Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-16 / 192. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. augusztus 16., szerda I Mérleg — I táborzárás után A vendégek elutaztak, s azóta a szervezők-ren- dezők is kifújhatták magukat. Illő, hogy róluk is essék szó: a Hazafias Népfront aktíváiról, akik Sáray László vezetésével gondoskodtak a vendégekről — gondoskodáson természetesen nem csupán az ellátást értve. Mindenütt nagy szeretettel és tisztelettel várták és fogadták az írótábort, valóban házigazdák voltak mintegy a megye nevében is. Mégis, talán nem tűnik ünneprontásnak, ha az élmények „ülepedése” után elmondjuk, nem is annyira a kritikai észrevételeinket, mint inkább a továbbgondolásra is ösztönző javaslatainkat, amelyekkel hatékonyabbá tehető a következő táborozás. Mindenekelőtt tágítani és mélyíteni lehetne magát a programot is, a résztvevők körét is. Ha van közérdekű téma, akkor az idei az volt. Többen is hallhatták volna Gombár Csaba és Bíró Zoltán előadását és magát a vitát is. Gondolunk itt közéleti személyiségekre, de a kultúra munkásaira is. Van Miskolcon is néhány — ma még kevésbé ismert — toll forgató magyartanár, népművelő is, akik örömmel vállalták volna a részvételt. Ugyanakkor ez a program országosan is nagyobb figyelmet érdemelne, illetve szerezhetne. Talán ha nem ragaszkodnának a rendező szervek ahhoz, hogy csak megyei vagy a megyéből elszármazott írókat hívjon meg, mert szívesen jönnének neves közéleti személyiségek, a téma szakemberei is, ha idejekorán meghívják őket. Kitűnő alkalom lenne ez — valamelyest nagyobb leleményességgel — arra is, hogy az egyik „házigazda”: a Napjaink gyarapítsa a szerzőinek és nem kevésbé az olvasóinak a számát! Külön is érdemes szót ejteni az író—olvasó találkozókról. A vendégek egybehangzó véleménye szerint a kezdeti — szokásos — félszegség, csend után mindenütt élénk érdeklődés volt, a hallgatók szenvedélyesen és felelősen szóltak hozzá a témához. E sorok írója Miskolcon a Vörösmarty Művelődési Házban és Borsodnádasdon figyelhette meg ezt. A beszélgetés ezúttal nem irodalomcentrikus volt. Szó esett például az alkoholizmusról, a népesedés gondjairól, a demokrácia gyakorlatáról-gondjairól, a fiatalokról és még sok más közéleti problémáról. S végezetül jó leírni — soha nem új felfedezés —, hogy szép ez a megye és rendelkezik felfedezendő értékekkel. Az idei írótábor legkellemesebb és legtanulságosabb napjai (a vita mellett) talán éppen azok voltak, amikor buszra szállva ellátogattak a vendégek például az arlói tóhoz, Kelemérre, Gömörszőlős- re, Dédestapolcsányba stb. T alán kicsit feszített is volt ez a program, több időt kellett volna hagyni a nézelődésre, a ba- rátkozásra, végezetül mégis csak az egyik pesti vendéget kell idéznünk, aki némi irigységgel emlegette Borsodot. és sajnálta, hogy máshol nem szerveznek ilyen tábort. Mert a borsodnádasdi fiatal tanácselnök, vagy a dédestapolcsányi lelkész, Béres Ferenc és a helyi pávakör éneke Lajos Árpád sírja mellett, a tiszaladányi idős parasztasszony, a szocialista brigádok nyílt szavú munkásai — és a példákat megint sorolhatnánk — olyan élmények, amelyeket minden bizonnyal jó szívvel visznek haza, amelyekre érdemes lesz, sőt kell is emlékezniük, amikor a kéziratpapír elé ülnek. Horpácsi Sándor Nemzetközi kórushangverseny Ritka zenei esemény színhelye lesz augusztus 16-án, szerdán Sárospatakon a Rá- kóczi-vár nagy hatású, kitűnő akusztikájú udvara. Este 7 órai kezdettel külföldi zenei együttesek adnak hangversenyt a minden bizonnyal nagyszámú közönségnek. Sárospatakra érkezik égy híres walesi kórus, amely gazdag, változatos műsorral lép a hallgatóság elé. Ezenkívül közreműködik néhány külföldi vonós kamaraegyüttes is. Ezen a nyáron ugyanis Nyírbátorban működik egy nemzetközi ifjúsági zenei tábor, s ennek külföldi vonós együttesei is részt vesznek szerda este a sárospataki hangversenyen. Kulturális körkép MUNKA UTÁN — SZÍNPADON Az amatőr művészeti mozgalom igen nagy tömegeket vonz a Szovjetunióban. Munka után több mint 20 millióan járnak rendszeresen a drámai, zenei és más együttesek próbáira, kórusok foglalkozásaira. Sok amatőr színjátszó évtizedeken át hűséges egy-egy csoporthoz — amelyek közül a legjobbakat népi színháznak nevezik. FOLKLÓRTÉRKÉP Az azerbajdzsáni művészettörténészek a közelmúltban megkezdték a köztársaság népművészeti és zenei hagyományait ábrázoló térkép ösz- szeállítását. A zene kedvelői az atlasz segítségével megismerkedhetnek a még élő és a már feledésbe merülő /nűvekkel és népi formakinccsel. A szövegek, fényképek és rajzók szemléletes ábrázolást nyújtanak a dalokról, a táncokról és a különböző elő- adóstílusokról is. Az atlasz egyik fejezete a régi azerbajdzsáni hangszereket ismerteti majd. PUSKIN-INTÉZET HAVANNÁBAN Havannában a közelmúltban nyitották meg az Alek- szandr Szergejevics Puskin nevét viselő orosz nyelvintézet központját. Ez a tudományos kutatóközpont arra hivatott, hogy elősegítse a kubai pedagógusok orosz nyelv- ismeretének fejlesztését, az oktatás módszereinek tökéletesítését. r Uj könyvek Zrínyi-kiadványok A Zrínyi Katonai Kiadó a közelmúltban több érdekes könnet jelentetett meg, amelyek igen széles skálán mutatják be a kiadó sokszínű, szerteágazó tévéké lységét, A művek között találkozunk társadalom- és katonapolitikai kérdésekkel foglalkozó könyvekkel, valamint szépirodalmi, történelmi, technikai kiadványokkal, memoárirodalommal és verseskötetekkel, amelyek olvasmányosan, színesen tárják az olvasó elé a múlt és mindennapjaink politikai, társadalmi eseményeit, problémáit. Ezekből mutatunk be néhányat. D. A. Dragunszkij: Évek páncélban '■’ragunszkij vezérezredes visszaemlékezése új színt hoz a memoárirodalomba. A szerző nem a magasabb parancsnoki fedezékek térképein, hanem a véráztatta földön, harckocsi-alegység, -egység és | -dandár parancsnokaként küzdötte végig a nagy hábo rú csatáit. Számtalanszor in- I dúlt rohamra, többször tört \ ki beosztottaival bekerítésből, sokszor állt az élet és halál mezsgyéjén. A szíve a harckocsizókhoz húzta. Munkájában kitűnő érzékkel emeli ki az eseményeknek azokat a mozzanatait, amelyek legalkalmasabbak e fegyvernem hősi küzdelmeinek bemutatására. De ne gondoljon az olvasó valami száraz, hadtörténeti eszmefuttatásra. Dragunszkij kitűnő író is. Mindig megtalálja azokat a stiláris eszközöket, amelyekkel a harc eseményeit sze-, mélyes élményükké, szereplőit közvetlen ismerősünkké teszi. A. könyben bemutatott események 1941. június 21-től Prága felszabadításáig ívelnek. A háború első napján már bombák robbanása döbbenti rá a fiatal akadémiai hallgatót, hogy vége a boldog békeéveknek, megkezdődött á háború. Egy harckocsi- zászlóalj parancsnokává nevezik ki. Az első párviadalban gyilkos ts egyenlőtlen harcot vívnak a nagy technikai bölényben levő fasiszta csapatokkal. Az alegység súlyos veszteségeket szenved, de teljesíti a kit" .ött feladatot... Moszkva, Voronyezs, Kurszk győztes csatái után Dragunszkij súlyosan megsebesült, de az orvosok 72 órás drámai küzdelemben megmentik az életét. 1944 nyarán ismét dandára élén áll. A fasiszták földjén törnek előre, részt vesznek a Berlinért vívott harcokban is, de számukra csak később, Prágában kezdődik a béke. Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája Géza fejedelem a X. század végén, a mai esztergomi várhegy fennsíkján, sánccal és árokkal körülvett épületeket emeltetett. István alatt a déli sziklanyelven felépült az új királyi központ, mely semmiben sem maradt el a környező országok „fővárosai” mögött. Ekkor vált Esztergom az egyházi igazgatás székhelyévé is. Itt alapították az első pénzverő helyet, erre vezetett az ország legfontosabb hadi útja. Kálmán törvénykönyve szerint ide kellett gyűjteni az ország minden adóját. A későbbiekben is egyre épült, szépült, erősödött Esztergom, s amikor elkövetkeztek a nehéz évek: az erősség vitézei helytálltak. A tatárjárás idején a polgári település ugyan elesett, de a várat az ellenség nem tudta bevenni. A későbbi évszázadok viharaiban is sokszor láttak ellenséget az öreg falak. A mohácsi csatavesztés után Esztergom várát a két király csapatai felváltva ostromolják. 1543 júliusában megjelennek Szulejmán szultán csapatai a vár körül. Hamarosan -sátrak tarka tömege lepi el a környező lankákat. Megkezdődik a vár lövetése, augusztusban törik meg a védők ellenállása. Megjelenik a '.örök félhold Esztergom tornyain. Az 1594-es sikertelen visszafoglalási kísérletnél kapott halálossá váló sebet Balassi Bálint. A következő év nyarán Mansfeld csapatai — a török felmentési kísérlet elhárítása után — beveszik a várat. Az új kapitány, a magyar csapatok vezetője: Pálffy Miklós, a hosszú háború legjelentősebb magyar hadvezére lett. Kémei bejárták a hódoltságot, egyesek egészen Nándorfehérvárig jutottak. 1605-ben ismét a töröké a vár, 1683- ban végleg lekerül a lófarkas lobogó a vár fokáról. Lotha- ringiai Károly és Sobieski János előtt Ibrahim pasa leteszi a fegyvert. A város későbbi évszázadok küzdelmeiben is jelentős szerepet játszik. 1848—49-ben, 1919-ben, 1945-ben <^smét dörögnek a fegyverek a sok ostromot látót! vén Esztergom körül. Elhunyt Féja Géza Mely megrendüléssel tudatjuk, hogy Fc>a Géza József Attila-dijas író 1978. augusztus 14-én, hosszú szenvedés után, 78 éves korában elhunyt. Temetéséről később intézkednek. A Magyar írók Szövetsége, a Magyar Népköztársaság ,. Művészeti Alapja irodalmi szakosztálya * Féja Géza József Attila- dijas író, publicista, szocio- gráfus 1900-ban született Szent-Jánospusztán. Már ifjú korában csatlakozott a Bartha Miklós-társasághoz, Bajcsy-Zsilinzsky Endre köréhez, a falukutatók társaságához, amelyektől választ remélt a „három millió koldus” problémájára. Később a Válasz című folyóirat egyik teoretikusaként, a Szabadság hetilap publicistájaként, valamint a Magyar írás című társadalmi és irodalmi lap főmunkatársaként dolgozott. Irodalmi munkásságát versekkel kezdte, falukutató tevékenységének eredményeként több néprajzi vonatkozású mesegyűjteményt jelentetett meg. Első összefoglaló műve, a Viharsarok művészi szociográfiai munka. A Horthy-rendszer bírósága azonban 1937 szeptemberében nemzetgyalázás- nak minősítette. Féja Géza ugyanebben az időben részt vett a Márciusi Front programjának kidolgozásában, a 12 pont megszövegezésében, ekkor jelent meg Márciusi Front című tanulmánya is. A harmincas évek végétől főként irodalomtörténeti publicisztikákat írt. A felszabadulást követő években született meg Bölcsődal című lírai önéletírása, s új kiadásban jelent meg a Viharsarok. A hatvanas években írta a Kuruc idő, a Sarjadás, a Tájak, gondok, emberek, valamint a Csillagok vigyáznak című művét. 1974-ben jelent meg a Visegrádi esték című regénye, 1975-ben a Kráterarc című verseskö- téte, 1976-ban- a Sűrű kerek erdő című elbeszéléskötete. Utolsó műve, a Törzsek, hajtások című regénye az idén látott napvilágot. Magyar filmsiker A. P. Zíobin: Bonjour, Antoine! apja sírját, felderítse emlékeit. Belgiumba utazik, s ott, mint a hős fiát fogadják és ünnepük. Viktor örül a szívélyes fogadtatásnak, szívét átmelegíti a magas kitüntetés, amelyet apja érdemeinek elismeréseként neki adnak át, de mégis úgy érzi, hogy valami nincs rendben. Rádöbben, hogy a különleges feladatokkal megbízott par- t'zánosztag árulás áldozata lett. Ezért kellett mindanynyiuknak elpusztulniuk. Ettől kezdve egyetlen célja, hogy kiderítse, ki volt az áruló. Tíz napon át folyik a megfeszített hajsza, a Bon jour, Antoine”! a krimi izgalmával hat az olvasóra, de a kitűnő kompozíció, az író jellemábrázoló képessége, valamint a kifejezési mód, a stílus szépsége irodalmi élménnyé avatja Zlobin érdekes, újszerű regényét. Magyar siker született a locarnói filmfesztiválon. Schiffer Pál rendező Cséplő Gyuri című filmjének operatőri munkájáért az Ezüst Leopárd díjat kapta Andor Tamás, a film operatőre, egy mali művésszel megosztva. A fesztivál fődíiát, az Arany Leopárdot a görög Nikosz Panajotopulosz filmje. a Semmittevők a termékeny völgyben nverte. Ugyancsak Ezüst Leopárdot kapott a lengyel Janusz Zaorski Tengerre néző szoba című film- ie, és Bronz Leopárdot nvert Melanie Mayron amerikai színésznő, a Barátnők című filmben nyújtott alakításáért. Anatolj Zlobin regényének cselekménye tulajdonképpen napjainkban játszódik, mégis inkább a második világháborúról, annak máig is ható kegyetlen következményeiről szól. Egy fiú, aki soha nem ismerhette apját, mindössze annyit tud róla, hogy meghalt még a háború kezdetén, huszonegy éves korában értesül* arról, hogy apja Belgiumban, partizánként esett el, kevéssel a háború befejezése élőit. Természetes, nemes emberi ösztönöktől hajtva elindul, hogy megkeresse Mérlegtechnikái kollokvium Szegeden Hazánk egyetlen mérleggyára — a Metripond — kezdeményezésére 1962 óta mindén évben mérlegtechnikai kollokviumot rendezngjí Hódmezővásárhelyen és Szegeden. A rangos nemzetközi tanácskozást az idén szeptember 5-től szeptember 7-ig tartják meg Szegeden, a Technika Házában, mintegy háromszáz hazai és külföldi szakember részvételével. Kis plasztikai kiállítás Egyén és közösség címmel szeptember 9-én nyílik a Műcsarnokban hazánk leg- rangosabbnak tartott nemzetközi képzőművészeti seregszemléje. az idén negyedik alkalommal megrendezendő nemzetközi kisplasztikái kiállítás. Ezúttal 29 ország csaknem száz művészének 450 alkotását láthatja maid a tárlat közönsége. A kiállításon olyan “angos művészegyéniségek mutatkoznak be legúiabb alkotásaikkal, mint Giacomo Manzu és Amerigo Tot Olaszországból, valamint Pablo Serrano Spanyolországból. Mellettük — a hazai képzőművész társadalom képviseletében — egyebek között Deim Pál, Konyorcsik János, Szigeti Erika, Szatmáry Gyöngyi, Szöllőssy Enikő, Váró Márton és Vígh Tamás szobrászművészek ú j alkotásait is láthatják az érdeklődők. A kiállítás tíz legkiemelkedőbb alkotását tekintélyes díjakkal jutalmazzák, a tárlat legeredményesebb résztvevője pedig Budapest főváros különdíját kapja. A díjak odaítéléséről nemzetközi zsűri dönt majd.
