Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-28 / 150. szám

1978. június 28., szerda

ESZAK-MAGYARQRSZAG 3

Az öntözés távlatai

0 Tisza vize a Hernád-fennsíkon

Öntözésről beszélni ilyenkor. amikor a csapadékos, munkát gátló, belvizet dagasztó időjárás sok helyen elkeserítette agronómusain- kat?! Hogy mégis, miért szeretnénk beszélni róla? Mert az öntözés jelenének használ elvitatni lehetetlen, s a jövő már egyenesen elképzelhetetlen nélküle.

Évente 60 milliárd liter víz

Vessünk egy pillantást a jövőbe. Először a számok tükrében, hogy érzékelhessük az öntözés fejlesztésének fon- toss. gát. Stéfán Márton, az ÉVIÉIG igazgatóhelyettese mondja:

— Megyénkben 1990-ig 98 700 hektár terület öntözését kell lehetővé tennünk. Ennek döntő hányadát a Tisza—II. vízlépcső, vagyis a1 kiskörei víztározó vízkészletére alapozzuk. Ugyanakkor sort kerítünk a már meglevő 18 ezer hektáros öntözhető terület rekonstrukciójára.

Ezekből az adatokból kitűni' , hogy az elkövetkező évtizedben a mezőgazdasági termelés egy részét már öntözésre alapozzák. A legjobb részét! Legalábbis az adottságok szerint, hiszen az öntö- zőfürtök ott épülnek elsősorban ki, ahol értékes kultúrák, kiváló lermöképességű talajok vannak. így Tokaj- Hegyalján, a Bodrogköz egyes részein és a Hern .-fennsíkon, Kesznyéten és Felső- dobsza között. Az igazgatóhelyettes :

— A távlatokban 60 millió köbméter vizet használnak majd fel évente mezőgazda- sági üzemeink. A zöldségtermesztés mindenütt kiemelkedő szerepet játszik, ezért minden gazdaságunk, akármilyen kis területtel is, de foglalkozik vele, ha vizet biztosítunk részére. Természetesen jobb lenne, — ezt, a nagy teljesítményű öntözőberendezések árának visszatérülése is megkívánná —. ha megyénk üzemei központosítanák a zöldségtermesztést, nagyobb kertészeteket hoznának létre. Persze ez még a jövő zenéje. Az öntözés fontosságánál második helyen a gyümölcsös és a szőlő áll. a szántóföldi kultúrák csak a harmadik helyen hozhatók szóba.

Mi az öntözés előnye?

Az öntözésfejlesztés fontosságának ez a sorrendje elsősorban gazdaságosságon alapul. Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy napjaink öntözőberendezéseinek ára, s teljesítménye is három-, négyszeresére emelkédett, egyértelmű a cél: csak olyan kultúrákat szabad öntözni, amelyek a többlettermelés jövedelméből biztosítják az egyáltalán nem olcsó gépek arának gyors visszatérülését. Persze ez a magyarázat sablonos. s hogy miért az, azt az igazgatóhelyettes így indokolta:

— Napjainkban szinte mar megcsontosodott az a szemlélet, hogy az öntözés a termelési biztonságon túl, csak me" nyiségi növekedést idéz elő a hozamokban. Pedig ez nem igaz. a minőséget is javítja. Példaként elmondom egy kísérlet eredményéi, amelyet megyénk* határain belül folytattak le.

Pár szóban a lényeg: a tar- cali kísérleti intézetben a szőlőültetvények öntözésének minőségjavító hatását vizsgálták. A következőket állapították meg: az öntözés elősegíti az aszúsodást, hiszen megfelelő napfény, hőmérséklet esetén olyan nedves- segállapot biztosítható v«»1"

amilyet a szakemberek akarnak. Három évvel ezelőtt szaraz körülmények között csak 80—100 kilogramm aszú termett hektáronként, ugyanakkor az öntözött táblán 5— 600 kilogramm. Minden más nézettel ellentétben a szőlő nem lett fogékonyabb a betegségekre és a bogyók cukorfoka 2—3 fokkal nőtt.

— Ezek már olyan előnyök — jegyezte meg az igazgatóhelyettes —, amelyek önmagukban szép jövedelmet jelentenek. És ez lényegében kialakított egy bizonyos sorrendiséget a kultúrák között, ahol a minőség nagy szerepet játszik. Természetesen szántóföldi kultúráknál továbbra is a hozamok mennyiségi emelése lehet a cél. így a Hernád-fennsíkon is, ahol az öntözőfürt megépítése után, mintegy 1500 hektáron lehet majd burgonyát termeszteni. Mert a cukorrépával együtt ez a kultúra hasznosítja legjobban a vizet.

Nincs szakember

Nagy vonalakban felvázoltuk az öntözés távlati céljait. Hozzá kell tennünk: már napjaink öntözési feladataihoz is kevés a szakember. Jelenleg kétszáz hiányzik. Ugyanakkor jelentkezik egy másik probléma, amelynek megoldása nagyon nehéz feladat. Stéfán Márton:

— . jelen gépei egyre bonyolultabbak. Megyénkben pedig lényégében most van az átállás korszaka, amikor a hatvanas években vásárolt berendezéseket le kell cserélni. Ma már egy jól képzett növény termesztő gépész 300 hektár kukoricát egymaga vet, gondoz. Egy régi típusú öntözőberendezés viszont:. amely 40 hektár esőz- tetésére képes, három embei-t igényel. Ezt az ellentmondást csak az új, nagy teljesítményű gépek megvásárlásával lehei feloldani.

Egy ember 3—4 millió forint értékű gépet kezel. Érthetően nő a szakmai jelentősége. Megyénkben viszont szakiskola nincs, tehat szakemberképzés sincs. A gyártó cég, a kereskedelmi szerv sem gondoskodik a bonyolult berendezésekhez a szakemberek. szakmunkások képzéséről. így nem csoda, hogy egyre nehezebb fiatalt a szakmába csalogatni, s a jól fizetett szakmában munkaerőhiány van.

Önképzés, jó képzés?

Az ÉVIZ1G és a Tisza—11. KISZ-védnökség most arra törekszik, hogy a jövő feladataihoz. a mában toborozzon fiatalokat. Jó kezdeményezés, hogy általános iskolai osztályokat hívnak meg egy- cgy korszerű öntözőfürt meglátogatására. mert a diákok egy részét lenyűgözi a nem mindennapi látvány. És közülük, ha legalább ketten ezt a szakmát választ ják, akkor már megérte. Es egy másik megoldás, — nevezzük önképzésnek. — Az igazgatóhelyettes mondta:

— A hét végén Putnokon rendezünk egy háromnapos

vetélkedőt. Mintegy ötven fiatalt várunk, s reméljük, hogy ezzel a versennyel bővíthetik elméleti, gyakorlati ismere- tei'-et. Az AGROBER arról gondoskodik, hogy a legmodernebb öntözőberendezéseket a helyszínen bemutassa. Nem titkolt célunk: híveket nyerni az új módszereknek, s ugyanakkor, — mivel a fiataloknak a vetélkedőre l'el kell készülni, — ez elősegíti az önképzést

Önképzés, — jo képzés? Maradjunk annál, hogy ma még ez az egyedüli öntözési szakmunkásképzés.

— kármán —

Félidőben

E hónap vegén pontosan félidejéhez er az ötödik ötéves terv. Az üzemek többsége röpke számvetést készít mostanában: mennyit sikerült realizálni az öt évre szóló tervekből. Egy ilyen számvetésre kértük a Miskolci Vasipari Szövetkezet vezetőit.

— Ügy tűnik, reálisan terveztünk 1975-ben. Azt a célt tűztük magunk elé, hogy' 1980-ban 105 millió forint termelési értéket állítunk elő. Ez 32 millió forinttal több. mint a tervidőszak első évének eredménye. 1976- ban 73 millió forint értéket termeltünk — mondja Fehér Miklós, a szövetkezet elnöke.

— Miként alakul az idei év?

— Az első negyedévben lemaradásunk volt. Soha nem fordult még elő, hogy eny- nyi betegünk lett volna. Különösen az influenzajárvány idején stagnált a termelés. Három hónap alatt több, mint 10 ezer óra kiesésünk volt. Ennek ellenére teljesítjük a féléves tervet és minden bizonnyal az éveset is. Kilencvenhárom és fél millió forint termelési értéket terveztünk 1978-ra.

— Rendkívül sikeres volt a vasipari vállalat múlt évi exporttevékenysége. Úgyszólván minden sikerült, sorra fogadták cl az ajanlatokat. Tizenegymillió forint értékű árul exportáltak szocialista országokba és 22 millió 500 ezer forint értékű vas- szerkezetet tőkés államokba.

— Az idén 27 millió forint tőkés és 11 millió forint szocialista exportot terveztünk — halljuk a szövetkezet műszaki vezetőjétől, Túrmezei Jánostól. — Sajnos azonban nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan szerettük volna. Az idén is rengeteg ajánlatot készítettünk, több száz millió forint értékűt. Sok energiát fordítunk erre, de a szerencse nem kedvez. Pillanatnyilag mindössze 16 millió forint érleKŰ tőkés exportmunka van lekötve.

— Az ilyen esetek bizonyara hatással vannak az üzem- és munkaszervezésre is.

— Ilyenkor gyors elhatározásokra van szükség, jól meg kell gondolnunk, hogy mire fordítjuk a felszabadult kapacitást. Most azt tesszük, hogy tartalékoljuk egy ideig. Reménykedünk ugyanis: hátha kapunk egy jó exportmunkát. Szövetkezetünk és a népgazdaság szempontjából ugyanis egyáltalán nem közömbös, hogy egy évben hány dollárt termelünk.

— Meddig célszerű „várakozni”?

— Mi öl hónapra szoktunk tartalékolni kapacitást. Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy július végéig várakozhatunk egy jo üzletre. Reméljük, sikerülni fog.

— A szocialista export miként alakul:’

— A tervek szerint, sőt lehetséges, hogy túlteljesítjük a terveket. A schönbecki traktorgyár számára gyártunk mezőgazdasági gépalkatrészeket.

— öt év alatt 32 millió forinttal növelni az éves termelési értéket — meglehetősen merésznen tűnik a terv. Miben látták 1975-ben a biztosítékot? '

— Középtávú tervet készítettünk a termékváltásra és elkészült a beruházási tervünk is. Ezek biztosnak látszó alapok voltak. Mindemellett el kell mondanunk, hogy az ötéves terv végrehajtása nem úgy zajlik, ahogy azt mi két és fél évvel ezelőtt elképzeltük.

A szövetkezet elnöke példákat sorol.

— Ma 350 fizikai, produktív munkát végző dolgozónk van. Évente 1—2 fővel csökken a létszám. Mi 1975-ben úgy gondoltuk, hogy 1980-ig 440 lőre emeljük a létszámot, Ma már kissé humorosnak találjuk ezt a tervet. Manapság a vasipari szakmában kevés a munkaerő. Miskolcon egy sor gyár és üzem kínál munkalehetőséget a vasasoknak. Ebből sajnos elég sok fegyelmi ügy is adódik. Nálunk is baj van a munkafegyelemmel.

— Tehát a létszám növekedése nem valósulhat meg. Ugyanannyi emberrel kell megvalósítani a megnöveke- dett terveket.

— A termékváltás és a beruházások megvalósulnak. Megszüntetjük a gazdaságtalan termékek gyártását, ust- házat. folyadékszivattyút, lemezsütőt. mérleg-demagot nem gyárt már a szövetkezet. Helyette fokozzuk az acélszerkezetek gyártását és a dobozgyártást. A doboz- gyártáson belül is vannak változások. Sőt. további módosítások várhatók. A Tiszai Vegyikombinát ugyanis hamarosan gyártani kezdi az 1 és 5 kilogrammos íestekes- dobozokat. Eddig ezt tőlünk vásárolták. Mi helyette új termékkel jelentkezünk a piacon. Huszonegy literes kúpos körkannákat készítünk.

— Meglehetősen elavult a dobozüzem.

— Még az idén megkezdjük a mártabányai dobozüzem rekonstrukcióját. Korszerű csarnokot építünk. Es ha már szoba kerültek a beruházások, itt mondom el, hogy az utóbbi években üzemcsarnokot és raktárépületet emeltünk a központi telephelyen. És gépesítünk. Tavaly például 23 gépet vásároltunk. Köztük egy bakdarut. amely a vasúti kirakodást és a raktározást segíti. Alkalmazásával jól ki tudjuk szolgálni a munkahelyeket, a szakembereknek, a termelő brigádoknak nem kell már törődniük a raktározással. Évente 4—5 millió forintot fordítunk beruházásokra.

Ilyen hat a Miskolci Vasipari Szövetkezet elete a félidőben.

— lévay —

Szűcs Zsuzsanna finomfúrógépen motordugallyúkat munkál meg.

A Kismotor- es Gépgyár Mezőkövesdi Gyáregységében sokféle-fajta motoralkatrészt gyártanak. Az egyik ló profiljuk a haj- t ókarok és a dugattyúk gyártása. Ezek az alkatrészek nagy pontosságú

munkát igényelnek. Kicsi a tűrési határ. Az ellenőrző mérések a legpontosabb mikrométerrel történnek. Képeink a gyáregységben az alkatrészgyártókról készüllek.

Lanezi József né köszörülés után a hajtórudak méreteit mérőműszeren ellenőrzi.

Laczó József felvételei

• •

Ülést tartott a Leninvárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága

Hasznosítják a parlagföldeket

A mezőgazdaságban csökken a kihasználatlan terület. a gazdaságok mind nagyobb mértekben vonják művelésbe a parlagföldeket. Ezt bizonyítják a határszemlék. A központi es he- ly: intézkedések nyomán 6000 hektárnyi olyan területet hasznosítanak a termelők, amit az elmúlt években elhanyagoltak vagy egyáltalán nem is használtak. A legtöbb parlagföldet Bács-Kis- kun. Borsod és Pest megyében számolták fel. A gazdaságok többsége takarmány- termesztésre használja a korábbi parlagot, s ezzel javítanak az állatállomány, elsősorban a tehenészetek takarmányellátásán.

Kedden ülést, tartott a Leninvárosi Tanacs Végrehajtó Bizottsága. Első napirendi pontként tájékoztatót hallgatott meg arról, mi lett a sorsuk a legutóbbi lanács- tagi beszámolókon elhangzott közérdekű javaslatoknak, bejelentéseknek. Labes József tanácselnök, a hapi- rend előadója elmondta, hogy az év elején megtartott tanácstagi beszámolókon csaknem háromezren vettek részt, közel félezren nyilvánítottak véleményt, s összesen 17» közérdekű javaslat bejelentés érkezett a szak- igazgatási szervekhez.

A város egesz lakosságát érintő kérdésekről szólva Lábas József kitért raj hogy

a kórház építése a VI. ötéves terv első esztendejében kezdődik meg. Az. addig hátralevő két és tél évben a beruházás előkészítését végzik a tanács illetékes szervei. Szólott arról is. hogy a városi strandfürdő terve rövidesen elkészül, s várhatóan a jövő évtől jelentős társadalmi összefogásra, munkaakciókra lesz szükség. Napirenden szerepel a 35. számú fő közlekedési út leninvárosi szakaszának korszerűsítése is. amely ez év második felében kezdődik. A munkát a KPM Miskolci Közúti Igazgatósága és a TVK. a helyi tanáccsal közösen végzi. Enyhíteni akarjak az óvodákban tapasztalható zsúfoltságot, ezért egy újabb 20» személyes gyermekintézmény építéséi határozlak el. Az, új óvoda terve már elkészült, a kivitelezési munkákra a jövő évben és 1980-ban kerül sor, így a város 7. gyermekintézményét a tervidőszak végén adják át rendelteté/é- nek.

Az ülés további részében a végrehajtó bizottság' jóváhagyta az. ifjúságpolitikai célú pénzeszközök kezeléséről és felhasználásáról szóló szabályzatot, valamint a tanácsi értékesítésű lakások elosztására vonatkozó ez évi névjegyzéket.

Molenk Kwtsíii

Horváth István meós a dugattyúk méreteit ellenőrzi.