Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-06 / 157. szám

IT. 1978, július 6,, csütörtök -X" ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Nagyjavítás után Immár második alkalommal tekintették át a TVK festékgyá­rában a termékszerkezet korszerűsítésére vonatkozó intézke­dési terv időarányos teljesítését. Jo alkalom volt ez arra, hogy képet kapjanak róla, hol lassult le a munka, milyen fel­adatokat kell a jövőben megoldani annak érdekében, hogy még gyorsabbá, hatékonyabbá váljék a termékváltás folya­mata. Bizonyos idő elteltével a vezetőknek nemcsak tanulságos, hanem kötelező is elvégezni a számvetést, hogy az eredmé­nyek és a hiányosságok gondos mérlegelése alapján tisztán lássák a követendő célokat. Hadd emlékeztessünk ennek kap­csán az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi, áprilisi- hatá­rozatára, amely \ megfogalmazta: .......Előrehaladásunknak a lapvető követelménye, hogy olyan jó minőségű és keresett cikkeket termeljünk, amelyek a hazai igényeknek megfelel­nek, illetve a világpiacon gazdaságosan értékesíthetők.” — Megállapíthattuk, hogy a terv valóra váltása jő ütem­ben halad, és 1980-ra alap­vetően megváltozik a festék- ipar termékösszetétele — mondta Doktor Károly gyár­vezető. — A korszerűtlen, il­letve a gazdaságtalan termé­keinket. mint például az liMTERLUX, PROGRESS, Camping-zománcok, japán lakk, valamint a színtelen lakk gyártását beszüntettük és folyamatban van a Pavo- lin zománcok, Titán olajfes- tekek, Petiikor könnyűfém- alapozó előállításának, vá­lasztékának csökkentése, majd ezt követően gyártásának tel­jes megszüntetése. — A korszerű termékszer­kezet kialakítása azt is je­lenti, hogy a termékválasz­téknak optimálisnak kell lenni. — Egyetértek a felvetéssel: a kevesebb termék gyártása lehetővé teszi, hogy erőfor­rásainkat hatékonyabban, a modern és gazdaságos áru­féleségek előállítására össz­pontosítsuk. Az út, amit ed­dig megtettünk, korántsem volt könnyű. Ezzel kapcso­latban megemlítek néhány számadatot. Gyárunkban az utóbbi évek során 5 ezer ton­na különféle termék gyártá­sát szüntettük meg, mert azok korszerűtlennek bizo­nyultak. Időközben, ponto­sabban 1972 után 15 ezer tonnával növeltük termelé­sünket, melynek mintegy 80 százaléka már világszínvona­lat jelentő új termékekből áll. Az utóbbi öl év alatt 3700 tonnával csökkentettük azok­nak a korszerűtlen és gaz­daságinkul termékeknek a termelését, amelyek gyártását a tervek szerint 1983-ra, illetve 1985-re teljesen leál­lítjuk. Sokatmondó adat az is. hogy az elmúlt öt év során több mint 31) új típusú, a mai követelményeknek megfelelő festékfajtát dolgoztunk ki. s i eknek a termelése 1977- ben elérte a 17 ezer tonnát, összegezve: öt év alatt ha­gyományos termékeinknek már több mint 30 százalékát sikerült korszerűsíteni. — A termékszerkezet kor- szerüsitese állandó folyamat, nincs megállás ebben a mun­kában. Éppen ezéyt már el­készítettük az 1980—1990-es évekre vonatkozó, a gyártás és termékszerkezet korszerű­sítését szolgáló újabb terv­feladatot. Koncepciónk sze­rint 1990-re a tervbe vett új üzemek elkészültével és a meglevő termelőegységek re­konstrukciójával évi 100 ezer tonna készáru előállítására nyílik lehetőség. — Mit vettek alapul az igények és a lehetőségek fel­mérésekor? — kérdeztük. — Kiindulási alapnak a vi­lág festékiparában érvénye­sülő fejlesztési tendenciákat tekintettük. így például min­den jel arra mutat, hogy a természetes alapanyagú ter­mékek, például növényolajok helyett, a szintetikus mű­anyag alapú termékek: epoxi­gyanták, akrilátok, vinilko- polimerek, poliészter-szárma­zékok fejlesztése kerül elő­térbe. Nem elhanyagolható a feslékiparban a ' környezet­védelmi szempont sem. Ez azt .jelenti, hogy mindinkább át kell térni a környezetet nem, vagy kevésbé szennyező ter­mékek — vízfestékek, oldó­szerben szegény és oldószer­mentes bevonatok, festékpo­rok — gyártására. De leg­alább ilyen fontos az is. hogy minél nagyobb mennyiségű, nagy termelékenységű, vesz­teségmentes felhordási tech­nológiára alkalmas elektrosz­tatikus, elektroforetikus ter­mék kerüljön ki gyárunkból. : Ide kívánkozik még egy ér­dekesség. A fejlett tőkés or­szágokban a vizes diszperzi­ós festékek termelésének ará­nya már meghaladja a 40 százalékot. Ennek, az a ma­gyarázata, hogy a környezeti ártalmak csökkentése, az egészségvédelmi előírások szi­gorítása. a fokozódó iparoso­dás. a vizes festékek előállí­tására késztetik a vállalkozó­kat. Ha mi is követni, vagy legalábbis meg akarjuk kö­zelíteni a világszínvonalat,, akkor 1990-re el kell érnünk, hogy festékeinknek több mint 30 százaléka vizes diszperziós bázison készüljön. Ennek az alapanyag bázisa a vállala­ton belül is megteremthető, hiszen az olefingyár bővíté­sével létrehozható egy olyan üzem, amely propilénből meg­felelő diszperziót: tud gyár­tani. A vállalat igazgatósága már vizsgálja egy akrilát diszperziót gyártó üzem lét­rehozásának lehetőségét. Ha ez a terv valóra válik, meg­teremthetjük az alapanyag­bázist az európai színvonal­nak, megfelelő termékstruk­túra kialakításához. A gyárvezető elmondta még, hogy a szakosodási, kooperá­ciós lehetőségek kihasználá­sát a jövőben is fő feladat­nak tekintik. Fokozzák az együttműködési szerződések­ben .foglalt munkák haté­konyságát és szorgalmazzák új kooperációs megállapodá­sok megkötését. Ugyanakkor az eddigieknél is jobban él­nek a licencvásárlás! lehe­tőségekkel. Lovas Lajos Több mint egy évtizede kezdődött meg a termelés a ! Borsodi Vegyikombinát kar- bamidüzemében. Az üzem I dolgozói esztendőről észtén- j dőre szép sikereket értek el j a munkában, s a külföldi J technológiával működő üzem | berendezései igen hamar el- i érték a tervezett, és garan- I Iáit termelőkapacitást. Az elmúlt esztendőben és j azt megelőzőén is rekord ter- J melési eredményt értek el az üzemben: 99 ezer tonna jó! minőségű műtrágyát állítot- J tak elő. Ám az e ek rend- i kívül igénybe vették az üzem termelőberendezéseit. s a gyakori üzemzavarokat csak nagy erőfeszítések árán sike­rült megszüntetni. Ebben az évben is nagy gondot fordí­tanak a folyamatos karban­tartásra. . a nagyjavításra. Ez a munka a'közelmúltban ért véget az üzemben, az előírt határidőre. A dolgozók okkal és joggal bíztak abban, hogy az esztendő hátralevő hónap­jaiban folyamatosan működ­nek majd a berendezések, s hogy ez mégsem így történt, arról nem a karbantartó szakmunkások tehetnek. A nagyjavítás után ugyanis számos, a termelőmunkát hátráltató üzemzavar követ­kezett be. A nagynyomású szivattyú sorozatos szelephi­bái, a szórótoronyban a fel­adó olvadék-szivattyú szál­lítási gondjai miatt gyakorta került sor visszaterheíésre. Ez természetesen nemcsak a mennyiségi termelésre volt kedvezőtlen hatással, hanem a termék minőségére is. — Minden erőnket a gépek es a berendezések karban­tartására fordítjuk — mondja Perjési Levente üzemvezető. Gondjaink egyértelműen kar­bantartási gondok, s a fel­adatokat saját erőnkből kell megoldani. Sajnos, az első félévben mintegy hétszázöt­ven tonna műtrágyává! gyár­tottunk kevesebbet az előírt­nál, az éves tervünk viszont most is 99 ezer tonna kar- bamidműtrágya előállítására kötelez minket. Erre feltét­lenül szüksége van a mező­gazdaságnak. sw—4 Termelési rekord u ili-íii A Lenin Kohászati Művek nemesacél-hengerművében ki­magasló termelési eredményt értek el július 5-én. A 90 milliméteres koracélból 1220 tonnát hengereltek három ' műszak alatt, ami az 1974 óta üzemelő középsor eddigi legnagyobb termelési sikere. Ezt a szelvényt ötvözött és ötvözetlen minőségben gyárt­ják a diósgyőri hengerészek. A kohászatban közismert a „betét” fogalma. Ez azt je­lenti, hogy bizonyos meny- nyiségü bugából hány tonna késztermékei tudnak kihen­gerelni. Néhány százalékos veszteség mindig előfordul a kiinduló buga méretétől, va­lamint a késztermék rendelt hosszától függően. A mostani termelési siker azért is figyelemreméltó, mert a veszteség! hányad minimális; ugyanis 1338 ton­nából hengerelték ki az em­lített termékmennyiséget, ez pedig nagyon jó eredmény­nél, számít. A köracélok iránt nagy a kereslet belföldön, de külföldi megrendelők is igénylik a diósgyör' kohászat speciális termékeit. A nemes­acél-hengermű termékeinek jelentős részét számos or­szágba exportálják. Az anyagtárolok és a keverö- lartályok. A nyéki tó mellett műkö­dik a Miskolci Közúti Építő állalat aszfaltgyára. Innen látják el a megyénk útjaihoz szü' séges burkolóanyaggal az építőket. Ez évi tervük 160 ezer tonna. Hogy >z mennyi? Hét méter széles útra 4 cen­timéter vastagon terítve, 228 kilométeres szakaszt borít­hatnának be vele. A három műszakban üzemelő gyárban 53-an dolgoznak. A jó idő beá Havai feladataik növe­kedtek. Sürgeti őket az ál­landóan ideérkező aszfaltra váró tehergépkocsik tömege. Naponta háromszor ellenőrzik a laborban az aszfalt minőse­gei. Képünkön: Balogh Éva laboráns, munka közben. Szabados György felvételei 1978 hektáron 3665 lóerő Az aratás idí is az ember lm lesz Huszonnégy órával Péter- Pál előtt egész napos, hideg eső áztatta a mezőkeresztesi határt. Az égi permettel szel is érkezett, s a víztől nehe­zedő kalászfejekkel együtt alaposan próbára tették a ga­bonaszár ellenal'ó képesseget. Sajnos, itt is, ott is dőlt mar aZ árpa, a búza. pedig a színe inkább mondható zöld­nek, minisem sárgának. * — Megkésett, nehéz beta­karítás elé nézünk — fogal­mazott az idei- tavasz-nyár eddigi tapasztalatai alapján Kiss Bertalan, a mezőkeresz­tesi Aranykalász Tsz elnöke. S joggal. A májusi sok csapadék (150 milliméter) es a kevés nap­ién:- miatt a vetesek túlzot­tan buják, nagyobb a meg- dőlés veszélye, ugyanakkor az érés rendkívül lassú, az érési idő majdcsaknem két héttel meghosszabbodik, — Más években altalabán július 5-e körül kezdünk hozzá a gabona aratásához. Idén július 15-e előtt nem hiszem, hogy elindulhatnak a kombájnok. Es ez így igaz. Még az ara- tas főpróbáját jelentő nö­vény. a repce is zöld. A mezőkeresztesi Aranyka­lász Tsz-ben — nevükhöz méltóan — az aratás tálán a legfontosabb, legnagyobb erőpróbát követelő mezőgaz­dasági munka. Idén például 1978 hektár vágnivaló várja a kombájnokat. Ebből 1200 hektár a búza, 549 hektár a tavaszi arpa es 229 hektár a repce területe. — Felkészültünk a legne­hezebb körülményekre. Ha ettől mégis könnyebb, jobb lesz az idei betakarítás, az számúikra kellemes megle­petés lesz — érvel az elnök. Az aratási ütemterv a be­takarítás teljes vertikumára kiterjed. A gépi kapacitás fel­mérését épp úgy tartalmazza, mint az aratást követő járu­lékos munkák (szalmabetaka­rítás, műtrágyázás, talaj­munka) ütemezését. S na­gyon fontos része az embe­rekkel való törődés! A dol­gozókat mindennap autóbusz szállítja a helyszínre, a me­leg ebédet szintén kiviszik a gabonaföldre, műszak után pedig a géptelepen zuhanyo­zó, fürdő várja az aratókat. — A tervet úgy állítottuk össze, hogy ha szükséges, az időjáráshoz alkalmazkodva, rugalmasan tudjunk változ­tatni rajta. Hétszázötven va­gon termest várunk, ezt a rendelkezésünkre álló 11 kom­bájnnal, 8 darab SZK—6-os, s az idén először arató 3 darab Bizon Gigant 13—16 nap alatt tudjuk levágni. A terményt szállító 12 teher­gépkocsit ideszámítva. 3665 lóerővel vágunk neki az 1978-as aratásnak. De túl a gépi kapacitás fontosságán, azért az idei aratás mégis­csak az ember harca lesz. A kombájnosoknál az előző évekhez hasonlóan a célpré­mium rendszert most is ki­dolgozták. Elsőrendű szem­pont a minőség, s csak ezt követi a mennyiség. * Gond. de ez nemcsak a keresztesiek gondja, sőt, el­sősorban nem az övék a ter­mény tárolása. Ez évről év­re visszatérő probléma a mezőkövesdi járásban. Idén csak nehezült a helyzet, .hi­szen a járási aratási értekez­leten hallottak szerint a me­zőkövesdi tárház — mivel víz tört fel az épületben — csak korlátozott mennyiségben tud terményt fogadni. így a ter­més egy részét Miskolcra kell szállítaniuk a keresztesiek­nek is. És. ha már szóba került * járási értekezlet. erdemes megemlíteni egy ott elhangzott javaslatot. Mar csak azért is, mert. ha megvalósulna, vég­érvényesen megszüntetné a járáson belül a krónikus tá­rolási gondokat. Több gazda­ság vezetője javasolta, hogy a Gabonaforgalmi es Malom­ipari Vallalat gesztorságával (50 százaléknyi részesedés­sel) a tsz-ek építsenek egy közös Iá rolótelepet, amelyet szárítóberendezésekkel, tisz­títókkal is felszerelnek. A ja­vaslat a résztvevők körében kedvező visszhangra talált, s reméljük, az óhajt tett is követi. Kétségtelen, mind a vállalatnak, mind pedig a tsz-eknek érdekük, hogy tör­ténjen változás ezen a térén, hiszen végsősoron olyan fon­tos kérdésről van szó. mint a mindennapi kenyerünk. * Visszatérve a keresztesiek előkészületeihez, megtudtuk, hogy egy kombájnra 180 hek­tár aratni való jut. 120 hek­tár a járási atlag, lehat attól magasabb. Amennyiben az időjárás miatt szükséges lesz a betakarítás menetét tovább gyorsítani, természetesen igénybe veszik a szomszédos gazdaságok segítségét is. A javítószolgálat — sok éves tapasztalat —. jól szer­vezett. Egy műhelykocsi négy szerelővel állandóan a kom­bájnok mellett tartózkodik. És bent a központi műhely­ben is folyamatos — ünnep­napokon is — ügyeletet tar­tanak. A nem sok jóval biztató időjárás sejteti; idén nagy szükség lesz a szárítóberen­dezésekre. Az Aranykalász Tsz szárítókapacitása a szem 18 százalékos nevedvességtar- talma mellett — éjjel-nap­pali üzem esetén — 45—50 vagon termény naponta. Bíz­nak benne, hogy ez a szárító­kapacitás a csúcsidőben is elégséges lesz. — Jó munkaszervezés és jó időjárás; ez szükséges az aratáshoz — fogalmazta Kiss Bertalan. — Az előbbi raj­tunk múlik, az utóbbi a ter­mészeten. Az előbbit ígérjük, az utóbbiban bizakodunk .., * Huszonnégy órával Peter- Pai előtt egész napos hideg eső áztatta a mezőkeresztesi határt. A gépműhely udva­ráról fedél alá húzódtak a téglapiros Bizon Gigant kom­bájnok is, vezetőikkel, szere­lőikkel egyetemben. De a készülődés, az esőtől óvó fe­delek alatt nem szünetelt. Szereltek, javítottak, az utol­só csavarokat is ellenőrizték a szakmunkások. Végső fá­zisához érkezett a felkészülés. Az időjárás ugyan késlelteti, de el nem odázhatja a nagy feladatot. Legfeljebb a szo­kásosnál nagyobb küzdelem­re készteti a földet művelő embert. Mert az idei aratás is — a jövő évi kenyérért —.' az ember harca lesz. Ez ivódik ilyentájt, mái minden cs-vart húzó mozdulatba, minden résztervet összehan­goló gondolatba. 'Mézkedésbe. Technikai bázis, munka- szervezés — jól. Ez az, amit Kis- Bertalan biztosra ígért. Ezekről az alapokról pedig köztudott, az időjárássá! ví­vott küzdelem is eredménye­sebb. Hajdú Imre izéiéi a neinzeizi mércéhez (2.) Előtérben a fejlesztés és a kooperáció Gyár aló partján

Next

/
Oldalképek
Tartalom