Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-20 / 169. szám

1978. július 20., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Postánkból Üj „villanyrendőrrel” gazdagodik Miskolc. A Centrum Aru­ház előtt rövidesen jelzőberendezés irányítja a forgalmat. JOBB ÁRUELLÁTÁST SZERETNÉNK! Sárospatak, — csak maga a város — több mint tizen­ötezer lakossal rendelkezik, s a közvetlen körzetében is so­kan laknak, sokan járnak a városba vásárolni a környe­ző falvakból. Éppen ezért igen kevésnek tűnik, hogy csupán két húsbolt van a városban. Húst kapni a hét első napjaiban is csak hosz- szadalmas sorbanállás után lehet. A hét közepétől szá­mítva pedig egyszerűen nincs is hús. Hasonló a helyzet a város zöldség- és gyümölcs­ellátásával. Őszintén mon­dom: irigykedve tapasztal­juk, ha nagyobb városokban járunk, hogy milyen jól meg van szervezve az ellátás, minden vásárló megtalálja a szükséges élelmiszerfélesége­ket. Nagyon szeretnénk, ha a fentiek szempontjából a mi városunk, Sárospatak ellátá­sa is javulna. Erdélyi Kálmánná Sárospatak A TURISTÁK, KIRÁNDULÓK ÉRDEKÉBEN A napokban megyéjükben, ' Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében töltöttem szabad idő­met. Kőkapun, Hollóházán és a /tizén várnál jártam. Ami problémát okozott, az az el­látás. A felsorolt községek­ben — és üdülőhelyeken — melegkonyhás ' vendéglő se­hol sem üzemel. Vajon mi­ért?! Főleg Hollóházán, ahol évente sok ezer vendég meg­fordul?! Ügy gondolom, jó célt szolgálna, ha az adott területen illetékes kereske­delmi és vendéglátóipari szer­vek, vállalatok a felsorolt idegenforgalom szempontjá­ból jelentős községekben lé­tesítenének éttermet, meleg­konyhás vendéglőt. A Minisztertanács a közel­múltban hozott olyan dön­tést, hogy jobban kell fej­leszteni az üdülő- és kirán­dulóhelyeket, biztosítani a megfelelő ellátást. Remélem, az említett hiányosságokon a fent. említett területeken is változtatnak. Farkas Béla Kaposvár TÖBB TÖRŐDÉS KELLENE Felsőzsolca község útháló­zata igen rossz állapotban van, dacára annak, hogy a község mellett, a folyó med­rében nagy kavics-sziget hú­zódik. Még mindig van a községben olyan utca. amely­nek lakói 150—200 méterre járnak ivóvízért, a meglevő vízműhálózat ellenére. Volt az ifjúságnak játszótere is. ame­lyet azonban elönt az eső és a dombról lezúduló víz ... Van a községben egy ma­lomépület, amelyet a Gabo­nafelvásárló Vállalat hasz­nál, azonban sajnos, még tá­lén egy fillér értékű javítást sem' végzett rajta. A nép­gazdaság szempontjából nagy érték megy így tönkre, pedig az épületet számos hasznos célra fel lehetne használni... Bálint János Felsőzsolca Sátoraljaújhelyen, meg­kezdték a városi kórház bő­vítésével kapcsolatos mun­kákat. Az épülő új pavilon­ban 114 ággyal nő a kórház INTÉZKEDTEK ... Csík Kálmán, Szirmabese- nyő, Lenin út 25. szám alatti lakos panasza ügyében in­tézkedtünk. Felkértük, hogy ha a korábbi javítás után B—100-as típusú lemezját­szójával kapcsolatban pa­nasz merülne fel, kirendelt­ségünket tájékoztassa. Szer­vizünk, a levél megírása előtt ügyfelünk magnetofon­készülékét megbízottjának üzemképes állapotban átadta. Dr. Duvalovszki Zoltán megyei kirendeltségvezető * Válaszként közlöm, hogy a Postánkból című rovatban július 6-án megjelent „Ta­pasztalataim a