Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-13 / 190. szám

ÉSZAK-MAGYAROKSZAG 9 1973. augusztus 13., vasárnap Mines tök hé kövér ember ön kövér? Dehogy, ter­mészetesen szó sincs róla. Legfeljebb talán helyenként kissé gömbölyded. Egy kicsit kövérkés? Kerek arcú? Telt alakú? Vagy van még egy nagyszerű szó: erős. Manap­ság senki sem kövér, vagy testes, hanem csak erős. Azelőtt az erős, széles vál- lú vasgyúrót; jelentett, aki­nek hatalmas karizmai van­nak, és egyéb izomzata is jól fejlett. Most viszont az erős — gyűjtőfogalom mind­azok számára, akik túlságo­san súlyosak. Lehet, valaki- 158 centiméter magas és 139 kilogramm súlyú (vagy 139 .centiméter magas és 158 ki­logramm súlvúi — és még­sem kövér. Erős — ennyi az egész! Dicsőség és há'a an­nak. aki ezt a szót kitalál­ta! Lehet valaki olyan kerek, mint a labda, a készruha- osztólyon az eladónő mégis tapintatosan azt tanácsolja: ..Bocsánat;, asszonyom, (vagy uram), ön kissé erős. úgy gondolom, másféle, szabású ruhát keüene felnróbálnia. Sajnos, mi semmi egyebet nem ajánlhatunk önnek, ezért próbáljon meg. kérem szépen, két emelettel följebb keresni valami megfelelőt — a sátrak és ponyvák osztá­lyon”. A súlytöbblettől szenvedők közül soha senki nem hall olyasmit, hogy ő túlságosan kövér volna Kövér — ez csúnya szó, nem illik má­sokra alkalmazni, önmagá­ról viszont mondhatja az ember, ha bizonyos abban, hogy környezete tiltakozik. „Valósággal szörnyű, hogy mennyire elhíztam — nem gondolod?” — jelentheti ki valaki, ha biztosan tudja, hogy a másik azonnal így válaszol: „Ugyan. ugyan! Olyan vékony vagy. mint a nádszál. Semmiképp sem le­hetsz több kilencvenöt kiló­nál !” A testes talán még kövé­rebb, mint a kövér Ha egy ember kövér, akkor leg­alábbis zömök. termetes meg nagy. ruganyos Docakia van. Ha viszont testes, ez ar­ról tanúskodik, hogy az egész teste reng. az egész roooant bús-tömege — akár a kocso­nya. Testesnek lenni bi­zony nem nagyon kellemes Akkor már több. ha valaki kövér. A legcsúnyább szó nedig a hájas. Ezt a túltáp- lált malaccal asszociálták a kén tettességéhez már csak a niros alma hiányzik a szá­jában. A fent említett elmefutta­tásból az következik, hogv ön nem kövér, sem tesfes és egyáltalán nem hájas. Talán csak icipicit erős. A pufók arca pedig bizonyos fokig még díszül is szolgálhat. Olyan, mint a frissen sült cipó. Kerek, forró és étvágy­gerjesztő. Ha pedig egy ki­csit le akar adni. akkor en­nél mi sem egyszerűbb. Csu­pán annyit kell tennie —. hogv vásárol egy fél tucat hetilapot. Azokban temérdek mindenféle és -fajta elkép­zelhető (és elképzelhetetlen) tanács van. hogyan kell le­fogyni. meg különböző dié­ták is olvashatók. A különféle hetilapok kü­lönféle tanácsokat adnak a lefogyásra. Az egyik azt aíántta. hogy naponta egy kis pohár vizet és nyolc nagv pohár vörös bort kell inni (vagy fordítva). A má­sik lap szerint: kizárólag ananásszal kell táplálkozni. Reggelire, ebédre és vacso­rára egyaránt. Csakis ana­násszal. Nem tudom, hogv ez az annnászd'éla csök'.-en'i-e az ember súlyát —. de úgy érzi magát, mintha a Hawaii- szigetre röppent volna át, és ez remek dolog. Tehát így lehet lefogyni. De ha valaki ész dolgában nem túlságosan erős (úgyne­vezett tökfii kó). akkor bi­zony ésszel 'kell fogynia Mert iobb. ha valaki kövér, és egészséges, mintha sovány és beteg ... Tüdős-humor a humoristák szerelik a tudóst rendkívül szórakozotl- _/% nak feltüntetni. Talán annyi ebben az igazság, hogy a tudóst a munkájával kapcsolatos töprengés sokkal job­ban lefoglalja magánéletében is, mint az átlagos embert, és kevéssé figyel oda a körülötte lejátszódó, számára közömbös eseményekre. A szórakozottsággal azonban nagyon sokszor jó humorérzék is párosul. íme néhány példa: A NYELV Balassa János, a nagynevű orvosprofesszor, nem szeret­te, ha páciensei sokat be­széltek. Egyszer egy fiatal hölgy kért tőle orvosi tanácsot, de amellett annyit fecsegett, hogy a tudós szóhoz sem tu­dott jutni. Balassa végre közbevág: — Kérem, mutassa a nyel­vét! A hölgy engedelmeskedik: kiölti nyelvecskéjét. — És most tartsa úgy, míg én magamat kibeszéltem. KI-KI MAGA MESTERSÉGE SZERINT... Ponori Török Aurél az antropológia professzora volt a pesti egyetemen. A történet 1908-ban játszódott le. Hárman vitatkoztak a Váci utca sarkán: Mikszáth Kál­mán, Marczali Henrik, a tör­ténetíró és Ponori Török Au­rél. Egyszer csak egy jól meg termett amazon, szép fiatal asszony halad el mellettük A három kiválóság abba­hagyja a vitát. Valamennyi­en utána fordulnak. Mikszáth tömör népiesség­gel szól: — Ejha! Marczali elismerőleg mond­ja: — Akárcsak Rozgonyi Ci- celle! Ponori Török pedig szak­mai lelkesedéssel felkiált: — Micsoda pompás csont­váza lehet! ViZSGA-SZTORI A magyar tudomány egyik legnagyobb büszkesége Eöt­vös Lóránd, a világhírű, fi­zikus. Vizsgáztatásaival kap­csolatban számos történetet meséltek. Egyik szigorlatozót ezzel a kérdéssel lepte meg: — Mije van annak a lány­nak? — s az utca túlsó ol­dalán egy ablakból dekoltált blúzban mélyen kikönyöklő lányra mutatott. A hallgató zavarba jött. ötölt-hatolt. Végre is a pro­fesszor maga oldotta meg a kérdést: — Helyzeti (potenciális) energiája, amely — ha le ta­lál esni — átalakul mozgási (kinetikai) energiává. ★ Egy másik szigorlaton tör­tént;, hogy a professzor a vizsgázó kezébe nyomott egy távcsövet és azt kérdezte tő­le: — Milyen távcső ez, jelölt úr? A szerencsétlen fiatalember fogja a távcsövet, egymás után húzza ki egyik meg­hosszabbító csövét a másik után, az ablak felé fordul, kinéz rajta, majd lassan me­gint összetolja a távcsövei és visszaadja a professzornak mondván: — Kérem, ez egy kitűnő távcső! SZIVARRAL — GYUFA NÉLKÜL ... Lóczy Lajos, a kiváló geo­lógus és földrajztudós életé­ben sokszor adódtak komikus jelenetek. Történt, hogy tanítványai­val s néhány fiatalabb barát­jával kirándult a déli Kár­pátokba, többek közt a Re- tyezátra is. A menedékház felé tartva Lóczy a meredekebb, kissé veszedelmes úton kapaszko­dott fel, társait pedig a ren­des turistaútra küldte, s a?on a társaság csak nagyobb ke­rülővel jutott fel. Mire a me­nedékházhoz értek, Lóczy már ott volt. Hatalmas mág­lyát rakott a házikó előtt. Az esteli szürkületben ez a pompás fény vezette a tár­saságot hozzá. Ott állt a tűz mellett, s barátai aggódva kérdezték, nem történt-e ba­ja a veszedelmes úton? — Nincs semmi bajom, — szólt, csak szeretném a szi­varom meggyújtani, de az utolsó szál gyufát is elhasz­náltam, hogy tüzet rakjak. Sikerült is, de nem maradt gyufám, hogy rágyújtsak ... Nem fejezhette be monda­tát, mert hárman is tartottak szivarjához egy-egy égő fa­ágat a máglyáról. Most már ő nevetett leg­jobban azon, hogy erre nem gondolt, és boldogan szívta a szivarját. AZ ESERNYŐ Apáthy István, a kolozs­vári egyelem zoológus pro­fesszora nagyon szórakozott ember volt, mint a legtöbb tudóstársa. Mindig elhagyo- gatta hol a botját, hol az esernyőjét. Egyszer hosszabb európai útra indult, és hónapokat töltött Nápolyban. Valahány­szor levelet írt Kolozsvárra az övéinek, soha nem felej­tette odaírni — némi büsz­keséggel — a levél végére, hogy az az esernyő, amelyet hazulról vitt magával, még mindig megvan. Sőt, annyira volt. az esernyőjével, hogy amikor már hazafelé tartott, a nagyváradi állomáson le­szállt a vonatról és a pálya­udvaron a következő távira­tot adta fel Kolozsvárral „Három óra múlva hazaérke­zünk én és az esernyő.” Három óra múlva csak­ugyan meg is érkezett Ko­lozsvárra. Családja már vár­ta a peronon. Mikor a köl­csönös ölelések, csókok után a tudós fel akarta mutatni nagy büszkén az esernyőjét, rémülten vette észre, hogy az sehol sincs. Ott felejtette a nagyváradi távíróhivatalban. Motor o leiiilei A nagy meleg nemcsak a motorosnak, a motornak is egyik legfőbb ellensége. A tűző napsütésben megtett hosszabb úton csökken a mo­tor teljesítménye, különösen hegymenetben jelentkezik ez a „lustaság”. Az sem tartozik a ritkaságok közé, hogy a gyújtáskulcs kihúzása után még tovább jár a motor. Az ilyen jelenségekre még a kezdő motoros is felfigyel, és ha szereti járművét, segít is rajta. Ha az elégett gázok távo­zása akadályba ütközik, ak­kor ugyancsak melegszik a motor. Könnyű dolga van an­nak, akinek motorján .szétsze­relhető a kipufogódob. Az olajos, kátrányos koromlera­kódás arra utal, hogy maga a cső fala is megvastagodott a ráégett koromtól, azaz á cső keresztmetszete kisebb lett, tehát azonos idő alatt kevesebb kipufogógáz tud a szabadba jutni. És ha mái* szétszedtük a kipufogócsövet, vessünk egy pillantást a hen­ger kipufogónyílásába, biz­tosan azt is jócskán eltömte a keményre égett korom. En­nek eltávolítását nagyon óva­tosan kell végezni. Ha csak lehet, ne használjunk e mű­velethez csavarhúzót, vagy hasonló fémes tárgyat, mert ha az megszalad, csúnya sé­rülést ejthet a henger fura­tán. Egy ügyesen ki faragott keményfa-szerszámmal is tisztába lehet tenni a hen­ger nyílását. Ehhez természe­tesen nem kell leszerelni a hengert. A berúgókarral hoz­hatjuk a dugattyút alsó holt­ponti helyzetbe, illetve olyan állásba, hogy a dugattyú ko­ronája legyen szintben a ki­pufogónyílás alsó peremével. A koromtalanítás után könnyen kitakarítható a hen­ger belseje, amihez jó segít­séget nyújt a légpumpa. Né­hány erélyes nyomás a pum­pán, és a legkisebb korom­morzsa is kitakarítódik a hengerből. A nagy meleg okozta kel­lemetlenségek elleni védeke­zésül azt is megpróbálhatjuk, hogy nagyobb hőértékű gyer­tyát teszünk a motorba. De az is lehet, hogy az üzemben levő gyújtógyertya mór el­öregedett, és az azonos hő­értékű, de új gyertya is meg­teszi. Csökkenti a ' motor „lelus- tulását” az üzemanyag-keve­rékhez adott kevés szuper- benzin is. Az így feljavított üzemanyag jobban bírja a hőt és jobban hűti belülről a motort. Aki szívesen vállalkozik egy kis barkácsmunkára, fab­rikáljon a henger két oldala mellé egy-egy olyan lemezt, amely a hengerre tereli, kényszeríti a különben a hen­ger mellett elsuhanó levegőt. Kísérleti úton lehet megha­tározni ennek a lemeznek a legalkalmasabb formáját és elhelyezési módját. Csináljunk pán cél székrén fR Wertheim és Arnheim ^ is ezt monhatta egy­szer. Ezzel aztán be is írták magukat a történelembe, kiváltképpen a bűnügyi tör­ténelembe. Mindenesetre, roppant leleményes emberek lehettek, nagyszerű zárakat és alig-alig feltörhető pán­célszekrényeket készítettek. Pardon: készíttettek. Wert- heim és Arnheim utódjának egészen más csengésű a ne-' ve. Funkciójában is külön­bözik tőlük. Abban is, hogv ő — bár nem adta a nevét hozzá — valóban köz­reműködött a páncélszekré­nyek gyártásában. Tette azt azért, mert lakatos az eredeti szakmája, továbbá, azért, mert nem saját, ha­nem közösségi haszonra tö­rekedett. — Mikor kezdték gyárta­ni? — A hatvanas évek de­rekán jött az ötlet. Miután meggyőződtem, hogy Ma­gyarországon senki sem gyárt páncélszekrényt. 1969- ben már készen voltak a tervek. Megkezdhettük a gyártást. — A gyártást? — A próbagyártást. Nem olyan egyszerű ám páncél­szekrényt gyártani! Maga a gyártás is nehéz... — Miért, hogyan kell gyártani ? — Fogunk egy nagy... Bocsánat, erről nem beszél­hetek. Üzemi titok. — No, akkor arról, hogy milyen volt az első. — A Toldi volt az első. 1971-ben készült el. Hét és fél mázsás. A vizsgáztatása jól sikerült. — Hogyan vizsgázik egy páncélszekrény? — Sokat kell tudnia ah­hoz, hogy átengedjék. — Kik engedik át? — Rablók és pandúrok. Pontosabban hétpróbás mackósok, valamint a Bu- daoesli Rendőr-főkapitány­ság munkatársai. A miein­ket a „legmenőbb szakem­berek’’ vizsgáztatták, olya­nok. akik tetteikért 17 év börtönbüntetést kaptak. Az egvik finom-, a másik az erőszakos betörés légi öle­sebb képviselője volt. Nem sikerült nekik. — Izgultak közben? — Biztosak voltunk a dolgunkban. — Azóta hét év telt el. Ma is ilyen biztosak? A Kék fényben gyakran fő- szereoelnek a páncélszek­rénye^. . . — Csakhogy azok nem a Toldi, a Kinizsi és a Bolond nevet viselik. Azok mind egy szálig békebeliek. — Az mondja: ezek tör­hetetlenek? — Ez idáig kétszer pró­bálkoztak velük. Eredmény­telenül ! — Itt, a környéken nem tűnnek fel gyanús egyének? — Hiába jönnének. Én sem tudom, hogyan nyílnak. — Ki tudja hát? — A záros üzem vezetője Pár másodpercig talán em­lékezhet a kódokra. Tovább nem. — Kódokat alkalmaznak? — Igen, de hamarosan lejár, kimerül az első vari­áció. Talán 1980-ig tart. — Mi van akkor, ha a megrendelő elfelejti, elve­szíti a páncélszekrények nyitó variációt? — Másolata van. — Hol őrzik? — Páncélszekrényben. A sajátunkban. Tehát, biztos helyen. Ne titkolózzunk tovább, a sátoraljaújhelyi Vas- és Fémipari Szövetkezet iro­dáiéban zajlik a párbeszéd. Szót ettünk a termékszer­kezetről és a termelési eredményekről is. Ezekről szabad beszélni, a termék- szerkezet például országosan ismert téma. — Tűz- és lángbiztos szekrényekkel kezdtük — mondja a szövetkezet elnö­ke. Ebből fejlődött ki a Tol­di. A már említetteken kí­vül postai trésorai tóka t.. páncélkazettákat készítünk. Negyvenötmillió forint • ér­tékű termelési értéktervünk 65—70 százalékát ezek a gyártmányok teszik ki. Egyelőre nem tudiuk kielé­gíteni a megrendelőket. Sok­hónapos visszaigazolások­kal dolgozunk. — Nyilván vannak, akik előnyöket élveznek? — Természetesen. Mond­juk. a Magyar Nemzeti Múzeum. Sok mázsás, hatal­mas tresorajtót gyártottunk a múzeum részére. Bárki láthatja, aki a koronát ke­resi. Igen büszkék vagyunk rá, nemzetünk egvik legbe­csesebb értékét őrizzük — egyik gyártmányunk révén. — Meddig készült az az ajtó? — Nyolc hónapig. Azóta Csehszlovákiából is érke­zett hasonló megrendelés. Ez lesz az első export- tünk. — Az export minősége kötél ez. — A páncél szekrény- gyártó nem engedheti meg a lazaságot. Mi ötéves ga­ranciát vállalunk. — Meddig él egy újhelyi páncélszekrény ? — Legalább száz évig Lehet, hogv még tovább. Még nem telt el száz esz­tendő. .. Lévay Györgyi Innen — onnan LÁBNÉLKULl ALPINISTA Angliában egy 37 éves fér­finak mindkét lábát ampu­tálták. Ezután művégtagokat kapott, és azt a tanácsot, hogy lehetőleg minél többet járjon. Megfogadta a taná­csot, és hegymászó túrára vállalkozott a perui Andok­ban. A lábnélküli alpinista 5 ezer méter magasságba fel­jutott. Rendkívüli teljesítmé­nyéért 1700 font jutalmat ka pott. ELSÜLLYEDT AUTÓK A stockholmi rendőrség egy tó fenekén autótemetőt fedezett fel. A tó egyik he­lyén, 10 méter mélységben 14 elsüllyedt autóra bukkant. Megállapították, hogy ezek közül 13 lopott gépkocsi, amelyeknek tulajdonosai már megkapták értük a biztosító­tól a kártérítést. A tóban még száz autó fekszik. Arra gyanakszanak, hogy az autó­kat tulajdonosaik süllyesztet­ték el, hogy a biztosítótól pénzt vehessenek fel. ISMERETLEN CÁPÁK A Hawaii-szigetektől észak­ra hatalmas halat fogtak, amely a kutatók véleménye szerint egy eddig ismeretlen cápafajtához tartozik. A -hal­nak igen nagy feje van, két állkapcsán két sor tüéles fo­ga. A fejet ezüstös bőr fedi, amely a tenger sötét mélysé­geiben világít. A halat 150 méter mélységből hozták fel. A DOHÁNYZÁS CSÖKKENTI A HALLÁST Svájci orvosok, akik a ni­kotinnak az emberi szerve­zetre gyakorolt hatását ku­tatjuk, megvizsgálták, egy szimfonikus zenekar 97 tag­jának hallását. Megállapítot­ták, hogy a szenvedélyes do­hányosoknak sokkal rosszabb a hallásuk, mint nem do­hányzó kollégájuknak. KAPUSLÖVÉS Amikor az olasz Mantopoli labdarúgócsapat kapusa egy mérkőzés során hirtelen azt látta, hogy az ellenfél druk­kerei megrohamozzák a pá­lyát, félelem fogta el és ko­csijához rohant. Onnan ma­gát al hozott egy puskát, és azzal posztolt kapuja előtt, A bíró félbeszakította a játékot. \ felfegyverzett kapuőrnek a bírórág előtt kell utómérkő­zést vívnia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom