Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-03 / 181. szám

1978. augusztus 3., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 I I I I I I I I Postánkból------------------------1 --------------------------­J Ó LENNE, HA KOMOLYAN VENNÉK! Érvénybe lépett Miskolcon a rendelet, miszerint tilos a fűszerboltok előtt és környé­kén a szesz fogyasztása. Azt hiszem, velem együtt nagyon sokan fellélegeztek. Mi ugyan, is igazán szenvedő alanyai voltunk a korlátlan italozga- tásoknak. A Baross Gábor és a József Attila út sarkán la­kunk. Az épületnek nyolc lépcsőháza van, a mienk az 1-es, amelynek bejárata köz­vetlenül a fűszerbolt mellett helyezkedik el. Nem akarom vázolni, mi volt ott eddig. Ma délelőtt, — a rendelet életbe lépésének napjáról van szó —.teljesen tiszta volt a környék. Nem akartunk hin­ni a szemünknek. Sajnos, dél­után, amikor az emberek so­kasága jött az autóbuszokhoz, (a városi és a távolsági busz­járatok megállója is az épü­let előtt van), már más volt a helyzet. Bizony többen is sörözgettek, pálinkáztak, a dufart oszlopai mögé bújva... Jó lenne, ha az illetékesek nagyon komolyan vennék a rendeletet. Kár volna hagy­ni, hogy a jó ne sikerüljön, ami minden becsületes ember ügyét, érdekét szolgálja. Soóky István Miskolc, József A. út 28. MEDDIG SZÁLL A POR?!... Községünkben évek óta sokszor kértük már a Vörös Hadsereg út portalanítását. A kavicsszálliiás miatt a for­galom jelentősen megnöveke­dett, s az állandóan szálló por miatt sem éjjel, sem nap­pal nem lehet az ablakot nyit­va tartani, nem beszélve ar­ról, hogy a mosott ruhát nem tudjuk hol szárítani. Ha ki­tesszük, újra moshatjuk. Tanácstagunk több tanács­ülésen is felszólalt már a portalanítás ügyében, Mind­eddig hiába... Kérdés, med­dig tart még ez a helyzet?! K. L.-né Ernőd MIKOR LESZ HÜTÖSZEKRÉNYMr"T AGGREGAT? Hűtőszekrényünk aggregülia meghibásodott. Még április 28-án bejelentettük a GEL- KA-szerviz Miskolc, Szentpé- teri kapu 68. szám alatti egy­ségénél. Vártunk türelmesen, de nem jött senki, hogy meg­javítsa. Személyes sürgeté­semre tudomásomra hozták, hogy nem kapnak alkatrészt a kereskedelemtől. Vártunk. Június 15-én végre jöttek a szerelők. Hoztak aggregátot. be is építették. Sainos, az első perctől kezdve rossz volt és azóta is üzemképtelen a hű­tőgép. Ugyanakkor — össze­sen — 780 forintot kifizet­tünk. Azóta felénk se néz senki. Nem tudom elhinni, hogy a gyár három hónap óta ne gyártott volna alkatrészt. Vagy amit gyártanak expor­tálják? Ha így van. nem kel­lene reklámozni, hogy n GÉL- KA gyorsan és pontosan vég­zi a javítást. Molnár Tistgmoncl nyugdíjas Sajószenlpéter. Kossuth út 2/a KÖSZÖNJÜK ... Az ónodi 17. "Rákóczi Fe­renc úttörőcsapat, hagyomá­nyaiba híven, az idén is meg. rendezi” n szokásos táboro- zósnt-at. Huszonöt úttörő vett részt az országos szervezésű kelet-dunántúli kerékpáros vándortáborozáson. Útvona­luk: Dunaföldvár (Dunaújvá­ros), Paks, Szekszárd, Dom­bóvár, Kaposvár, Tamási, Igái, Köröshegy—Balaton. Mintegy 460 kilométert tettek mag ke­rékpáron, megismerkedve Tolna és Somogy megyék tör­ténelmi nevezetességeivel, a jelen élettel, a szocialista fejlődéssel. Befejezésként a Nemzeti Múzeumban is jár­tak-, megtekintették a koro­názási ékszereket is. Az úttö­rők a kéthetes vándortábor emlékeit naplóban örökítet­ték meg. Az itthon maradt úttörők a Hajó melletti csapattábor­ban töltötték az időt. Az eső­vel tarkított táborozás sem szegte a jókedvet, a vidám­ságot. .. A csapatvezetőség nevében köszönetét mondunk Ónod és Sajószöged. községi tanácsának, az ónodi tsz ve­zetőségének és másoknak, — szülőknek, pedagógusoknak —, akik elősegítették a táborozás sikerét, azt, hogy az idén az úttörőcsapat mintegy egyhar- mada táborozhatott. Soltész Aladár csapatvezető VÁLASZ — ÜZENETEK „A július 27-i lapszámban megjelent olvasói levéllel kapcsolatban az alábbiakat közlöm: Zsíros Zoltánná panasza miatt meghallgattam a kar- tonozó és az érintett rende­lések dolgozóit. A beteg rendszeres ellen­őrzés alatt állott betegségé­vel, közben a nehézséget az okozta, hogy az ellenőrzést kezdő főorvos szabadságra ment, ezért más orvoshoz kellett átirányítani a bete­get. A jelzett időpontban tör­tént tévedés, mert a beteget július 12-én reggelre rendel­ték be, dél helyett, a beteg azonban aznap nem jelent­kezett a rendelésen. Ez a tény a kartonjára ró is van ve­zetve. ' A laboratóriumi lelet ki­adása nem történhetett 5-én, meri a beteg csak július li­án jelentkezett először a- la­boratóriumban és a leletet másnap meg is kanta. Erről is dokumentáció áll rendel­kezésére. A szabadságolások alatt ke­vesebb orvoslétszámmal kell megoldani ugyanannyi beteg ellátását. Sajnos, ez nehéz feladat, még előjegyzéssel is. A beteg panaszát kiváltó dol­gozót figyelmeztettem, kérem egyben a beteg elnézését az adminisztrációs hiányosságért. Ha távollétemben keresi fel a rendelőintézet igazgatósá­gát. munkatársaim mindig készséggel állnak rendelkezé­sére. Dr. Pctővári Béla b. kórházigazgató főorvos.” *­Érdeklődőknek: A Polgári Törvénykönyv beszerzési le­hetőségei iránt érdeklődő ol­vasóink tájékoztatására meg­kérdeztük, mikorra várható a 'keresett! jogszabálykötet megjelenése a könyvesboltok­ban. A kapott információ szerint a Közgazdasági és Jo­gi Könyvkiadó Kis Jogsza­bály sorozatában még ebben az évben várható, könyv alak­ban a megjelenés. Nem ki­zárt azonban, hogy országos lapok különkiadásaként, fü­zet alakban fővárosi újság­árusoknál már beszerezhető. Üt Tóth Béla, Nagycsécs: A sz.énutalvány beváltásával kapcsolatos panaszáról a T0ZÉP illetékeseit tájékoz- ■ tattulc. Felkeresik önt, ügyét intézik. A meleg vizű fürdőjéről lassan országszerte ismert Bogács. (Képünkön jobbra.) Bogács az elmúlt évtizedben „új ruhát öltött”. Képünk az Ady Endre utca egyik részletét mutatja. (Képünkön balra.) A jégkorszak emberének földién (3.) Iz „isién Iába” = aeies víz? A környékbeliek — nem kis irigységgel — úgy mond­ják: a bogácsiak a fürdőjük­kel megfogták az jsten lábát. Meg kell hagyni, találó ez a kijelentés. Az 1958-ban lé­tesült melegvizes (maszek állítások szerint gyógy-) für­dő, másfél évtized óta a leg­döntőbb szerepet játssza Bo­gács község fejlődésében. A mai bogácsi fürdőre azt hiszem büszke lehet minden helyi lokálpatrióta. Vonzó erő, sőt meg lehet kockáztat­ni azt a kijelentést is, hogy már-már konkurrál a hírne­vesebb Zsórival is. Ezt az ál­lítást az elfogulatlan sta­tisztika is alátámasztja: a ta­valyi szezonban 150 ezer für­dőjegyet váltottak Bogácson, volt olyan nap, amikor a für- dőzők létszáma meghaladta az ötezret. Ha mindehhez még hozzátesszük, hogy az el­múlt években 360 hétvégi ház és 30 vállalati üdülő épült Bogácson, akkor tényleg valós a mondás, az „isten lábával”. Persze, az is igaz: az öröm mellett gondot' jelent az év­ről évre növekvő igények ki­elégítése. Mert a vendéget nem elég idecsalogatni, ah­hoz, hogy visszajáró legyen, kulturált pihenési, szórakozási lehetőségeket kell biztosítani számára. És ebbe a medence tiszta vizétől az étkezésen át, a szállásig, sok minden bele­tartozik. A fürdőtelep bővítése be­határolt. A fürdő napi „ka­pacitása” 2000 vendég... pon­tosabban csak lesz, mégpedig akkor, ha az évek óta kiásott uszoda, végre-valahára elké­szül. Hogy ez mikor lesz? Nem tudni. Talán, ami a legfurcsább az egészben, az a fürdő jelenle­gi jogi helyzete. Felügyeleti szerve ugyanis a Mezőkeresz­tesi községi Tanács, gazdája pedig a mezőkeresztesi költ­ségvetési üzem. Hát nem fúr­óvá? Most ne firtassuk, ho­gyan jutottak a keresztesiek ehhez az örökséghez, írjuk le inkább azt: a Bogácsi köz­ségi Tanács idén is kérelmezte a megyei tanácsnál, hogy a fürdő felügyelete kerüljön át az ő jogkörükbe. A már említett uszoda épí­tésének elhúzódásra összefügg az előbb elmondottakkal. A medence földmunkája évek­kel ezelőtt elkészült. A terv is kész már, s eszerint a 33 1/3x25 méteres medence épí­tése 3.6 millióba kerülne. A bogácsi tanácsnak 1,4 millió­ja van erre a célra, s emel­lett 500 ezer forint az a tár­sadalmi munkafelajánlás, ami a vállalatok, intézmények ré­széről érkezett. Hiányzik te­hát 1,7 millió forint. Amíg ezt .valamilyen forrásból nem tudják beszerezni, uszoda nem lesz a bogácsi fürdőben. A falu, mint már az ele­jén írtam, függvénye a für­dőnek. A vendégek beáram­lása feloldotta a község zárt­ságát, szétzúzott régi, meg­rögzött szokásokat, s újak, más divatok jöttek. Az Ady Endre utca képen látható részén jó 15 évvel ez­előtt állt egy öreg eperfa. Ár­nyat borított a tövében épült apró ablakú, zsúpfedeles ház­ra, ami. vénségében veteke­dett az eperfa korával. Em­lékszem még a tulajdonosra is, egy rokkant suszter volt az illető. A ragadványnevén Liczi Andrásnak hívta min­denki. A suszter nem is tu­dom hány esztendeje meg­halt. Aztán nemsokára el­tűnt az eperfa, kivágták, s csá- kánv „kapott” az öreg épület falába is. Egyik napról a má­sikra volt ház, nincs ház, lett ház, új ház. S valahogy az egész község ilyen gyorsan váltott ruhát. Szépen gyarap­szik a község, s az ittélőknek van mit a tejbe aprítaniuk. A bogácsi postán 8 millió, a helyi takarékszövetkezetben, csaknem 20 millió forint a helybeliek betétállománya. Jólét... Az a néhány vad­hajtás, ami most dívik a fa­luban, a jólét következmé­nye lenne? Például az el­múlt években elterjedt krip- taépítési lázra, vagy az egy­re nagvobb méreteket öltő la­kodalmi ajándékozásokra gondolok... A községi tanácson láttam szép terveket: a 67 lakásos lakásszövetkezet tervét, ami legkésőbb a VI. ötéves terv­ben valóra válik a falu alsó részén; az úgynevezett zöld­váraljai sport- és kultúr- centrum tervét, ami sportpá­lyákat, parkokat, gyermek- és vállalati üdülőket, keres­kedelmi- és vendéglátó köz­pontot foglal magában. Per­sze, ez a távolabbi jövő. És a közelebbi? Az új iskola épülete 1980-ra készül el. Ami pedig már megvan Bo­gácson? Fél perc alatt a kö­vetkezők jutottak eszembe. Van a falunak 2179 lakosa (ebből 238 cigány származá­sú) ABC-áruháza. bisztróba, gyógyszertára, orvosi rendelő, je, fogorvosa, bölcsődéié, óvódáia napközi otthona. Rö­pülj páva köre, víztározóia, borozója, jó bora, műemlék- temoloma, s még sok eevéb. A Minisztertanács 1026J971- es határozata tartalmazza: Bogács az ezredfordulóig re­gionális íellegű üdülőhellyé feilesztendő. A határozat a még biztatóbb jövőt körvona­lazza. A falun csendes csobogás­sal végigkanyarog a Hór vi­ze. e bükkaljai táj névadó folyama. Kicsi patak, — és ahol a szemetet nem dob­ják bele — tiszta vizű is. Tényezője és egyben jelképe is ennek a tájnak, az erre élők bekövetkezett változá­sának. A Hór vize is, akár az ember. siet. A patak célja elérni a tengert. És az em­beré? A bogácsi emberek cél­jai — hasonlóan az ország más részében élőkéhez — vá­gyakban születnek, szorga­lomban realizálódnak. Árulkodik minderről a falu. Csak végig kell rajta men­nünk. Hajdú Imre Fotó: Laczó József feles lapiciissa! A konzervipari üzemek tel­jes kapacitással dolgoznak; nemrégen ért véget a zöld­borsószezon. a napokban pe­dig hozzáláttak a zöldbab fel­dolgozásához, és fogadják az első barackszállítmányokat. Zöldborsóból sikerült telje­síteni a 13 500 vagonos ter­vet. Sokáig félő volt. hogy az időjárás keresztülhúzza szá­mításukat, mert a zöldborsó mintegy 10—12 nappal ké­sőbb érett be és attól lehe­tett tartani, hogy az esős idő­szakot követő esetleges száraz periódus visszaveti majd a hozamot. Ez szerencsére nem így történt, a zöldborsó jófor­mán mindenütt egészségesen érett be, így a konzervipar végül is elegendőt „tett el” a bel- és külföldi megrendelé­sek kielégítésére. Zöldbabból 2300 vagont tartósítanak, eddig mintegy 300 vagonnal vettek át a ter­melőktől. a szállítmányok mi­nőségével elégedettek. Az ipar most csak az úgyneve­zett nyári zöldbabot fogadja, a zöldbabszezon második sza­kasza ősszel kezdődik majd. amikor a másodvetésű növé­nyeket vásárolják fel. Nem túlságosan biztató je­lekkel indul a gyümölcssze­zon. Bejelentés érkezett hozzánk, egy árok áldatlan állapotá­ról. Egyik környezetféltő ol­vasónk panaszolta: a miskol­ci Poll Sándor utcában lehe­tetlen megmaradni a lakás­ban, a lakók nem nyithat­nak ablakot, mert az utca előtt levő mély árokba szennyvíz ömlik, s ennek „illata'’ szinte elviselhetetlen. Az árok, amely a cement­gyárral szemben, a 3-as út mellett húzódik, rontja a vá­rosképet, az idegenekről nem is beszélve, akik Miskolcra érkezve ilyen „látványosság­ban” részesülnek legelőször. A helyszínen lényegében azonos tapasztalatokat sze­reztünk. Sőt, egy lakó még azt .is elmondta, már közel 13 éve van ez így. Amikor megkérdeztük, hogy vélemé­nye szerint ki a hibás, az AFIT-ot jelölte meg, mond­ván. annak olajos szennyvi­ze okozza a bajt. Láttuk is: a sással, náddal, dudvávnl be­nőtt árokban fekete, olajos szennyvíz csordogál, némely hetven már anróbb tónak is beillő tócsában álldogált. Telefonok a tanácsra, ke­ressük az illetékest, — akit alig tíz hívás után meg is ta­lálunk. Elmondja, nagy fi­gyelmet már nem szentelnek ennek az ügynek, hiszen a fő közlekedési út szélesítésével megoldódik majd a problé­ma, a nyílt árok helyére zárt csatornát építenek. Hogy mi­kor lesz kész? Egy-, másfél éven belül mindenképpen. Addig is türelmet, megértést kér az itt lakóktól. Az AFIT-nál is nehéz Il­letékest találni, vidéken, há­zon kívül vannak. Amikor vi­szont sikerül végre kancsola- tot teremteni, meglepő for­dulatról értesülünk. Az au­tójavító vállalatnak is szív­ügye ez az árok. Olyannyira, hogy bár nem lenne köteles­sége. mégis salát költségén több. mint 300 ezer forintért próbálja rendbehozatni. A munkát megrendelték s a csa­tornatisztítók már dolgoznak is rajta. Egyébként ők csak tisztított szennyvizet enged­nek ebbe az árokba az olaj­szennyeződés nem haladhat­ja meg a 10 milligrammot literenként — a vízügyesek ezt állandóan ellenőrzik. Ők inkább a lakókat kérnék, ne dobálják télé hulladékkal, szeméttel az árkot, mert ez akadályozza a víz gyors le­folyását, iszap rakódik le. amely a további bajok for­rása. Újra a helyszínen, és most már a vállalat igazáról győ­ződhettünk meg. Az ÉRV mis­kolci üzemegységének beren­dezései. gépei időközben meg­tisztították az árkot. Láthat­tuk azt is, sok olaj nem le­hetett a vízben, hiszen a ki­tisztított helyeken algatele­pek maradványait fedeztük fel. A munkát azonban meg­nehezíti. hogy nébánvan az itt lakók közül. — engedély nélkül —, hidat építettek az árok fele't a vasbeton geren­dákat még jól alá is dúcql- ták. a víz ezeken a helyeken reked meg a leghamarabb. Most megnróbáliák magas- nyomású vízsugárral kimo­satni. de ez csak tüneti keze­lés. mert ha a híd ebben az állanotban marad, rövid időn belül minden kezdődik elöl­ről. .. Jelenleg tehát ez a hely­zet a Poll Sándor utcában. A vállalat megtette a magá­ét, s most az itt lakók kö­vetkeznek. Ücv gondoljuk, a végleges rendezésig nekik sem mindegy, milyen állapot­ban lesz az árok. (udvardy) Miskolc, Poll Sándor utca Egy árok ügyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom