Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-26 / 174. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. július 26., szerda 1978 nyarán Sárospatak várában Júliusi Napjaink így készültek a miskolciak! Kísérletek, bemutató tanítások, óravázlatok A hőmérőtől függetlenül zsúfolt az autóparkoló a sá­rospataki Rákóczi-vár köze­lében. A várakozó autóbu­szokról leolvasható, hogy az ország minden részéből, a legtávolabbi településekről jönnek diákcsoportok és fel­nőtt látogatók egyaránt, hogy ismerkedjenek a nagy hírű városkával, a ,.bodrogparti Athén” nevezetességeivel, köztük elsősorban a történel­mi emlékekben gazdag Rá- kóczi-várral és a benne levő múzeummal. Sok a külföldi látogató is. Látogató tízezrek Július 21-ig, amikor ott jártunk, tizennyolcezer láto­gató kereste fel a várat a hó­nap három hete alatt. Júni­usban húszezer, májusban ti- zenkilencezer, áprilisban ti­zenegyezer embert fogadtak egyénileg, vagy csoportosan. Júniusban például 285 isko­lai és 136 egyéb csoport járt itt' az egyéni látogatókon kí­vül. A számadatok megmu­tatják, hogy a nyári hóna­pokban magasabb a látoga­tottság, amit az iskolai szü­net nagyrészt indokol, de — mint a vár dolgozói, a mú­zeumi teremőrök elmondják —, gyakorlatilag egész évben folyamatos az érdeklődés. (Tőlük hallottam azt is. hogy igen sok látogatót ér csaló­dás a hétfői zárva tartás mi­att. Ugyanis az országos rend­nek megfelelően, a múzeu­mok és múzeum jellegű in­tézmények hétfőn tartják szünnapjukat. A külföldiek és belföldiek, köztük a diákcso­portok is, zárt ajtókat talál­nak hétfőn. Egyesek szerint, legalább a nyári csúcsidőben módosítani kellene a nyitva tartási rendet.) Sokféle látnivaló vonzza a pataki várba a látogatókat. Nincs szándékunkban itt fel­sorolni a vár és a múzeum kiállításainak sorát, csak egy­két várható látnivalóra hív­juk fel a figyelmet'; Sub rosa terem Július 20-án befejeződött a híres sub rosa terem restau­rálása. Mindössze hat .hétig volt elzárva a látogatók elől. Ezt a termet mindenki látni akarja, ha Patakon jár. A nagy titkok megbeszélésének helyéről • most Lente István és Farkas Ferenc restauráto­rok munkája nyomán új ada­lékok váltak _ ismertté. A te­rem boltozata’változatlan ma­radt, a boltívek és a függő­leges .fal találkozásánál levő felületeken, az ajtók, illetve ablakok feletti ívmezőkön, a lunettákon többszörös átfes­tés volt, ezért ennek rétegeit levették. Sok évszám és név- bekarcolás került így elő 1814-től kezdődően, amelyek­nek sora több átépítési idő­szaknak a tanúja. Deák Il­dikó, az Országos Műemléki Felügyelőség művészettörté­nésze foglalkozik majd vele. • hogy a lunettákon levő fest­mények. feliratok és a már hiányzó képek összefüggéseit feltárja. Egyébként a restau­rálás során tűnt ki, hogy a sub rosa terem péven ismert sarokszoba beiárata keske­nyebb volt. a későbbi beépí­tés lebontásával további két lune’ta nyomai tűntek elő. A Vörös-t^>-onyban. levő boká- lyos ház — török falburkol-ó csempéiről kapta a nevét —, amely I. Rákóczi György fo­gadóterme volt. festésében hasonló a sub rosa teremhez, feltehető, hogy egykorúak. A kazamatákban A várban természetesen fo­lyamatosan végzik a feltáró, kutató munkát. Dankó Katalin régésszel járjuk az ásatáso­kat. Serény munka folyik az I. Rákóczi György korabeli kazamatákban. A falakat mintegy húsz éve szabadítot­ták ki a tömedékek közül, fel­tárták a beszakadt boltoza­tokat. Most a járószint és burkolat kialakítása, a bol­tozat javítása, a Bodrogra néző lőrések restaurálása fo­lyik. A XVI. században a Pe- rényiek építette várfal elé egy évszázaddal. később I. Rákóczi 'György egy külső övét építtetett, a két fal kö­zötti széles járást átboltoz­ta U: a. így alakult ki a kaza­matarendszer a víz, illetve az Alföld felé tekintő ágyúállá­sokkal. Amikor 1702-ben I. Lipót császár felrobbantana Sárospatak várát, a kazama­tarendszer felső szintje végleg elpusztult, az alsó megrongá­lódott. Ez alsó restaurálása folyik most, itt jártunk a ré­gésszel; felettünk, az egykori felső szint helyén már kor­hűen kiképzett és a nagykö­zönség által is ismert sétány látható. Még ebben az évben elké­szül a vár. illetve a múze­um egy újabb létesítménye. A Lórántffy-szárny alatt ké­peznek ki egy nagyméretű, dongaboltozatos helyiséget, amelyben a vár reneszánsz kőanyaga kap majd megfele­lő kiállítóhelyet. Keleti várfal A Vízikapunál hagyjuk el a hajdani külső várudvart. A keleti várfal észak—déli irányban, nagyjából a Bod­roggal párhuzamosan húzó­dott, maradványai itt állnak. E várfal hajdan kettős volt, a két fal közötti várárok be­épült, itt húzódik a Retel utca (nevének keletkezésére több feltevés is van). A kül­ső várfal nem látható, ma­radványaira ráépültek a tel­jesen korszerűtlen házak, a belső várfalhoz is nagyrészt hozzátapadnak az épületek, de a fal szabadon látható. Az ásatások érdekes eredményt hoztak: noha leletanyagot nem produkáltak, a belső vár­fal alja már látszik, már elő­tűnt az érintetlen talaj, de észak felé haladva mind mé­lyebben találnak még az ásók várfalköveket. A vár nyuga­ti és déli irányban emelkedő domboldalra épült. A keleti várfal teljes feltárásának akadálya a már említett be­építés. A Retel utca nem tar­tozik Sárospatak vonzó lát­ványosságai közé. Hihetőleg megtalálja a 'tanács a szaná­lás módját. * A látogatók változatlanul jönnek • Patakra. Sokan ke­resnek kiállítási vezetőt, rö­vid. írásos anyagot, vagy a helyi múzeum tudományos munkájáról hazavihető kiad­ványt. De ebben Patak sze­gényes. Pedig ez a vár, meg a város is megérné, hogy lá­togatói emlékezetfrissítő, él­ményt megőrző írásos anya­got is hazavigyenek innen magukkal. Benedek Miklós Megyénk irodalmi és mű­velődési lapja, a Napjaink júliusi számában verttől drá­máig, hírektől publicisztikáig igen változatos műfajú írá­sokban tallózhat az olvasó. Az új formátumú lap „im­már” a második fél évébe lé­pett. s mind jobban tetten- érhető a januári köszöntő út­jelzőszándék megvalósulása. A rendszeresen olvasók bi­zonyára érdeklődéssel várták Ördögh Szilveszter drámájá­nak — Kapuk Thébában — folytatását az e havi szám­ban. (A dráma befejező ré­szét augusztusban olvashat­ják.) Két elbeszélés — Kama­rás István; A vonal túlsó vé­gén és Pelle János: Felső ta-' gozat — mellett szívesen hív­juk fel a figyelmet két bor­sodi szerző publicisztikai írá­sára. Gulyás Mihály arra biztat Mindnyájan megöreg­szünk című írásában, abiit ő is egész munkásságával tesz: „Szüntelenül figyelnünk kell az emberek mozgásirányát, szinte szándékaikat is meg­lesni. és legalább jó tanács­csal segíteni nekik legna­gyobb vállalkozásukban — otthonteremtésükben”. Brac- kó István is mindennapi éle­tünkről szól — feltételes módban. A lírai anyagokból ezúttal a fiatal román költők ver­seiből közreadott összeállítást emeljük ki, az irodalmi em­lékezésekből, irodalomtörté­neti írásokból és visszaemlé­kezésekből pedig Kiss Gyula Ózd és Móricz Zsigmond kapcsolatáról szóló sorait, a szerző intelmével: „ ... az az Ózd, amely oly szép kegye­lettel adózott Szabó Lőrinc emlékének, Móricz Zsigmond- ról se feledkezzék meg: jö­vőre, július 2-án lesz szüle­tésének századik évfordulója. „Az általános iskolai ne­velői-oktatói munka új terve a pedagógustársadalom ér­deklődésének előterébe került. Érthető, hiszen előkészítése és megvalósítása nem kis erő­próbát jelentett és jelent ve­zetőknek és beosztottaknak, elméleti és gyakorlati szak­embereknek egvaránt. A vá­rakozást helyenként aggodalc maskodás, másütt szkepticiz­mus jellemzi; vannak, akika korszerűsítési folyamat üte­mét gyorsnak ítélik, az ér­dektelenek még szükségessé­gét is vitatják.” Ezekkel a gondolatokkal indította Elő­készültünk, felkészülünk! cí­mű írását a Borsodi Művelő­dés tavaly decemberi számá­ban dr. Földváry Gyuláné, Miskolc város egyik alsó ta­gozatos szakfelügyelője, aki­től mi magunk is azt kérdez­tük, milyen alapokkal kezd­hetik a város általános isko­láiban az új tantervek taní­tását az első osztályban taní­tó pedagógusok? A szakfelügyelő első vála­sza tömör volt. Valahogy így fogalmazott: „Érzésem sze­rint mindent megtettünk, s megtettek azért, hogy a pe­dagógusok, az alsó tagozat­ban tanító tanítók tudatosan vállalják az új tantervekből adódó feladatokat”. S ehhez, folytatta, rengeteg segítséget is kaptak, kaptunk. Az ő szavait idézve ismét­lem: az elmúlt években szin­te zúdultak a különböző in­formációk a pedagógusokra. S a különböző kísérletek eredményeit, tapasztalatait is felhasználva — Miskolcon, a kísérleti évek alatt 17 iskolá­ban 120 nevelővel alakult ki egy olyan bázis, amelyre tá­maszkodva gyakorlatilag is segítséget tudtak nyújtani a többi alsó tagozatos tanító­nak —, sikerült előbbre lépni a tanítók módszertani kultú­rájában. — A különböző dokumen­tumok feldolgozásán túl, úgy érzem, igen nagy segítséget kaptunk a felkészüléshez az Iskolátelevíziótól. A tavaszi és a téli sorozatban igen sok órarészletet láthattak a peda­gógusok, ami konkrét segít­séget nyújtott az új anyanyel­vi nevelési program megva­lósításához. De azt hiszem nem szabad kihagynom a sorból szaklapunkat, a Taní­tót sem. Elsősorban az elmé­leti megalapozáshoz nyújtot­tak segítséget. De velem együtt sokan vallják, hogy elméleti megalapozottság nél­kül a gyakorlati munka sem lehet igazán jó. — Mi az, amit a miskolci alsó tagozatos pedagógusok önerőből valósítottak meg? — A miskolci tanítókban megvan a kísérletező kedv is. és a fogékonyság is az újra. Kísérleteink tapasztalatai be­épültek már az egyéni mun­kába, nevelőink módszertani felkészültsége igazán jó. s így nem hiszem, hogy megoldha­tatlan feladatok elé állítaná őket, mondjuk az úi tanter­vű olvasástanítás. De. hogy koknrétan a kérdésre vála­szoljak: iskolai munkaközös­ségeken belül dolgoztunk az elmúlt tanévben, és megis­merkedtek a pedagógusok az új célrendszerrel. A tantár­gyi munkaközösségvezetők vezették ezeket a foglalkozá­sokat, amelyeken nemcsak az alsósok vettek részt, hanem a szaktárgyak tanárai is. Ök a tudományági ismeretekkel se­gítették a munkánkat. Igen sok bemutató tanításunk volt. Azt hiszem, kevés, városban mondhatják el, hogy már szeptember 7-én bemutató ta­nításra vállalkozik valaki. Nálunk tavaly ez történt. S noha a legtöbb ilyen bemu­tató tanítás hospitálás jelle­gű volt, (nem kötelező a rész­vétel), igen sokan vettek raj­tuk részt. Ezek az órák ugyancsak konkrét gyakorla­ti segítséget adnak. Fogód­zót, ha úgy tetszik! Ilyen fo­gódzót mi tavaly egyébként megkíséreltünk adni, vala­mennyi alsó tagozatos, első­osztályos tanítónknak a ma­tematika tanításához. A ta­valyi évben ugyanis minden egyes első osztályban már az új matematika-tantervet ta­nították. Munkaközösség dol­gozta ki, az óravázlat-soroza­tot azzal, hogy szabadon használják fel a pedagógu­sok. Sokat segített, noha ter­mészetesen voltak, akiknek erre a fogódzóra nem volt szükségük. — Az általános iskolában, az első osztályban, hét tan­tárgyat fognak tanulni a gye­rekek, ha egynek veszem az olvasás-írás tanítást, amely most anyanyelvi nevelés címmel „fut”. Ez azért ter­heket ró majd a pedagógu­sokra ... Azonban ismerem annyira a kollégáimat, hogy bízzam bennük: megbirkóz­nak a feladatokkal. A leg­fontosabbnak azt tartom, hogy az új tantervek, vala­mennyi tárgy egyenlő értékű tanítását feltételezik. És azt hiszem, ebből az alapelvből kiindulva, érdemes megfon­tolni azt az idén szeptember­ben belépő másik lehetőséget is, hogy a nagy felmenő rend­szert miként vezessük be. A döntés természetesen nem az én jogköröm. Mégis azt hi­szem. hogy nem lenne hasz­nos egyszerre, rendeletileg el­dönteni. hogy ezentúl ugyan­az a nevelő tanítsa az osz­tályt a negyedikben, aki az elsőben tanította. , — A mostani harmadik­negyedik osztályban tanítókat még nem is készítettük fel az' új. globális módszerekre. Ez csak fokozatosan valósít­ható meg és á sokat emlege­tett tantárgycsoportos rend­szerben. amely a mai komn- lex igényekhez, a sokoldalú nevelőhaláshoz a legnagyobb lehetőségeket nyújtja. És még valamit szeretnék hozzátenni. Tudom. sokféle vélemény van, pro és kontra nyilatkoz­nak az új tanterveket, az új tankönyveket, az. új célkitű­zéseket illetően is. Pedagógu­sok. meg kívülállók is Az új tanterveket sokszor, sokolda­lúan megvitatjuk De kell egy kis türelem, a gyakorlathoz is! Hogy jó-e vagy sem. amit elhatároztunk, amit szeptem­bertől a mindennani gyakor­latban csinálunk, azt egv év alatt nem lehet majd végle­gesen m^gttélni Csutorás Annamária A bogácsi „Hórvölgye” Mg. Termelőszövetkezet (Borsod megye) FŐKÖNYVELŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE PÁLYÁZATOT HIRDET. Követelmény: — szakirányú főiskolai végzettség, — 5 éves szakmai gyakorlat. Fizetés: termelőszövetkezeti ,.B”-kategória szerint. Lakás megoldható. Jelentkezés: a termelőszövetkezet elnökénél, személye­sen vagy Írásban. Útiköltséget csak felvétel esetén té­rítünk. Cixn: „Hórvölgye” Mgtsz 3412 BOGÁCS. Alkotmány u. 37. Személygépkocsi eladási vagy vételi szándékával Vitt 8. sz. miskolci telepét Gépkocsija vételárát pénztárunknál azonnal kézhez kaphatja! Régebbi évjáratú gépkocsiját újabbra cserélheti készpénz vagy OTP-részletfizetés mellett! Címünk: 3534 Miskolc (Kilián-dél), Lórántffy Zs, u. 49. Telefon: 51-826 • Nyitva tartás: 8—15 óráig, szombaton 8—12 óráig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom