Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-10 / 187. szám

t 1978. augusztus 10., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 K! MINEK MESTERE? A Miskolci Vontatási Fő­nökség műszaki klubjában rendezték meg a vontatási szakszolgálat 30 éven aluli fiatal dolgozói részére a „Ki minek mestere?” vetélkedő döntőjét. A fiataloknak meg­felelő szakmai és politikai felkészültségről kellett szá­mot adni a zsűri előtt, amely­nek tagjai pontozással dön­tötték el a huszonegy fiatal között a helyezés sorrend­jét. Vontatási nemenként — villany, Diesel — az első há­rom helyezett pénzjutalom­ban részesült, s ők képviselik majd a miskolci igazgatósá­got a később megrendezésre kerülő országos döntőn. A helyezetteknek — az első há­romnak —, valamint a 3—10. helyezetteknek Hernádi Ist­ván vasútigazgató-helyettes, a zsűri elnöke pénzjutalmat adott át. Sepsi Gyula mozdonyvezető KISMAMÁK TALÁLKOZTAK Borsodszirákon, a Bartók Béla Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet találkozót szer­vezett a gyermekgondozási szabadságon levő kismamák részére. Mosolygó, síró kis­gyermekek és boldog kisma-- mák sokaságával telt meg a kultúrterem, ahová az ötven édesanya a tsz vezetőivel „vonult be” kis ünnepségre. Az ízlésesen megterített asztalok mellett ülve hallgat­ták a meghívottak Fajkuczius Ferencnének, a nőbizottság elnökének üdvözlő szavait, aki hangsúlyozta, hogy a munkahely mielőbb vissza­várja a kismamákat. Ezután úttörők szavalata tette még ünnepélyesebbé a találkozást. Kun Lajos műv. ház vezető MODERN LAKÓHÁZ - PROBLÉMÁVAL Többször halljuk — rádió­ban, televízióban — és ol­vassuk az újságban, hogy az új bérházak korszerűek, esz­tétikusak, kényelmesek. De sok esetben hallani bíráló megjegyzést is, hogy rossz elrendezésűek, kicsik a szo­bák — és így tovább. De olyan szerencsétlenül terve­zett épület, mint a Győri ka­pu 4—8—12. számú lakóhá­zak, nemigen van több Miskolcon. Áramszünet esetén ugyanis olyan rette­netesen sötét van a folyosó­kon (amelyeknek a külvilág­gal semmilyen közvetlen érintkezésük nincs), hogy ha a lakónak bezáródik az ajta­ja, se visszamenni, se előre jutni nem képes a sötét mi­att. Tapogatózva, fal mellett kúszva (akármennyire hihe­tetlennek tűnik is. sokszor négykézláb menve) lehet el­jutni a liftig. Kérdés: nem lehetett volna-e valamilyen loszforeszkáló anyagot tenni a bejárati ajtókra, hogy a lakó megtalálja otthonát áramszünet esetén is? Lehet, hogy a kérdésem laikus kér­dés és a tervező mosolyog rajta. Ám ha ő is az emlí­tett épületben lakna, bizo­nyára faluit volna valami­lyen megoldást. Nagy Enürénc Miskolc, Győri kapu 12. GONDBAN, BAJBAN VAGYOK ... Augusztus 8-án este, kö­rülbelül 9 órakor kivilágítat- lan lépcsőházunk elől valaki elvitte használt női kerék­páromat. Ez így látszólag nem nagy, amolyan hétköz­napi eset. A nagy baj az, hogy nyolcéves, mozgássérült kisfiámat csak ezen az egyet­len járművünkön tudtam utaztatni a nagymamához és máshová. Higyjék el, nagyon rosszul esett, amikor men­tem, hogy a pincébe vigyem a kerékpárt és csak hűlt he­lyét találtam. Nézegettem az üzletekben, de olcsó kerékpár nincs, S ha volna, sem igen tudnám az újat megfizetni, mert nemsokára kezdődik a taní­tás és kell a pénz a tansze­rekre. Nagyon, nagyon kér­ném, hogy aki elvitte, hozza vissza, hiszen nem ér többet 3—400 forintnál. Vagy az is segítség volna, ha valaki egy használt, csomagtartóval el­látott és olcsó kerékpárt tud­na ajánlani... Ha lenne — címemet nem akarnám, hogy az újságban kiírják, mert esetleg kinevetnének a lakók, a lakótársak — a szerkesztő­ségben megtudhatja, aki esetleg segíteni tud. F. E.-né Miskolc SZÖVETKEZETIEK LÖVÉSZVERSENYE Sátoraljaújhely város Szö­vetkezeti Bizottsága az MHSZ városi vezetőségével közösen rendezte meg a szö­vetkezetek között a lövész­verseny városi döntőjét. A döntőt, amelyre kilenc csapat nevezett be, a sátor­aljaújhelyi MHSZ lőterén bo­nyolították le. Az ünnepélyes megnyitón ott volt a városi pártbizottság titkára, ott vol­tak a szövetkezetek elnökei. Szilva Gyulának, a bizottság elnökének megnyitó szavai után a csapatok elfoglalták helyüket a lőállásokban. Minden csapat három fővel indult. Egy szövetkezet több csapattal is nevezhetett. A versenykiírás szerint a versenyzők 3 próba- és 20 értékelendő lövést adhattak le. A vetélkedőn első lett, 422 köregységgel, az áfész, második, 377 köregységgel, a Hegyalja Ruházati Szövetke­zet, harmadik, 341 köregy­séggel, a Cipész Szolgáltató Szövetkezet I. csapata. Egyéni helyezettek a nők­nél: Palincsár Lászlóné (Hegyalja R. Sz.), Kai Lász­lóné (áfész), Soós Tiborné (Cipész Szóig. Sz.); férfiak­nál: Bodnár László (áfész), Kai László (áfész), Kovács László (vasipari sz.). Az 1—3. helyezettek okle­velet kaptak. A győztesek részt vesznek az augusztus 13-án. Miskolcon megrende­zésre kerülő megyei döntőn. Féke Margit Sátoraljaújhely SZERKESZTŐI ÜZENETEK Léhóczki István gkv., Mis­kolc: Levelét megkaptuk. Ügyével rovatunkban bőveb­ben csak akkor tudunk fog­lalkozni, ha vállalatának ille­tékesei is megküldik a ki­vizsgálás eredményét. Tanyi J.-né, Rudabánya:A húsbolttal kapcsolatos leve­lét megküldjük az illetékes vállalat vezetőinek kivizsgá­lás végett. Az üggyel foglal­kozni kívánunk. Milléte Józsefné, Gelej: Érdeklődésére közöljük, hogy jogi tanácsot kiadóvállala­tunk jogtanácsadója minden­kor szívesen nyújt. Problé­máját írja le és a levelet küldje szerkesztőségünk cí­mére. Milyen less Tokuj kiispontja ? A mágneses tér és a tehenek. Állattenyésztéssel foglalko­zó szovjet kutatók kipróbál­ták az állandó irányú mág­neses tér hatását a tehenek­re. Megállapították, hogy a mágneses tér nemcsak gyó­gyítja, hanem meg is előzi a sok gondot okozó tőgyulla­dást. A meggyógyult, tehenek tejhozoma helyreállt. Egészséges teheneket is megpróbáltak kezelni mágne­ses térrel, hogy befolyásolják a tejhozamot. Kialakítottak egy berendezést, amely állan­dó irányú pulzúló — változó Gazdaságosabb a több műszak A Hernádmenti Építőipa­ri Szövetkezet autószerviz üzeme két éve végez szol­gáltatást Forró községben. Létrehozását nagy várakozás előzte meg járásszerte. An­nak idején úgy tervezték, hogy az évi 60 ezer óra ka­pacitású szervizben bizonj’os idő múltán kétműszakos munkarendet vezetnek be. Olyan elképzelések is vezé­relték a szövetkezet vezetőit, hogy már az induláskor har­minc szerelőt foglalkoztat­nak, amely lényegében egyet jelentett volna a kétműsza­kos létszámmal. Munkából, megrendelésből nem is vol­tak híján, csakhogy rendkí­vül kevés volt a szakember, a legtöbben az AFIT-nál és egyes kisiparosoknál keres­tek és találtak munkaalkal­mat, hiszen1 ők nagyobb ke­reseti lehetőséget tudnak biz­tosítani. A szervizben most is csak 21-en dolgoznak, ter­mészetesen egy műszakban. Pedig mennyivel gazdasá­gosabb lenne a kétműszakos munkarend. Tudják ezt For­erősségű — mágneses teret gerjeszt. Naponta egyszer, 7—10 percre bekapcsolták a berendezést, amikor az álla­tok az állásokban tartózkod­tak. Az eljárást tíz egymást követő napon megismételték. A teheneket a kezelés nem zavarta: fogyasztották a ta­karmányt és kérődztek, mint máskor. A mágneses kezelés hatá­sára — anélkül, hogy a tehe­nek póttakarmányt kaptak volna — a tehenek napon­kénti tejhozama 20.9 kg-ról 22,2 kg-ra emelkedett. rón is. Egyrészről nagyobb termelékenységet lehetne fel­mutatni, nem utolsó sorban jobban, gyorsabban ki tud­nák elégíteni a megrendelők igényét is. Ráadásul ez év július 1-től tovább bővült a szerviz szolgáltatása, ugyan­is két hónap óta a Trabant és a Wartburg személygép­kocsik garanciális javítása is megrendelhető a szövetkezet­ben. Nagy gond tehát a létszám- hiány a szervizben. De még ilyen körülmények között is megfigyelhető a fejlődés az üzem munkájában. Egy év­vel ezelőtt még arról pa­naszkodtak Forrón, hogy nem képesek teljesíteni a tervet — az 1977-es esztendőt 250 ezer forint veszteséggel zár­ta a szerviz —, ezzel szem­ben az idén már minimális nyereségre számíthatnak. Még eredményesebb lehetne az üzem tevékenysége, ha több műszakban végezhetnék a szolgáltatást. L. L. A jelenleg „kiemelt alsó­fokú központ” szerepkörű Tokaj fejlesztése egyre sür­getőbb feladat. A kiváló bo­ráról híressé vált, változatos és természeti szépségekben gazdag Tokajt alkalmassá kell tenni a növekvő idegen- forgalom által támasztott igények kielégítésére. Ennek érdekében a megoldás mó­dozataira tanulmány készült. Az Építésügyi és Város­fejlesztési Minisztérium és a Borsod megyei Tanács V. B. márciusban országos terv- pályázatot hirdetett Tokaj központjának rendezésére. Ä tervpályázat iránt nagy volt az érdeklődés, 95 kiírást vá­sároltak meg. A feladat ne­hézségi fokát jelzi, hogy jú­nius 26-i határidőig 22 da­rab pályaművet küldtek bí­rálatra a tervezők. A bekül­dött pályázatokat az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium, a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium, a Borsod megyei Tanács, a Ma­gyar Építőművészek Szövet­sége. a Magyar Urbaniszti­kai Társaság, az Országos Műemléki Felügyelőség, az Építéstudományi Egyesület, a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet, a KPM Köz­úti Igazgatóság (Miskolc), a Borsod megyei Tanácsi Ter­vező Vállalat, valamint To­kaj nagyközségi Tanácsa képviselőiből létrehozott bí­ráló és szakértő bizottság a közelmúltban értékelte. Alapvető igény a forgal­mi hálózat megfelelő kiala­kítása, mely az eredeti tele­pülésszerkezetet megőrzi, il­letve továbbfejleszti. Legfon­tosabb az ősközségi tele­pülésrészen átvezető forgal­mi út nyomvonalának helyes megválasztása. A pályamű­vek erre négyféle megoldást javasolnak: a Bodrog-parti lit, az Achim András utca nyomvonalát követő átveze­tés, a nyugati hegyperem mentén úgynevezett magas­lati kilátó útvonal, a Rákó­czi út és Bethlen út jelenle­gi nyomvonalának felhasz­nálása. A bíráló bizottság vélemé­nye szerint a legjobb meg­oldást azok a pályaművek adják, amelyek a Bodrog- part mentén vezetik az át­menő forgalmi utat, a tele­pülés árvízvédelmét is biz­tosító kialakítással, egyúttal a belső forgalmi hálózatot a közintézményekkel össz­hangban szervezik. A víz­parttól oly mértékű elmara­dás látszik helyesnek, hogy ott összefüggő zöldterületek álljanak rendelkezésre, első­sorban vízisport-létesítmé- nyek telepítésére. A gyalo­gosforgalom a Rákóczi úti— Kossuth téri városközponti főtengelyre kapcsolódjon — déli irányban a Hősök teré­hez, északi irányban a volt kolostorhoz — és tegye lehe­tővé a Bodrog irányába a Kossuth téri zárt keleti tér­fal mögött kialakítandó in­tézmények gyalogos megkö­zelítését. Ezt a gyalogos há­lózatot olyan beépítési meg­oldások kövessék, illetve ke­retezzék, melyek nem aka­dályozzák a hegyvonulatra való kedvező rálátásokat. A történelmi főtengely Rákóczi úti — kizárólag gya­logos forgalomra tervezett — szakaszán a kialakult, meg­levő beépítési vonalak szi­gorúan, az épületek a lehe­tőség szerint védendők, az itteni építési tevékenység maximum 2 szintes magas­sággal tervezhető, az utca­vonallal párhuzamos nyereg­tetős kialakítással. Az épü­letek rekonstrukciója folya­mán itt kerülni kell a nagy forgalmú létesítmények te­lepítését, törekedni kell a meglevő épületek hasznosí­tására, intim, kisvárosi jel­leget és hangulatot adó in­tézmények létesítésével. A községközpont régi és érté­kes épületállományának megóvása és az új beépíté­sek megfelelő összehangolá­sa érdekében szükséges a községközpont szerves egy­séget alkotó területének mű- emlékjellegű területté nyil­vánítása és védelme. A bizottság hét pályamű­vel minősített díjazásra ér­demesnek. A legnagyobb díj összege 70 000, a legkisebbé 25 000 forint. A dijakat az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztériumban ünne­pélyes keretek közt adták át a nyerteseknek. A díjazott pályaműveket a nyári rendezvények alkal­mával Tokajban állítják ki, lehetővé téve az érdeklődő lakosságnak, hogy nagyköz­ségük fejlesztési terveivel ismerkedjenek. Később a Magyar Építőművészek Szö­vetsége Budapesten a szak­mabelieknek mutatja be és bocsátja nyilvános vitára va­lamennyi pályázatot. Szoboszlai Tibor, az MTVB ÉKV osztályának csoportvezető főmérnöke Miből lesz a török átok? ölre menne a világ el­len a vékony kis asszony, amikor a szomszéd nevét meghallja. Néha szótárban fellelhetetlen szavakkal pattog, hadakozik. Mi, a Putnoki Tanács igazgatási osztályának • munkatársá­val, Farkas Pállal csak ál­lunk és hallgatjuk Vára- dinét, aki minden harma­dik mondatában megerősí­ti, hogy neki van igaza, csakis neki, meg a többi szomszédnak, kivéve Kla- kékat. Túljutunk a kerítés vé­gét lezáró kiskapun, és a bemutatkozás után zúdul az ellenáradat. — Igen, a levelet mi ír­tuk, mi itt veszélynek va­gyunk kitéve, ezek — bök a kezével Váradiélc felé Klak László — tönkre te­szik az életünket. A ren­dezetlen környezetükre többször felhívtuk a ható­ságok figyelmét, de mind ez ideig nem történt sem­mi. A nyugdíjas korú idős ember türtőztetné magát, ha tudná, de máris a mes- gyén át röpdösnek az egy­mást sértegető vadak. Ke­vés kérdés is elég a per­patvar résztvevőihez, hogy megtudjuk, ez a kerítés nemrég került ide, a nagy halom szemét, törmelék pedig akkor került a kerí­tés másik oldalára, és per­sze a víz, az esővíz emiatt elönti a disznóólát Kiá­llóknál, a kerítésen túl la­kók szerint meg a lakáso­kat odaát. Kerítés már van, új is, jó is. Klak László, aki épí­tette mégis azért ágál, hogy ugyanott nincs meg­felelő bejárat a kertbe, amit tudvalevő, trágyázni, művelni kell. A sérelem: miért nem viszik el a sze­métből, földből álló „he­gyet” a kerítésen túl lakók az útból. Csakhogy ők nem régen lakják a kis háznak alig nevezhető épületeket, . eszükbe sincs lapátot fogni. — A félórás dörgedel­mek lényege körülbelül ennyi. A másik szomszéd nem tart elég rendet — morogja az idős ember, megelégelve a pörlekedést. — Ideszállnak tőlük a le­gyek. — Fejjelentettem őket, az egyikük csütörtökön megy tárgyalásra, a másik a jövő héten. — Hát így nem lehet él­ni, nem is szabad! — buggyan ki a fiatal előadó véleménye. Szép szóval nem próbálták meg elren­dezni ezeket a semmisége­ket? — A sok gyerek miatt, meg mert mi nem fég la­kunk itt, ezt is, azt is sé­relmesnek találnak. Pedig a gyerekeket tisztességre neveljük, higgye el, mégis neheztelnek rájuk. Klakék tiszta, nagy gonddal ápolt portája, üdezöld kertje, bárhol a legszebbek közé tartozna, hát még a kicsit elhanya­golt környezetben, a si­vár közös udvar mellett. A különbségek persze így szinte borzolják a kedélye­ket a kerítés mindkét olda­lán, hát még ha valami apró félreértés újabb tüzel is ad a harag alá! Ki szeret fogadatlan pró­kátor, békebíró szerepében szomszédok közötti nehez­telések egyengetője lenni? Mégis tanulságosnak tűnt az egymástól túlságosan távol kerülő, egymás mel­lett élő szomszédok meg­hallgatása. Kérések, embe­ri szavak nélkül, bejelent- getésekkel, szidalmakkal nem lehet előbbre jutni. Még kötelező érvényű ha­tározatokat is csupán tes- sék-lássék. látszólagos meg­oldások követnek. Mázsaszám terem a sző­lő évente a kis házikók ál­tal övezett kertben. Lehet, hogy csípnek belőle a gye­rekek a szülői intelem, a jóranevelés ellenére is? — Adni kellene nekik, kínálni pár fürtöt — jegyzi meg az előadó, és erre aztán az eddig még csendesen mondogalódó Klak néni is indulatos lesz, elragadják a saját szavai. Ami ebből leírha­tó: „ezeknek?...” A rossz szomszédság iga­zi átokká, neheztelő, san­da pillantásokból, pletykán tenyésző megjegyzésekből, sértő félmondatokból, szi­szegő célzásokból nőhet. Ilyen lidércesen nyomasztó haragosságért nem kellett volna Putnokig menni, mondhatná bárki. Arany János A fülemile című versében török átoknak ne­vezte a rossz szomszédsá­got, bölcsen megmosolyog­va a kicsinyes, madárfüty- työn veszekedő, ölre menő embereket. Élnek emberek egymás mellett köszönés nélkül másutt is, nem szá­mít az ilyen igazán ritka­ságnak. de a levél, amit Putnokról kaptunk. sok olyan vádat is tartalmaz, ami munkát ad hónapok­ra. évekre a bíróságoknak, a tanácsnak, a KÖJÁL- nak. arcpirító, lélegzet oé- nító helyzetbe hoz családo­kat. környezetet fertőz. A kerítésen át egymásra kia­bálók között ott halgat óz­nak a gyerekek is. A ház­zal együtt, reméljük, nem öröklik a török álkot. Nagy József J I Postánkból i _____ _____________;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom