Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-19 / 195. szám

1978. augusztus 19., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Tagadhatatlan, nagy vára­kozás előzte meg Miskolcon a Fórum helyébe lépett Gyöngy cukrászda megnyitá­sát. Voltak, s vannak sokan, akik sajnálják a kocsmává züllött presszó bezárását. Még többen viszont örömmel fogadták, hogy szesz helyett süteményt, üdítő italt, hideg- konyhai készítményeket áru­sít a Gyöngy. Ami a szeszmentességet il­leti, nem csalódott az egy hónapja megnyílt cukrászdá­ba látogató vendég. Csaló­dott viszont, mert —, ahogy azt jó néhányan megfogal­mazták— presszó helyett sü­teményes talponállót kapott a közönség. Sorolhatnánk hosszan a kifogásokat, ész­revételeket, kinek, mi nem tetszik az átalakításban, a berendezésen, a kiszolgálás minőségén. íme néhány a leggyakoribbak közül: „any- nyi benne a fehér csempe ... no meg azok a fémlapos ál­lópultok '... úgy érzem ma­gam benne, mintha hentes­üzletben lennék”. „Mást, hangulatosabbat vártam ha már ennyi pénzbe került”. S ami a legérzékenyebben érint minden ide betérőt: „miért IX. osztályú a beso­rolása, holott a Lottó cuk­rászda, amelynek a szereoét átvette a Gyöngy, III. osztá­lyú volt?” Ezekről a panaszokról, jo­gos kérdésekről az új cuk­rászda vezetői is tudnak. Vá­laszuk: ilyenre alakították át, mi csak iránvítiuk. S hogy miért II. osztályú? Szebb, kulturáltabb. modernebb, mint a Lottó volt..., sokba került az átalakítás ..., for- dultanak a központhoz... Az úi cukrászda vezetői, Doma Jánosné és Lovász Árpádné végigkísértek az üzlet helyiségein. Kétségte­len, aligha lehetne ' kifogá­solni a higiéniai előírások betartását: minden patyolat­tiszta, működnek a süte­ményhűtők, a fagylaltgép, ám mindezeket figyelembe véve sem látszik indokolt­nak a magasabb osztályba sorolás. Még kevésbé az, hogy a cukrászda belső ki­képzése, • berendezése nem olyan, mint amit a II. osztá­lyútól joggal elvárhat a ven­dég. Forduljanak a központhoz — mondták a Gyöngy cuk­rászda vezetői. Nos, fordul­tunk oda is. Makai Tibor, a Miskolci Vendéglátóipari, Vállalat igazgatója sok min­denben elismerte a fölveté­sek jogosságát. Egyebek mel­lett abban, hogy az új egy­ség valóban nem hangulatos cukrászda (függöny nélküli üvegfala rideggé teszi, nincs pincérkiszolgálás, amit pedig egy másodosztályú vendéglá­tóegységben elvárunk, az asztalok a vendég szemével nézve rondák), s abban is, hogy bajok vannak a kiszol­gálás minőségével, a szak­képzett eladók biztosításával. Miért II. osztályú a Gyöngy? A kérdésre válaszolva az Éj, jaiosi M A Mezőkeresztes és Vidéke Takarékszövetkezet, megyénk legnagyobb „falusi bankja” az utóbbi években körzetében több kirendeltséget, betét­gyűjtő helyet korszerűsített, vagy épített. Folytatva a há­lózat bővítését., korszerűsíté­sét., ma, augusztus 19-én Bor- sodivánkán egy szép, új épü­letben takarékszövetkezeti egységet adnak át. A falusi „bgnkfiók” a helyi tsz és ta­nács segítségével, jelentős társadalmi munkával épült fel. A mezőkeresztesi takarék­szövetkezet tagságának betét- állománya már elérte a 87 millió forintot. Jellemző a fej­lődésre. hogy az idei betét­növekedés 9 millió forint. igazgató lényegében elismé­telte azt, amit a cukrászda vezetői mondtak. Szebb, mo­dernebb, maximális a higié­nia, bekerülési köjtség stb ... Ottjártunkkor éppen husza­dik napja üzemelt a Gyöngy, s az adatok szerint — a sor­sok kifogas ellenére olyan forgalma volt az üzletnek ez idő alatt, amilyent elődje, a Lottó cukrászda az alacso­nyabb árakkal sem tudott elérni. Arak! Az igazgató szerint a Gyöngy II, osztályú beso­rolása csupán minimális ar- emelKedést jelent. Mas szó­val, egy 5 forint értékű sü­temény esetében 10—50 fillér az eltérés a III. osztályú Lottó és a Napsugár arainoz képest. Mint elmondta, ezt a termelési, szállítási kóltségex emelkedése indokolja. Ami pedig a cukrászda Hangula­tosabbá tételét illeti, a Lottó cukrászda lebontása utáni időre tervezik ennek megva­lósítását. Akkor saroképület­té válik a Gyöngy, lehetőség lesz arra, hogy a cukrászda előtti járdára kitelepülve, asztalokat elhelyezve még lá- togatottabbá, kedveltebbé te­gyék új létesítményüket —, esetleg pincérkiszolgálással egybekötve. Engedtessék meg, hogy a sok-sok észrevétel, nemkü­lönben saját tapasztalat alap­ján . hozzátegyük vélemé­nyünket: az új cukrászda valóban modern, alkalmas a tömegigények kielégítésére. Jó, hogy sör és tömény ital helyett süteményt, hideg- konyhai készítményeket áru­sít. Jó, hogy hónapok múlva megkaphatja a II. osztályú ellátást, kiszolgálást az ide betérő vendég. Nem indo­kolt viszont, hogy mindad­dig, amíg ez nincs meg' — mégha az ide vonatkozó elő­írásoknak megfelel is a cuk­rászda — magasabb osztály­ba sorolják. Igaz, egy 5 fo­rintos süteménynél csupán filléres az áremelkedés, ám egy tortánál már tízeseket jelent... Elhisszük, sokba került az átalakítás, ám ezt az üzemel­tető a vendégek megkérde­zése nélkül is vállalta, elvé­geztette, nyilvánvalóan an­nak reményében, hogy a rá­fordítás meghozza a hasznát. A has,zon, a nagyobb forga­lom bejöhetne persze úgy is, hogy az alacsonyabb ár több vendéget vonz, a több ven­dég pedig még többet invi­tál a Gyöngy-be. Pontosab­ban invitálna ... N. I. 1978 nyarán Piailliépei a ilyi-láril A TIGÄZ fejlesztési tervének megfelelően, újabb körzeteket kapcsolnak be a gázellátásba. A vezetéket a korrózió ellen szigetelni kell. A képünkön látható ügyes kis szerkezet se­gítségével Nadubinszky Lajos ellenőrzi a liibáilan munkát. Fotó: Szabados György • e Of ven c B Tulajdonképpen örülnöm kellene, mert jó hírt közlök az érdekeltekkel. Tartok vi­szont tőié, elkiabálom a dol­got, s alaptalan reményeket táplálok. Ezeket az embereket egyszer inár rászedték... Sze­retném hinni: ezúttal nem kell csalódniuk, teljesül régi, jogos óhajuk. Háromnegyed évvel ezelőtt, „Be nem váltott remények” címmel írtunk az Alberttele- pen, a Kodály Zoltán utcában élő családok panaszáról. Sza­vaikat idézve szóvá tettük, hogy utcájukban nincs köz- világítás, nem 'épült rnűút, járda sem. A legnagyobb gondjuk azonban a víz, s 4 éve hiába kilincselnek ez ügyben a tanácsnál. ígéretet persze kaptak, amit jóhiszeműen elhittek. A ta­nácselnök 1977. februárjában keltezett levelében ezt írja a lakóknak: „A vízbekötés megrendelését az ÉRV-nél fo­lyamatba lehet tenni.” A víz­műveknél természetesen ne­met mondtak a megrendelé­sekre, mivel nem építették ki a csővezetéket. A reklamálók­nak a tanácsnál azt felelték, hogy kellenek az anyagiak fontosabb dolgokra. így te­hát a családok hiába ren­dezték be a fürdőszobát, fe­leslegesen jegyeztették elő a villanybojlert. Mindannyiuk igazát mondta ki akkor Stiber Máté: „Kidobtuk a sok pénzt az ablakon”. A napokban Alberttelepen járva, megkérdeztük a fiatal tanácstitkárt, Kiss Ferencet: mit tettek az égető gond or­voslására? A válasz: felke­resték az ÉRV illetékeseit, akik megígérték, hogy októ­ber-november hónapban elvégzik a vízbekötést. Elké­szültek már a kivitelézési ter­vek is. s az előzetes kalkulá­ció szerint mintegy 380 ezer forint lesz a költség. Az érin­tett 50 család ebből 150 ezer forintot fizet, a többit a ta­nács biztosítja. Elhárultak tehát az akadá­lyok, lesz vezetékes víz a Ko­dály Zoltán utcában? Egye­lőre nem ért véget happy enddel a történet, az ÉRV- nél ugyanis feltételesen vál­lalták el a munkát: ha lesz rá szabad kapacitás ... Vagy­is a vízbekötés ez évben va­ló elvégzése továbbra is bi­zonytalan. Ezúttal is kérjük a válla­lat vezetőit, próbáljanak se­gíteni az alberttelepi bányász- családokon. Az ő nevükben mondunk előre is köszönetét. — kolaj — Valamikor, a hatvanas évek elején kezdték maguk­nak felfedezni az emberek Mályit. Ma már közel ötszáz hétvégi ház övezi a tavat, vállalatok, intézmények tele­pítettek csinos kis üdülőket partjára. Nyáron, a pihenné napokon, csapatostól érkez- a városi emberek, ki kerék­párral. ki busszal, autóval. Horgászbottal, elemózsiás szatyrokkal felszerelve. A tó és környéke egyike megyénk legkedveltebb kiránduló he­lyeinek. Mit nyújt ma Mályi hűsé- - ges és alkalomszerű látogatói­nak? Égy biztos: nyugodt pi­henést, — mondják a Mályi községi Tanácson. Binder Iván. vb-titkár sorolja is. mi min­dent tettek ennek érdekében: Gondoskodunk a csendren­delet betartásáról, ma már motorcsónakok sem zavarják a nyugalmat. A tóhoz vezető úton a pihenni vágyók érde­kében a községi tanács kor­látozta a gépjárműforgalmat. 40 km-es a legnagyobb meg­engedett sebesség, az út men­tén már állnak a táblák. Szükség is volt erre: a jár­művel közlekedők, főképp a motorosok veszélyeztették a nyaralók testi épségét Gon­dunk viszont, hogy rossz ál­lapotban van ' a bekötőút Gödrökkel, kátyúkkal teli. Az idén megpróbáljuk kijavítani, de jövő évben teljes felújí­tásra lesz szükség, A szemét- szállítás ma már megoldott. A Nyékládházi Költségvetési Üzem biztosított konténert, hetente kétszer-háromszor szállítják a szemetet. — A villanyhálózat? — Teljes egészében elké­szült. De ettől nagyobb újság is van: még ebben az évben biztosítjuk a vezetékes ivó­vizet. A vízhálózat kiépítése már megtörtént, a közeljövő­ben rákapcsoliák az emődi vízműtelepre. Keressük a le­hetőséget a szennyvíz elveze­tésének megoldására: egyelő­re kevés a pénzünk hozzá. — Épiilnek-e még újabb hét­végi házak a tóparton? — Az. üdülőtelep fejleszté­sére csak a Mályi-tó és az úgynevezett közénső tó ösz.- szekapcsolása után kerülhet sor. a tervek körvonalazottak; a megvalósítás még néhány évig várat magára. * A kora délelőtti órákban benépesül a strand. Nem cso­da, hogy szívesen járnak ki ide az emberek. Szép, ápolt gyep, rózsabokor fogadja a látogatót. A tó elkerítve a strand területén. A gyerekek­nek külön fürdőrész, kis ját­szótér. Tetszetős, biztonságos, A strand területén a ve­gyesbolt Vasárnap is nyitva, friss kenyér, tej mindig kap­ható. A többi élelmiszerből is kielégítő a választék. Csak­hogy az eladótér, a raktár talpalattnyi. Az UNIÓ Áfész figyelmébe aljánljuk: meg­van az igény a kereskedelmi hálózat fejlesztésére. * ' A bisztró mellett, a parton, nagy halmokban kövek, a part védelmére szolgálnak majd. Hogy mikor? Ez még a jövő zenéje. Egyelőre nincs meg a pénzügyi fedezet a ki­építésre. A Vitorlás bisztró üzletve­zetőjét kérdezzük: milyen volt az idei nyár? — Nem túl erős. A nyitva tartás hat hónapja alatt át­lagban egymillió 250 ezer fo­rintos forgalmat teljesítünk. Most majdcsak kétszázezerrel maradunk alatta. Mit kapnak itt a vendé­gek? — Néhány napja alkohol- mentes sört is. De elfogy het­ven láda üdítő, világos sör bőven. Reggelire roston sült hal. tojásrántotta. A déli vá­laszték, úgy hisszük, elegen­dő. — Szabad egy étlapot? — Azzal nem szolgálha­tunk. De elsoroljuk, mit kí­nálhatunk. Például füstölt csülkös bableves * mindig kapható. A hétvégeken na­gyobb a választék; a hét töb­bi napjain amúgy sem telik meg a bisztró. Akinek nya­ralója van, inkább otthon főz: Az alkalmi látogatók tér­nek be ide. De jó időben egy- egy vasárnap így is kevés a nyolcvan férőhely..'. * Víkendházsorok a part kö­rül. Egyik-másik valóságos kis villa. Gondosan nyírt gyeppel, hintaággyal, kerti zuhanyozóval. Az utak ugyan még hepehupásak, a szemét- tárolók mellett kupacokban a sok gaz. A parton hatalmas tábla jelzi: a tó területén táborozni tilos! Mikes Márta Jogászunk válaszol Az új épületben levő garázsok hasznosítása Varró Károly miskolci ol­vasónk új épületben levő ga­rázst (gépkocsitárolót) igé­nyelne és arra kér választ, hogy milyen módon történik ezeknek a garázsoknak az értékesítése? Közismert, hogy a sze­mélygépkocsi-tároló szükség­let kielégítése céljából- ga­rázst többféléé kezdeménye­zésből és formában lehet építeni. A garázs értékesíté­se vagy hasznosítása szem­pontjából jelentősége van annak, hogy az építkezést ki finanszírozta. A célcsoportos lakásberu­házási keretből a tanácsok, nak mind kevesebb lehető­ségük van arra, hogy az ál­lami lakóépületekben (taná­csi bérlakásokban) garázso­kat létesítsen. Elsősorban a tanácsi értékesítésre kijelölt lakóépületeknél lehet szó az épületekben levő garázsok hasznosításáról. A vonatkozó1 jogszabályok szerint a tanácsi értékesítés­re kijelölt lakóépületekben a nem lakás céljára szolgáló helyiség — így a garázs is — annak a tulajdonába ke­rül, aki a létesítési költsége­ket viselte. Ha a garázsok létesítésére a tanács anyagi eszközeiből kerül sor, azokat a tanács szabadon értékesít­heti. Ezzel kapcsolatosan az ÉVM Lakás- és Kommuná­lisügyi Főosztályának 50. sz. elvi állásfoglalása kimondja, hogy az értékesítés során két alapvető szempontra kell figyelemmel lenni; elsősor­ban a tanács anyagi eszkö­zeinek mielőbbi megtérülése a fontos, majd elő kell se­gíteni a lakóépületben levő lakások tulajdonosai érde­keinek érvényesülését. Az iránymutatás szerint az ér­tékesítés vagy az épületben levő lakások valamennyi ki­jelölt vevője, pl. szövetkezet vagy a lakások egyes kije­lölt vevői javára történik, attól függően, hogy a gará­zsok létesítési költségeinek gyorsabb megtérülése me­lyik módon biztosított. Azo­nos feltételek esetén a kö­zös, tehát szövetkezeti tulaj­don javára kell értékesíteni., Az értékesítésnél figye­lemmel kell Jenni arra is, hogy egy lakóépületben levő valamennyi garázst azonos módon kell értékesíteni, te­hát vagy közös, vagy szemé­Több olvasónktól kaptunk levelet a társbérletek ügyé­ben. Levélíróink azt kérde­zik, hogy mikor lehet a társ­bérleteket megszüntetni? Az 1971. július 1-től ható lyos lakásügyi jogszabály határozottan elrendeli, bog' a társbérleteket fokozol ütemben meg kell szüntetni • Ez azt jelenti, hogy tanács’ bérlakást két vagy több sze mély között társbérletkér megosztva kiutalni vagy ; bérlő lakásigényének jogé mértékét meghaladó lakás részt (szobákat) . társbérlő1 kialakítása céljára igénybe venni — tehát új társbérle- tek~t létrehozni — nem sza­bad. A jelenlegi lakásviszonyok lyi tulajdonba. A vevőket a lakásügyi hatóság jelöli ki. , Az állásfoglalás felhívja a figyelmet, hogy a garázsok vevőiéül nem kívánatos kí­vülálló személyt kijelölni, mert a jogszabály szerint a lakóépületben, vagy a hozzá tartozó telken létesített ga­rázsok elsősorban az ott la­kók garázsigényének kielé­gítésére szolgálnak. A lakóépületben levő ga­rázsokat kívülállók részére csak akkor lehet értékesíte­ni, ha a tanács anyagi esz­közeinek megtérülése más­ként nem biztosított. között azonban csak fokoza­tosan, egy-egy társbérleti la­kásrésznek a megüresedése útján szüntethetők meg. Ha egy tanácsi bérlakásban meg­üresedett valamelyik társ­bérleti lakásrész, s az a la­kásban visszamaradó társ­bérlő jogos lakásigényének felső határát a saját társbér­leti lakásrészével együttesen 'em haladja meg. a lakás­ügyi hatóság köteles a meg­üresedett lakásrészt az ő neglevő lakásrészéhez csa­link Ha több' társbérleti lakás- rész van és több társbérlő igénvli, akkor a lakásügyi hatóság mérlegelési jogköré­ben dönt. Ha két társbérleti lakásrészböl álló tanácsi bér­lakásban az egyik társbérle­ti lakásrész megüresedett, s arra a lakásban visszamara­dó társbérlő jogos lakásigé­nyének felső határa nem ter­jed ki, a visszamaradt társ­bérlő lakásrészét igénybe kell venni és helyette egy másik megfelelő — önálló — lakást kell neki kiutalni. Hasonló a helvzet. ha a visszamaradó társbérlő nem kéri, hosv a megüresedett, de egvéhként jogos társbér­leti lakásrészt ki utalták ne­ki. A nem külön beiáratú társbérleti lakásrészt a visz- szamarndó társbérlőnek kell — kérelmére — kiutalni A több igénylő közül annak a szomszédos társbérlőnek kell adni, akinek a külön beiára­tú laksrészén keresztül az megközelíthető. Olyan meg­oldás is lehetséges, hogy a két társbérleti lakásrészt összevonják és nagycsalá­dosnak utalják ki. Annak érdekében tehát, hogy a társbérletek száma csökkenjen, még társbérleti lakáskényszer igénybevételé­re és másik megfelelő önálló cserelakás kiutalására is sor kerülhet, de a iogos lakás­igényt és az együttlakó sze­mélyek számát figyelembe kell venni. Dr. Sass Tibor A társbérletekről CM iseiyelt iteiiiyó Ilit mi a paragrafus?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom