.

Az idén új területtel gazdagodott a vállalat mű- anyagfeldolgozásí programja. A miskolci gyáregységben olyan célszerű és esztétikus műanyag háztartási cikkeket is előállítanak, amelyeket a vásáron a kereskedelem szakemberei, a látogatók egyaránt megtekinthetnek. A műanyag háztartási cikkeket egyébként a vállalat nemcsak idehaza forgalmazza, hanem évi félmillió darabos tételben külföldre is szállítja.

8 liaíal airsrérielBiséi helyzetéről