Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-12 / 162. szám
1978. július 12., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Weil a piacra M ilyen eredmények születtek a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységében ? Az elmúlt időszakban ezt legkivált a megye piacain, elárusítóhelyein mérhettük le. Mostoha volt az idén a tavasz, a kora nyár. Mégis: került a család asztalára elegendő friss zöldség, gyümölcs. Hogy a lakosság alapvető ellátását sikerült biztosítani, abban nem kis szerepe volt az áfész-ek kistermeltető, felvásárló tevékenységének. Az MSZMP Központi Bizottsága március 15-i ülésén mélyrehatóan elemezte a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar helyzetét. Értékelte agrárpolitikánk megvalósításának tapasztalatait, s kijelölte a továbbfejlesztés feladatait. A határozat megállapította: a nagyüzemi termelés mellett a háztáji és- kisegítő gazdaságok termelése jelentős mértékben hozzájárult az elért eredményekhez. Vagyis', az áfész-ek jól szervezték, s szervezik e kisgazdaságok tevékenységét. A szövetkezetek ez irányú tevékenységét értékelte, elemezte az elmúlt napokban a Fogyasztási Szövetkezetek Borsod megyei Szövetségének közgyűlése. A közgyűlés megállapította: a kisüzemi termelés erőteljes fejlődése mindenekelőtt megkövetelte az értékesítési biztonság megteremtését. Ehhez a kis- és középméretű feldolgozó üzemek létesítésén túl a több évre szóló szerződések megkötésére volt szükség. Az áfész-ek felvásárló tevékenységében feladat ez ma is. Nemkülönben fontos, hogy a szerződéssel termelt áruk termelési szerkezete igazodjék az igényekhez. Az elmúlt évben a tagcsoportok termelésének értéke megyénkben elérte a 78 millió forintot. Ehhez az eredményhez az is hozzájárult, hogy a borsodi áfész-ek szorgalmazták a termelőszövetkezetekkel és a ZÖLDÉRT Vállalattal való együttműködést. Követésre érdemes például a mezőcsáti áfész kezdeményezése: a tsz zöldség- termelésre alkalmas területet biztosított az áfész szakcsoportok részére, így a szabadföldi zöldségtermő területek növelésével jelentősen segítenek a község zöldáruellátásában. A zöldségtermelés feüesztését segítette, elő az áfész-ek és a Magtermeltető Vállalat között kialakult jó kapcsolat is. Ez év tavaszán több. mint négymillió tasak vetőmag került értékesítésre; ebben nagy szerepet játszottak a megyénkben létesült mezőgazdasági szakboltok is. E boltok egyébként a vetőmagvakon kívül más, a mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagokat és eszközöket a korábbi évekhez képest, nagyobb mennyiségben és választékban forgalmaztak. A jó primőrellátást egyébként nagyrészt biztosította az is, hogy a fóliasátor alatti termőterület megyénkben ma már meghaladja a 120 ezer négyzetmétert. Borsod megye húsellátásában nagy szerepet játszanak az áfész-ek által nevelt hízósertések. Az elmúlt évben több, mint 187 vagon húst „termeltek” a lakosságnak. A baromfitenyésztés és tojástermelésben a mezőkövesdi és a sárospataki áfész ért el szép eredményeket. Az áfész-ek a kisállattenyésztők- nek nagy mennyiségű takarmányt biztosítanak, az elmúlt évben például 48 467 tonnát forgalmaztak. Milyen feladatok állnak megyénk szövetkezetei előtt? Az MSZMP Központi Bizottsága március 15-i határozata és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának júniusi irányelvei alapján mindenekelőtt az, hogy az áfész-ek a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését az eddigieknél még hatékonyabban szervezzék, segítsék. A fogyasztási szövetkezeteknek továbbra is alapvető feladatuk: a kistermelést úgy integrálják, hogy az növekvő mértékben vegyen részt a megye lakosságának élelmiszerellátásában és az export növelésében. Ebben nagy szerep jut a helyi tanácsoknak is. Ám a cél érdekében az is fontos, hogy a parlagterületek célszerű hasznosításában a szövetkezetek legyenek a kezdeményezők. A fólia alatti primőr zöldségtermelést erőteljesen kell növelni — állaoította meg a közgyűlés. El kell érni, hogy a megyében a szakcsoportok által fóliával fedett terület 1980-ra 150 ezer négyzetméterre növekedjen. A palántaellátás biztosítására célszerű lenne, ha előállításával a mezőkövesdi és miskolci áfész-ek foglalkoznának. A közgyűlésen végül hangsúlyt kapott: a takarékszövetkezetek kölcsönökkel jól támogatják a kistermelés fejlesztését. Az elmúlt évben megyénkben 29 millió 626 ezer forint volt a termelési kölcsön Összege, az idei esztendő első felében pedig 6,7 százalékkal több kölcsönt biztosítottak takarékszövetkezeteink ilyen célra. mint az előző év azonos időszakában. Mikes Márta Ilii gyerekek Cserépváralján Cserépváralja határában, szép fekvésű völgyben, távol a világ zajától települt öt évvel ezelőtt a Hajdú-Bihar megyei Bodaszőlős község általános iskolájának úttörőtábora. Azóta több száz alföldi úttörő, kisdobos töltött itt felejthetetlen, szép napokat, A faházakból és sátrakból álló tábor lakói legutóbb a görbeházi 425. számú Ság- vári Endre úttörőcsapat tag- j'i voltak, mintegy 30 gyerek. Kelemen Gyula csapat- vezető elmondta, nagyszerűen érzik magukat Váralján. A gyerekek nagyobbik fele ez alkalommal lát először hegyeket. Kirándulásaik során megtekintették Cserép- váralja nagy hírű kaptárköveit, gyalogtúrát tettek a szomszédos Bogácsra, voltak Mezőkövesden, Kácson és Egerben is. A rendkívül romantikus táborban a világítást akkumulátorokból biztosítják, az ebédet a szent- istváni Rózsa étteremből kapják, a reggelit és a vacsorát pedig önállóan oldják meg a görbeházi úttörők. fipkémiai falas Dél-Boriin A műtrágya szerepe a korszerű agrotechnikában egyre jelentősebb, ugyanakkor a nagy mennyiségű műtrágya tárolási, környezetvédelmi gondokat is felvet, nem is beszélve arról, hogy a vegyi üzemek műtrágya-kibocsátó képessége rendkívül változatos. A felmerült nehézségek kiküszöbölésére szerte az országban agrokémiai társulások jöttek létre. Létesítésük főbb céljai: a műtrágyaveszteség elkerülése, a vasúti kirakás és elszállítás megoldása, optimális és gazdaságos nagyüzemi gépesítés, a környezetvédelmi előírások megtartása. Ezenkívül megoldja a készletezést. tárolást, és ellátási biztonságot nyújt. Megyénkben a mezőkövesdi Matyó Tsz gesztorságával létesült agrokémiai társulás, amelynek korszerű teleohelyét a tervek szerint augusztus 20-án adják át. A télén évi 40 ezer tonna műtrágya forgalmát bonyolítja le, maga a társulás pedig 41 ezer hektár termőterületet ölel fel. Tagjai a Matyó Tsz mellett a bogácsi, szent- ist.váni. borsodivánkai. tisza- bábolnai. mezőkeresztesi és aodornaktályai tsz-ek. valamint a megyei AGROKER. Eladnék egy dózert... „Jutányos áron eladnék egy alig használt dózert. Az ároan megegyezünk. Jelentkezhetnek tsz-ek, állami gazdaságok, építőipari és más vállalatok. Sürgős jeligére elfogadom családi ház- és kiskert-tulajdonosok ajánlatát is. A gépmonstrum ugyanis udvari dísznek, gyermekjátéknak egyaránt használható. Utóbbi esetben célszerű viszont az indító szerkezetet kiszerelni, nehogy a lurkó odébbtolja vele a házat.” Valahogy így hangzana az a hirdetés, amellyel az általam három hónappal ezelőtt talált lánctalpas dózert árverésre bocsátanám. Bízva abban, hogy a jelenlegi géphiányos időszakban sokan érdeklődnek, a kikiáltási árat mondjuk — használt, talált gépről van szó — 450 ezer forintban áliaoítanám meg, miután új állapotban 490 ezerbe kerül. Az említett dózer ugyan papíron nem az enyém, ám úgy gondolom: mivel hónapokkal ezelőtt én fedeztem tel, vagyis én találtam meg, némi jogot formálhatok rá. Miután a jelek szerint a gazdája nem tart rá igényt, ennyi idő múltán akár el is adhatnám. Hogy kelendőbbé tegyem a „dózeromat”, elmondom: ha jó kezekbe kerül, ha gondozzák, olajozzák, dolgoztatják, igen hálás gép. Ha pedig a t,eendő tulajdonos netán bérbe adja, olcsón számolva is, óránként 300 forintot kérhet érte. A masina ennek többszörösét termeli meg, kétműszakos munkát számolva — 16 óra — közel 5000 forintot ad a gazdinak naponta. Azt hiszem, jó befektetés, hamar megtérülő kiadás. Talán még csábítóbbá teszi ajánlatomat, hogy ez a dózer egy műszak, vagyis 8 órás üzemeléssel számolva 3 hónap alatt legkevesebb 1 millió 730 ezer forintot hozhat az üzemeltetőjének. sőt ha többet dolgoztatják ennek sokszorosát. Az említett milliós szám ugyanis azt jelenti: állás, kihasználatlanság esetén ennyi a tulajdonos vesztesége — természetesen egyműszakos igénybevételnél. Ezek a dózerok megszokták a két műszakot. Visszatérve az írás elején említett hirdetésre; mint kiderült, a sajóbábonyi Darvas-dűlőben talált lánctalpas dózer.árverezése ügyében elsősorban az ÉMÁSZ-szal kellene üzletet kötnöm. A tolólapos gép állítólag az övék, a közelmúltban kiépített új magasfeszültségű távvezeték készítésekor felejtették a helyszínen. A masina azóta egyhuzamban rozsdásodik, az arra járók folyamatosan leszerelik a különböző alkatrészeket. A jutányos ár éppen azért van, mert a rozsda eltávolítása, az alkatrészek pótlása nem olcsó. Az ÉMÁSZ illetékeseitől kérem: ha tényleg nincs szükségük erre az árva lánctalpas földgyalura, hadd értékesítsem én. mielőtt telíesen használhatatlanná válik a ro^sdásodás miatt. Értesítésüket az alábbi névre várom: Nagy István A Matyó Tsz-ben A KISZ Központi Bizottsága — ez évben először —, a mezőkövesdi Matyó Tsz-szel közösen mezőgazdasági építőtábort szervezett megyénk legnagyobb termelőszövetkezetében. A ' tábor első turnusa — 64 Zala megyei középiskolás — július 2-tól dolgozik a tsz-ben, besegítve az időszerű mezőgazdasági munkákba. Amikor Kövasden jártunk a szója gyomirtásában segédkeztek a zal ászén tgró ti Béri Balogh Aidám Gimnázium és a Lenti Gimnázium diákjai. A munka reggel 7-től negyed kettőig tart, a délután pedig a kikapcsolódásé, a szabad időé. Ellátogattak már a Zsóri-fürdőbe, voltak Lillafüreden és Szilvásváradon, találkoztak iparművészekkel, ismerkedtek a tsz fiataljaival. A zalai diákok jól érzik magukat Kö- vesden,' s a helyi vezetők is elégedettek a tanulók eddigi munkájával. A kövesdi építőtáborban a nyár folyamán kéthetente váltják egymást á Zala megyei középiskolások. Fotó: Kozák Péter Ahol A várostól a;*.cn<£ re, kacskaringós erdei úton keresztül jutunk el Farkaslyukra, az ózdi úttörőtáborhoz. Régi álmuk vált valóra ezzel a pajtásoknak, mert ez idáig nem volt lehetőségük „helyben” nyári táborozásra. Tavaly viszont á városi tanács, a KISZ és a Borsodi Szénbányák Vállalat összefogása eredményeként megépítették a tábort. ■ Telt ház van! A tisztás közepén focipálya. Egyik oldalán sátrakkal szegélyezve, másikon az erdő. A futópálya homokját most kisebb-na- gyobb gyerekek vették birtokukba. Rendezgetik, gereblyézik az utat. Vannak, akik a sátrakban pakolásznak, néhányan labdáznak a pályán, mások kis csoportokba verődve beszélgetnek, sétálgatnak. A táborvezetői sátor előtt az asztalon különféle gombák havernek egy kupacban. — Most szedtük az erdőben — mutat büszkén egy tíz év körüli kislány az asztalon levő gombákra. — Csak az a baj, hogy nem tudjuk biztosan, melyik az ehető közülük, de a tanárnő segít a válogatásban. Ez is a tábori élmények gyorsan múlik az idő közé tartozik. Éppúgy, mint az erdei kirándulás, rőzsegyűjtés. András Klára és Kovács Judit ezeket a tábori élményeket első ízben éli át. Mindketten egy osztályba járnak Öz- don. — Nagyon jól érezzük itt magunkat — mondja Klári. — Emlékezetes marad számomra az első táborozás, hiszen számos barátot szereztem magamnak, megismerkedtem a tábori élet szokásaival, szépségeivel. Milyen a napi programotok? — Reggel fél hétkor kelünk. Hétkor van a zászló- felvonás, azután mosdás, sátorrendezés, majd a reggeli. Néhány percnyire van innen az ebédlő. — Délelőtt többnyire szabad programunk van — veszi át a szót társa, Judit —, meg csoportos foglalkozás. Műsorral készülődünk a táborzárásra. Persze, gyakran megyünk kirándulni is. Tegnap például Egerben voltunk a strandon. Kellemes időnk volt. Akadt, aki úszni is megtanult az egy nap alatt. Gyorsan múlt az idő, csakúgy, mint a táborban a két hét. Ha lehel, máskor is eljövök. Jámbor Mónika — aki szintén osztálytárs —, már második alkalommal táborozik itt. — Tavaly, amikor megnyílt a tábor, már eltöltöt- tem két hetet, s most ismét itt vagyok. Örültem a lehetőségnek. Számomra a tábori élet nem újdonság, mégis mindig más. Ez a közösségnek és a változó programnak is köszönhető. Most is sok új dalt, játékot ismertem meg a foglalkozások alatt. Csak az a baj, hogy gyorsan telik az idő. Talán nem is olyan nagy baj, hogy gyorsan telik az idő, hiszen ez azt jelenti, \ hogy a gyerekek kellemes környezetben, gazdag programmal tölthetik itt nyári szünidejük egy részét. S hogy még £*« nesebbé tegyék ezt a két hetet, azért sokat fáradozik a városi tanács és a bányaüzem yezetősége. Példa erre a tábor területén épülő új, kétszintes létesítmény, ahol vendégszobákat, fürdőt, társalgót terveznek, szintén a gyerekek kényelmére. Monos Márta Boraink sikere az országos borversenyen IKR-yazdaságok aratási felkészülése A bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat (az IKR) 9000-es termelésszervezési egysége ma, július 12-én 10 órai kezdettel a bekecsi Hegyalja Tsz legvesbényei tanácskozótermében a taggazdaságok vezetőinek. szakembereinek értekezletet tart az aratási felkészülésről. Ezen az aratás műszaki bázisáról az egység szerviz-mérnöke számol be. majd a műszaki technológus a gabonabetakarítás technológiáját ismerteti. Ugyancsak az ő vezetésével gyakorlati bemutatóra is sor kerül. A rnegyei borversenyek után július 3—8. között Kecskeméten rendezték meg a XVI. országos borversenyt, amelyre 1130 italt (termelői és fogyasztói bor, borpárlat, pezsgő, habzóbor, fűszerezett csemegebor, üdítő ital) neveztek be a gazdaságok, vállalatok, termelő- és szakszövetkezetek, valamint az egyéni termelők. Megyénket a forgalmi borok kategóriájában 16 bor képviselte, s ezek közül 7 arany-, 3 ezüst- ós 6 bronzérmet kapott. A siker mellett külön örvendetes a forgalmazott tokaji borok minőségének javulása. A termelői és muzeális borok kategóriájában Bükkaljáról és Toltaj-Hegyaljáról 53 bor érdemelte ki a részvételt. Az eredmény itt sem rossz, hiszen 29 bor arany-, 13 ezüst-. 5 bronzérmet, 5 pedig elismerő oklevelet kapott. A gazdaságok közül különösen a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát, valamint a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet tarcali telepe emelkedett ki. Megyénk termelőszövetkezetei közül a legszebb eredményeket a bogácsi Hórvöl- gye, a sályi Bükkalja, e szentistváni VII. Pártkongresszus és a bekecsi Hegyalja, Tsz-ek érték el. Az egyéni termelőink közül a mádi Késmárki Emil bora ezüstérmet nyert. k Építő- és úttörőtáborban
