Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-12 / 162. szám

1978. július 12., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Weil a piacra M ilyen eredmények szü­lettek a háztáji és ki­segítő gazdaságok te­vékenységében ? Az elmúlt időszakban ezt legkivált a megye piacain, elárusítóhe­lyein mérhettük le. Mostoha volt az idén a tavasz, a ko­ra nyár. Mégis: került a csa­lád asztalára elegendő friss zöldség, gyümölcs. Hogy a lakosság alapvető ellátását si­került biztosítani, abban nem kis szerepe volt az áfész-ek kistermeltető, felvásárló te­vékenységének. Az MSZMP Központi Bi­zottsága március 15-i ülésén mélyrehatóan elemezte a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar helyzetét. Értékelte ag­rárpolitikánk megvalósításá­nak tapasztalatait, s kijelöl­te a továbbfejlesztés felada­tait. A határozat megállapí­totta: a nagyüzemi termelés mellett a háztáji és- kisegítő gazdaságok termelése jelen­tős mértékben hozzájárult az elért eredményekhez. Vagyis', az áfész-ek jól szervezték, s szervezik e kisgazdaságok tevékenységét. A szövetkezetek ez irányú tevékenységét értékelte, ele­mezte az elmúlt napokban a Fogyasztási Szövetkezetek Borsod megyei Szövetségének közgyűlése. A közgyűlés meg­állapította: a kisüzemi ter­melés erőteljes fejlődése mindenekelőtt megkövetelte az értékesítési biztonság megteremtését. Ehhez a kis- és középméretű feldolgozó üzemek létesítésén túl a több évre szóló szerződések meg­kötésére volt szükség. Az áfész-ek felvásárló tevékeny­ségében feladat ez ma is. Nemkülönben fontos, hogy a szerződéssel termelt áruk termelési szerkezete igazod­jék az igényekhez. Az elmúlt évben a tagcso­portok termelésének értéke megyénkben elérte a 78 mil­lió forintot. Ehhez az ered­ményhez az is hozzájárult, hogy a borsodi áfész-ek szor­galmazták a termelőszövet­kezetekkel és a ZÖLDÉRT Vállalattal való együttműkö­dést. Követésre érdemes pél­dául a mezőcsáti áfész kez­deményezése: a tsz zöldség- termelésre alkalmas területet biztosított az áfész szakcso­portok részére, így a szabad­földi zöldségtermő területek növelésével jelentősen segí­tenek a község zöldáruellátá­sában. A zöldségtermelés feüesztését segítette, elő az áfész-ek és a Magtermeltető Vállalat között kialakult jó kapcsolat is. Ez év tavaszán több. mint négymillió tasak vetőmag került értékesítésre; ebben nagy szerepet játszot­tak a megyénkben létesült mezőgazdasági szakboltok is. E boltok egyébként a vető­magvakon kívül más, a me­zőgazdasági termeléshez szükséges anyagokat és esz­közöket a korábbi évekhez képest, nagyobb mennyiség­ben és választékban forgal­maztak. A jó primőrellátást egyébként nagyrészt biztosí­totta az is, hogy a fóliasátor alatti termőterület megyénk­ben ma már meghaladja a 120 ezer négyzetmétert. Borsod megye húsellátásá­ban nagy szerepet játszanak az áfész-ek által nevelt hízó­sertések. Az elmúlt évben több, mint 187 vagon húst „termeltek” a lakosságnak. A baromfitenyésztés és tojás­termelésben a mezőkövesdi és a sárospataki áfész ért el szép eredményeket. Az áfész-ek a kisállattenyésztők- nek nagy mennyiségű takar­mányt biztosítanak, az elmúlt évben például 48 467 tonnát forgalmaztak. Milyen feladatok állnak megyénk szövetkezetei előtt? Az MSZMP Központi Bizott­sága március 15-i határozata és a Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsának jú­niusi irányelvei alapján mindenekelőtt az, hogy az áfész-ek a háztáji és kisegí­tő gazdaságok termelését az eddigieknél még hatékonyab­ban szervezzék, segítsék. A fogyasztási szövetkezeteknek továbbra is alapvető felada­tuk: a kistermelést úgy in­tegrálják, hogy az növekvő mértékben vegyen részt a megye lakosságának élelmi­szerellátásában és az export növelésében. Ebben nagy szerep jut a helyi tanácsok­nak is. Ám a cél érdekében az is fontos, hogy a parlag­területek célszerű hasznosítá­sában a szövetkezetek legye­nek a kezdeményezők. A fó­lia alatti primőr zöldségter­melést erőteljesen kell nö­velni — állaoította meg a közgyűlés. El kell érni, hogy a megyében a szakcsoportok által fóliával fedett terület 1980-ra 150 ezer négyzetmé­terre növekedjen. A palán­taellátás biztosítására célsze­rű lenne, ha előállításával a mezőkövesdi és miskolci áfész-ek foglalkoznának. A közgyűlésen végül hangsúlyt kapott: a takarékszövetkezetek kölcsönökkel jól támogatják a kistermelés fejlesztését. Az elmúlt évben megyénkben 29 millió 626 ezer forint volt a termelési kölcsön Összege, az idei esztendő első felében pedig 6,7 százalékkal több kölcsönt biztosítottak taka­rékszövetkezeteink ilyen cél­ra. mint az előző év azonos időszakában. Mikes Márta Ilii gyerekek Cserépváralján Cserépváralja határában, szép fekvésű völgyben, távol a világ zajától települt öt évvel ezelőtt a Hajdú-Bihar megyei Bodaszőlős község ál­talános iskolájának úttörő­tábora. Azóta több száz al­földi úttörő, kisdobos töltött itt felejthetetlen, szép napo­kat, A faházakból és sátrak­ból álló tábor lakói legutóbb a görbeházi 425. számú Ság- vári Endre úttörőcsapat tag- j'i voltak, mintegy 30 gye­rek. Kelemen Gyula csapat- vezető elmondta, nagyszerű­en érzik magukat Váralján. A gyerekek nagyobbik fele ez alkalommal lát először hegyeket. Kirándulásaik so­rán megtekintették Cserép- váralja nagy hírű kaptárkö­veit, gyalogtúrát tettek a szomszédos Bogácsra, voltak Mezőkövesden, Kácson és Egerben is. A rendkívül ro­mantikus táborban a világí­tást akkumulátorokból biz­tosítják, az ebédet a szent- istváni Rózsa étteremből kapják, a reggelit és a va­csorát pedig önállóan old­ják meg a görbeházi úttörők. fipkémiai falas Dél-Boriin A műtrágya szerepe a kor­szerű agrotechnikában egy­re jelentősebb, ugyanakkor a nagy mennyiségű műtrágya tárolási, környezetvédelmi gondokat is felvet, nem is beszélve arról, hogy a ve­gyi üzemek műtrágya-kibo­csátó képessége rendkívül változatos. A felmerült ne­hézségek kiküszöbölésére szerte az országban agroké­miai társulások jöttek létre. Létesítésük főbb céljai: a műtrágyaveszteség elkerülé­se, a vasúti kirakás és el­szállítás megoldása, optimá­lis és gazdaságos nagyüze­mi gépesítés, a környezetvé­delmi előírások megtartása. Ezenkívül megoldja a kész­letezést. tárolást, és ellátási biztonságot nyújt. Megyénkben a mezőkö­vesdi Matyó Tsz gesztorsá­gával létesült agrokémiai társulás, amelynek korszerű teleohelyét a tervek szerint augusztus 20-án adják át. A télén évi 40 ezer tonna mű­trágya forgalmát bonyolítja le, maga a társulás pedig 41 ezer hektár termőterüle­tet ölel fel. Tagjai a Matyó Tsz mellett a bogácsi, szent- ist.váni. borsodivánkai. tisza- bábolnai. mezőkeresztesi és aodornaktályai tsz-ek. vala­mint a megyei AGROKER. Eladnék egy dózert... „Jutányos áron eladnék egy alig használt dózert. Az ároan megegyezünk. Jelent­kezhetnek tsz-ek, állami gaz­daságok, építőipari és más vállalatok. Sürgős jeligére elfogadom családi ház- és kiskert-tulajdonosok ajánla­tát is. A gépmonstrum ugyanis udvari dísznek, gyermekjátéknak egyaránt használható. Utóbbi esetben célszerű viszont az indító szerkezetet kiszerelni, ne­hogy a lurkó odébbtolja ve­le a házat.” Valahogy így hangzana az a hirdetés, amellyel az álta­lam három hónappal ezelőtt talált lánctalpas dózert ár­verésre bocsátanám. Bízva abban, hogy a jelenlegi gép­hiányos időszakban sokan ér­deklődnek, a kikiáltási árat mondjuk — használt, talált gépről van szó — 450 ezer forintban áliaoítanám meg, miután új állapotban 490 ezerbe kerül. Az említett dózer ugyan papíron nem az enyém, ám úgy gondolom: mivel hóna­pokkal ezelőtt én fedeztem tel, vagyis én találtam meg, némi jogot formálhatok rá. Miután a jelek szerint a gaz­dája nem tart rá igényt, ennyi idő múltán akár el is adhatnám. Hogy kelendőbbé tegyem a „dózeromat”, elmondom: ha jó kezekbe kerül, ha gon­dozzák, olajozzák, dolgoztat­ják, igen hálás gép. Ha pe­dig a t,eendő tulajdonos ne­tán bérbe adja, olcsón szá­molva is, óránként 300 fo­rintot kérhet érte. A masina ennek többszörösét termeli meg, kétműszakos munkát számolva — 16 óra — közel 5000 forintot ad a gazdinak naponta. Azt hiszem, jó be­fektetés, hamar megtérülő kiadás. Talán még csábítób­bá teszi ajánlatomat, hogy ez a dózer egy műszak, vagyis 8 órás üzemeléssel szá­molva 3 hónap alatt legke­vesebb 1 millió 730 ezer fo­rintot hozhat az üzemeltető­jének. sőt ha többet dolgoz­tatják ennek sokszorosát. Az említett milliós szám ugyan­is azt jelenti: állás, kihasz­nálatlanság esetén ennyi a tulajdonos vesztesége — ter­mészetesen egyműszakos igénybevételnél. Ezek a dó­zerok megszokták a két mű­szakot. Visszatérve az írás elején említett hirdetésre; mint ki­derült, a sajóbábonyi Dar­vas-dűlőben talált lánctalpas dózer.árverezése ügyében el­sősorban az ÉMÁSZ-szal kel­lene üzletet kötnöm. A to­lólapos gép állítólag az övék, a közelmúltban kiépí­tett új magasfeszültségű táv­vezeték készítésekor felejtet­ték a helyszínen. A masina azóta egyhuzamban rozsdá­sodik, az arra járók folya­matosan leszerelik a külön­böző alkatrészeket. A jutá­nyos ár éppen azért van, mert a rozsda eltávolítása, az alkatrészek pótlása nem ol­csó. Az ÉMÁSZ illetékeseitől kérem: ha tényleg nincs szükségük erre az árva lánc­talpas földgyalura, hadd érté­kesítsem én. mielőtt telíesen használhatatlanná válik a ro^sdásodás miatt. Értesíté­süket az alábbi névre vá­rom: Nagy István A Matyó Tsz-ben A KISZ Központi Bizottsága — ez évben először —, a mezőkövesdi Matyó Tsz-szel közösen mezőgazdasági építőtábort szerve­zett megyénk legnagyobb termelőszövetke­zetében. A ' tábor első turnusa — 64 Zala megyei középiskolás — július 2-tól dolgo­zik a tsz-ben, besegítve az időszerű me­zőgazdasági munkákba. Amikor Kövasden jártunk a szója gyomirtásában segédkez­tek a zal ászén tgró ti Béri Balogh Aidám Gimnázium és a Lenti Gimnázium diákjai. A munka reggel 7-től negyed kettőig tart, a délután pedig a kikapcsolódásé, a szabad időé. Ellátogattak már a Zsóri-fürdőbe, voltak Lillafüreden és Szilvásváradon, ta­lálkoztak iparművészekkel, ismerkedtek a tsz fiataljaival. A zalai diákok jól érzik magukat Kö- vesden,' s a helyi vezetők is elégedettek a tanulók eddigi munkájával. A kövesdi építőtáborban a nyár folyamán kéthetente váltják egymást á Zala megyei középisko­lások. Fotó: Kozák Péter Ahol A várostól a;*.cn<£ re, kacskaringós erdei úton keresztül jutunk el Farkaslyukra, az ózdi út­törőtáborhoz. Régi álmuk vált valóra ezzel a pajtá­soknak, mert ez idáig nem volt lehetőségük „helyben” nyári táborozásra. Tavaly viszont á városi tanács, a KISZ és a Borsodi Szén­bányák Vállalat összefogá­sa eredményeként megépí­tették a tábort. ■ Telt ház van! A tisztás közepén foci­pálya. Egyik oldalán sát­rakkal szegélyezve, mási­kon az erdő. A futópálya homokját most kisebb-na- gyobb gyerekek vették bir­tokukba. Rendezgetik, ge­reblyézik az utat. Vannak, akik a sátrakban pakolász­nak, néhányan labdáznak a pályán, mások kis csopor­tokba verődve beszélgetnek, sétálgatnak. A táborvezetői sátor előtt az asztalon kü­lönféle gombák havernek egy kupacban. — Most szedtük az er­dőben — mutat büszkén egy tíz év körüli kislány az asztalon levő gombákra. — Csak az a baj, hogy nem tudjuk biztosan, melyik az ehető közülük, de a tanár­nő segít a válogatásban. Ez is a tábori élmények gyorsan múlik az idő közé tartozik. Éppúgy, mint az erdei kirándulás, rőzsegyűjtés. András Klá­ra és Kovács Judit ezeket a tábori élményeket első ízben éli át. Mindketten egy osztályba járnak Öz- don. — Nagyon jól érezzük itt magunkat — mondja Klá­ri. — Emlékezetes marad számomra az első táboro­zás, hiszen számos barátot szereztem magamnak, meg­ismerkedtem a tábori élet szokásaival, szépségeivel. Milyen a napi programo­tok? — Reggel fél hétkor ke­lünk. Hétkor van a zászló- felvonás, azután mosdás, sátorrendezés, majd a reg­geli. Néhány percnyire van innen az ebédlő. — Délelőtt többnyire szabad programunk van — veszi át a szót társa, Judit —, meg csoportos foglalko­zás. Műsorral készülődünk a táborzárásra. Persze, gyakran megyünk kirán­dulni is. Tegnap például Egerben voltunk a stran­don. Kellemes időnk volt. Akadt, aki úszni is meg­tanult az egy nap alatt. Gyorsan múlt az idő, csak­úgy, mint a táborban a két hét. Ha lehel, máskor is el­jövök. Jámbor Mónika — aki szintén osztálytárs —, már második alkalommal tábo­rozik itt. — Tavaly, amikor meg­nyílt a tábor, már eltöltöt- tem két hetet, s most is­mét itt vagyok. Örültem a lehetőségnek. Számomra a tábori élet nem újdonság, mégis mindig más. Ez a közösségnek és a változó programnak is köszönhető. Most is sok új dalt, játé­kot ismertem meg a fog­lalkozások alatt. Csak az a baj, hogy gyorsan telik az idő. Talán nem is olyan nagy baj, hogy gyorsan telik az idő, hiszen ez azt jelenti, \ hogy a gyerekek kellemes környezetben, gazdag prog­rammal tölthetik itt nyári szünidejük egy részét. S hogy még £*« nesebbé tegyék ezt a két hetet, azért sokat fárado­zik a városi tanács és a bá­nyaüzem yezetősége. Példa erre a tábor területén épü­lő új, kétszintes létesít­mény, ahol vendégszobákat, fürdőt, társalgót terveznek, szintén a gyerekek kényel­mére. Monos Márta Boraink sikere az országos borversenyen IKR-yazdaságok aratási felkészülése A bábolnai Iparszerű Ku­koricatermelő Közös Válla­lat (az IKR) 9000-es terme­lésszervezési egysége ma, július 12-én 10 órai kezdet­tel a bekecsi Hegyalja Tsz legvesbényei tanácskozóter­mében a taggazdaságok ve­zetőinek. szakembereinek ér­tekezletet tart az aratási fel­készülésről. Ezen az aratás műszaki bázisáról az egység szerviz-mérnöke számol be. majd a műszaki technológus a gabonabetakarítás tech­nológiáját ismerteti. Ugyan­csak az ő vezetésével gya­korlati bemutatóra is sor kerül. A rnegyei borversenyek után július 3—8. között Kecskeméten rendezték meg a XVI. országos borver­senyt, amelyre 1130 italt (termelői és fogyasztói bor, borpárlat, pezsgő, habzóbor, fűszerezett csemegebor, üdí­tő ital) neveztek be a gazda­ságok, vállalatok, termelő- és szakszövetkezetek, vala­mint az egyéni termelők. Megyénket a forgalmi bo­rok kategóriájában 16 bor képviselte, s ezek közül 7 arany-, 3 ezüst- ós 6 bronz­érmet kapott. A siker mel­lett külön örvendetes a for­galmazott tokaji borok mi­nőségének javulása. A termelői és muzeális borok kategóriájában Bükk­aljáról és Toltaj-Hegyaljáról 53 bor érdemelte ki a rész­vételt. Az eredmény itt sem rossz, hiszen 29 bor arany-, 13 ezüst-. 5 bronzérmet, 5 pedig elismerő oklevelet ka­pott. A gazdaságok közül kü­lönösen a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkom­binát, valamint a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet tarcali telepe emelkedett ki. Megyénk termelőszövetkeze­tei közül a legszebb ered­ményeket a bogácsi Hórvöl- gye, a sályi Bükkalja, e szentistváni VII. Pártkong­resszus és a bekecsi Hegy­alja, Tsz-ek érték el. Az egyéni termelőink kö­zül a mádi Késmárki Emil bora ezüstérmet nyert. k Építő- és úttörőtáborban

Next

/
Oldalképek
Tartalom