Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-13 / 163. szám

’ Egy kicsit örülök, egy ki­csit bosszankodom. Az egész amiatt a pár hónappal ez­előtt talált lánctalpas dózer miatt van. amelyről a teg­napi lapunkban ..Eladnék egy dózert” című jegyzetet írtam. örülök az ÉMÁSZ gyors reagálásának. Én , ugyanis,' mivel magasfeszültségű vil- .'any vezeték kiépítésénél íe- le.itődött a bábonyi Darvas- dűlőben a gép, s mivel az ÉMÁSZ szikszói kirendelt­ségének dolgozói néhány nappal ezelőtt, lakásom mellett hasonló munkát vé­geztek, a vállalatra gyana­kodtam a tulajdonost ille­tően. Bosszankodom viszont, mert a dózer most is ott van, s ki tudja meddig ma­rad. . Az ÉMÁSZ Vállalat gép­jármű- és szállítási osztá­lyának vezetője a cikk meg­jelenése után azonnal föl­keresett és közölte: a dózer nem a vállalaté — erről meggyőződött. Mi tagadás, jólesett a gyors kiderítés, örömmel hallgattam Molnár Sándor szavait: „ilyen lu­xust, hogy gépünk három hónapig kihasználatlanul álljon, nem engedhetünk, nem is engedünk meg ma­gunknak.” Mint az imént már írtam, a lánctalpas földgyalu je­lenleg is ott árválkodik. Hogy kié lehet? — az ÉMÁSZ-nál sem sikerült megtudni. Annyit sikerült kideríteni, hogy a szóban forgó magasfeszültségű ve­zetéket az Országos Villa­mos Távvezeték Vállalat, az OVIT építette. A dózer le­het ezé a vállalaté, ugyan­akkor bérelhette is valame­lyik más vállalattól, esetleg itt. Borsodban ... Akár így, akár úgy van, nagy értékű gép áll kihasz­nálatlanul, ami pedig hosz- szú idő óta dolgozhatna. Egy ilyen masinát nem le­het lottón nyerni, követke­zésképpen nem is lehet ma­gánszemélyé, csak vállalaté. Továbbra is azon töpren­gek hát. hogyan lehetséges, hogy ennyi ideig nem vitte el egyetlen vállalat sem. Pe­dig valahol hiányozni fog a félévi leltározáskor. Azt is csak találgathatom, vajon mit írnak be erre az időre a gép üzemeltetési naplójá­ba. Abban viszont biztos vagyok: annál a vállalatnál, vagy üzemnél, ahol így el­feledkeznek egy nagy érté­kű gépről, nem fordítanak sok energiát a társadalmi tulajdon megóvására. Nagy István Ötezer fácáncsibe Az első mesterségesen kel­tetett fácánok több ezres csoportjait szabadon enged­ték a Kisalföld vadásztársa­ságai. A hansági rezervátum­ban 5 ezer héthetes fácán­csibét először egy kerítéssel elzárt erdőrészbe engedtek ki. Itt fokozatosan szoktatják őket a természetes kőrösme­zeihez. Eleinte — egyre csök­kenő mértékben — még kap­nak eleséget. Amikor meg­erősödnek, az alacsony drót­kerítésen átrepülve elszéled- nek a Hanságban. Az idén a Kisalföldön mintegy 100 ezer fácánt keltetnek ki mester­ségesen. A vadőrök eddigi jelentései szerint a természe­tes szaporulat is kedvezőbb, mint a múlt évben. Keményfólia Kazincbarcikáról Egyik legsikeresebb hazai nagyberuházásunk, a Borso­di Vegyikombinát 11 milliárd forint értékű új pvc-gyára. A vegyipari termelőegység a teljes felfutás idején évente 150 ezer tonna pvc-port állít majd elő, aminek túlnyomó többségét a szocialista integ­ráció keretében exportáljuk. termelés egyötödét, tehát 30 ezer tonjia pvc-port a helyszínen feldolgozzák a BVK-ban, s a kapott árut ha­zai piacon értékesítik. Amint azt Ürmössy Imre, a műanyagfeldolmzó II. üzem főművezetője elmondta, a na­pokban megkezdték a ke­ményfólia gyártását. A pró­baüzemelés során sikeresen vizsgázott a nyugatnémet, svájci gyártmányú gépsor, s jelenleg is zavartalan a mun­ka. Az 1000 milliméter szé­lességű keménvfóliát egyéb­ként négy típusban készítik. 0,2—0,6 milliméter közötti vastagsággal. A napi terme­lés 5—6 tonna, vagyis évente 1500 tonnát gyártanak a rr>a már nélkülözhetetlen vegyi­pari termékből. A keményfólia egyik típu­sát a gyógyszeripar alkal­mazza különféle tabletták forgalmazására. Korábban Ja­pánból és az NSZK-ból vá­sároltuk ezt a speciális mű­anyagot, s devizát kellett ad­nunk érte. Hasonlóan impor­tot pótol a Renepock-féle ke- ményíólia, amiből az élel­miszeriparban használatos olajos flakonokat sajtolják. Eddig a külföldről behozott „tálkákban” árusították a desszerteket, a , különböző édességeket, most viszont már Kazincbarcikán készítik ugyanezeket a segédeszközö­ket. Az új pvc-gyárban gyár­tott keményfólia negyedik típusát technikai csomagoló­anyagként alkalmazzák, do­bozokat sajtolnak belőle. A hajszál képességének rejtélyei A haj „emlékezőtehetség­gel” rendelkezik. Ha a tulaj­donosa kábítószert, gyógy­szert vagy más különleges vegyi anyagot fogyasztott, a hajszál „rögzíti” ezt — je­lentette ki egy tudós, aki megfejtette a hajszál e ké­pességének rejtélyét. Az amerikai Aerospace Corp. munkatársa, Baum­gartner asszony kijelentet­te: „az egyetlen hajszálban felhalmozódott információ se­gítséget nyújthat a vegyi anyagokkal dolgozó munká­sok védelmében, elősegítheti a rák gyógyítását és a bűnö­zők azonosításánál is alkal­mazható. A most kifejlesztett vizsgálati módszerek alapján már néhány hajszálból meg­tudhatjuk, fogyasztott-e az elmúlt hat hónapban heroint, codeint, morfiumot az ille­tő.” Az amerikai tudósok re­mélik," hogy ezt a technikát más vegyszerek, gyógyszerek kimutatására is hasznosíthat­ják. TELEX HÁZAKRA ZUHANT Röviddel a felszállás után, házakra zuhant egy kélmotoros repülőgép Mel­bourne közelében. A ka­tasztrófában hat személy életét vesztette, valameny- nyiüket tévénézés közben érte a halál. A gép sze­mélyzete és több lakos sé­rüléseket szenvedett. ÖZÖNVÍZ Özönvízszerű esőzés volt a pakisztáni—afganisztáni határkörzetben. A medrük­ből kilépett folyók hatvan falut valósággal elmostak. Eddig 200 halálos áldozata van az árvíznek. AUTÓBALESET Autóbaleset következté­ben életét vesztette John D. Rockefeller, a multimillio­mos Rockefeller testvérek legidősebbike. A szeren­csétlenség a család birtoka mellett történt. Rockefeller 72 éves volt. HAJÓ A KÚTBAN A hajóépítés történetével foglalkozó régészek komoly problémába ütköztek. El kell dönteniük, hogy meg­vizsgálják-e azt a második kőkutat, amelyre 1954-ben, a Cheops-piramis feltárása közben bukkantak. Az el­ső kútban, 27 méter mély­ségben, megtalálták a fáraó magánhajóját. Ezt most üvegmúzeumban őrzik. En­nek ellenére a fa korhad. A tudósok feltételezik, hogy a második kút egy újabb ha­jót rejteget. ÖTLETES ROBOT Félgyártmányokat adogat a taganroyi programvezér­lésű manipulátor tervező iroda fiataljai által szer­kesztett kétkarú ipari ro­bot. A kezek tetszőleges alakúak, 700 gramm súlyú gyártmányokat mozgathat­nak, elektromágneses vagy mechanikus befogóikkal. Az ügyes gép számos ipari vállalatnál alkalmazható. MUNKAERŐHIÁNY A RENDŐRSÉGNÉL Angliában a súlyos bűn- cselekmények, és különösen az erőszakos cselekmények elleni hatósági küzdelem elsődlegessége következté­ben a kisebb közlekedési szabálysértések egyre na­gyobb számban büntetlenül maradnak. Az ok: kevés a rendőri munkaerő, és túl­órapénzt sem kaphatnak. Lassanként már közhellyé válik, hogy az emberiség foko­zatosan beszennyezi egész földi környezetünket. Az ipar és a közlekedés rohanó fej­lődése egyre több nemkívá­natos anyagot juttat a ter­mőtalajba, a folyó- és az állóvizekbe, a világtengerek­be és leginkább a levegőbe. Egyre égetőbb feladattá vá­lik környezetünk természetes állapotának visszaállítása, a környezetvédelem. Ma már ott tartunk, hogy nemcsak közvetlenül azt a levegőt kell megvédenünk, a beszennyeződéstől. amelyben élünk, és amelyben léleg­zőnk. Kiderült, hogy nagy­fokú szennyeződés veszélye fenyegeti még a légkör ma­gasabb rétegeit, a sztratosz­férát is. Sztratoszféra a földi lég­körnek az a része, amely kb. 11 ezer kilométer magasság­ban kezdődik, a fejünk felett, és 55 kilométer magasságig terjed. Az alatta elhelyezke­dő légköri tartománynak a neve troposzféra. Amikor a sztratoszféra létezését a szá­zadfordulón felfedezték, csak­hamar felismerték: a sztra­toszféra és a troposzféra kö­zött különbség van. mégpedig az. hogy a troposzféra a lég­kör erősen szennyezett része, a sztratoszféra pedig sokkal tisztább, hiszen ott hiányoz­nak a felszálló légmozgások, amelyek az alsó szennyezett levegőt a sztratoszféra bel­sejébe emelhetnék. Ma azon­ban már nem ez a helyzet. A sztratoszférát szennyez­hetik kivételesen erős vul­kánkitörések, azonkívül a sztratoszféra szennyeződésé­nek másik forrása a világ­űrben keresendő. Földünk légkörébe mindennap óriási mennyiségű meteorpor hull. Ez a Földön kívüli eredetű finom por hosszú ideig le­begve marad a sztratoszférá­ban. És bármennyire távol van is tőlünk a sztratoszféra, az ember tevékenysége is erő­sen veszélyezteti az állapotát. Az ipari termelés során meg­lehetősen sok metán kerül a levegőbe. Feljutva a sztra­toszférába bomlani kezd, amely vízgőz képződésére ad lehetőséget. Kiszámították, hogy a sztratoszféra jelen­legi vízgőztartalmának nagy része a Földről felszálló me­tánból származik. Fel kell ezért készülnünk, hogy a sztratoszféra eredeti állapo­ta fokozatosan átalakul, amelynek súlyos következ­ménye lehet az emberiségre nézve. Képünkön: A nagyobb ipa­ri üzemek ontják a levegő­be — több egyéb anyag mel­lett — a metánt is. Csercüdülleícs Az idén folytatódik az al sózsolcai nevelőotthon nyári csereüdültetési akciója. 1977- től tartanak kapcsolatot a balatonkenesei és a hajdúná­nási nevelőotthonokkal. A zsolcai gyerekek egy csoport­ja július 3-án utazott el Haj­dúnánásra, a kenesei csere­akció július 24-én indul két­hetes turnusban. A nevelőotthon az idén lát­ta vendégül a debreceni ne­velőotthon egy csoportját is. A nyári programok egyike még a 100-as szakmunkás- képző kihelyezett nevelőott­honi osztályának üdültetése a szakmunkásképző balaton- berényi kempingtáborában. Első nap a bányában Az Oroszlányi Szénbányák Vállalat kilenc üzemében hatvan­hét, idén végzett szakmunkás állt munkába, közülük huszon­egyen vájárok. A fiatal bányászok első munkanapjukon leen­dő munkahelyükkel ismerkedtek. A képen: A fiatal szak­munkások egy csoportja a XXII-es akna szállítószalagja mellett. Fót külterületén Radványi Tibor, 39 éves asztalos, bu­dapesti lakos, személygépko­csijával elütötte a kerékpár­ján haladó Gyarmati Pál, 62 éves nyugdíjas, fóti lakost, aki sérüléseibe a helyszínen belehalt. A vizsgálat eddigi adatai szerint, Radványi Ti­bor nem a látási viszonyok­nak megfelelő sebességgel, figyelmetlenül vezette sze­mélygépkocsiját. Á rendőrség őrizetbe vette és tovább foly­tatja a baleset vizsgálatát. A, IV. kerület Árpád út 67. szám előtt levő villamosmeg­állóban Vámosi Imréné 57 éves háztartásbeli budapesti lakos figyelmetlenül egy be­érkező 10-es jelzésű villamos elé lépett, amely halálra gá­zolta. Életmentő Emlékéremmel tüntették ki Kngetty Pál vá- sárosnaményi lakost. A Fel- ső-Tisza vidéki Vízügyi Igaz­gatóság vásárosnaményi krasznui telepének vezetőjét, aki ez év május 28-án egy 24 éves öngyilkosjelölt fiatal­embert mentett ki a Kraszna folyó vizéből. Az Életmentő Emlékérmet szerdán Nyír­egyházán Pénzes János, a Szabolcs-Szatmár megyei Ta­nács elnöke adta át. Rendkívül nehéz a kedden kora délután a San Carlos de la Rapita üdülőhely egyik kempingjében bekövetkezett katasztrófa áldozatainak azo­nosítása. A halálos és a se­besült áldozatok túlnyomó többsége fürdőruhában volt a katasztrófa pillanatában, és magában a kempingben 300 méteres körzetben szinte minden elégett. Elégett a kemping nyilvántartása is az odaérkezett üdülőkről. A ha­lottak és a sebesültek szá­mát sem tudták eddig pon­tosan megállapítani. A spa­nyol rádió szerda reggeli je­lentése szerint a halálos ál­dozatok száma 170—180, a kórházban ápolt sebesülteké 155. A sebesültek nagy több­ségének állapota rendkívül súlyos, mert testük felületé­nek 60—80 százalékán szen­vedtek harmadfokú égési sé­rüléseket. A sebesülteket a helyszín­ről előbb a környékbeli vá­rosok kórházaiba, majd on­nan helikoptereken a >en- gerpart nagyvárosainak, Barcelonának, Valenciának és Castellonnak égési sérü­lésekre specializált kórházi osztályaira szállították. A szemtanúk szerint a fo­lyékony propilént szállító hatalmas tartálykocsi fel- robbanása nyomán valóságos tűzeső zúdult a táborra, és mindent lángba borított. A kemping zsúfolt volt. és ebédidő lévén, mindenki sátrában, vagy akörül tartóz­kodott. I. János Károly királyt és Adolfo Suarez miniszterel­nököt folyamatosan tájékoz­tatták a katasztrófáról. Az egészségügyi miniszter és az idegenforgalmi államtitkár, a mentés irányítására, azonnal a helyszínre utazott. ESZAK-MAGYARORSZÁG. — Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 15. Posta­cím: 3501 Miskolc. Pf. 351. ISSN 0133—0357. Telefonok. Központ: 36-132. 16-672, 35-380. 36-579 Titkárság: 16-886. Gazdaságpolitikai rovat: 16-035 Belpolitikai rovat: 16-450. Kul­túrrovat: 16-067. Sportrovat: 16-049. Munkáslevelezés, panaszügyek: 16-046 Kiadja: a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat. 3527 Miskolc. Bajcsv-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc, pf. 178. Felelős kiadó: VERES MIHÁLY. Telefon: 36-131 Hirdetésfelvétel: 3525 Miskolc. Széchenvi u. 15—17. Telefon: 16-213. Terjeszti: a Magvar Posta. Előfizet­hető: a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél. Az előfizetés díja egy hónapra 20 forint. Index: 25 655. Készült: a Borsodi Nyomdában. Felelős vezető: KILIÁN BÉLA. Á sztratoszféra szennyeződése Gazdátlan a dózer?! S spanyolországi kalasztroíárói

Next

/
Oldalképek
Tartalom