diabetikus ké­szítményekről” című cikkre az alábbi intézkedés történt: A cikk megjelenése után azonnal intézkedtem, hogy nemcsak a kérdéses két bol­tunkból, hanem vállalatunk összes boltjából kivonásra kerüljenek a lejárt szavatos­ságú áruk, nehogy hasonló eset forduljon elő. Az érintett két boltnál és az ellenőrzési osztályon vizs­gálatot rendeltem el annak megállapítására, hogy a cikk­ben megjelentekért kit ter­hel a felelősség. Egyben in­tézkedtem, hogy a panaszos kártérítést kapjon, akinek ezúton köszönöm meg észre­vételét. Vala Mihály igazgató SZERKESZTŐI ÜZENETEK G. Ferenc, Meszes: Egyet­értünk azzal a megállapítá­sával, hogy egy önkiszolgáló boltban a vásárlás gyorsabb, kényelmesebb. Az említett üzlet nagysága és a munka­erőhiány az oka annak, hogy az önkiszolgáló rendszert nem lehetett megvalósítani. M. S-né, Oszlár: Megért­jük helyzetét, gondjait, azon­ban az említett házvásárlási ügyben a tényeken ■ íltoztatni, segíteni nem lehet. Az eladó­nak joga van eladásra szánt ingatlana árát szabadon meg­határozni. Ha nem történt előzetesen előlegezés, előze­tes szerződéskötés, nem lehet szó becsapásról. D. L., Miskolc: A városi autóbusz-menetrenddel kap­csolatban .írt soraival nem­igen lehet egyetérteni. El­képzelhetetlen, hogy az 1-es, 4-es, vagy bármelyik járat érkezését és indulását a köz­beeső állomásokon pontosan meg lehessen jelölni, hiszen a mai nagy forgalomban „csúszás” mindenképp előfor­dulhat, s a vállalat akkor csapná be igazán az utaso­kat, ha percre meghatáro­zott érkezési és indulási időt jelezne. Ezért szerepeltetik úgy, hogy: járatok 8—10, 7—8 percenként. Azon véleményével, hogy egyes szülők helytelenül, nem szólítják fel öt-, hat-, nyolc­éves gyermeküket, hogy ad­ják át helyüket a felnőttek­nek, nagyon is egyetértünk. Sajnos, ilyesmi előfordul és ront gyermekeink, a fiatal­ság nevelésén. férőhelyeinek száma. Ebbe. helyezik el a nőgyógyászati és gyermekosztályt, s ide költöztetik át a jelenlegi el­avult épületből a szülészeti osztályt is. Mentőszolgálat — Miskolc. 19 óra — műszakváltás. A szolgálatot végzők fáradt mosollyal üdvözlik a munkó- baállókat. Elhangzanak a legfontosabb mondatok, és ki-ki a dolgára indul. Fel­berreg a telefon: — Halló! 04?... A várost környező falvak •egyikéből jön a segélykérés, húsz év körüli fiatalember futballozás közben lábát tör­te. Az esti forgalomban szi­rénázva kér utat a mentő, de egy fehér Wartburg ese­tében hiába: körülbelül tíz percig húzódik le az úttest közepéről. A várost elhagy­va hamarosan célhoz ér a mentő, hepehupás mellék- útón érkezik a sérülthöz. Szakszerűen ellátják a sé­rült lábát, majd felhangzik a mentőkocsi rádiójából a központnak szánt adás: A beteget az ügyeletes kórház­ba szállítjuk. — Halló! 04?... A városközpont egyik mel­lékutcájába megy a kocsi. Nyugtalannak látszó férfi járkál az egyik ház előtt, iz­gatottan int a mentőkocsi­nak. Igyekszik pontosan el­mondani, mi a baj, miköz­ben az érkezőket a lakásába irányítja, felesége ágyához. Gyors vizsgálat után az ápo­ló indul a mentőkocsi egyik legfontosabb műszeréért, a hordozható EKG-készülékért. Az orvossal együtt figyelme­sen nézi a képernyőn meg­jelenő jeleket, majd néhány gyors kérdés után döntenek': a kórházba szállítják a be­teget. Előkerül a hordágy, és a férfi aggódó pillantásá­tól követve, kocsiba helye­zik a feleségét, indulnak. A központ pillanatnyi szünetet engedélyez: a kocsi bevonul­hat. * Halló! 04? Majd újabb hívás. És újabb. Kik in­dulnak az éjjel-nappal sie­tő kocsiban? Kik indulnak el a hol jogos, hol alaptalan — mert bizony ez is gyako­ri — hívások nyomán? Né- hányan közülük: Éjszaka két orvos van ügyeletben, és rohamkocsik­kal indulnak a hívásokra. Több orvos állandó munkája mellett mellékállásban látja el a szolgálatot. Sokan évek óla. Dr. Lombai Béla adjunktus a Gyermekegészségügyi Köz­pontban dolgozik, és a leg­régibb mentőorvos —- mel­lékállásban. Egészségügyi pá­lyafutása is itt kezdődött; mint mentőápoló dolgozott a mentőknél érettségi után, és 1967-ben fejezte be az orvo­si egyetemet. Az egyetemi évek alatt is, azóta is „men­tőzik”. — Itt érzi magát igazán orvosnak ' az ember, mert minden betegnél újból és újból vizsgázik azzal, hogy azonnal tud-e segíteni. A ■ ■ ■ ■ i i ■ ■ i ■ ! , Az egy évtizeddel ezelőtti i statisztikai adatok szerint a J közlekedési baleseteknél a i halál leggyakoribb oka a [ fejsérülés volt. Figyelem- i mel arra, hogy azóta mind 1 a bukósisakok, mind a biz- i tonsági övék használata ál- i tr ánosan elterjedt a mo- ] tor- és autóvezetők köré- i ben, a fejsérülések korábbi 60 százalékos aránya csak- i nem a felére csökkent. A bukósisakok „hőskorá- i ban” e fejvédő alkalmatos- > ságok még nagyon hason­lítottak a katonai acélsi- i sakokra. Formájuk és konst- J rukciójuk is követte a ko- i rábbi honvédségi hagyo- J mányokat: kemény' külső i sisakhéjból állottak, amely i a benne bölcsőszerűen fel- | függesztett hevedereken il- i ’eszkedett a fejre. Hamar i nyári gyakorlatukat a men­tőknél végző orvostanhallga­tóknak olyan emberi és szak­mai tanulságot adhat ez a munka, amely erősítheti hi­vatástudatukat. Dr. Vei key Imre két éve végezte el az orvosi egyete­met, kórházi munkája mel­lett látja el az éjszakai ügye­letet a mentőknél. — Az orvosi hivatás egy életre szóló elkötelezettséget jelent, aki vállalja, mindent vállalnia kel) — nem lehet fáradt az éjszakai szolgálat után. Mentőorvosként izgal­mas, változatos helyzeteket kell megoldani, a segítség mindig a legváratlanabb pil­lanatokban kell. Az orvosi beavatkozás eredménye per­ceken belül jelentkezik, kór­házi gyógyításban hosszabb idő kell az érzékelhető ered­ményhez. Az orvos legősibb öröme teljesül a sikeres dön­tés pillanatában. Nagy József két éve men­tőápoló. — Érettségi után egyből idejöttem. Nem bántam meg, mert jó érzés a bajbajutotta­kon segíteni. Az első pár hó­nap nehéz volt. A kéthetes elméleti és gyakorlati alap­képzés utón néhány naora ápoló mellé osztottak. Utána következett a „mélyvíz". A beteg persze nem érezhette, hogy kezdő van mellette. Nem volt időm a „mélyvíz­ben” gondolkodni. Jelenleg is munkám mellett végzem az egészségügyi szakiskolát.. Vladár Csaba röviden fo­galmaz. — Én sem tudom élesen elválasztani a kezdeti idő­szakot a mostanitól. Meleg helyzetek mindig adódtak. Ezt a munkát csak fegyel­mezetten és nagy felelősség­gel lehet végezni, ami még fontos, a mentőszolgálat tel­jes embert kíván. Fodor Ottó mentőszakápo­lóként dolgozik. KÍSZ-titkár: — Minden évben húsz-hu­szonöt ember lép be közénk. Van, aki már egy hónap után elmegy, mert nem bír­ja a látványt... Többségük­ben azonban maradnak. A mentőállomás vezetői tud­ják, hogy nincsenek könnyű helyzetben a szolgálatot tel­jesítő fiatalok. Ezért, ahol tudnak, segítséget nyújtanak a munkájúiéhoz. 1976-tól négyéves főiskolán tanulhat­nak tovább. A megbecsülést viszont elsősorban a betegek körében kell kiérdemelnünk. * Csendes, kevés munkát adó éjszaka, küzdenek az álmos­sággal is. A tizenkét órás szolgálat után egy nap sza­bad idő következik. Aki fél­állásban végzi, reggel mun­kahelyére indul. — Halló, mentők?... De ez a hívás már az új, nap­pali ügyeletnek szól. (köpöczi—temesi) kiderült, hogy ezek a sisa­kok jól védenek ugyan a fejtetőt ért ütések ellen — a sisakhéj a megfeszülő he­vedereken keresztül a fej­nek sokkal nagyobb felüle­tére elosztva adja át az ütést —, azonban a fejet oldalirányból érő ütések ki­védésére már sokkal ke­vésbé alkalmasak. Márpe­dig a vizsgálatok egyértel­műen bebizonyították, hogy az eséskor elszenvedett üté­sek fele a sisak homlok­áéi ü letét éri. Ezeket tudva a bukósisa­kok tökéletesítésére két le­hetőség kínálkozott: olyan hevederes típusokat kiala­kítani. amelyek alkalmasak az oldalirányú ütések kivé­désére is, vagy különleges energiaelnyelő béléseket be­építeni a sisakokba. Ez A napokban sorolták ne­kem, hogy az egyik közép­szintű vezető, (ezt itt most még nem az illető minősíté­sére, hanem a beosztására értem) furcsa módon döntött, amikor egy feladat megoldá­sáról volt szó: nem a cso­portban dolgozók lekötöttsé­gét, munkabírását, érdemeit vette figyelembe, hanem öt papírszeletet, öt névvel be­tett a „kalapba”, és akit ki­húzott, annak kellett elvé­geznie a munkát. Mindegy, hogy az illetőnek más, ha­táridős tennivalója volt, s a kollégája esetleg jobban rá­ért. A döntés a vezetőé és punktum. Ez utóbbi, a ve­zetői döntés komoly, határo­zott. általában megfellebbez­hetetlen dolog. Csak az a kérdés: mennyire hozzáértő, mennyire valós, célszerű dön­tésről van szó! A fenti eset­ben ilyen pozitív tartalomról szó sem lehet. Nem tudom pontosan, hogy az említett vezetőt az ö veze­tői hasonló módon szemel­ték-e ki posztja betöltésére, de el tudom képzelni, hogy így történt. Mert ha jól is­merik, alighanem meggon­dolják a dolgot. Bizony az ilyenfajta — szerencsére bí­zott. a felelősséget nélkülöző, — döntés, feladatmeghatáro­zás ugyancsak középszintű (és ezt most az emberi mi­nősítésre értem) vezetőre vall. Ső\ talán még a középszin- tűség, a középszerűség is hí­zelgő rá nézve. Bosszankodjon, vagy neves­sen az ember egy-egy ilyen eset hallatán? Az előbbi mel­lett kell maradnunk, mert sajnos, igen sok kárt okoz­hat egy-egy ilyen vezető, egy- eg.v ilyen döntés. Anyagi vo­natkozásban is, de azzal is, hogy nélkülözvén a szocialista típusú vezetés legalapvetőbb elemeit, más vezetőket járat­hat le, a vezetést járatja le. Ügy hiszem, a hasonló típusú dön­tések, állásfoglalások az okai annak, hogy országos párt­ós kormányhatározatokban és más szinteken sok szó esik a vezetés minden szintjével kapcsolatban a határozot­tabb, hozzáértőbb munkáról, a hozzáértés, a felelősség to­vábbi növeléséről. utóbbi megoldásához tudni kell, hogy az emberi fej maximálisan 700 g gyorsu­lás elviselésére képes, ha az nem tart tovább öt má­sodpercnél. Eboől kiszámít­ható — a fenti gyorsulási értéket és a fej hozzávető­leges súlyát figyelembe vé­ve —, hogy a motorkerék­páros számára az a kívána­tos, hogy ha már leesik, le alább úgy essék, hogy a fejét 2000—2500 kilogramm erőnél nagyobb ütés ne ér­je, mert akkor bizony már a bukósisak sem nyújt vé­delmet. Az energiaelnyelő ütéscsillapító anyagok közül a természetes parafa, a po­rózus polisztirol, néhán' pvc-fajta és egy-két más műanyagfajta bizonyult al­kalmasnak a sisakokba va­ló beépítésre. Ami az oldal­Néhány héttel ezelőtt be­szélgettünk e témáról: a ve­zető felelősségéről, a vezetés demokratizmusáról egyik ki­emelkedő eredményeket pro­dukáló középüzemünk veze­tőjével. Elmondotta: nem volt könnyű dolog rávezetni, rászoktatni a gyár dolgozóit, elsősorban az üzemrészek, rés: ’egek, brigádok vezetőit náluk sem arra, hogy vala­mennyi döntésük megfontolt, a 1 'hető legcélravezetőbb le­gyen, amelyért mindenkivel szemben vállalják a felelős­ségét. S hogy ma már nyu­godt a gyár vezetése, azt a megfelelő szakmai és politi­kai neveléssel, a döntési ha­táskörök decentralizálásával, a megfelelő ösztönzők alkal­mazásával tudták elérni. Nevelés, ösztönzés, decent­ralizálás — e fogalmak, egy­szerűen csak így leírva ál­talánosnak, elcsépeltnek tűn­hetnek, tűnnek. Nos, a tar­talom az említett gyárban a következő: A munkával, a munkaügyi helyzet, szükséglet alakításával például — a fel­vételtől az elbocsátásig, a di­csérettől a fegyelmezésig — az egyes üzemrészek, szemé­lyesen az üzemvezetők fog­lalkoznak. Az ő szavuk a döntő, a konkrét üzemrészi munkaügyet ők intézik... Ott kell dönteni, ahol ahhoz a legtöbb információ áll ren­delkezésre, — mondjuk a korszerű vezetői döntés egyik alapelveként —, de ezt ko­molyan is kell venni, ezt így natúrban kell alkalmazni is — teljes felelősséggel! Arra bízni a munkát, aki legjob­ban ért hozzá és elvenni at­tól, akiről kiderül, hogy a feladat erejét meghaladja. Ügy osztani el a jutalmat, a prémiumot, ahogy a feladat­vállalás, a feladat megoldása megköveteli. Nem ' kalapba tenni a pénzt és a névvel ellátott papírcetliket. Mert az ilyen módszer bizony nem­csak nevetséges, nemcsak el­ítélendő. Őszintén szólva: az olyan vezetőt, aki napjaink­ban így, vagy hasonló módon határoz és dönt, felelősségre kellene és kell is vonni. Dol­gozzon a munka, az irányí­tás bármely területén is. Barcsa S. irányú ütések kivédésére alkalmas forma kialakítá­sát illeti, a tapasztalatok szerint ezt a feladatot is jól megoldották a bukósi­sakok előállítói. Mi tagadás, még ma is sok motoros idegenkedik a b kósisak viselésétől. Eb­ben valószínűleg a fejvédő. eszköz színe is közrejátsz­hat. A kísérletek során úgy találták, hogy a nyári nap­sütésben nyugodtan ülő em­ber fején a fekete színű bukósisak csillapító bélésé­nek hőmérséklete 22 perc alatt 20 C-fokról 50 C-fok- ra emelkedett <!) Fehér si­sakban ugyanilyen körül­mények között és ugyan- enrtyi idő alatt a hőmér­séklet csak 37 C-fokra nőtt. A sötét színű bukósisakok viselése tehát kerülendő, annál is inkább, mivel az élénk világos sisakszín a iól láthatóságot is növeli az országutakon, tehát a közlekedésbiztonságot szol­gálja. Kérházbővítés ílihelyen Milyen a jó Inasak? V Halló! 04?... Éjszaka a sirtiréi íepnis a vezetői döntésről

Next

/
Oldalképek
Tartalom