Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-20 / 143. szám
íz emberi iogok a nemzetközi oszlálybaAn (II.) SPORT ♦ SPORT ♦ SPORT . SPORT Labdarúgás, NB II. Balszerencsés veresén Vasas Izzó—KVSE 2:0 (2:0) Fekete ezúttal is tisztáz a felugró Kolcszárik elől. Ez a helyzet kimaradt. Szabó István felvétele. így ^nik, kozásfavkí: sérletet nem taktikai eszköz- i k tekintik Carterék, hanem a külpolitika lényeges elemének. Jelenlegi moralizáló külpolitikája előbb- utóbb saját ellentmondásai- ' nak szövevényébe bonyolódik és tarthatatlanná válik, mint ahogy már kifúlóban is van. Nem, korántsem az emberi jogokkal való törődés ösztönzi a kampány szervezőit. Ellenkezőleg, az is a céljuk, hogy elleplezzék az emberi jogok tényleges állapoté' a kapitalista világban, és olyan meggyőződést alakítsanak ki, hogy a társadalom igazságos átalakulásáért vívott harc céltalan, mert az ember a szocialista országokban jogfosztott. Kapóra jött szájukra egyes, a Szovjetunióból kiutasított, úgynevezett belső disszidensek szerepeltetése, valamint nyilatkozataiknak leközlése a nem- zetkö. í sajtó hasábjain. Carter-kormányzat eddigi külpolitikai tevékenységét motiválhatta személyiségének „vallásos és moralista” töltése. De korántsem ez a meghatározó tényező. A politikában nem az az elsődleges, hogy milyen a politikus, s nem is az, hogy mit mond. Erről így ír Lenin: „Az a körülmény, hogy alaki őszintén és meggyőződéssel. foglal el bizonyos társadalmi-politikai álláspontot, egyáltalán nem jelenti még azt, hogy ez az álláspont esetleg nem feltétlen hamis”. Az ENSZ székhelyén a tagállamok képviselői előtt kifejtette Carter az új amerikai adminisztráció külpolitikai célkitűzéseit, melynek emberi jogi vonatkozásait is ismertette. ígéretek hangzottak el az erkölcsi indítékoktól vezérelt politika folytatására: nem fogják az elemi szabadságjogokat sárba tiporni. Majd ezt nem önmaguk- tól, hanem a szocialista országoktól kezdték számon- kérni. Keresztes hadjáratukkal a szocializmus belső értékrendjét vették célba. Az Egyesült Államoknak módja lenne rá. hogy tárgyilagosan szóljon, hogy mi is a helyzet az emberi jogokkal az USA-ban. Az USA-ban megalakítottak egy bizottságot, hogy ellenőrizze a helsinki megállapodások végrehajtását. Beutazták az egész világot, anélkül, hogy saját hazájukban vizsgálódtak volna, ahol naponta ötven embert lőnek le az országban, s a XX. században így több ember pusztult el, mint az első és második világháborúban együttvéve. Az USA-ban az 1977. márciusába’’ közzétett külügyminiszteri jelentés tájékoztatta a kongresszust, hogy annak a 82 országnak többsége, amely valamilyen formában segélyt kap az USA-tól, megsérti az emberi jogokat. A gazdasági megfontolások mindezt Carier venezuelai és brazíliai látogatása során teljesen elhanyagolható tényezővé tették. Jó adag cinizmus és képmutatás kell ahhoz, hogy az emberi jogokat ők kérjék számon, amikor a tőkés országokban 17 millió munka- nélküli van. Napjainkban a nyugati országokban széles körben megsértik az emberek magánéletét (lehallgató készülékekkel, rejtett filmfelvételekkel, pszichikai és pszichológiai tesztek felhasználásával). Az emberi jogok tömeges megsértésére« tényeivel találkozunk Dél-Afrikában, Rhodesiában, Chilében, Izraelben. Szólni lehetnD a vietnami atrocitásokról, a chilei fasiszta puccs megszervezéséről, támogatásáról, a színesek helyzetéről. Az USA-ban a lakosság 7 százaléka nem jut munkához, a színeseknél ez duplája. A Szövetségi Nyomozó Iroda, a hírhedt FBI 183 millió amerikai ujjle- nvomatát és alapvető adatait őrzi. Csupán a szövetségi kormány 164 ezer ügynököt oglalkoztat azzal a céllal, hogy az amerikai állampolgárok hűségét vizsgálja. A neutronbomba sem az élethez való jogot biztosítja A modern korban az emberi jogok szerves tartozékai a különböző államok alkotmányainak és a nemzetközi jognak is. Különösen érvényes ez a Szovjetunió és a szocialista országok dokumentumaira. A szocialista országok ratifikáltak minden nemzetközi egyezményt, ami az emberi jogok'-.al kapcsolatos. Az emberi jogok érvényesülése korunk egyik fontos kérdése, de alapvetően nem a külpolitikai tevékenység függvénye, hanem a társadalmi változásoké. Az emberi jogok kérdése körül kibontakozott kampány tényleges politikai célját nem fog- ia elérni. A nemzetközi erőviszonyok jelenlegi állása és további erősödése ezt már nem teszik lehetővé. A Szovjetunió. a szocialista országok megfelelő időben állást foglaltak abban, hogy senkitől, semmiféle címen nem tűrik el a belügyeikbe való beavatkozást. Még egyes felelős nyugati kor lányférfiak nyilatkozataiból is arra lehet következtetni, hogy kedvezőtlennek minősítették e kampányt. A' új szovjet alkotmány az emberi jogok címén indított kampány szervezőit nehéz helyzetbe hozta. A kampány szervezői össztüzüket azokra a tételekre irányították. amelyek arról szólnak, hogy az állampolgári jogok és személyi szabadságjogok érvényesítése nem okozhat kárt a társadalom és az állam érdekeinek, továbbá arról, hogy megvalósításuk elválaszthatatlan az állam- polgári kötelességek teljesítésétől. Szerintük ez azt jelenti, nogy a szovjet állampolgároknak semmi joguk nincs, a korlátozások gyakorlatilag semmissé teszik a jogokat. Kiderül, hogy a jogok megvalósításának — szerintük — a törvények megsértésével kellene kifejeződni. Szerintük egyetlen jogot kellene biztosítani, hogy harcolhassanak a szovjet állam és rendszer ellen. Az alkotmányban kifejezésre jutó kollektivizmus az állampolgári jogokat és kötelességeket szerves egységben szemléli és nem állítja szembe a személyiség emberi jogaival — ellenkezőleg —, a személyiség jogai éppen a közösség érvényesülése révén teljesedhetik ki. A szovjet alkotmány olyan okmány, amely a világ tudomására hozza az igazságot az ember holnapjáról. Az alkotmány külpolitikai fejezet ben a Szovjetunió állati jogi érvénnyel megerősítene elkötelezettségét a béke és a népek közötti együttműködés mellett. Elsőnek vette be a helsinki záródokumentumnak a nemzetközi kapcsolatokról szóló vezérelveit az állam alapokmányába, továbbá az általános és teljes leszerelés kivívását is. A marxisták, a szocialista országok azt vallják, hogy az emberi jogok gyakorlati érvényesülése és az enyhülés előrehaladása a különböző társadalmi rendszerű országok érintkezésének valamennyi területén párhuzamos. Egyik nem zárhatja ki a másikat, bár az enyhülésnek, mint folyamatnak any- nyiban lehet prioritása, elsőbbsége, hogy kedvező feltételeket teremt az emberi jogok érvényesüléséhez. Ká- dt" elvtárs a következőket mondta erről: „A fejlődés útja az, hogy az alapvető emberi jogoknak mindenütt érvényesülniük kell. Ez az enyhülés elterjedésének és annak függvénye, hogy megszűnjék az államok veszé- lyeztelettségi érzése.” A szocialista országokban nincs olyan osztályerő, olyan társadalmi bázis, amelyen a rendszert tagadó, ellenzéki, vagyis tőkés magán- tulajdont képviselő pártok felléphetnének. És ez nem az emberi szabadságjogok hiányát, hanem éppen maga- sabbrendűségét bizonyítja a szocializmusban. Tág lehetősége van annak, hogy a különböző baráti osztályok, rétegek. kollektívák és egyének érdelvei felszínre jussanak és az össztársadalmi érdekek figyelembevétele mellett érvényesüljenek. A szocialista rendszerben akkor ütközik korlátokba az egyén, ha visszaél az alkotmányunkban rögzített szabadságjogokkal, vagy elmulasztja a benne foglalt alapvető kötelezettségeit. Vannak természetesen olyan emberek, akik kispolgári gondolkodásúak, nagyravágyónk, túlértékelik magukat, betegek, sértődöttek, igazságtalanság éri őket egy konkrét esetben stb. Ezek segíthetnek az ellenségnek. Vannak megátal. odott anti- kommunisták, mint Solzse- nyicin, Bukovszkij. Ha emigrálnak, akkor viszont rögtön megszűnik az érdeklődés sorsuk iránt, nemegyszer engedélyt kérnek visszatérésre. Amennyire visszautasítunk minden olyan bírálatot, amelyben az egyéni szabadságjogok hiányát kérik tőlünk számon, annyira érdemes figyelnünk azokra a jóindulatú véleményekre, amelyek az egyéni szabadságjogok szélesebb érvényesítésének még ki nem aknázott lehetőségeire figyelmeztetnek bennünket. A kapitalizmus ideológiai hadállásainak gyengülése, a bu”zsoá társadalom szellemi és erkölcsi értékeinek inflálódása, és az. hogy a tudományos szocializmus elméletével szemben nem tud egységes, a tömegek számára vonzó ideológiát felmutatni, a burzsoá teoretikusokat arra kényszeríti, hogy fokozzák a szocializmus elleni támadásaikat, a nyílt eszmei diverziót. Az imperializmus fő ideológiája, politikai fegyvere, az antikom- munizmus: igyekeznek kiterjeszteni eszméit minden állampolgárra és a szocialista országokra. Az imperializmus, a reakció erősíti propagandakampányát, ellentámadásba lendült, a fegyverkezést fokozza, az ideológiai offenzívát kiszélesíti. A burzsoázia igyekszik megosztani a kommunista pártokat, szembefordítani a szocialista és a tőkés országok testvérpártjait. A szocialista országokban nincsenek ellenzéki pártok — mondják. Ez igaz, de a szocializmusban nincsenek an- tagonisztikus érdekek, nincs szükség arra, hogy ezeket az érdekeket egymással harcoló politikai erők képviseljék. A kapitalizmusban szükséges, mert a tőkés társadalom an- tagonisztikus osztályokból áll, sőt az uralkodó felső rétegen belül is rétegeződés van. Az ideológiai harc szerepe megnövekedett, kiéleződött a k tonai megoldások háttérbe szorulásával. Űj formáit ismerhetjük meg, módszereik kiszélesedtek. Céltudatosabb, árnyaltabb propagandamunkára van szükség, szakosításra, kooperációra, mint ahogy megállapították a szocialista országok testvérpártjainak titkárai Budapesten megtartott konferenciájukon ez év ’ebruár 27. és március 3. között. Tovább fejlesztjük a demokráciát, de tagadjuk a korlátlan szabadság elvont elméletét, amely a gyakorlatban csak anarchiát jelentene. Folytatjuk harcunkat az emberi jogok érvényesülésének kiteljesítéséért. Büszkék vagyunk vívmányainkra. Fokozni kell a szocializmus hiteles bemutatását, és a kapitalizmus meggyőző bírálatát. Rój. közvéleményünket va‘ alapvetően, döntően a szocialista építés eredményei, a szocialista közgondolkodás elemei befolyásolják, az antikommunizmus elleni harc és védekezés nem kerülhet le a napirendről. Legfőképpen eredményeinkkel, a marxista—leninista tanítások terjesztésével, alkotó módon való továbbfejlesztésével, a megoldásra érett feladatok megoldásával segíthetjük elő. Dr. Uray Miklós Kazincbarcika, 3000 néző. Ve- zette: Laubcr. KVSE: Bencze dr. Taniás, Pctcrcsák, Fekete, Orbán — Köd- mön, Kálmán, Simkó — Kole- szárik, Mikula, Feledi. Edző: Szentmarjay Tibor. Meglátszott a találkozó látogatottságán. hogy a kazincbarcikai együttes egy héttel korábban kiesett a feljutásért folyó harcból. A találkozó mogkezdése előtt a hazaiak a sok sérült miatt panaszkodtak. Ebben a bajnokságban még soha nem álltak fel az Izzó elleni összeállításban. Hiányzott Mochlár. Tóth, Szanyó (csaknem a teljes védelem!), Kendi és Fülöp is. Ezért aztán a tisztes helytállást tűzték ki célul a sokkal rutinosabb, nagy csatákban edződött vendégekkel szemben. Az első percekben a talajjal Miskolci VSC—Recski Ércbányász 5:2 (4:0). Recsk, »00 néző. Vez.: Lázin. Már az első percben megszerezte a vezetést a vasutasgarda, Kiss labdáját Czerva értékesítette. Ezután is nyomasztó volt az MVSC fölénye, minden támadásuk gólveszélyesnek bizonyult. Biztos vezetésükkel zárult az első 45 perc. Szünet után kiengedett a vendégcsapat, győzelme azonban egy pillanatig sem forgott veszélyben. A két pont megszerzésével az MVSC a bajnokságban a 2. helyen végzett. Gl.: Czerva (4), Kiss. Jók: Kiss, Czerva, Varga II. Szarvasi Főiskola Spartacus— Lcninvárosi MTK l:0 (1:0). Le- ninváros, 1000 néző. Vez.: Tompa. Az első félidőben a két 16-os között folyt a játék, a szarvasiak harcoltak ki fölényt. A 17. percben jobb oldali akció végén a beadás irányt változtatott To- perczeren, s a jókor érkező ora- vecz befejelte a labdát. Jellemző a játék képére, hogy az LMTK az első 45 percben nem is lőtt kapura ... A szünet után feljavultak a hazaiak, de a vendégek megérdemelten nyertek. Jók: Dohány, Orosz, Palkovics. Gyulai SE—Borsodi Bányász 3:0 (2:0). Gyula, 2500 néző. Vez.: Tátrai. A nagy tét mindkét csapat játékán érződött. A hazaiak nagy akarással kezdtek, a vendégek lassítani igyekeztek a játékot. A gyulai igárda jól kihasználta a Bányász-védők megingásait, míg a csatársor ezúttal nem tudott veszélyes helyzetet kialakítani. A 30. percben ll-esböl szereztek vezetést a hazaiak, a 42* percben lesgyanűs helyzetet követően voltak eredményesek, míg a 65. percben védelmi hiba után érték el harmadik góljukat. Jók: dr. Kuttkai. Kopa. Ózdi Kohász—Lehel SC 5:1 (0:0). Jászberény, 1200 néző. Vez.: _ Tóth L. Az első félidőben kiegyenlített láték folyt a pályán, a kapuk ritkán kerültek veszélybe. A szünet után erősített az Özd. és szinte tetszés szerint érte el góljait. Formás, korszerű támadásokat vezettek, sokat mozogtak és gyors akcióik ellen nem tudott mit kezdeni a hazai védevaló ismerkedés okozta a legtöbb gondot a játékosoknak. A víztócsákban sorra elakadtak a labdák, még a technikás játékosok is sokat hibáztak. A vendegek gyorsan észre vették, hogy a laposan lőtt labdákkal nemigen lehet eredményesen küzdeni. Okosan változtatlak. t A 10. percben Szűcs nagy erejű kapáslövését csak másodszorra tudt a megkaparintani Bencze dr., majd Antal közeli fejese kerülte el a hazaiak kapuját. A 13. percben Simkó hibázott, a labda Szűcshöz került, a középpályás a. 16-oson belülre tört és 12 méterről helyezett a bal sarokba, 1:0. A 18. percben Koleszárik fe- jesét hárította Fekete. A 31. percben balszerencsés gólt kapott a Vegyész. Antal a jobb oldalról lőtt a KVSE kapuja elé egy szabadrúgást, a labda Talern. Gl.; Bácskái I. (4), Munkácsi. Jók: Túrái, Bácskái I., Konyha. Szegedi VSE—Sátoraljaújhelyi Spartacus MEDOSZ MÁV 4:2 (2:0). Szeged, 300 néző. Vez.: Pál. A szegediek mezőny fölényben játszottak, az újhelyiek elsősorban a védekezéssel törődtek, kevés gondot fordítottak a támadásokra. Az első 45 percben megszerzett előny elegendőnek bizonyult a hazaiak győzelméhez. Gl.: Suller, Machalek. Jók: Perecsi. Suller. Honvéd Papp J. SE—Salgótarjáni Síküveggyár 4:1 (l:0). Miskolc, 1000 néző. Vez.: Tóth B. Az első 45 percben is a hazaiak játszottak fölényben, de ebben az időszakban még jól zárt a tarjániak védelme. A II. félidőben a miskolci csatárok sokat változtatták helyükét és ügyesen használták ki a vendégek védelmének megingásait. A Papp J. SE akár nagyobb arányban is nyerhetett volna. Gl.: Utassy, Pólyák, Sipos, Móricz. Jók: Bacsó, Szűcs I., Ozsváth. Pólyák. AZ NB III. KELETI CSOPORTJÁNAK VEGKRKDMENYE 1. Ózd 38 20 13 5 73-31 53 2. MVSC 38 23 6 9 87-14 52 3. Szarvas 38 23 6 9 84-45 52 4. Papp J. SE IS 16 14 8 71-42 46 5. Sz. Dózsa SS 16 14 8 67-49 46 6. Szabó L. Sl 38 18 8 12 61-44 44 7. Ny.-háza 38 14 15 9 48-33 43 8. HMSE 3H 13 13 10 66-52 43 9. DMTE .jS 17 8 13 64-46 42 10. Gyula 38 16 9 13 56-57 41 11. B. Bányász 38 17 6 15 60-71 40 12. Lehel SC 38 14 11 13 53-61 39 13. LMTK 38 15 8 15 61-51 38 14. Sz. MÁV 38 9 15 14 63-78 33 15. Kisvárda 38 10 13 15 47-62 33 16. Recsk 38 10 10 18 45-68 30 17. S.-újhely 38 7 10 21 42-84 24 18. H.-szob. 38 5 13 20 36-65 23 19. ■SZVSK 38 5 12 21 36-75 22 20. Salg. Sík. 38 4 6 26 32-94 K Megjegyzés: Az első vonal feletti csapatok az NB Il-be jutottak. Az első és második vonal közöttiek osztályozőt játszanak a7 NB Il-be kerülésért. A második vonal alattiak kiestek a megyei bajnokságból. más lábán irányt változtatott, s a jobbra mozduló Bencze dr. mellett, élesen a bal sarokba vágódott, 2:0. A fővárosiak Jól alkalmazkodtak a talajhoz, taktikusan küzdöttek, s igen nagy becsvággyal harcoltak. A biztos vezetés megnyugtatta őket» ügyesen adogattak. A tartalékos Vegyész, dicséretesen játszott, a labdarúgók mindent elkövettek a bajnokság sikeres befejezése érdekében, de a csatársor ezúttal igen körülményesen építette fel az akciókat. A második felidót kazincbarcikai rohamok vezették be. Szinte állandóan az Izzó térfelén pattogott a labda, igazi gólhelyzetet mégsem tudtak kialakítani. Negyedóráig tartott a hazai nyomás. utána kiegyenlített lett a játék, a vendégek is bátrabban veszélyeztettek. A 78. percben Bódis az oldalhálóba lőtt, nem sokkal később pedig Vág völgyi lesről talált a hálóba. A lefújást követően a szurkolók mindkét együttest nagy tapssal jutalmazták. Nem úgy sikerült a búcsú, ahogyan a KVSE háza táján elképzelték. A második vonal bajnokságának utolsó fordulójában ugyanis a Vegyész elveszítette hazai veretlenségét. Persze, ez a lényege^ nem változtat: az újonc csapat egész szezonban jóval a várakozás lelett teljesített, sokáig versenyben volt a feljutásén. Érett, tudatos, taktikus játékokra volt képes a gárda, nagyon sok helyen vívtak ki maguknak elismerést. Az egész évi szereplésért egyértelműen elismerés illeti a gárdát, a megszerzett 4. hely a becsületes munka jutalma. Ügy véljük, igen sok van még ebben a csapatban, szereznek majd kellemes meglepetéseket népes szurkolótáboruknak. Doros László A BAJNOKSÁG VÉGEREDMÉNYE 1. STC 38 23 10 5 75-33 56 Vasas Izzó 88 22 10 6 63-26 54 3. Debrecen 38 23 7 8 51-36 53 4. KVSE 88 20 9 9 66-35 49 5. Eger 38 16 14 8 55-39 46 6. Szolnok 38 17 9 12 59-41 43 7. Volán 88 12 16 10 55-50 40 8. Budafok 88 14 11 13 64-48 39 9. N.-kanlzsa 88 14 9 15 49-48 37 10. Vác :!S 14 9 15 39-42 37 11 BTASK 88 12 12 14 38-42 36 12. Dorog 38 13 10 15 37-44 36 13. Komló 88 13 8 17 39-46 34 14. BVSC 38 10 13 15 50-57 33 15. Fűzfő 38 11 11 16 16-68 33 16. BKV Előre 88 9 13 16 34-48 31 17. KKFSE 38 6 18 14 50-67 30 18. Szek^zárd 38 9 9 20 38-73 27 19. Várpalota 38 7 10 21 44-73 24 20. MÁV DAC ;;s 7 8 23 41-77 22 BVM Alsózsolca—Sárospatak 6:0 (2:0). Alsózsolca, 300 néző. Vez,: Nagy J. Gl.: Labancz, Zsíros I. (2—2), Tóth. Fodor. Jók: Borbély. Derecskéi, Labancz, Fodor, ill. Spinda, Kerékgyártó, Gál. Ifi: 5:1. Hcjócsaba—Királd 2:0 (0:0). Hejőcsaba, 200 nóző. Vez.: .Suí- ránszki. Gl.: Laczkó, Jáger. Jók: A hazai csapat minden tagja dicséretes teljesítményt nyújtott, ill. Töke, Varga, Bálint. Ifi: 4:1. B. Volán—Mákvölgy 5:1 (2:0). Miskolc. 200 néző. Vez.: Gonda. Gl.: Bazso, Orlóczki, Previtzer, Pálur, Lója. ill. Szőr (ll-esből). Jók: A hazai csapatból mindenki átlagon felüli teljesítményt nyújtott, ill. Bene, Varga, Szőr. Ifi: elm. Szirmaboscnyö—Bükkábrány 3:1 (2:1). Szirmabesenyő, 200 néző. Vez.: Varga II. Gl.: Tóth. Bazsó, Lukács, ill. Iván. Jók: Tóth, Balogh, Bodnár, ill. Szép, Tóth Székely. SÜMSE—MEAFC 2:2 (0:2). Sajószenlpéter, 20o néz.ő. Vez.: Juhász I. Gl.; Krompák. Labancz, ill. Zoltán, Szabó. Jók: Góró, Krompák, Svakk, ill. Török, Nagy, Szabó, Zoltán. Sajóbábony—MÉMTE 4:1 (1:1). Sajóbábony, 300 néző. Vez.: Konyha. Gl.: Rózsa. Sebők. Lakatos. Nyitrai. ill. Pallai. Jók: Rózsa. Nyitrai, Lakatos, Kálmán, ill. Poloczik. Siffmann, Nemes. Ifi: 6:0. Edclény—Ormosbánya 4:0 (2:0). Edelény, 1000 néző. Vez.: Fodor. Gl.; Németh (2), Koleszár. Hajas. Jók: Dalnoki. Matiszcsák, Horváth E., Németh, ill. Streich, Burkus. Kovács. Ifi: 6:1. Trencsényi SE—Rudabánya 3:1 (0:0). Mezőkövesd, 80o néző. Ve^j Pccze. Gl.: Csánvi (2). Korín*, ill. Kiss. Jók: Balogh, Zakar. *3sányi (a mezőny leglobbja). ’1. Sütő, Tires. Tállya—Borsodnádasd 3:1 (2:1). rállya. 500 néző. Vez.: Vincze. Gl.: Bányiczki (2. ogyet ll-esből), Pekó II., ill. Gyárfás. Jók: Tóth II., Pekó II., Bányiczki, ill. Gyárfás, Németh. Ifi: 0:2. NB 111.
