Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-18 / 142. szám

/ 1973. június 18., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Szerencs történelmi nevezetessége a Rákóczi, várkastély, amelynek egyik szárnyát 1975-től a Borsod Tourist — Hotel Huszárvár néven az egyre növekvő turizmus szolgálatába állította. A Zemplén megyébe látogató hazai és külföldi ven­dégek egy hangulatos, kényelmes szállodában pihenhetik ki az út fáradalmait. A 26 szobás, 64 ággyal rendelkező ho­telt leginkább a hétvégeken népesítik be az országot járó turisták. Az épület egyetlen hibája, hogy nincs benne étte­rem és klubhelyiség, értesültünk azonban róla, hogy terve­zik a szálloda bővítését. Fotó: Fojtán L. n z ember jogaiért foly- II látott küzdelem egy- fg idős az osztályharc­cal, része annak, ép­pen ezért semmi sem ren­delheti az osztályharc fölé. Amíg létezni fog a kapita­lizmus, addig az emberi jo­gok osztályok, népek és nemzetek felettiségét han­goztatja, azt az illúziót kelt­ve, hogy csak a kapitaliz­mus az igazán szabad világ. A meginduló nagy föld­rajzi felfedezések nyomán végbemen' ipa.i fejlődés és vele együtt kialakuló nem­zetközi 'kereskedelem megér­lelte azokat az alapvető vál­tozásokat. amelyek az egyen­lőség és a szabadságeszmény új megfogalmazásához vezet- ’ lek. A „Jogok kérvénye” már >629-ban az angol pol­gár személyes szabadságá­nál és tulajdonának védel­mében fogalmazódott meg, a feudális önkénnyel szemben keresett garanciát. A Phila­delphiában 1776-ban elfoga­dott „Független .égi Nyilat­kozat” kimondja, hogy min­den ember egyenlő, a jogok között legelső az. élet. a sza­badság, a boldogság iránti 1 törekvés. A francia forrada­lom deklarációja az emberi jogok továbbfejlődésének va­lóságos történetét nyitja meg, s a polgári egyenlőségi kö­vetelésekéi nyomon követik a proletár egyenlőségi köve­teié1 ek. A Kommunista Ki­áltvány a burzsoá tulajdon- viszonyok talaján létrejött új egyenlőtlenségeket leple­zi I9, a proletariátus és párt­jai számára kijelölt harc iránya egyben az emberi jo­gokért folytatott küzdelem irányát is megjelölte. Az Októberi Forradalom nyomán létrejött szocialista alkotmányok nagy hatást tet­tek az emberi jogok ideo­lógiai, politikai felfogására és a nemzetközi jogi intéz­mények fejlődésére is. Az Oroszországi' ” Kommunista (bolsevik) Part Vili. kong­resszusa (1919) központi fel­adatként emeli ki, „hogy a dolgozó lakosság mind szé­lesebb tömegeit rávezessék demokratikus jogai és sza­bó' ..ága gyakorlására, hogy növeljék az ehhez szükséges pnyt.gi feltételeket.” A Ma­gyar Tanácsköztársaság Al­kotmányának 3. 8-a kimond­ta: „Ä Tanácsköztársaság külpolitikája a világforrada- lom segítségével el akarja rni a dolgozók világának békéjét." Alkotmányunk 54. §-a pedig így fogalmaz: „A Magyar Népköztársaság tisz­teletben tartja az emberi jo­gokat.” Megfelelő törvényes garanciákat szolgáltatnak mindennapos érvényesülése szempontjából. P 7. ENSZ alapokmányának valamennyi aláírója ígéretet tett arra, bogy figyelembe veszi . és tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat. Az alapvető emberi jogok átfogó deklarálására először 1948-ban került sor, amikor az ENSZ-közgyűlés elfogad­ta az Emberi' Jogok Egyete­mes Nyilatkozatát. Az emberi jogok kifejezés gyűjtőfogalom, amely mögött tartalmilag , igen sokféle jogi norma és normatíva húzó­dik meg, a munkához való jóstól kezdve a gyülekezési és lelkiismereti szabadságon keresztül az élethez való jo­gig bezárólag minden olyan jog. amely az individuum, az állampolgár társadalmilag meghatározott szabadságát biztosítja. Nem lehet mecha­nikusan azonosítani e vonat­kozásban sem az egyik, vagy másik társadalmi rendszerű országot. A szabadság meghatározása, érvényest! lésének lehetősé­gei és korlátái, valamint an­nak kimutatása, hogy mi ve­szélyezte! i a szabadságot, az emberiség történelmének va-, lam«nnyi szakaszában az’ egyik legvitatottabb kérdés. Minden történelmi korszak és azon belül mindegyik társa­dalmi oszlói ’ vagy csoport kialakította saját érdekeinek és céljainak megfelelő szn- bndságeszményét. és előírta az ezeknek megfelelő konk­rét normákat és normatívá­kat az egyén számára. Ezek minden , korban függtek a konkrét társadalmi és gaz­dasági, valamint politikai viszonyoktól, Ezen belül dön­tően a termelőerők és ter­melési viszonyok, mindenek­előtt a tulajdon- és osztály­viszonyok jellegétől. A sza­badság érvényesülésének ez a meghatározottsága nem­csak történelmileg igaz, ha- -em ma is. Bármilyen em- feri jog — gazdasági, szo­ciális, kulturális, individuá­lis. stb. — tényleges alapja nem a jogrendszer, amely önmagában nem is létezhet, hanem a társadalmi rend­szer, a társadalmi szabadság. Az emberi jogok védelmé­ről és megvalósításáról az államok számos nemzetközi szerződést kötöttek, ezért manapság már nem új do­kumentumok kidolgozásán, hanem az eddig vállalt köte­lezettségek maradéktalan megtartásán van a hang­súly. A marxizmus—leninizmus megszüntetve-megőrző el­mélete és forradalmi gyakor­lata az emberi jogok eszmei fejlődéséből is magáévá tette mindazokat az előrevivő ele­meket. amelyek az osztály­harc által meghatározott mó­don a társadalmi fejlődés ügyét szolgálják. A szocialista államok kép­viselői hangr.' yozzák: az emberi jogok érvényesítésé­nek a szocializmusban köz­ponti helye van. A szocialista társanalom tartalma, értel­me valójában az, hogy meg­teremt a feltételeket az em­ber képességeinek szabad kibontakoztatásához, és ah­hoz. hogy munkájával kö­zösségének, népének, nemze­tének javát szolgálja. A szo­cialista társadalmi viszo­nyok közepette az emberek ma már természetesnek ve­szik az olyan alapvető vív­mányokat:, mint az állam és . társadalom ügyeinek inté­zésében való részvétel, a munkához, a tanuláshoz, a művelődéshez való jog, a társadalombiztosítás, stb. A szocializmus ezeket a jogo­kat nemcsak deklarálja, ha­nem anyagilag is biztosítja, amire ilyen széles értelem­en egyetlen nyugati állam­ban sincs példa. Az emberi jogokkal ösz- szefüggő lehetséges vizsgáló" dá1' szempontok igen szé­leskörűek. Az emberi jogok értelmezéséről és gyakorlati érvényesüléséről folyó vitá­ban a nyugati politikusok és teoretikusok jelentős része csak az egyén, a személyiség elvont, tértől és időtől füg­getlenül „létező”, tehát a va­lóságos viszonyoktól elsza­kított „szabadságeszményét” tekintik értéknek. A funkcionális szabadság lehetőséget teremt arra, hogy egyrészt passzivitást, a köz­ügyek iránti érdektelenséget keltsen, másrészt, a valódi szabadság illúzióját táplálja a tömegekben, mely szerint a munkanélküli és a tőkés azonos jogokkal bír. A tőkés társadalomban az ember jo­gai a pénz függvényében fe­jeződnek ki. A nyugati tő­kés országok által elért vi­szonylag magas életszínvo­nal, mellyel gyakran az em­beri jogok érvényesülését kívánják bizonyítani, nem homályosíthatják el azt a tényt, hogy még a leggazda­gabb tőkés országok sem tudtak népüknek munkát, képzettséget, egészségügyi és szociális biztonságot, nyu­godt öregséget biztosítani. A nagy tömegek elmaradott létfeltételei nem engedik ki­bontakozni sem az egyén, sem a közösség jogait. A mai kapitalista rendszer egy ab­szolút kisebbség, a monopol­tőkések és kiszolgálók szá­mára a tényleges, a soha nem látott és tapasztalt „sza­badság” alapjait és biztosí­tékát, míg a termelési esz­közökkel nem rendelkező abszolút többség számára a szabadság hiányát jelenti. Nem nehéz bizonyítani, mi­lyen egyéni szabadsagok erednek a magántulajdon „szentségéből” és milyenem a termelőeszközök szocialista tulajdonából. Mindezek után felmerül a kérdés, mi motiválja az em­beri jogokkal való polemizá­lást napjainkban? Vajon miért állítják a középpont­ba egyes imperialista körök az emberi jogok védelmének hamis zászlaját, miért indí­tottak kampányt az emberi jogok védelme ürügyén. Mi a helye és szerepe az emberi jogoknak az Egyesült Álla­mok bel- és külpolitikájá­ban. Az emberi jogok proble­matikája nem véletlenül, hanem tudatos tervezés ered­ményeként került a Carter- kormányzat külpolitikai tak­tikai fegyvertárába, és szoro­san összefügg a nemzetközi erőviszonyok megváltoztatá­sára Irányuló amerikai erő­feszítésekkel. Az enyhülés a tőkések számára, különösen a katonai-ipari komplexusok számára, nem kívánatos, mert az a pozitív folyamato­kat erősíti, az osztályharc lö- megharcokba való átmenetét segíti. Valamiféle „ellenőr­zött” enyhülésről ábrándoz­nak, melynek- keretében visszaszerezhetnék katonai fölényüket és azt politikai zsarolásra használnák ki a Szovjetunió, a szocialista or­szágok, a haladó erők ellen. Az új tömegpusztító fegy­verrendszerek gyártása egy olyan tehertételt jelentene a Szovjetuniónak, mely egy belső feszültséget váltana ki, melyet elmélyíthetne a „szovjet veszéllyel” egyidő- ben indított emberi jogok védelme kampánya — vélik. Amellett, hogy igyekeznek elterelni a figyelmet a belső bajokról, problémákról, a fellendülő nemzetközi kom­munista mozgalomról, az egyéni szabadság ürügyén a végső, a ki nem mondott col: a szocialista rendszer alap­jainak gyengítése. Efelől aligha lehet kétség. Ezt tá­masztja alá a Le Figaro egyik megállapítása is: „Az aktív ellenállás a politika területén egészen az utóbbi időkig csak a vereségek bosz- szú sorát eredményezte. Ma. úgy látszik, megtalálták a hatékony, a vérontás nélküli cselekvés formáját: harc az emberi jogok alkalmazá­sáért.” Pedig mennyire té­vednek, ha azt hiszik, amit annak idején nem sikerült elérni háborúval, interven­cióval, atomzsarolással, most egyes ellenzéki, törvénysér­tők állítólagos jogainak vé­delme ürügyén kovácsolhat­nak ki olyan szervezett erőt, amely segít megdönteni a szocialista rendszert. A kam­pánynak nem célja, hogy összehasonlítást tegyen a társadalmi rendszerek kö­zött. Tulajdonkeppen be­avatkozást testesített meg a szocialista országok bel- ügyeibe. Az amerikai kormány szavaiban és tetteiben bizo­nyos kettősség tapasztalható: egyrészt Washington tár­gyalásokat javasol, másrészt ösztönzi az emberi jogokról szóló képtelen antikommu- nista, szovjetellencs hecc­kampányokat. Ügy gondol­ják, hogy az enyhüléstől és a tárgyalásoktól különvá­laszthatok azok a próbálko­zások, hogy az emberi jogok védelmének ürügyén beavat­kozzanak belügyeinkbe. Ré­gen szóltak már a szabad­ságról annyit és olyan han­gosan a nyugati országok­ban, mint manapság, amikor az egyéni szabadságjogokra teszik a hangsúlyt. Vádjuk: a szocialista országok megsze­gik az emberi jogok betartá­sát. U rgy tesznek, mintha a szo­cialista országok né­peinek sorsát viselnék szívükön. Igyekeznek befeketíteni a szocialista or­szágokban megvalósult tár­sadalmi rendszert, hogy megakadályozzák a szocia­lista eszmék térhódítását, hogy eltereljék a figyelmet a kapitalizmus belső bajai­ról. Dr. Fray Miklós Okos műszer Világszerte a tojásszállítmá­nyok 4—6 százaléka tönkre megy, míg eljut a fogyasz­tókhoz, A törékepy tojás megóvása nagy gond. hiszen már az is kitűnő eredmény lenne, ha a fenti százalék- arányt 8—3.5 százalékra le­hetne csökkenteni. Az átla­gos méretű, normális súlyú tojások épsége egy érdekes műszer segítségével megóvha­tó. Ez egy átlátszó műanyag- burkolatú műtojás. Ezt a szállítmányba, a tojások közé teszik, miután akként érzé- kenyitették bennük az elekt­ronikus x nyomásérzékelő ele­meket, hogy a- veszélyes mér­tékű ütközéseknél piros fé­nyű lámpát villantsanak fel. Kellő számú megfigyelési adat birtokában ezután meg­határozhatók a kritikus mű­veleti helyek, és a kezelési technológia változtatásával csökkenthető a törések gya­korisága. Egyáltalán héUmi egy napfényes hét­vege után megkérdezzük munkatársainkat, hogy hol tettek szert egészséges bar­na-piros arcszinukre. hogy válaszként valamelyik stranu, vagy tó nevét mondják. Mert napozni nemcsak biki- nioen, íüruónadrágoan, nap­sugarakat fogadó mozdulat- lansaguan lenét. Lehet a csöpp kis telken, munkálko­dás közben, kapával, ásóval, kaszával a kézoen. Az Ozugron, Perecesen, a tapolcai Gombokon túl, az­tán a harsányt ut mentén és Mályi határában a hétvége­ken' benépesülnek a kertek, ahol mindig akad valami munka kicsiknek és nagyok­nak egyaránt. Már-már ki­alakult menetrendje van a kerti munkáknak azok szá­mára, akik több éves ta­pasztalat alapján rügyfaka- dastól lombhullásig megta­lálják a munkájuk gyümöl­csét. a termést. Alighogy ki­fodrozódik az eperbokrocs- kák levele, már kenyér mel­lé való hagyma is akad az ágyasokban és virágzik a későbbi termést Ígérő fiatal gyümölcsfák sora, közbíil pe­dig a magasra hagyott szőlő. Mindezt éven át óvni, gon­dozni ' kell, azután is, ha már kosárban a termés. A kiskertek gazdái, bérlői tapasztaltságuk, találékony­ságuk büszkeségével ismer­nek minden kis növényt. Az első években a legtöbb csa­lád csupán arra gondol: lesz hagyma, burgonya, káposzta egész évre. nem kell kilón­ként, félkilónként hazahor­dani a boltból, bosszankodni a változó árak miatt. Ez a kezdet és az ősszel hazahordott, télen át kitar­tó zöldség, gyümölcs megfi­zethetetlen tartalékot jelent immár sok száz miskolci csa­lád számára. Csakhogy a „termelői” gyakorlat csi­szolódik. fejlődik, kézbe ke­rül néhány szakkönyv is és A kedvezőtlen időjárás saj­nos kedvező feltételeket biz­tosít a különböző kultúrák­ban pusztító gombabetegsé­gek terjedéséhez és a rovar­kártevők további elszaporodá­sához. A Borsod megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakemberei felhív­ják a figyelmei, hogy a gyü­mölcs-, szőlő- és zoldségkul- túrákban a további Uároso­a reggeli kiskerti tanács­adóknál már nincs is fonto­sabb műsor a rádióban. Hát ez a tolytatás, aminek ered­ményeképpen még szebb, még több termés takarítha­tó oe évről évre, mígnem a kertek gazdái már valóban figyelemreméltó, ismeretek birtokában tervezhetik meg, mi kerüljön a földbe. A csa­lád ellátásán túl. jut már hétfőnként a munkatársak­nak is kóstoló: ne dobjuk ki, ha már egyszer megtermett! Tavaszodván aztán felve­tődik: milyen mutatós árak olvashatók a piacon egy- ■egy primőr hagyma-, retek­csomó mellett, es innen már csak egyetlen lépés, hogy a család, a kiskertlulajdonos a piucra is termelni kezd. Ez már nagyon is tudatos, jól tervezett, szervezett kertész­kedés. Kellékek, szerszá­mok, szakismeret kell hoz­zá. Mint ahogy a Hazafias Népfront legutóbbi elnökségi ülésén elhangzott, jói jönnek ezek a forintok a kis fize­tés vagy. a nyugdíj mellé, ki­egészítésnek. Megyénkben jelenleg 33 helységben 81 kertbarát klub mŰKödik és olt a termelőknek módjuk nyílik arra is, hogy egymás közt kicseréljék tapasztala­taikat. Persze, igen messze jár­nánk ;i kertbarátmozgalom céljától, értelmétől, ha a barnára piruitságot irigyel­nénk a hét végén, vagy mun­kaidő után földeken dolgozó emberektől. Igaz, hogy szá­mukra ez a vasgyári, kohá­szati munkahelyek, a gépek után aktív pihenést nyújtó áldásos kikapcsolódás, im­már semmi mással nem pó­tolható foglalatossággá vált. A melegüzemi mumcahelyek után ózondús levegő, kék ég, tág látóhatár. Ez a fáradt­ság is más, jóleső, a ma­gunk diktálta tempó miatt. Ezt. keresik, találják a kis­kertek gazdái, amikor fel­kapaszkodnak a városi bu­szok .„zöld járataira”. dóst csak rendszeres, fokozott növényvédelemmel lehet meg­akadályozni. A védekezést to­vábbra is növényvédöszer- kombinációkka! kell elvégez­ni, gyümölcsvarasodás. szőlő- peronoszpóra, lisztharmat, le­véldeformáló. levcllikasztó és más betegségek ellen. Megkezdődött a kaliforniai pajzs! elti lárvarajzása is. s mivel a védekezés csak a fia­A kertészkedés nemcsak ez, gond is. Mert sokszor nincs az a néhány forintos szerszám, ami azonnal kel­lene, úgy kell kölcsön kérni, ha valakinek van. Viszont mindig kaphatók a százezer forintos univerzális kerti traktorok; minden munka­folyamat elvégzésére. De hát melyik kiskerttulajdonos vágyik arra, hogy helyette egy még oly szemrevaló ro­bot is elvégezze a munkát, mint ez a mindenttudó. Annál inkább kellene iga­zán jó kasza, könnyű kapa, hogy ne a nagyapánk kora­beliekkel kelljen levágni a füvet, lazítani a talajt. Mi­lyen nagy becsben vannak ezek a régi jó szerszámok, egyiket-másikat papírvé­konyságú pengéjével mar­osak óvatosan lehet munká­ra fogni. Kézhez állnak, a munkától fényesek, csaknem pótolhatatlanok. A kertmozgalom igazi célja és értelme mindezek- áél is több. Tavaly a me­gyében a kistermelőktől vá­sárolták fel a zöldségterme­lés 69 százalékát, a gyü­mölcstermelés 64 százalékát. Ehhez nem kellettek milliós értékű gépek, drága raktá­ra!:, megtette helyettük az olcsó ásó, kapa. permetező és a szerszámos házikó fil­lérekért. A termés pedig: „más az, ha magam szedem le és abból viszek haza a család asztalára”, mondják a kerttulajdonosok. „Nem fony- nyad. nem törődik a szállí­tástól. de az is igy kapja, aki tőlem veszi.” A hét végén klCB^nL­lajdonosok kedvét a napsü­tés, de még a kertet, öntöző elloccsanó nyári zápor is. Persze, hogy nem akadnak fenn kérdésünkön hétfőn, ha érdeklődünk. ' melyik strandon pirultak barnára! Nagy József tál lárvák ellen hatásos, ez a növényvédelmi munka nem tűr halasztást. A gombaölö- szerekhez adott Bi 58-cal, Unifosszal. Anthio-val hatá­sosan védekezhetünk ellene, s ez. ugyanakkor védelmet biz­tosit más rovarkártevők ellen is Fokozottabb figyelmet kell fordítani az. amerikai fehér szövőlepke lárvái elleni vé- dezésre is. E veszély „karan­tén kártevő” állal okozott ká­rok egyre fokozódnak. Kovényvéűeimi szaktanács fz orten logot a ircmzeltözi oszÉyWan (i.) Kiskertek az Özusrón, Perecesen u 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom