Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-16 / 140. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 19/8. június 16., péntek Államvizsgák a marxista egyetemen Fotó: Szabados György jeles és jó eredményt hirdet­tek ki. A folyoáón száz kérdés várta őket a még vizsga előtt levő hallgatóktól: mit húz­tál?, mennyit kellett róla be­szélni? És még sok hasonló kérdés, gratulációk, majd ün­nepélyes arccal bevonult a következő csoport. Felnőtt is­kolások módjára próbálták leplezni azt az egészséges vizsgadrukkot, amely bizo­nyára segítette őket a jó eredmény elérésében. Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy ilyenkor nemcsak a hallgatók, de a tanárok is vizsgáznak. De azért köny- nyebb az asztal „túlsó” ol­dalán ülni... P. J. Ezekben a napokban dél­előttönként is benépesülnek az MSZMP Borsod megyei Bizottsága Oktatási Igazgató­ságának folyosói. Vizsgaidő- szak van: a Marxizmus—Le- ninizmus Esti Egyetem álta­lános tagozatának a vizsgái után, június 20-ig lassan már befejeződnek a szakosító ta­gozatok, a kiegészítő szakok és a speciális kollégiumok hallgatóinak vizsgái is. Az intézmény tanulmányi osztá­lyán elmondották: az 1977— 78-as tanévben az oktatási igazgatóság miskolci, üzemi és a vidéki kihelyezett tago­zatain az általános tagozaton 6'72-en, a szakosítón 160-an. a speciális kollégiumokon 376-. an fejezik be tanulmányai­kat. A vizsgák eddigi tapasz­talatairól kérdeztük dr. La­katos Imre igazgatóhelyettest: Vizsgázók... — Milyen a vizsgázó hall­gatók felkészültsége? — Jónak mondható, sok­kal magasabb színvonalú, mint az elmúlt tanévben. Magam is több osztályt vizs­gáztatva tapasztaltam, hogy a hallgatók lelkiismeretesen ké­szültek fel. Az év végi vizs­gák előtt természetes az egy­két hetes intenzívebb tanulás, de a jó eredmények mögött azért ott van áz egész évi rendszeres tanulás is — A Központi Bizottság 1976. október 26-i határozatá­nak egyik legfontosabb cél­kitűzése a propagandamunka minőségének és hatékonysá­gának a javítása. Érezhető-e a vizsgákon a határozat ha­tása? — Igen, már most érzékel­hető egy minőségi változás. A határozatot nemcsak feldol­goztuk, de szervesen beépítet­tük a tananyagba is. A mos­tani vizsgákon is sokféle mó­don érzékeltük, hogy — si­kerrel. Kevesebb volt a „tan- ,könyvízű”, „bemagolt” vá­lasz, a feleletek sokkal gya- korlatiasabbak voltak. Nem egyfajta „prakticisla” szemlé­letről van szó, hanem arról, hogy a hallgatók a tanultak tartalmát, tanulságait jól ösz- sze tudják kapcsolni a mai folyamatokkal, társadalmi je­lenségekkel. A szakosító tagozaton, amely a pártpropagandisták és a politikai oktatást tartók mellett, a közép- és felső­szintű gazdasági vezetőknek ad kellő politikai ismereteket, eddig 186-an tettek állam­... és vizsgáztatók. vizsgát a marxizmus—leni- nizmus valamelyik ágából. A Tizeshonvéd utcán tegnap délelőtt a politikai gazdaság­tan szakosító egyik osztálya államvizsgázott. Az állam­vizsga bizottság: dr. Szlkszai Béla, elnök, dr. Nagy István tanszékvezető, valamint dr. Juhász György osztálytanár engedélyével pár percre be­nézhettünk a vizsgára. Egy ki­csit sápadt arccal, de szor­galmasan jegyzeteltek a vizs­gázók, akik félszemmel-fél- füllel az éppen vizsgázó tár­sukat figyelték. A bizottság elégedetten hallgatta a kitű­nő feleletet, de az ezt követő eredményhirdetésről is öröm­mel jöttek ki a már levizs­gázott csoport tagjai:• csupa ötesztendös múltra tekint vissza a miskolci Molnár Bé­la Ifjúsági és Üttörőház fa­faragó szakköre. Ebből az alkalomból augusztus 3-án jubileumi kiállítás nyílik majd a szakköri tagok mun­káiból a városban. De az igen jó hírű, sok, azóta már ismertté vált fafaragót tö­mörítő szakkör tagjai más­képpen is emlékezetessé sze­retnék tenni a kis jubileu­mot: a három népművészeti ágazat; a hímzést, a szövést és 'a fafaragást szimbolizáló emlékoszlopot ajándékoznak a városnak. Az Ifjúsági és Üttörőház udvarán állítják