Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-25 / 148. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1978. június 25., vasárnap Jegyzet: Játék a tiszteiéi A minap egy országosan kiemelt nagyberuházás koordinációs munkaértekezletén egy új kifejezéssel ismerkedtem meg: a belső munkaerő-ingáztatással. Az egyik felszólaló enyhén szólva nehezményezte, hogy a beruházásban közreműködő vállalatok egyike-másika, ma már teljes tökélyre emelte a „munkaerő-ingáztatást”. Mit is j-síent ez valójában? Egyszerűen azt, hogy az alvállalkozók sok esetben nem teljesítik a szerződésekben vállalt kötelezettségeiket, kés- lelkednek a munkálatokkal, más területen dolgoztatják embereiket, de amikor magas szintű ellenőrzés, esetleg miniszteri szemle várható, azonnal a szóban forgó beruházásra irányítják és szállítják dolgozóikat. Ez az időzített átcsoportosítás aztán olyan látszatot kelt a szemle és ellenőrzés alkalmával, mintha minden a legnagyobb rendjén lenne, mintha az illető vállalat mindent megtenne a kormánvszintű beruházás határidőre történő megvalósítása érdekében. Aztán az ellenőrző szemle után egyik napról a másikra újra eltűnnek a munkások, csak pár ember marad visz- sza, nehogy azt mond iák, hogy teljesen elvonultak. Üjabb szemlén, újabb gyors átütemezés, átcsoportosítás! Tehát ezt nevezik szaknyelven munkaerő-ingáztatásnak. Mindenesetre furcsa, elferdült szemléletre vall, inkább jobban illenék rá: játék a tisztességgel! kifejezés. Ez legalább mindenki előtt egyértelművé és világossá tenné az ilyen manőverek igazi okait és céljait. Ezek a megtévesztést szolgáló ingáztatá- sok aztán olyan célokat is szolgainak, hogy a szemlélőkkel. az ellenőrző szervekkel elhitessék, hogy „lám mi mindent megteszünk a feladatok megvalósítása érdekében, s ha végül még sem sikerül a határidőket tartani, hát igazán nem mi vagyunk ennek az okai...” Egy beruházó elmondta: előfordult, hogy egy helyszíni ellenőrzés előtt olyan iól sikerült a munkaerő ingázta- tás, hogy egy munkahelyre kgt személy is jutott, mozogni sem tudtak egymástól az átcsoportosított munkások. Aztán találkozunk a ködösítésnek egy másik válfajával is. Történetesen azzal, hogy egy-egy magas szintű látogatás és ellenőrzés során a gyár minden dolgozója az üzemrészek, a raktárak, az udvarok, az irodák és a gyár környékének rendbehozásán, tatarozásán, takarításán szorgoskodik. Ilyenkor aztán nincs sem éjszaka, sem nappal. sem ünnep, sem vasárnap a gyárban, amíg minden nem kerül a helyére. Minden épkézláb ember lapáttal, gereblyével, seprűvel, malteros- kanállal a kezében dolgozik azért, hogy jó legyen az ellenőrző szervek benyomása a gyárról. A szépen gondosan összegyűjtött vashulladékok, a frissen vakolt és meszelt falak, a különböző figyelmeztető és eligazító táblák újrafestései, a közlekedő járdák szegélyeinek friss meszelései, valóban a gondos, szorgalmas munka látszatát keltik. De csak a látszatát, mert valójában egészen más a helyzet a gyakorlatban. Jogosan vetődik fel az emberben a kérdés: vajon miért nem lehel mindezt rendszeresen megtenni, ellenőrző szemlék nélkül is?... Ha jut rá idő ilyenkor, miért nem jut rá idő máskor is? Az ilyen szemlélet, az ilyen gondolkodásmód igazán távol áll a szocialista embertípus felfogásától, érzelmi világától, a tisztességétől és társadalmunk kialakult erkölcsi normáitól. És azt is látni kell, hogy ilyen esetekben nemcsak egyszerűen a vezetői morál szenved súlyos csorbát, hanem az egész munkáskollektíva gondolkodás- módjára is káros hatással lehet. A munkások nem szeretik a ködösítést, nem szeretik a látszateredményeket, mélységesen elítélik az olyan vezetői manővereket, amelyek a félrevezetést, a megtévesztést és az önös-érde- keket szolgálják. Ezek soha sem hozhatnak megalapozott, tartós eredményeket. A jó gazdálkodásnak, a becsületes vezetésnek és irányításnak egyik elengedhetetlen feltétele az őszinteség, a ió kritikai sze'lem, még akkor is, ha az. éppenséggel a vezetés gyengéire, fowatékossáeaira taoint. és esetleg elmarasztalással jár. Az idejekorán feltárt hibákat, problémákat és vétségeket könnyebb kijavítani, mint évek hosszú során eltussolt, véka alá rejtett és takargatott hiányosságokat. Vannak vállalatok, amelyek éppen ezért küszködnek a mai követelmények terhei alatt, mert évekig csak a felszíni jelenségeket vizsgálhatták. csak a szénét látták, nem mertek a dolgok mélyére nézni. Az igazi mélvreha- tó elemz.ések helvett díszkapukat és szemleutakat építgettek. a gondok és a nehézségek bátor és őszinte feltárása helyett. A z ellenőrző szemlék útjait nem kell szőnyeggel borítani. A cél inkább az legyen, hogy mindenütt látni és láttatni kell a mai élet reális valóságát, mert íev és csak íav lehet gvorsabb ütemben előremenni, feladatainkat iól e1,áfni, a közösség, valamennyiünk javára. Wirth Lajos Termelési sikerek az LKM-bsn Az MSZMP Központi Bizottsága jubileumi zászlajával kitüntetett Lenin Kohászati Művekben töretlenül folytatódik az országos méretű szocialista munkaverseny. Jó példa erre az acélműi gyáregység szocialista brigádjainak kiegyensúlyozott, jól szervezett munkája. A gyáregység dolgozói, akik féléves tervüket a mai nappal teljesítették, folyamatos és zökkenőmentes acélellátás biztosításával lehetővé tették, hogy a kohászat több üzeme és gyáregysége határidő előtt befejezze féléves tervét. legkorábban a nemesacél-ko- vácsoló özem szocialista bri- gádiainak sikerült: június 6- án érték el 1950 tonnás operatív tervüket, amelyet azóta 226 tonnával túl téliesítettek. Jó munkaszervezés, egyenletes anyagellátás jellemezte .a hengerde gyáregység bugasorának munkáját is. Itt június 8-án érték el az első fél évre meghatározott hen- gerlési mennyiséget és június 22-ig már 20 és fél ezer tonnás túlteljesítésre tettek szert. A tervet határidő előtt teljesítő üzemek között említhetjük még a középhengermű, valamint a húzó- és hőkezelő szocialista brigádjait, akik a hét közepére gyártották le az első fél évre előirányzott termékmennyiséget. A kiszállítás, a hazai és' az exportpiac ellátása hasonlóképpen a tervnek megfelelően történt. A kohászok maradéktalanul teljesítették a korábbi évek igényeit meghaladó belföldi megrendeléseket. Remény van arra is. hovy az LKM teljesíti első fáléves szocialista és tőkés exporttervét Tanévzáró ünnepség a Tanácsakadémián A héten tartották a Tanács- akadémia veszprémi oktatási intézetében a tanévzáró ünnepséget. Részt vettek az ünnepségen az érdekelt megyék tanácsainak vb titkárai, személyügyi osztályvezetői, az oktatási intézet tanárai, szülők és hozzátartozók. Dr. Lóczi László, az intézet igazgatója nyitotta meg a tanévzáró ünnepséget, majd dr. Raft Miklós, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet, amelyben az államigazgatási oktatás szerepét és fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a most végzett hallgatók a helyi államigazgatás jól képzett szakember-i lesznek. Dr. Lőrincz Lajos, az intézet igazgatóhelyettese ismertette a kétéves tanulmányi munkát és annak eredményét. Két év alatt hét megyéből — ígv Tolnából is — 102 hallgató sajátította el a szakmai és a politikai ismereteket. A hallgatóknak több, mint 50 százaléka nő. Oklevéllel a kezükben a helyi tanácsoknál a végrehajtó bizottságok titkára, igazgatási csoportvezetők, sokoldalúan felkészült előadók lesznek. Dórái Erika Borsod megyéből kitűnően végezte el a Tanácsakadémiát. Ezután dr. Lóczi László a legjobb eredményt elért hallgatóknak átnyújtotta az okleveleket' és a jutalmakat. Amerikai szárnyasrakéta „Gyönyörű, elbűvölő!” — kiáltották az amerikai tisztek szerdán valahol a New Mexikó-i sivatagban, amikor először mutatták be a nyilvánosság előtt az amerikai haditengerészet tomahfcwkját, közkeletű, de technikailag indokolatlan elnevezéssel „cirkáló . szárnyasrakétáját”. Nem így vélekedtek a látványosságról New York-i ENSZ-körökben, ahol néhány nappal a leszerelési ülésszak befejezése előtt fonák hatást keltett a rosszul időzített erődemonstráció. A 700—800 kilométeres óránkénti sebességű, pilóta nélküli repülőtest a New York Times tudósítója szerint „kulcseleme lesz a nemzet stratégiai fegyvertárának- a nyolcvanas években”. Folytatják a lálorút Moro gyilkosa, az olaszországi Vörös brigádok terrorszervezet pénteken felhívást adott ki, amelyben felszólítja az olaszokat, hogy csatlakozzanak a szervezet által meghirdetett „polgárháborúhoz”. Egy torinói bíróság — mint már pénteken hírt adtunk róla — összesen több, mint 200 évi börtönbüntetésre ítélte a „Vörös Brigádok” alapítóját, Renáto Curciot és társát Pietro Bassit, valamint a szervezet 28 tagját. Renato Curcio és Pietro Bassi 15—15 évet kapott, de Curcio ellen korábbi ítéletek is érvénybe léptek. Így 31 és fél évi elzárás vár rá. Ezután vált ismeretessé a nyilatkozat, amelyben a terroristák hangoztatják: „engesztelhetetlenül folytatják az állam elleni véres háborút”. Prágában tanácskozik az V. keresztyen békeviíággyűlcs 95 ország 600 képviselőjének részvételével. Uj tanítók (Folytatás az 1. oldalról.) A pataki tanítóképzés tör. ténetében 429-ik, és az intézmény főiskolává válásának második tanévét fejezték be a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán, ahol a tegnap megtartott nyilvános ünnepi főiskolai tanácsülésen tanítói és óvónői diplomákat adtak át. A Himnusz elhangzása után Ködöbösz József főigazgatóhelyettes köszöntötte a vendégeket, közöttük Molnár Andrást, az MSZMP városi Bizottságának első titkárát, Bujdos Jánost, a megyei tanács elnökhelyettesét, Tóth Józsefet, a városi tanács elnökét, Kiss Bélát, az SZMT titkárát, és Simon Istvánnét, a Pedagógus Szakszervezet megyei Bizottságának munkatársát. A köszöntő szavak után dr. Károly István főigazgató mondott tanévzáró beszédet, amelyben értékelte a befejezett tanév nevelő, oktató, kénző munkáját. A többi között kiemelte, az új dinlomá- sok olyan időszakban kezdik meg munkájukat, amikor jövendő munkahelyeiken, az iskolák és óvodák tantestületeden lelkesedéssel készülnek a gyakorló pedagógusok a Központi Bizottság határozata második ütemében, 1978 szeptemberétől esedékes új nevelési és oktatási dokumentumok bevezetésére, illetve azok előkészítésére. Felhívta az új diplomásokat, hogy járjanak élen a párt- határozat végrehajtásában, és erősítsék az élen járó pedagógusok táborát. Elismeréssel szólt a főiskolai hallgatók tanulmányi munkájáról, közéleti tevékenységéről, sport- és kulturális eredményeiről. A most befejezett tanévben az államvizsga bizottságok határozata aalpján 185-en — 73 nappali tagozatos lanító, 22 nappali tagozatos óvónő, valamint 90 nevelő tagozatos óvónő — vette át dr. Károly István főigazgatótól a diplomát. A végzett hallgatók közül kitüntetéses vörös diolo- mát kapott Székely Ibolya tanító. Az új diplomások köszöntése után Molnár András, az MSZMP városi Bizottságának első titkára Molnár Andrea tanítónak, a hallgatói párt- alapszervezet volt titkárának pártmunkája elismeréséül ajándékot adott át. aki az ünnepségen vette át a Kiváló Ifjúsági Vezető Erem KTSZ- kitüntetést a főigazgatótól. világhíradó Ellátogattak a Nemzeti Galériába a Budapesten tartózkodó angol parlamenti küldöttség tagjai. A szovjet lapokban a múlt hét szombatján megjelent és az amerikai külpolitikát bíráló cikkre az Egyesült Air lantokban sűrűn reagáltak: Vance külügyminiszter például hétfőn a kongresszusban, kedden Atlantic Cityben beszélt az amerikai— szovjet viszonyról, szerdán aztán a külügyminisztérium külön is nyilatkozatot adott ki. Vance láthatóan igyekezett a vita hangnemét mérsékelni — nem úgy, mint Brzezinski, az elnök nemzet- biztonsági főtanácsadója és a washingtoni „kemény vonal” képviselője tette. Vance azt bizonygatta, hogy az USA minden téren fejleszteni kívánja az együttműködést a Szovjetunióval. Szerinte a Carter-kormányzat minél előbb megállapodásra szeretne jutni a hadászati fegyverek korlátozása terén. Kétségtelen, hogy a SALT- tárgyalások egyes amerikai „héják” szándéka ellenére sem szakadtak meg. Szerdán például újabb találkozó volt Genfben a hadászati támadófegyver-rendszerek korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség között. Amj, pedig egy újabb Gro- miko—Vance találkozó lehetőségét illeti, az amerikai diplomácia „nagy öregje”. Averell Harriman, New Yorkban kijelentette, hogy úgy tudja: júliusban valószínűleg Genfben ismét tárgyalóasztal mellé ül a két külügyminiszter. Harriman annak a véleményének is hangot adott, hogy „igen közel van” az új SALT-meg- állapodás! A dátum: július 16—17. A színhely: Bonn. A résztvevők: Carter, a japán kormányfő, a Közös Piac legnagyobb országainak vezetői, továbbá a kanadai miniszterelnök. A téma: a nyugati gazdasági válság elhúzódása ellen szükséges intézkedések, közös gazdaságpolitika, közös valutapolitika, közös energiapolitika kialakítására teendő kísérletek. S természetesen politikai kérdések is: kelet—nyugati • viszony, enyhülés vagy feszültség? Tekintettel arra, hogy a vendéglátó az NSZK, a sorok rendezésének feladatát Schmidt kancellár vállalta magára. Már tárgyalt Andreotti olasz, Thorn luxemburgi miniszterelnökkel és nem hivatalos látogatás során Hamburgban fogadta Gis- card d’Estaing francia köztársasági elnököt is. A nyugatnémet kancellár számára személyes ambíciója alapján, és a bonni belpolitikai helyzet miatt ugyancsak jól jön, hogy ilyen fontos szerephez jut. (Mellesleg a Közös Piac rendje szerint, hogy tudniillik minden fél évben más ország adja a „kilencek” tanácsának elnökét, július 1- től éppen az NSZK a soros, Schmidt tehát a nyugat-európai tőkés integráció szavát is hallathatja a magáé, az NSZK-é mellett...) Július első napjaiban Brémában ülnek össze közös maci csúcs- értekezletre a „kilencek” állam- és kormányfői, kevesebb. mint két hét múltán Bonnban sor kerül a még fontosabb nyugati gazdasági csúcskonferenciára. Kimenetelén múlik, hogy sikerül-e enyhíteni a tőkés világban még mindig ielen- tős arányú, sok zavart okozó infláción, tudnnk-e ú’abb munkaalkalmat teremteni a súlyos munkanélküliség elleni küzdelemben? Politikai következményei a nemzetközi életben szintén érezhetőek lesznek, bármi legyen a bonni „csúcson” hozott döntés: valamelvest befolyásolni tudia-e Nvugat- Európa az USÁ-t, vagy ellenkezőleg, a Carter-i kormányzat maga mögé sorakoztatja a Közös Piac országait? Az Egyesült Államok tárgyalási helyzetét a Szovjetunióval (vagy akár Kínával szemben) módosíthatja az, ami majd Bonnban történik július közepén. Pálfy József r
