Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-29 / 203. szám

1978, augusztus 29., kedd’

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

TÖBB MINT 1 íúsz évvel ezelőtt alakították át Hidasnémetit magyar és keletszlovák közös határállomássá. Ekkor kötötték meg az említett állomás, s a határon túli Ősanya vasutasai a szocialista szerződést, amely egyúttal a két igazgatóság együttműködését is elősegíti, szolgálta. Az elmúlt félévi munka, tapasztalatok értékelésére a közelmúltban került sor. A közös találkozón üdvözölhették Tóth Gyulái, a kassai aliaazgatóság pártbizottságának munkatársát, Gyagyovszky Józsefet, a Vasutasok Szakszervezete elnökét. Bobula Vincét, az aligaz- patóság helyettes vezetőiét, Makkai Lászlót, a MÁV Miskolci Pártbizottságának titkárát. Radomszky Józsefet, a járási pártbizottság képviselőjét, Gál Sándort, a miskolci igazgatóság helyettes vezetőjét. a magyar és a keletszlovák határállomások vezetőit. a vámhivatalok, s a határőrségek több képviselőjét.

Bodnár István, a hidasnémeti állomás főnöke:

— A két állomás közötti szocialista munkaversenynek sok éves hagyományai, vannak már. Kezdetben ez a munka mennyiségi végzésére irányult, később ez tartalmasabb lett, elősegíti a minőséget, s bővíti, erősíti az emberi, internacionalista kapcsolatokat.

— Az elmúlt években mindkét vasúton nagyarányú

Kazincbarcikán a központi szénosztályozó, szállító- és gépjavító üzemben 700 nő dolgozik, köztük hatszázan fizikai munkások. Elismerésre méltóan törődnek itt a nödolgozókkal. A fizikai munka tekintetében teljes mértékben érvényesül az egyenlő munkáért, egyenlő bér elve. Sőt bizonyos kedvezményeket is biztosítanak a nőknek. Ugyanazon bérért a nők 42 órát teljesítenek.

fejlődés ment végbe. A gőz- mozdonyokat. felváltották a nagy teljesítményű villamos és Diesel-mozdonyok, nagy pályarekonstrukciókat végeztek. amelyek lehetővé tették a sebesség és a terhelés növelését. a beépített biztosító- berendezések nagymértékben fokozták az utazás biztonságát ... Ü.i felvételi épületet kaptunk, készítik az állomás szociális épületét. Nemrégen fejeződött be az országhatár és Ősanya állomás közötti pályarekonstrukció, amely folytatódik Ősanya állomás vágányhálózatának bővítésével. A kocsifelirást rádió adó-vevő berendezés könnyíti meg. a be- és a kilépő vonatokról adattáviratot továbbítunk a számítóközpontba.

A KORSZERŰSÍTÉS, a

fejlődés nagyobb tudást, az ismeretek bővítését segíti elő. Naponta mintegy félezer kocsit kell kezelni, ez mindkét állomás dolgozóitól tervszerű. összehangolt munkát kíván, s egyben a két igazgatóság mindjobban erősödő együttműködését segíti, s írja elő. És ami a két állomás versenyét illeti, most Hidasnémeti ért el jobb eredményt, 22 ponttal előzte meg a versenytársat.

Tóth Gyula, a CSSD keleti vasútigazgatóságának Kassa kerületi üzemeltetési részlege politikai, gazdasági vezetőinek nevében mondott köszönetét a példás együttműködőszemben a férfiak 44 órás munkarendjével. 1978 áprilisában kezdték alkalmazni először ezt a könnyítést.

Más vonatkozásban is gondoskodnak a munka megkönnyítéséről. Ezt célozza a műszaki fejlesztés is. amikor igyekeznek kisgépeket alkalmazni. Jeles törekvések vannak a zaj csökkentésére is. A nődolgozók nemegyszer szabadnapjaikat is feláldozzák. ha ezt a termelés

sért. a sikeres kezdeményezésekért.

— Ennek a nemzetközi munkaversenynek a legfőbb eredménye az. hogy lényegesen elősegítette a szállítási tervek megvalósítását a részünkre oly fontos határ menti ponton. Különösen nagyra értékeljük a mindennapos kapcsolatot. a kölcsönös együttműködést, amely jó feltételeket jelent az éves feladatok teljesítéséhez.

Gál Sándor úgy értékelte: a MÁV az év első felében eleget tett a népgazdasági követelményeknek. Javult a személyszállítás kulturáltsága. a miskolci igazgatóság dolgozói mintegy 600 ezer tonnával több árut szállítottak a tervezettől, ennek ellenére bőven van tenni-, javítanivaló a belföldi mellett az export-, import-, tranzit- szállításban is. Hidasnémeti a legforgalmasabb határ menti állomásunk, jó munkája biztosíték a két ország, a két igazgatóság közös tennivalóinak sikeres elvégzéséhez.

A TESTVÉRI ORSZÁG vasutasai ezután átadták a versenyzászlót a hidasnémetieknek, akik azt ígérték; úgy dolgoznak, hogy a zászló a munka éves értékelése után is birtokukban maradhasson.

így kívánja, példamutató helytállásukat bizonyítja' ez is.

Kendszeres kapcsolatot tartanak a gyes-en levőkkel, népszerűek a kismamatalálkozók, ingyenes üdültetést biztosítanak a dolgozó nők részére. Rendszeres az ismeretterjesztés, gyakoriak az egészségügyi előadások, amelyek olykor összekapcsolódnak vizsgálatokkal.

Szemle

szűrei élőit i

i

r

,4c utolsó, a tizenhatodik 1 permetezést is elvégezve, a , Bodrogközi Állami Gazda- i ság páterhomoki. György- ] tarlói és zemplénagávdi i gyümölcsöseiben megtartót- [ Iák ,.z alma- és körte.izüret i előtti szemlét. 1

.4 borsodi gyümölcsléi'- , illesztési rendszer ugyanis a < betakarítás előtt gondosan j ellenőrzi a taggazdaságok i felkészülését, s a szakembe- ] rekböl álló bíráló bizottság i a Bodrogközben kezdte a 1 szüreti előkészületek szem- , léjét. Az írásos végrehaj- i \ási terv áttanulmányozásán \ kívül megszemlélték a gyii- i thölcsösök gondozottságál. • tisztaságát, a betakarításhoz , szükséges geoek. konténerek i állapotát, még a létrákat. J szedövödröket. ládákat is. i Megvizsgálták, hogy meg- 1 történt-e a napi kétezer i szüretelő munkás szerződte- 1 lése és a szállításukhoz [ szükséges autóbuszok meg- < rendelése.

A bizottság a szemle be- i fejezése után elismeréssel 1 szólt a gesztor gazdasag , szüreti felkészültségéről, s 1 megállapította, hogy agon- j dós. szakavatott munka 1 eredményeképpen — a ked- j vezöllen időjárás ellenére is i — közepes, de kiváló mi- ' nöségü almatermés várháló [ ez idén a Bodrogközben. 1

i

i

Miskolci termékek

Alma Atában rendezik az Egészségügyi Világszervezet soron következő konferenciáját. melynek keretében találkoznak a KGST-országok orvosi műszereket gyártó vállalatai is. E rangos találkozón rangos helyet képvisel a magyar MEDICOR Művek, amelynek termékeit ma már a világszínvonalon jegyzik. A szeptember 5-től 12- ig tartó rendezvénysorozaton részt vesz,szakembereivel és termékeivel a MEDICOR— OREL is. A miskolci gyár termékei közül három típusú diagnosztikai táskát, háromféle audiometert, valamin! a hordozható EKG-ké- szülékei: mutatják be.

*

Hők a szénosztályozón

Galamb, háslnyul és sertés

Írom mezőkövesdi „hátsó” utalta

A Mezőkövesd és Vidéke Áfész a körzetéhez tartozó matyó város és a környező 11 község kiskertjeiből, hátsó udvaraiból, a 21 szakcsoportba tömörült kistermelőktől, a fólia alatti zöldségtől kezdve a mézig, a tojásig. s a különböző háziállatokig az idén összesen 41 millió forint „érték” felvásárlását tervezi. Hatalmas mennyiségű áru, élelmiszer. Érdemes közelebbről is megismerni azokat, akik megtermelik. Hármójuknál, a mezőkövesdi galambász, a nyúltenyésztő és a sertéstartó hátsó udvarán tettünk rövidke látogatási.

*

Kada János már gyermekkorában is szerette a galambokat, de csak úgy. a maga kedvtelésére foglalkozott velük. Amikor 1974-ben Mezőkövesden megalakult a galambtenyésztő szakcsoport, már igencsak gyakorlata volt

a „szakmában”.

— Amikor felkerestek a szövetkezettől, szívesen vállaltam a húsgalambok tenyésztését, fantáziát láttam benne — mondja. — Jövedelmező, hiszen kilónként 98 forintot kao a termelő. Igaz, sok gonddal, kockázattal is jár.

Udvarában a tény észanyag

jelenleg 50 par galamb, amit szeretne 70 párra növelni, mert az idén már ,500 húsgalamb értékesítésére kötött szerződést. Az állomány Texán, King és óriás posta fajtákból áll. Négyhetes korukban elérik az 55 dekás átlagsűlyt, de némelyik a 90 dekát is.

Kisállattenyésatői kiállítások díjai, oklevelei tanúsítják. Ivgy Kada János nemcsak a húsgalamb értékesítésében jeleskedik, hanem portájáról sok tenyészgalamb is „kiröppen”. Es ahhoz, hogy az áfész körzetében működő két galambtenyésztő szakcsoport évente több ezer húsgalambot értékesíthessen export célokra, bizony jó tenyészanyagra van Szükség.

Amíg a hústermelés a jelenlegi színvonalra emelkedett. négyévi munkára volt szükség. És ezalatt egy nagy eredmény is született: a posta és a King keresztezésével sikerült kitenyészteni az ú gy n evezett m aty óföldi

húsgalambot, ami társainál ellenállóbb. más fajtáknál többször (évente 8—9-szer) költ és gyorsabban is hízik.

*

Fehér Jánosék kövesdi portáján 150 darab új-zé- landi fehér süldőnyúl. hízik.

Jól bevált fajta. gyorsan szedi fel a dekákat, három hónap alatt éri el a 2.5 kilogrammos súlyt.

— Az áfész felvásárlója vagyok, s a ház körül csupán öt éve foglalkozom nyúl- tenyésztéssel. Láttam, a nyúltenyésztő szakcsoportok tagjainak eredményes munkáját. s „rákaptam” én is.

Az idén négyszáz darab, súlyra „átszámítva” tíz mázsa nyúl értékesítésére kötött szerződési. A zömét már leszállította.

A nyúltenyésztés szép mellékjövedelmet biztosit, de a kockázat itt különösen nagy. A nyúl nagyon érzékeny jószág. Több olyan betegség is van. ami nagy kárt tud okozni az állományban. Tavaly a mixomatózis 200 darabot pusztított el. amit pótolni kellett. Az áfész ebben is segít, és a védekezéshez. az oltáshoz szükséges oltóanyagot ingyen biztosítja a szakcsopörtlagoknak.

*

Takács Palek és a rokonság (bárom „társult” család), néhány esztendeje határozták el. hogy sertés- tartással foglalkoznak. Az áfész-től öt anyakocát vásároltak. s már az első évben 18 hízót értékesítettek. Ez

azonban még csak a kezdet volt.

A portán levő valóságos kis „sertésfarmon" meglátszik. hogy a jószággal hozzáértő emberek foglalkoznak. A régi értelemben vett sertésólat itt már nem találni. Korszerű épület a „hizlalda”. Középen folyosó, két oldalon négy-négy kutrica. padlózattal ellátva, alja lebetonozva. Az udvaron szennyvízderítő.

— Ennyi állatnál a tisztaság alapkövetelmény — mondják a háziak, s így is csinálják.

Felesleges megkérdezni, hogy érdemes-e sertést Hizlalni, hiszen Takácsék az idén 90 darab hízóra kötöttek szerződést, amiből 75 darab már a vágóhídra „vándorolt”. átlagosan 118—120 kilós súlyban.

Ami szükségeltetne; a takarmányellátás további javítása. mert ha távolabbról kell beszerezni. növekszik az állattartók költsége. Érdemes törődni ezzel, mert a tenyésztői kedv most ió ... Az áfész. idei felvásárlási terve 9 ezer hízó. de a ..felmérés” máris 11 ezret .ígér.

Csanálossi Béla

Új lányérgyárté autemala

A Salgótarjáni Öblösüveggyárban márciusban kezdte meg a termelést a nagy teljesítményű tányérgyártó automataprés. A gépet egyetlen ember kezeli, s naponta 9000 tányért készít. A képen: csomagolják az új üveglányérokat.

Esi új lÉMf m

H

ogy mibe kerül egy új munkahely létesítése, erre voltaképpen roppant egyszerű a válasz: el kell végezni bizonyos számításokat, s kiderül, hogy ennél és ennél a beruházásnál — új gyár, vagy üzemrész építésénél — ennyibe és ennyibe kerül, vagy került az a bizonyos új munkahely. A beruházási gyakorlatban — feltehetően — végeznek is efféle számításokat... Hogy milyen áron lehet és szabad egy új munkahelyet létesíteni, erre megintcsak könnyű a válasz;

, egy már meglevő munkahely megszüntetése árán, vagy legalábbis annak tudomásulvételével, hogy minden üj gyár. minden új termelőrészleg a már meglevők munkaerőgondjait súlyosbítja. Nem leheLmásként!

Közhely, hogy munkaerőhiány van. A közgazdászok és demográfusok ezzel kapcsolatos megállapításai nem túlságosán biztatóak. A férfiak foglalkoztatásában elértük a demográfiailag lehetséges maximumot, a nők foglalkoztatásában pedig azt a lehetséges felső határt, amelyet már nem léphetünk át annak veszélye nélkül, hogy másféle társadalmi gondjaink ne súlyosbodnának. Röviden: a jelenlegi ötéves tervidőszakban legfeljebb 50—60 ezer főnyi növekedés lehetséges a mun- kaerőmérlegben, s a távlati előrejelzések sem biztatnak semmi jóval. A következő 15 évben 100—120 ezer új munkavállalóval számolhatunk, ez pedig jószerével arra is kevés, hogy a munkából kiöregedetteket pótoljuk, arról nem is beszélve, hogy az új munkahelyeket megfelelő létszámmal lássuk el. (Egyik példa a Dunaújvárosban épült hullámvertikum: üzembe lépése nem kis munkaerő-veszteséget okozott a város egyéb üzemeiben.)

Némi logikai ugrással az iménti tényekből arra a következtetésre is juthatunk, hogy a célszerű beruházási tevékenység ma már nemcsak pénzkérdés. Nem az a baj. hogy kevés a pénz, sokkal inkább az. hogy a beruházási tevékenységnél figyelmen kívül hagynak egy sor olyan meghatározó tényezőt, amelyek végül is összegeződnek. és gyakran kérdésessé teszik az egész beruházás célszerűségét, gazdaságosságát, illetve csak nehezen kivédhető feszültségeket okoznak a gazdálkodás egyéb területein.

A munkaügyi szakemberek regi gondja, hogy egy-egy beruházás elhatározásánál nem kérdezik meg őket, vagy ha — csak az idevágó rendelkezések miatt — igen. akkor véleményüket nem veszik figyelembe. A jó másfél évtizede fellángolt vidéki ipartelepítés talán egészen másként alakult, volna, ha a telepítendő gyárakért, üzemekért versengő kisvárosok és községek nem feledkeztek volna meg arról a roppant egyszerű' tényről, hogy a nagy harcok árán megszerzett „ipar” épületek és gépek mellett „iparosokat”, embereket, munkaerőt is követel. Igaz; az ipartelepítés, ma már, ebből a szempontból is megfontoltabban történik, ám nem mondható el ugyanez az egész beruházási gyakorlatra.

S ahol szakítottak az eddigi rossz gyakorlattal, s megpróbálják az új létesítmények telepítésénél reálisan számba venni a rendelkezésre álló munkaerőt, még ott is fenyeget annak veszélye, hogy figyelmen kívül hagyják az új létesítményeknél törvényszerűen gyakoribb és nagyobb mérvű munkaerőmozgást. Ezzel bizony jobban kellene számolni, mint a már kialakult tradíciókkal és munkásgárdával rendelkező munkahelyeken (ahol — mellesleg — szintén nem alacsony a munkaerőmozgás mutatószáma . ..).

Igen ám. de gyakran olvasni, hallani, hogy olyan népgazdasági ágak fejlesztésére van szükség, amelyek jelentős létszámtöbbletet igényelnek; hogy csak egy példát említsünk: ilyen a szolgáltatóipar. Fejlesztésének nem szabhat határt az, hogy a munkaerőforrások beszűkültek. Vagyis: ha mai körülményeink közepette egy-egy, különösen fontos agazatot fejlesztenünk kell. akkor másutt meg kell találni a munkaerőt felszabadító fejlesztések módszereit. Másképpen fogalmazva: az ágazati struktúra átalakításának egyes elemei nagy segítséget adhatnak ahhoz, hogy a munkaerő-kereslet mérséklődjék: az iparon belüli beruházáspolitika, a műszaki fejlesztésekre való törekvés minden módon való elősegítése azzal jár, hogy a nagy létszámot — és a nagy lét— számtartalékokat — lekötő ágazatok csökkenthessék a munkaerő iránti igényeiket, ily módon teremtve meg más, létszámigényes ágazatok erőteljes fejlesztésének lehetőségeit.

r

E

s még valamit: hazánkban — érthető módon — sérthetetlen elv a teljes foglalkoztatottság fenntartása. Ám a teljes foglalkoztatottság fenntartására irányuló törekvések nem azonosíthatók a jelenlegi feszült helyzet konzerválásával. esetleg a feszültségek további növelésével. Sokkal inkább kellene törekedni a teljes foglalkoztatoltság olyan formájának megvalósítására, amely a munkahelyek és a dolgozók számának egyensúlya alapján jönne létre Ennek megvalósítása olyan szituációt hozna létre, amelyben verseny lenne a dolgozók között a jobb munkahelyekért. E feltétel megteremtése jelentené azt az automatizmust, amely megfelelő biztonsággal szabályozhatná a szükséges fejlesztések módját, s ezzel együtt a munkaerő elosztását és' újraelosztását.

V. Cs.

Kél orszás vasifcaiii eoyiiliöfct

Munka verseny-értékelés Hidasnémetiben