Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-22 / 145. szám
1978. június 22., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 i Postánkból * A VIT-MÜSZAK EREDMÉNYE A Miskolci MÁV Vontatási Főnökség dolgozói kommunista műszakokat szerveztek. Az eddigi gyakorlattól eltérően ki-ki saját munkaterületén tett felajánlást, végzett társadalmi munkát, a világifjúsági találkozó segítésére. A vontatási telepről kijáró mozdonyokat „Kommunista műszak” felirattal látták el. Az „utazó” dolgozók valóban rá is szolgáltak a megkülönböztető „jelzésre”. Kétszázkilencvenen vettek részt a munkában, 2410 munkaóra alatt társadalmi alapon 327 vonatot továbbítottak, s ők külön 46 948 forinttal járultak hozzá a VIT- alaphoz. A részvételben a szocialista brigádok jártak az élen: elsősorban az Április 4., a November 7., a December 4. és a Salvador Allende brigádok. De nagy elismerést, dicséretet érdemelnek a teherkocsijavító részleg, a villany- szerelő műhely, a villamos- mo'dony-javító részleg dolgozói egyaránt. A jól sikerült kommunista műszakok alapján a főnökség dolgozói több mint 68 ezer forintot fizetlek be a VIT-számlára. Sepsi Gyula mozdonyvezető ÖTÖS NÉVADÓ Községünkben június 10-én ötös, — jó hangulatú — névadó ünnepségre került sor. Az ünnepséget a családi és társadalmi ünnepségeket szervező albizottság és a Sajó- szcntpéteri Üveggyár közös szervezésében rendeztük, mivel a kis újszülöttek szülei üveggyárunk dolgozói. A tanácsterem ebből az alkalomból zsúfolásig megtelt vendégekkel, hozzátartozókkal. Az úttörők köszöntötték a kis újszülötteket és az anyukákat, és a —unkahelyi KISZ-szervezet meleg hangú szavak kíséretében ajándékokat adott ál a szülőknek. örülünk, hogy az ünnepség ilyen jól sikerült. Tartottunk már kettős és hármas névadót, de ilyen részvétel eddig még nem nyilvánult meg az ünnepség iránt. Kiss Gyulánc főelőadó Sájószenlpéter TÁRSADALMI ELLENŐRÖKKEL IS! Mai’osi Lajosné, napköziotthonos nevelő, miskolci lak írta az alábbi néhány sort a MÁV Miskolci Igazgatóságának, azzal kapcsolatban, hogy konkrét intézkedésekkel is küzdenek a dohányzás ellen. „Örömmel olvastam az újságban, a „nemdohányzó pá- ’vaudvarról” szóló cikket. Legjobban annak örülök, he *• most már valóban „füstmentes” kocsik is közlekednek. Bár országosan is születnének ilyen fontos rendeletek. Mint a Dohányzás Ellen Küzdők Társaságának tagja számos esetben szólítottam már meg a pályaudvaron figyelmetlen, magáról megfeledkezett utast, aki éppen a tiltó tábla alatt dohányzott. Jó lenne szélesebb körű társadalmi ellenőrzésről gondoskodni a pályaudvaron, hogy az önök által hozott rendeleteket minuenki betartsa”. GYERMEKEK SZÁMÁRA KÉSZÜLT! Gyermekjátszótér a belvárosi lakótelepen Legdrágább kincsünk a gyermek, — hallhattuk a gyermeknap alkalmából sokszor — de nem mindenki így gondolkodik. A belvárosi lakótelepen is építettek egy játszóteret, körülkerített fut- ballpályával. Azt gondoltam a kicsiknek, mert r, nagyobb fiúk már elmehetnek a sporttelepekre. Tévedtem! Csak elvétve lehet látni, hogy a pályán gyermekek kergetik a labdát. A délutáni órákban azonban az apukák és a nagyobb fiúk foglalják el apályát. Az apukák csak azután, ha az óvodából Hazahozták a gyereket. Mindez még nem is volna baj, azonban a kerítéstől csak néhány méterre van a homokozó, ahol a kicsik játszanak, gyanútlanul, — antíg egy -rőser. lőtt labda el nem találja egyiket- mástkatl A minap is történt ilyen eset. Amikor azután egy hároméves gyermeket eltalált a labda, a gyerekek rájöttek: jobb lesz elmenni onnan. Azt várom, hogy a felnőttek és az illetékesek mikor jönnek már arra rá, hogy a játszóteret a gyerekeknek építették?! Szántó Gyulánc Miskolc, Vörösmarty út Borsodi vendéglátás Éj biszíri, önkiszolgáló éttermek A szövetkezet automata lakkozója. Fotó: Laczó József Milyenek a hívogató vendéglátóhelyek ? K i nek - k í n»k ízlése szerint: van, aki a csendes, meghitt zugokat Keuve- li, másokat a jókedv, a szórakozó.- lehetősége csábít. Egy azonban biztos. Oda térünk be szívesen, ahol tisztaság, kulturált kiszolgálás fogad. Országszerte, így Borsodban is mindig egy lépéssel közélet b jutunk a célhoz. A zajo., füstös, talponállók helyén kényelmes, kulturált bisztrókat, ' vendégfogadókat teremtenek. A Borsodi Ven- déglátóipari Vállalat hálózatfejlesztési feladatait is el- sőso ban ez a cél vezérli. Az országos irányelveknek megfelelően. a közelmúltban több ólyau létesítményt nyitott meg a vállalat a megyében, amely eleget tesz a követelményeknek, a jó ízlésű közönség igényeinek. Így született meg legutóbb Ormosbányán, Áiberttelepen, Szerencsen és Parasznyán az italboltból átalakított bisztró. Az eddig eltelt idő bebizonyította, hogy sikeres volt a vállalkozás. E vendéglátóhelyek hamar közkedveltté váltak: csökkent az ítalforgalmuk, s a délidőben, vagy este betérőket meleg étel várja. A bisztrók mindegyikéhez 100 adagos kiskonyhát építettek, amelyeket azóta is maximálisan kihasználnak. Ugyancsak jól bevált ötlet — s a vállalat a jövőben is a megvalósítására törekszik —. hogy a meglevő éttermeket délidében önkiszolgálóvá alakítják át. Különösen a forgalmasabb helyeken célszerű ez, hiszen így a vendégek rö- videbb idő alatt elkölthetik ebédjüket. Az ötlet a dolgozók, a gyerekek, a diákok érdekében született; a vendéglátóipar így gyorsabban kielégíti az étkezési igényeket. Nemrégiben a kazincbarcikai Béke és az ózdi Velence éttermekben teremtették meg e lehetőséget; új gépekkel, melegítőpultokkal szerelte fel a vállalat e vendéglátó helyeket. Ebben az évben egyébként az edelényi nódva étterem alakul át a célnak megfelelően. Az esti szórakozási lehetőséget e változás ne n zavarja, ekkorra ismét hangulatos, zenés ldsver déglővé „vealenek” át e helyek. A Borsodi Vendéglátóipari Válhlat nemkülönben eleget tesz az idegenforgalmi igényeknek is. Ezt bizonyítja az év elején átadott sátoraljaújhelyi Zemplén-szálló étterme és a szerencsi Várkastély vendégfogadó. Jelenleg a jós- vaföi Tengerszem-szállóban terveznek rekonstrukciót. A mintegy 12 millió forintos beruházás első üteme, a korszerű fűtési rendszer ez év végére elkészül. Jövőre a 300 adagos konyhával épülő ön- kiszolgáló éttermet és a 120 vendéget befogadó éttermet adjá át. A munkahelyi étkeztetés igényének eleget téve a vállalat a Borsodnádasdi Lemezgyárral közösen egy vendéglátó kombinátot épit a községben. A tervek már készülnek, az étterem, a pre.rzó és a büfé kivitelezését a jövő évben kezdik meg. A Borsodi Vendéglátóipart Vállalat további tervei között több új bisztró, önki- szolgáló étterem megépítése szerepel. Közülük a legkorábban megvalósuló: egy ezer négyzetméter alapterületű önkiszolgáló étterem Ózdon. (mikes) Tizenhétfajta bútort gyárt évente a Szerencsi Bútoripari Szövetkezet: többféle szekrénysort, dohányzóasztalokat, ágyneműtartókat, könyvespolcot és egyéb kisbútort. Termékeik keresettek, egyrészt a kis széria miatt, másrészt azért, mert a nagy bútorgyárak még ma sem kényeztetik el a kisbútorokat, kereső vásárlókat. A szövetkezet két-három évig gyárt egy- egy tipusú bútort. A bútortervek házilag készülnek, saját szakemberük tervez minden egyes darabot. Hajdú és Borsod lakossága vásárolja a szerencsi bútorokat. Az idén 32 millió forint értékű bútort gyárt a szövetkezet, csaknem hárommillió forinttal többet, mint tavaly. Jelentős ösz- szegeket fordítanak minden évben gépesítésre, az idén például 1 millió 800 ezer forint értékű gépet vesznek. Jövőre raktárt építenek. A gépek beszerzésével egyre termelékenyebb a bútorgyártás, és a bútorok minősége is javul. Tavaly még igen sok gondot okozott az' importanyagok beszerzése. Ma már szinte minden szükséges importalkatrészhez hozzájutnak. Ez annak köszönhető, hogy a szövetkezet egy évvel ezelőtt felvételét kérte a Budapesti Faipari Közös Vállalkozásba — fel is vették őket — melynek feladata, hogy tagjait ellássa a legszükségesebb és a hiányzó anyagokkal is. Mérlegen az ítélkezés Miként térül meg a társadalmi tulajdonban okozott kár? az ügyészi és a bírósági gyaIsmét érdekes, izgalmas témakörben fejezték be a vizsgálatot az ügyészek. A társadalmi tulajdonban bűncselekménnyel okozott károk megtérítésével kapcsolatos ítélkezési és végrehajtási gyakorlat vizsgálatáról, -elemzéséről van szó. fi Legfőbb Ügyészség ugyanis munkatervi feladatként előírta annak elemzését, nogy a büntető eljárásban elbírált kártérítési ügyekben a büntetőbíróságok, továbbá a polgári perútra utasítót4 kárigények tekintetében a polgári bíróságok helyesen alkalmazzák-e a kártérítés szabályait és a jogpolitikai irányelveket. Megvizsgálták azt is, hogy a társadalmi tulajdonban okozott károk megtérít- tetésére hozott jogerős bírósági ítéletek végrehajtása miként alakul. Ehhez az 1975 első, az 1976 első fél évében keletkezeti ügyek, illetve ezek alakulása szolgált alapul. A vizsgálatban részt vett a Borsod megyei Főügyészség is. A társadalmi tulajdont, a helyes jogszabályok megléte, a bűnüldöző szervek erőfeszítése ellenére is, a bűnelkövetők minden évben nagy összegekkel károsítják meg. Országosan százmilliós tételekről szólhatunk. Például 1975-ben több, mint J80 millió, a következő évben pedig több, mint 260 millió forint volt a kártétel. .* kár egy részét a büntető bíróságok téríttetik meg, más részét pedig a polgári peres bíróságokon folytatott eljárások során kell visszakövetelni. Azaz: Kellene! 7 társadalmi tulajdonban okozott kár bizonyos része ugyanis nem térül meg. Nézzünk néhány adatot a mi megyénkből. Borsodban a vizsgált időszakban a bűncselekménnyel okozott kár 3 millió 180 ezer forint volt. Az úgynevezett érvényesített polgári jogi igény 2 millió 258 ezer forint. Mondhatjuk úgy is: ennyi követeltek vissza a károsultak. Ebből az összegből a büntető-bíróságok valamivel több, mint 1 millió forintot Ítéltek meg és valamivel kevesebb mint 1 millió forint ügyében a kárigényt a törvény egyéb útjára utasították. Tehát a károsult vállalatoknak, szövetkezeteknek stb. csaknem 1 millió forint visszaköveteléséért kellett volna polgári p rt indítaniuk, de csupán 104 ezer forintért pereskedtek. A polgári bíróság ebből megítélt 77 ezer forintot. A társadalmi tulajdon, min4 nevében is benne van, a társadalom, tehát tulajdonképpen mindnyájunk közös tulajdona. Érthető, hogy büntető jogpolitikánk ennek a vagyonnak fokozott védelmét, megkárosítóinak pedig szigorú felelősségre vonását írja elő. Miért nem sikerült hát mégsem minden esetben ennek a helyes irányelvnek a szellemében tevékenykedni? A bűntettel okozott kár megtérittetése döntően nem korlaton, hanem nagyrészt a társadalmi vagyont kezelő gazdasági szervezet illetékeseinek szemléletén múlik. Konkrétebben: azon múlik, hor-- a károsult gazdasági szervezet érvényesiti-e, vagy sem a kártérítési követelését. Fura, de sok helyütt nem lépnek fel követeléssel. Mintha nem kellene a pénz. A károsult többnyire csupán feljelentési kötelezettségének tesz eleget, de ezzel szinte „letudottnak” véli az egész ügyet. Például már a tárgyaláson — szabályszerű értesítés ellenére — általában nem vesz részt, jogi képviselőről nem gondoskodik. Ha mégis részt vesz a jogtanácsos a tárgyaláson, előfordul, hogy nem működik együtt az ügyésszel, de a gazdálkodó egységek képviselői általában nem segítik adatokkal az ügy tisztázását, a pontos bírósági iteletek meg- szü etését sem. Kényelmesség ? lányagság ? Vagy jószívűség azokkal szemben, akik a köz vagyonát károsítják? A sujá4 zsebére persze senki sem igen jószi- vűsködik. A társadalom zsebér“ már inkább, (edlg ez még annyira sem engedhető meg. A végrehajtási eljárás sem megy zökkenők nélkül. A károsult gazdálkodó egységek egy részének képviselői sok esetben a már jogerős bírósági Ítélet végrehajtását sem * kérik. Legfeljebb az ügyészi felhívás után, vagy még akkor sem. Büntető eljárásban a már megítélt kárigények 36 százalékában, a polgári perekben megszületett határozatoknak 28 százalékában kérték a végrehajtás megindítását. De: főként ügyészi felhívásra. Gyakran előfordul, hogy a végrehajtás megindítását jogi tájékozatlanság gátolja. Ügy vélik, hogy a bíróság a megítélt összeg „behajtásáról’ is gondoskodik. A szervezetlenség, az ügyviteli tor- 'ódás, a téves adminisztráció, általában a hivatali lazaság szintén gátló tényező. Az ügyészi jelentésben szó szerint is szerepel a közöny kifejezés. A megkárosított gazdálkodó egységek egy részének illetékeseinél tapasztalható közönyről van szó. Az ügyészek nyilván nem véletlenül használják ezt a kifejezést. Könnyű elképzelni ugyanis, hogy ahol a fentebb már említett hivatali lazaságot, a szervezetlenséget eltűrik — közömbösek vele szemben — ott a társadalmi tulajdonhoz is könnyebb hozzányúlni. Elgondolkodtató az is, hogy néhány helyen vajon miért nem tartják fontosnak a, kár megtérítését, illetve a: ügyészek, a bírák pontos tájékoztatását, va0y miért nem igyekeznek a mar meglevő bírósági ítéletnek érvényt sz. -ezni? Az ügyészi vizsgálat anyagából. „A társadalmi vagyon lén; leges védelmének növelése érdekében a károsult gazdálkodó szervek magatartásán és szemléletén változtatni kellene. „Remélhetőleg elősegíti majd ezt a szemléletváltozást az ügyészi vizsgába’ számos tapasrialata. valamint az ezek révei várható intézkedések me'4születé- se. Priska Tibor » Bint - Szemül