majd fel az emlékoszlopot, melynek tervét már jóvá­hagyta a Képzőművészeti Alap, s amelynek kifaragá­sát a jövő hónap közepén végzik el. Augusztus 3—5-ig egyéb­ként a Népművelési Intézet­tel közösen országos fafara­gó konferenciát is tartanak Miskolcon. Eddig mintegy öt- venen jelentették be részvé­telüket a konferenciára, melynek tagjai a különböző fafaragó irányzatok és stílu­sok tisztázására szeretnének törekedni. Az augusztus eleji rendezvény kiemelkedő ese­ményének ígérkezik az aug. 6-án megrendezésre kerülő népművészeti vásár, melynek helyét, a Szabadság-tér ol­dalánál. a fürdő szomszédsá­gában jelölték ki. öt szövet­kezet és 12 egyéni kiállító jelentette már be részvételét a vásárra, amelyen' — a ta­valyi, pécsi vásár tapaszta­latain okulva —, az árusí­tást csak reggel 9 órakor kezdhetik meg. így az ér­deklődőket nem érheti csa­lódás, válogathatnak majd a felkínált népi alkotások kö­zött. A vásáron egyébként csak azok árulhatnak majd, akik erre a rendezőktől en­gedélyt kaptak. A hamisítat­lan hangulatot szeretnék elő­segíteni azzal is, hogy a vá­sártéren művészeti csopor­tok is fellépnek. Az elképze­lések szerint — s a Népmű­velési Intézet szívesen támo­gatná ezt a törekvést —, a jövőben rendszeresen meg­rendeznék Miskolcon a nép- művészeti vásárt Otven „Márka"-kupakért egy-egy sorsjegyet adunk, ha 1978. december 31-ig eljuttatja vagy elhozza a begyüjtőhelyre. Cim: 1061 Budapest, Hegedű u. 9. Az átvétel időrendje: hétfőn, szerdán és pénteken 13-tól 16 óráig. Bármilyen „Márka” üdítőitalos kupakkal szerencséje lehet. kólám, »ár 13-án Főnyeremény: egy Zsiguli személygépkocsi, és további értékes nyeremények. I! Volán 3. sz. Vállalat (Miskolc, József Attila u. 70., bejárat a Tüzér utca felől) az Autóközlekedési Tanintézetnél aolinszvezeiel képiz ki A költségeket a vállalat téríti Jelentkezési feltétel: • betöltött 21 éves életkor, 9 legalább 8 általános iskolai végzettség, • C-kategóriuia érvényes vezetői engedély, • 2 éves hivatásos igazolt tehergépjármű­vezetői gyakorlat, • büntetlen előélet Jelentkezés: 1978. június 26. és július 1. között a személyforgalmi üzemnél (fszt., 13. szoba) Napjaink tükörcserepei Kortárs írók új köteteit olvasgatva Elmúlt a könyvhét, az akkor vásárolt könyvek egy része most kerül le az otthoni polcról, most lesz belőle olvasnivaló, most válik a könyv valójában a gazdájáévá. Kortárs íróink újabb köteteit olvasgattam a közelmúltban, hét író nyolc kö­tetét. E nyolc kötet — csakúgy mint mostanában megjelent sok társa — kortársainknak mindennapjaink jelé fordulását tanúsítja, e könyvek lapjai, mind megannyi tükörcserép, mai életünkről, környezetünkről, vagy közelmúltunkról adnak képet, annak kisebb-nagyóbb töredékeit tükröztetik. Napjainknak talán legter­mékenyebb írója Galjóczi Erzsébet. Nevével, illetve írásaival szinte hetenként ta­lálkozunk a hetilapokban, ott van az irodalmi folyóira­tokban, a képernyőn, a mo­zivásznon, a színpadokon egész sor műve, s most a könyvhéten, illetve azt köz­vetlenül megelőzve, három kötete is megjelent. Az egyik az Ötlettől a filmig sorozat­ban A közös bűn című, nem­régen bemutatott filmjével kapcsolatos, a filmkészítés műhelymunkájáról számot adó kötet, ezt itt nem érint­jük, de a másik két könyv már ide tartozik. Közel a kés címmel nyolc nagyobb elbe­szélést gyűjtött egy kötetbe — volt közöttük, amit nem­csak olvastunk, hanem már tévében is láttunk —, a má­sik gyűjteményében pedig Üsző jégtábla címmel tíz rá­diójátéka és egy színpadi műve szerepel, közöttük me­gint nem egyet már ismer­hettünk korábbi, elbeszélés-, vagy kisregény-változatban. Napjaink falvainak, ritkáb­ban a faluról városra került kisembereknek az élete bom­lik ki előttünk az elbeszélé­sekben, az évezredes életszo­kásokból más ritmusba át­váltó emberek mindennapja­it látjuk roppant plaszticitás- sal. A rádiójátékok közül nyolc játszódik napjainkban, egy 1919-ben, egy 1944-ben, a színmű pedig ugyancsak napjainkat tükrözi (Kinek a törvénye?, a televízió már közvetítette Győrből, most film is készült belőle), ezek erényei a másik kötet da­rabjaival azonosak. * Palotai Boris új kötetét — Hetedik év — kell a sorban most említenünk. Csak azért, mert ebben is több írás ta­lálható: a címadó kisregény . és néhány elbeszélés. A He­tedik év egy új város társa­dalmába ágyaz egy sajátsá­gos történetet: egy békésen élő házaspár — a férj fő­mérnök a város építkezésén, a feleség segédmunkásból lett óvónő — hétévi kiegyensú­lyozott együttlét után válik el egymástól, mert egy vé­letlen folytán fény derül az asszony régi múltjára: pros­tituált volt. A történet elég­gé kimódolt, de az új várost építő társadalom életéről ka­pott kép hiteles. A kötet el­beszélései nagyjában a kisre­génnyel azonos jellegűek és értékűek, valamennyi fordu­latos történettel gazdag. .* A további öt kötet már nem gyűjtemény, hanem egyetlen művet, regényt tar­talmaz. Raffai Sarolta műve, a Jöhetsz holnap is egy sok keserűséget, sok boldogta­lanságot megélt asszony tra­gédiája, napjaink egy meg­határozott társadalmi rétegé­nek sok-sok jellemző voná­sával. Balázs József, a Ma­gyarok és más kisregények nagysikerű írója Szeretők és szerelmesek című regényé­ben ugyancsak — akár Pa­lotai — egy. új nagyüzem építésénél találta meg ko­runkkal kapcsolatos mondan­dóját, s egy oda helyezett szakmunkás, meg néhány társa, valamint a helyi ki- sebb-nagyobb hatalmasságok találkozásaiban ad érzékletes képet mai nagy építkezése­ink és az oda került embe­rek életéről, annak összetett­ségéről, adódó visszásságai­ról. Bereményi Géza család- regénye — Legendárium — igen sajátos szerkesztéssel, egy család több tagjának kü- lön-külön útján vezeti el az olvasót a hetvenes évekig, így tüzrözteti napjainkat. Polgár András több müvével — regénnyel, filmmel, tévé­játékkal — bizonyította, hogy roppant fogékony a bűnese­tekre, a törvénysértés szélén táncoló emberek életének be­mutatására; Nyolcvankilenc nap című művében ismét egy rendőri nyomozás anyagára építkezik, és egy szociális otthon lakóinak, alkalmazot­tainak életepizódjaival, egyik raktáros tragédiába torkolló életútjával fest elgondolkoz- tatóan érzékletes képet tár­sadalmunknak e perifériális, de tagadhatalanui hozzánk tartozó szeletéről. * Katkó István kisregénye nem napjainkban játszódik, de olyan közeli múltban, hogy cselekménye feltétlenül mai életünk előzményei közé sorolandó. A Háziörizet hőse egy ökölvívóból lett bizton­sági szolgálatos, akit a fel- szabadulást követően vesz­nek fel a szolgálat keretébe, s feladata egy igen fontos ember biztonságán őrködni. Az egyszerű fiatalember nem érti az akkori politikai veze­tés sok-sok intézkedését, ele­inte gyanakvással figyeli az ő őrizetére bízott fontos ér­telmiségi személyiséget is, nem érti meg a manipulált hatósági eljárásokat, hamar meg is válik — meg kell válnia — a szolgálattól. Kat­kó kisregénye huszonhét­harminc évvel ezelőtt játszó­dik, de a ma olvasójának se­gít többet tudni a korról, jobban megismerni annak eseményeit, indulatok nélkül, mértéktartó elkötelezettség­gel, olvasmányos izgalommal. (benedek) Kulturális körkép TALÁLKOZÁS TOLSZTOJJAL A moszkvai Kisszínház be­mutatta Jón Druce „Vissza­térés a saját köreibe” című művét. A darabot a szerző Lev Tolsztoj életének utolsó szakasza megelevenítésére szentelte. A művet a nagy író születése közelgő 150. év­fordulója alkalmából állítot­ták színpadra. PUSKIN MÜZEUM Puskin orosz költőnek az emlékmúzeumát Szovjetunió­ban kibővítik. Abban a fa­luban. ahol a költő valami­kor több évig élt és ahol el is temették, nagy épületet emelnek. Itt előadó- és kiál­lítóterem, tudományos könyv­tár lesz, azonkívül megfele­lő helyiség a múzeumi tár­gyak számára. Minden évben itt rendezik az országos köl­tészeti ünnepségeket. Emlékoszlop cs népművészeti vásár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom