Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-28 / 150. szám

1978. június 28., szerda ÉSZAK MAGYARORSZÁG 5 Párímunka Alsózsolcán A közélet motorjai A Kereskedelmi Minőségellenőrző intézel évente 4200 új hazai és import termékről ad vé­leményt — ettől függően kerül az áru forgalomba. Az elmúlt években elsősorban a ház­tartásvegyipar és az élelmiszeripar termékei javultak. A Miskolc környéki közsé­gek közül az utóbbi években az egyik legdinamikusabban fejlődő település Alsózsolca. A napokban Röthy Zoltán- '..-ű, a nagyközségi pártbizott­ság titkárával és a Miskolc járási Pártbizottság munka­társaival jártuk a falut. Szembetűnő a sok építkezés. Emeletes családi házak emel­kednek ki a földből, ahol tegnap még legelő volt, ma új utak, járdák húzódnak. — A nagyváros vonzza az embereket, s így hozzánk is nagyon sok „bevándorló” jött az utóbbi években. Persze, nemcsak ők építkeznek, ha­nem Alsózsolca régi lakói is — mondta Rőthy Zoltán. A fejlődésben nagyon sokat kö­szönhetünk az itt levő ipari üzemeknek: nemcsak munka- lehetőséget jelentenek, hanem a társadalmi élet, a mozgalmi élet „bázisai” is. A pártbizottság titkára örömmel mutatja a nemrég épült új „kék” óvodát, amely bármelyik miskolci lakótele­pen megállná a helyét. A mellette levő tanuszodára pe­dig különösen — és joggal — büszkék az alsózsolcaiak. — Közös munka gyümölcse — jegyzi meg Rőthy Zoltán. Széles társadalmi összefogás­sal épült, mint minden je­lentősebb 'beruházás a falu­ban. A BVM, a Kavicsbánya, az ÉRDÉRT Vállalat, de a többi üzem és a község la­kossága nagyon sok társadal­mi munkát végzett az elmúlt években. Jó a nagyközségi tanács és az ipari üzemek együttműkö­dése — veti közbe Demkó István, a járási pártbizottság csoportvezetője. Az eredmé­nyes együttműködésben pedig nagy szerepe van a pártbi­zottság jó koordináló tevé­kenységének. A nagyközségi pártbizottság és a párt-vég­rehajtóbizottság rendszeresen megtárgyalja a legidőszerűbb községpolitikai célkitűzéseket. A község kommunistái „raj­ta tartják a kezüket” a leg­fontosabb feladatokon és cselekvő részesei azok végre­hajtásának. A nagyközségi pb és vb féléves munkaprogramját né­zegetjük: sokszínű, sokrétű tevékenység fogalmazódik meg az egyes napirendekben. A közelmúltban megtárgyal­ták az ipari üzemek munka­erő-gazdálkodásának helyze­tét, a pártépítő munka kér­déseit. a községi tanács és az ioari üzemek együttműködé­sét, a párttagság fegyelmi helyzetét. — Jelen időszakban nekünk is legfontosabb teendőnk a Ilyen még nem volt — mondják a Szerencsi Csoko­ládégyárban. Valóban, ilyen­ről ez idáig nem lehetett hal­lani. Mármint olyanról, hogy a híres gyár termékei kész­leten, raktáron maradtak volna. Ellenkezőleg, a keres­kedelem mindenkor több és több csokoládét, cukorkát várt Szerencsről. Nem fogy a csokoládé sem úgy, ahogy kellene. A keres­kedelem jelzi a gyámnak, hogy kisebbek legyenek a tábla- csokoládék, mert a vevők a 2 és 5 dekagrammosakat ke­resik. a tízdekás lassan fogy. Kevesebb fogy az ostyafé­lékből is. De az igazi bajok a töltetlen és töltött cukorkák, a frutti és a karamella érté­kesítésében jelentkeztek. A gyár raktárai megteltek, sőt kicsinek bizonyultak. Raktá­rozni kell a késztermék mel­lett. az alapanyagot is. A drága, importból származó anyagokat és a hazai anya­gokat is. A csokoládégyár ugyanis idejekorán gondosko­dott alapanyagkészletének beszerzéséről. Az importcik­kekkel nem lehet ugyanis játszadozni; vagy megrende­lik időben, vagy nem kapnak gazdaságpolitikai feladatok megoldásának segítése, — mondja Rőthy Zoltán. Napi­renden van a cselekvési prog­ramok „félidős” értékelése, a közeljövőben fogjuk tárgyal­ni gazdálkodó egységeink féléves tervteljesítését. Nem panaszkodhatunk: a BVM már hatszoros kiváló vállalat, s a többi ipari üzem is telje­síti a tervét. A nagyközségi pártbizottság irányítása alá tartozó 280 kommunista nagy része az ipari üzemekben dolgozik. Jó az információs munka, „naprakészen” tájé­koztatva vagyunk a termelési gondokról, de az üzemek dolgozói is magukénak érzik a nagyközség minden gond­ját. ahol csak tudják, segítik a tanács munkáját. Megnéztük a most épülő, már majdnem kész tanácshá­zát, majd a pár éve épült pártházban folytatjuk a be­szélgetést. S mindjárt a gon­dok kerülnek szóba: a párt- házon kívül nincs egy olyan hélyiség a községben, amely alkalmas lenne nagyobb ren­dezvények tartására. Nagyon hiányzik egy művelődési ház. s az építésére egy pár éven belül nem is igen fog sor kerülni. A megye és a járás illetékes vezetői is ismerik a község ilyen irányú gondjait, de lehetőségeik bizony szű­kösek. A gondok mellett sokat ja­vultak a közművelődés sze­mélyi-tárgyi feltételei, A több mint 10 ezer kötetes könyv­tárnak egy éve főfoglalkozású könyvtárosa van. Nagy gond­juk a tanteremhiány: egv tanteremre 60—65 gyerek jut, hiszen az elmúlt évek­ben mintegy 2000-rel megnőtt a község lakossága. A nagy­község vezetői bizakodnak, remélik, sikerül az elkövet­kezendő években enyhíteni a gondokat. A nagyközségi pártbizott­ság jó munkáia tükröződik a javuló tagfelvételi munkában. A tervszerű előkészítő neve­lő munka eredményeként erősödtek az alapszervezetek. A közelmúltban értékelték a pártoktatást: a tagság több mint 80 százaléka vett részt az, oktatás valamilyen formá­jában. Beindult a kétéves marxista—leninista középis­kolai oktatás, eredményesek és nagyon aktívak voltak a politikai vitakörök foglalko­zásai. Az idén új KlSZ-alap- szervezetek alakultak a köz­ségben. Az alsózsolcai kom­munisták további, megalapo­zott munkája egyik biztosíté­ka a nagyközség dinamikus fejlődésének. (Petra) belőle. A tengerentúli szállí­tókkal nehéz pótszerződése­ket kötni. Amikor az alap­anyag-megrendeléseket fel­adták Szerencsen, akkor még évi 27 ezer tonna áru gyár­tása szerepelt a tervekben. Ma már biztos, ennél keve­sebb lesz a végeredmény. Tervmódosítást hajtanak vég­re. Manapság annyi cukorka, frutti és karamella van rak­táron. amennyi egy hónap alatt lekerül a termelékeny gépsorokról. Nagyon sok. Hi­szen a Magyar Édesipar gyá­rai között éppen a szerencsi az. amelynek ezek az édes­ségfélék képezik a fő profil­ját. Raktárt kellett bérelni. — nagy almatárolót — ide­gen .városban. A cukorkát, fruttit. kara­mellát gyártó üzemek több héttel ezelőtt leálltak. Külön­leges állapot. Az itt dolgozók dobozokat hajtogatnak, sze­zonális figurákat csomagol­nak. És akiknek még így sem jutott munka, azok szá­A három szövetkezeti ága­zat, a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövet..ize­tek megyei szövetsége, a KISZ Borsod megyei Bizottságával közösen, idén első alkalom­mal megrendezi a szövetke­zeti ifjúsági napokat. A há­romnapos rendezvényre, ame­lyet június 30-án, pénteken nyitnak meg. százhúsz fiatalt várnak. A rendezvény célja, hogy a három szövetkezeti ágazatban dolgozó fiatalok megismerjék egymás életét, munkáját, s kicseréljék ta­pasztalataikat a mozgalmi élet. az érdekvédelem, a sport és a kultúra területén. Már csütörtök délután megérkeznek a fiatalok a bogácsi úttörőtáborba, ahol ismerkedési esten vesznek részt. Péntek reggel nyitja meg a rendezvénysorozatot Karajz— Miklós, a TESZÖV elnöke. Ezen a napon a fia­talok időszerű gazdaságpoliti­kai, szövetkezetpolitikai fel­adatokról hallanak előadást. A délután legrangosabb ese­ménye a fórum lesz, ahol dr. Németh Pál, a TESZÖV tit­kára. Koltai Zoltán, a KI- SZÖV elnöke és Csege Géza, a MÉSZÖV elnöke válaszol a fiatalok kérdéseire. Akiket a KISZ-alapszervezetek és az ifjúsági mozgalom feladatai érdekelnek. azoknak Sóki Gyula, a KISZ KB munka­társa ad feleletet. Június 1-én, szombaton egész napos sportrendezvé­nyen vehetnek részt a fiata­lok. Teljesíthetik az Edzett ifjúságért, akció követelmé­nyeit és különböző labdajáté­kokkal szórakozhatnak. Miután az ifjúsági napok rendezvénysorozata szerves része a nemzetközi szövetke­zeti napnak, vasárnap a fia­talok Mezőkövesden ennek programjába is belekapcso­lódnak. Kapós lentiéit Habszifonba is használatos a dinitrogénoxid-gáz. Már nemcsak altatásra, kórházak­ban használják, mind többet igényel belőle az élelmiszer- ipar is. Nagyon kitűnően be­vált habszifonok töltésére. Ezért bővítik a Borsodi Ve­gyikombinát üzemeit. Oj be­rendezésekkel az eddigi 300 ezerről 450 ezer tonnára nö­velik az évi termelést. mára más vállalatoknál ke­resett — ideiglenesen — munkát a csokoládégyár ve­zetősége. Vajon mi okozta, mi okoz­za e nehézségeket? Miért nem fogy a karamella és a többi kitűnő, mindeddig kere­sett szerencsi termék? Azon­nal le kell szögeznünk, hogy minőségi kifogások nincsenek, ma is márkásak ezek az édességek. Az biztos, hogy beérett máig a propaganda, az elhízástól és a fogszúva- sodástól óvó felvilágosító munka. (Milyen jó volna, ha az alkoholtól és a dohány­zástól tiltó reklámhadjárat­nak is hasonló eredménye lenne!) Emellett még számos okot sorolnak Szerencsen. Például megemlítik, hogy de­cemberben hihetetlen meny- nyiségű édességet rendelt a kereskedelem. Ebből nyilván maradt raktáron néhány ton­na. Árrendzés, magyarán ár­emelkedés is volt közben. Az árak emelkedése után, szinte törvényszerű, hogy lanyhul a A Magyar Közgazdasági Társaság Borsod megyei Szer­vezete „A vállalati verseny- képesség növelésének lehető­ségei. a termékstruktúra kor­szerűsítésének feladatai” — címmel meghirdetett pályá­zatának eredményhirdetésére a napokban került sor. A „Struktúra 1980”, a „Szelek­tív iparfejlesztés” és az „In­termedier” jeligéjű pályáza­tok alkotói átvették munká­juk jól megérdemelt díjait. Pályázat és versenyképesség Bonus Rókusi, a Magyar Nemzeti Bank megyei igaz­gatóját. a Magyar Közgazda- sági Társaság Borsod megyei Szervezetének titkárát a pá­lyázat céljáról, jellegéről kérdeztem. — A megyei pártbizottság az MSZMP XI. kongresszu­sának határozata alapján, az V. ötéves terv indulásakor megszabta elvárásait a tudo­mányos egyesületekkel, így szervezetünkkel szemben is. Szívesen vállalt feladatunk lett — többek kööztt —. a párt gazdaságpolitikai célki­tűzésének segítése és a me­gye közgazdászainak aktivizá­lása. Az élénkebb szervezeti tevékenység keretében arra törekszünk, hogy ösztönözzük a tudományos kutatótevé­kenységet, elősegítve ezzel is a helyi társadalmi-gazdasági problémák megoldását. — A Központi Bizottság 1977. októberi és ez év áprili­si határozata arra orientálta a szervezet vezetőségét is, kereslet. Ámbár az is igaz, hogy a cukorka, frutti, kara­mella, mind-mind olyan áru­féleség, amelyet főként a ki­csik, a gyerekek fogyaszta­nak. Ha pedig gyerekről van szó, hol az a Szülő Magyaror­szágon, aki néhány fillér, fo­rint miatt, ne vásárolná meg a csemegét? Az elosztás körül vannak bajok, néhol sok, né­hol meg kevés a készlet. Boltonként változó. A gyár piackutatói furcsa elosztást tapasztalnak az országban. A harmadik és igen nyo­mós ok a csomagolásban, egész pontosan a csomagolá­son keresendő. A papír ára és a nyomdaköltség magas, így tehát nem engedheti meg magának azt a luxust a gyár, hogy a régi árral nyomott zacskókat kiselejtezi. Az árak közben változtak, át kell .árazni” minden csomag édességet. A kereskedelmi vállalatok közül jó néhány őszintén elmondta a szeren­csieknek. hogy nincs munka­ereje arra, hogy minden hogjr pályázat keretében kap­csolódjunk be a helyi felada­tok megoldásába. A pályáza-, ti kiírásban — többek között — az is szerepelt, hogy a pá­lyaművek a versenyképesség fokozását elsősorban a ter­melési szerkezet javításával, több kvalifikált szellemi munkával és a termelésben felhasznált importanyagok mennyiségének csökkentésé­vel érjék el. Egyben utalja­nak arra is, hogy jelenleg milyen okok nehezítik a vizs­gált vállalatnál, vagy éppen ágazatnál a termékstruktúra kedvező változtatását. < íMncs olyan terüld... Dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára, a pá­lyázatokat értékelő hattagú zsűri elnöke volt. És nem vé­letlenül, hisz hadd utaljunk Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának a XI. kongresszuson elhangzott sza­vaira. „Társadalmi életünknek nincs olyan területe, amely ne függne a termelés, az épí- tömunka eredményétől ... hazánk egész szocialista fej­lődését a gazdasági építő­munkával kell megalapoz­nunk.” A gazdasági építőmunka jó szervezésére, a különböző ér­dekek összehangolására, az össztársadalmi érdekek vé­delmére viszont csakis a munkásosztály maxistul—le­ninista pártja képes. Egyebek között azért is, mert a párt olyan egységes rendszer, amelyben jól szabályozott, szervezett tevékenység folyik egyes zacskón kijavítsa az árat. És amíg nincs munka­erő, addig szívesebben rak a polcokra külföldi árut, amellyel nincsenek ilyen ba­jok. Így aztán — magunk is utánanéztünk — a szerencsi gyár termékei éppenhogy csak jelen vannak némelyik bolt polcain. Szerencsen most bőviben vannak a munkaerő­nek, vállalták, hogy segíte­nek a kereskedelemnek és még a gyárban átragasztják az árakat. Nem tapsolnak éppen e helyzetben a Szerencsi Cso­koládégyár dolgozói, de elke­seredésnek sincs nyoma. Tud­ják. hogy mindez csupán át­meneti állapot. És kihasznál­ják ezt az időt. Mégpedig arra. hogy új és korszerű termékekkel lepjék meg a vásárlóközönséget. Többfajta cukorkával és karamellával kísérleteznek. Némelyikhez már csak az engedély és az ármegállaoítás szükséges. A második fél év során a fo­gyasztók is megkóstolhatiák ezeket az újdonságokat. Ad­dig meg nincs már sok idő. Lcvay Györgyi a különböző szintű szervek között. Dr. Havasi Béla a pályá­zatról így vélekedik: — Közös.— és zárójelben teszem hozzá — pozitívan ér­tékelhető kezdeményezés volt. A pályamunkák száma jelentősen emelkedett, ami növekvő érdeklődésre mutat. Tartalmi 'vonatkozásban is előrelépés történt, mert a pályarfiunkák az elvi síkról áttérve, konkrét gyakorlati megoldásokat, elemzéseket tartalmaztak. Két-két pályamű foglalko­zott a gépipar és a vegyipar termékszerkezetének korsze­rűsítésével. Ezeknek a pá­lyamunkáknak az alkotói tö­rekedtek leginkább a Köz­ponti Bizottság tavaly októ­beri és ez év áprilisi határo­zatának realizálására, első­sorban arra, hogy gyorsítani kell a termelési szerkezet szelektív fejlesztését, a gaz­daságos export fokozását — hiszen országosan exportunk­nak 10—15 százaléka gazda­ságtalannak mondható. Ez a kezdeményezés a díj­kiosztással nem fejeződik be. A Magyar Közgazdasági Tár­saság Borsod megyei Szerve­zete az arra érdemes pálya- műveket megküldi az érintett vállalatoknak — ÉMÁSZ. BVK, Borkombinát stb. —, hogy azokat a gyakorlatban is kamatoztatni lehessen. Egy nverlcs A pályázatok, ezek a szel­lemi „tornák”, az ilyen tevé­kenységek minden vállalat­nál. intézménynél egyre na­gyobb jelentőséget kapnak, hiszen a világgazdaságban végbemenő folyamatok sok szempontból új helyzetet te­remtenek, aminek a megol­dására más, hasonlóképpen új módszereket kell alkal­mazni. A pályázat első díjasa — amint az a zárt jeligés bo­rítékok felnyitása után kide­rült —. Tolnai Lajos, gépész- mérnök és gazdasági mér­nök. a megyei pártbizottság munkatársa lett. A Marxista Egyetem után mostanában fejezte be a szakosítót is. és eközben értékes munkájával elnyerte az első díjat. Tolnai Lajos ma már a megyei párt- bizottság osztályvezetője. Ezekre az alkotásokra, hasznos pályamunkákra, igen nagy szükségünk van, mert az ilyen munkák sokasága. — az egyre több kiművelt em­berfő erőfeszítése — teszi számunkra lehetővé, hogy életünket, elképzelésünket terveinknek megfelelően for­málhassuk. Mindannyian, s ki-ki a maga erejét, tudását hozzáadva. Buciiért Miklóf Miért nem fogy a karamella? Szövsikezeli iijnsáfi ifi- Bogácsén A maiunk erejéMI!

Next

/
Oldalképek
Tartalom