Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-29 / 177. szám
1978. július 29., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A közlekedés: tantárgy Az elmúlt esztendők sajnálatos statisztikája szerint hazánkban á gyermekbalesetek száma aggasztóan növekszik. Tavaly nem kevesebb, mint 700 hat éven aluli és másfél ezer 7—14 éves korú gyermeket ért közlekedési baleset. Ezért számos fórumon hangzik el mind gyakrabban, hogy a közlekedésre nevelés fontos pedagógiai feladat. Mindenki közlekedik, a gyerekek is, sokszor felügyelet nélkül, hiszen ez gyakran elkerülhetetlen, De mit tegyünk e riasztó adatok ismeretében? Hintsük el gyermekeinkban a szorongást, tudatosítsuk velük azt, hogy a közlekedés valamiféle szerencsejáték, kimerészkedve az utcára senki sem mehet biztosra? Hiszen az egyetlen cél csakis az lehet, hogy gyermekeink ne féljenek közlekedni az utcán. A szükséges biztonságot csakis a megfelelő készségek, szokások kialakításával lehet elérni. Már az óvodában Az új óvodai nevelési program módot ad rá, hogy már a 3—6 évesek is — természetesen figyelembe véve életkorukat — bepillanthassanak a közlekedési ismeretek rejtelmeibe. Egy éve pedig — közlekedési ismeretek révén — új tantárggyal szaporodott az általános iskolai tananyag. Ennek ismereteivel tanévenként 8 órában foglalkozhatnak hivatalosan a pedagógusok. Persze még a jogosítvánnyal rendelkező és a baleset-megelőző közlekedésbiztonsági témákból legjobban felkészült pedagógusoknak is nehéz feladatot jelent, havonta egy-egy órában, minden fontos közlekedési ismeretet megtanítaniuk a gyerekekkel. Azok a pedagógusok pedig különösen nehéz helyzetben vannak, akiknek nincs meg minden előképzettségük. Nem elé" tehát a megfelelő számban kiküldött tájékoztató, figyelemfelhívó propagandaanyag — tanítani kell a pedagógusokat is. Körvonalazódnak már a távlati célok is: az elképzelések szerint, a kilencvenes évek vége felé, valamennyi középiskolás jogosítványt is kap majd az érettségi bizonyítványa mellé. Hihető ez? Bizonyára igen, hiszen a másfél esztendeje elkezdett tanpálva- építési-program már eddig is szép sikereket hozott. Sorra épülnek vidéki városainkban — Pécsett, Győrött, Békéscsabán és másutt — a külföldi szaké' - berekből is elismerést kiváltó korszerű létesítmények, amelyek az oktatás későbbi kiterjesztésének a feltételeit is megteremtik. S tény az is, hogy már eddig tízezernél több gimnazista, szakközépiskolás és szakmunkásintézeti tanuló szerzett iskolájában járművezetői engedélyt. Biolóoif) --első segély nyújtás Persze, nem valami sok ez az évi nyolc óra, viszont élénk fantázia nélkül is elképzelhető, hogy a pedagógus a biológiaórán az elsősegélynyújtás fontosságáról szólva, beszél a közlekedési balesetekről, s azok megelőzéséről. Szinte tálcán kínálja magát erre a fizikaóra is, amikor a sebesség, az út, és az idő fogalmával és összefüggéseivel foglalkoznak a tanulók. Lehetetlen nem észrevenni a lehetőséget: . a súrlódás, a mozgási energia tanítása felhasználható a közlekedési ismeretek bővítésére. Gépjármű műszaki szakkörök Adva van tehát a lehetőség rá, hogy a pedagógus ne csupán a szigorúan, a közlekedésre szánt órákon vegye elő a témát. Ám a balesetmegelőző feladatokban nagy szerepe van az úttörőmozgalomnak is. Minden megyében akadnak már hasznosan tevékenykedő úttörőgárda közlekedési-rendőri szakaszok. s beszámolhatunk arról is, hogy szerte az országban különféle gépjármű műszaki szakkörök működnek közre a közlekedési ismeretek elsajátítására. Igaz, az elmélet megerősítésére szükséges a gyakorlat is. Jó néhány településen nagy társadalmi segítséggel elkészült egy-egy iskola saját közlekedési parkja; Budapesttől az aprócska Perkátáig, Visegrádtól Ercsiig van már hol gyakorolniuk a gyerekeknek. A közlekedés már tantárgy az iskolákban. De azzá kell lennie minden felnőtt számára is, mert vala- mennyiünk tudatos részvételét igénylik a feladatok: mielőbb csökkenjük kell a gyermekbalesetek számának! Az év második felében a ruházati cikkek sorában nagyobb lesz a szőnyegválaszték, az igényeknek megfelelő ellátást biztosítanak más lakástextiláruból is. Négyszázötven darab márkás farmer érkezik importból, s hazai termékből, illetve vietnami importból az igények szerint szállítanak munkaruhát a boltokba. A megye dolgozói sérelmezik, hogy az olcsóbb ruházati cikkek a gyermek- és felsőruházat választéka hiányos. Van farmerruházat, nadrág, ruha, szoknya, minden mennyiségben, a mérsékelt ártól a szélsőségekig, de ez nem elégít ki minden korosztályt. Bizonyára az illetékesek ezeket a panaszokat is figyelembe veszik. A következő hónapokban javítani kívánják a divatkötöttáru-ellátást is. Az év első felében szűk volt a választék, csecsemöruházati cikkekből, a második fél évben itt is javulás várható. Ki tudják elégíteni az igényeket férfiingekből. Javul a férficipők minősége és választéka. A divatosabb női cipők gyártásáról tárgyalások folynak. Változatlanul gondot, okoz a hímzőfonal-ellátás. Az idén az üzletekbe csaknem két és fél millió dobozzal szállítottak. A kereskedelem Jugoszláviából. Romániából és Kínából is importál. Az első fél évben férfi- és női konfekciócikkekből vásároltak a legtöbbet a boltokban. Csökkent a forgalom a gyapjú szövetáruból és kötöttáruból. Mi folyik? A járdát lezárták, de ott, ahol az állványerdő kezdődik, még tábla is figyelmezteti a járókelőket. A nagybetűs szövegben egy megragadó mondatrész: „... munkavégzés folyik.” Mármint az állványokon és a tetőn. Mi folyik? — kapja fel az ember a fejét önkéntelen. de a kifejezés nyelvi „szépsége” nem sok időre köt le, mert az első szempillantásra világos: az állványokon sem.mi, de az égvilágon semmi se folyik. Munkavégzés? Az kiváltképp nem. Így aztán a táblán írt nyakatekert mondatot nemcsak a nyelvhelyességről tanultakkal, de a valósággal is akaratlanul összehasonlítja az ember. Mert ami itt folyik...! Nos, azt cselekvő igével kifejezni aligha illendő. Ismerek egy idős ácsot. Ö amikor megjelenik a felvállalt feladat színhelyén, a szabályoknak megfelelően, akkurátusán kiteszi, a táblát: „A tetőn dolgoznak!” Lehet, hogy ez túlontúl egyszerű, kicsit régimódi, nem is nagyon elegáns szöveg. Mert talán nagyon is magyarul írták, gyanúsan magyarul. . De amit mond vele, azt bárki a helyszínen is láthatja. (Szőke) Augusztus 4—5—6. ORSZÁGOS UGRÖ- ÉS DÍJLOVAGLÓ-BAJNOKSÁG SZILVÁSVÁRADON, a Szalajka-völgy bejáratánál, a lovaspályán — KHartásos magasugrás — Csikótombola, melynek keretében 30 000 Ft-os ló kerül sorsolásra — Változatos program — Vendéglátás Gépkocsival Miskolcról vegye igénybe a csodálatos ■gyórás Biikk-fennsiki utat. Várja önt és családját a SZILVÁSVÁRAD! ÁLLAMI GAZDASÁG Legújabban japán szarvasokat telepítettek Szibériába, ahol várhatóan kedvező feltételeket találnak szaporodásukhoz. Szarvastelepítések A nemes külsejű, szép megjelenésű szarvasok kialakulásának a központja az őslénytani leletek tanúsága szerint Ázsiában volt. Ma azonban Ausztrália kivételével valamennyi földrészen megtalálhatók, bár Afrikában csak az Atlasz-hegység vidékén élnek. Különösen érdekesek azok a foltos testű fajok, amelyek Elő-Indiában, Japánban és az Usszuri vidéken élnek. Rendkívül tetszetős küllemük miatt e három szarvas képviselőit a föld legkülönbözőbb vidékein, így például még Ausztráliában, Üj- Zélandon és Madagaszkáron is meghonosították. S míg eredeti hazájukban ma már mindhárom szarvast a kipusztulás veszélye fenyegeti, a telepítések olyan jó eredménnyel jártak, hogy új hazájában ma már mindhárom szarvas vadászható is. A szarvasok idegen tájakon való telepítésének régi hagyományai vannak. így például már a középkor kezdetén Európa számos országába betelepítették az európai dámszarvast. Igaz, a dámvadak az utolsó jégkor- közti időszakban már éltek Európában, az utolsó jégkor után azonban csupán Kis- ázsia területén maradtak fenn. Csakhogy Kisázsiában ma már teljesen kipusztultak. E szép szarvasfajt jelenleg már nemcsak Európában, hanem szinte az egész világon mindenütt meghonosították, ahol csak megfelelő volt számukra a környezet, sok helyen ma már nemcsak parkokban, vadaskertekben, hanem a szabad természetben is élnek. Jó példa erre hazánk dámvadállománya. A különböző szarvasfajok természetesen jelentős gazdasági értéket képviselnek. szinte minden testrészük felhasználható. Húsuk különösen ízletes, agancsukból dísztárgyakat készítenek, bőrük kitűnő minőségű. Trófeájuknak vadászati szempontból van különös jelentősége, számos országnak fontos devizabevételt jelent. A bőrrel, tehát a „háncs- csal” borított agancsnak a gyógyszeriparban van jelentősége. A Szovjetunióban gazdaságokban, félvad állapotban gondozzák ezeket a szarvasokat. Mikor az agancs megfelelő stádiumban van, befogják a bikákat és lefűrészelik az agancsokat: a szarvasok így nem pusztulnak el, a következő évben új agancsot növesztenek. Ezeket az állatokat tudományosan kikísérletezett, tápanyagokban gazdag takarmányokon tartják, s így rendkívül nagy és súlyos agancsokat növesztenek. Sztrájkoló teknős és egyebek Állatgyógyászat Miskolcon „Az ember kötelességei közé tartozik, hogy óvja, védje azt, ami kénye-kedvére ki van szolgáltatva, de egyúttal gondját viselje azoknak az állatoknak, amelyeknek any- nyi ismeretet köszönhet’’ — írja életrajzában George Adamson, a kenyai vadvédelmi hivatal hivatásos vadásza, aki feleségével, a híres „Elza és kölykei” című könyv szerzőjével együtt minden művében kifejezésre juttatja az ember és az állatvilág megbonthatatlan kapcsolatát. A kihalás fenyegette állatok főleg vadak, amelyek védelméről szakemberek gondoskodnak. És ugyancsak szakemberek gondoskodnak mindennapi életünkhöz tartozó, megszokott állatainkról is, amikor ez szükséges. Mint ismeretes, Miskolcon állatorvosi rendelő és állatkórház munkálkodik. Az állatkórház épületét 19íí5-ben alakították át, ebben a formájában látja el a mai feladatokat is. Három orvos évente 3600 állatot kezel, s ebből 700—800 szorul rövi- debb-hosszabb kórházi kezelésre. Tíz éve tudják gépkocsival szállítani a sérült nagy állatokat, ma három kocsival rendelkeznek. A kórház területén tíz nagy. és tíz kis állatot tudnak egyszerre elhelyezni. Ez néha kevés. A felszereltség sem tökéletes, néhány fontos műszert. például a röntgent is nélkülözniük kell. Mindez az épület jellegéből adódik. Dr. Dudás Gyula, az állatkórház vezetője bizakodva említi, hogy a következő tervidőszakban új állatkórház épül. amellyel megszűnnek a mostani hiányosságok. Az állatkórház tehát elköltözik mai helyéről, amely nem éppen ideális: a zajok zavarják a környék lakóinak nyugalmát. A legnagyobb betegforgalom március és július között van, ilyenkor zsúfolt a kórház. Nagy állatok közül elsősorban szarvasmarhát, lovat kezelnek. Sok a császár- metszés, tíz év alatt 1500 műtét volt, ebből 800—900 sikerült. Á sikertelen esetek oka: későn fordultak állatorvoshoz. A statisztikák szerint sikeres műtétekkel, gyógykezelésekkel mintegy 10 millió forintot mentett és ment meg évente a kórház. A gazdaságok, az egyéni állattenyésztők és a háziállatot tartók a körzeti állatorvosok segítségével kerülnek kapcsolatba a kórházzal. Rendelés is folyik itt. A kezelési költség 70 százalékát az állam dotálja, minimálisra csökkentve így a költségeket. Egy nagy állat ánolá- sa és gyógyszerköltsége hosz- szabb kezelésnél is csupán 400—500 forint, Az egyszeri kezelések nem haladják meg a hatvan forintot. A kisállatrendelés esetei a legváltozatosabbak. Kedvencükért aggódó gyerekek, nyugdíjasok fordulnak meg itt leggyakrabban. És „akikért” aggódnak: cirkuszi teve, kazalról leesett gólyacsalád, éhségsztrájkot folytató teknős, törött szárnyú denevér, erdőből eltévedt, repedt állkapcsú őzike. Legtöbben persze kutyát, macskát és madarat hoznak. Volt. aki két hétnél tovább kezeltette beteg papagáját, volt aki, két órát buszozott sérült szemű pincsijével, volt aki harapós kutyája átneveiésére kérte az orvosok segítségét, Az állatkórházat gyakran keresik fel általános és középiskolások, hogy a biológiaórák keretében me|?isr"orl-e'J_ jenek a kórházi munkával. A találkozásokat felhasználják arra is, hogy szaktanácsot kérnek kedvenceik ápolásához. Itt. mp"lamilhnt’ák azt is, hogv az állatokat nem elég szeretni, gondoskodni is tudni kell róluk. Köpöczi Edit Félidő az ésítitáíiorBkbsa Szombaton befejeződik az első, és vasárnap kezdődik a második „félidő” a KISZ- építőtáborokban. Eddig 25 ezer fiú és lány állt helyt az önkéntes munkában, s már számos rekordteliesítmény' örökítettek még a tábori kró nikák — mondották el r KISZ KB építőtáborok bizottságán. A diákmunkások 75 százaléka a mezőgazdaságban tevékenykedik: szedik a nyárt almát, az őszibarackot, címerezik a kukoricát, gondozzák a szőlőket Derekas helytállásukat bizonyítja, hogv 130—140 százalékos átlagteljesítményeket értek el az éoítőtáborozás első szakaszában. Augusztus végéls még 25 ezer fiatalt várnak a táborokba. Bővülő választék ruházati cifei!
