Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-15 / 139. szám
1978. június 15., csütörtök ÉSZAK MAGYARORSZÁG 5 Mérleg a közi szállásról Megyénk termelő és építőipara, mezó- és erdőgazdasága dinamikusan fejlődik. Természetesen ezzel azonos arányoan nőnek a közúti áruszállítási igények is. Ezek szükségessé teszik a gépjárműpark korszerűsítését, állandó, következetes fejlesztését. A szállító vállalatok egész évre vonatkozóan ellátják ugyan feladataikat, évről évre nagyobb teljesítményt könyvelhetnek el. az őszi forgalomban azonban olyan nagy mennyiségű terméket kell továbbítaniuk, amelyhez nincs elegendő jármű, s így a legkitűnőbb szervezés, a jó hozzáállás ellenére se tud- \ ják a munkát zökkenőmentesen elvégezni. E gondot fokozza. hogy a vállalatok a szükségesnél kevesebb járművel rendelkeznek, s az igényelt gépeket rendszerint jókora késéssel kapják meg. FUVARPIAC ÉS A VOLÁN HELYZETI: Megyénk ipari vállalatai 1978-ban a termelés 5—5,5 százalékos növekedésével szá-. mólnak. Ez a többlet — mivel az áruk egy részéi vasúton továbbítják —, a közúti szállítás 2,5—3 százalékos növekedését kívánja meg. Az útépítésben 5—6 százalékos „felfutással", a kereskedelemben 7—8 százalékos fogyasztásnövekedéssel számolnak. A Volán 3. számú -Vállalata — a javításban levőket leszámítva —, ez évben_1072 üzemképes, az igényeitől 92 gépkocsival kevesebbel rendelkezik. A feladat szinte megdöbbentően nagy. Ragadjunk ki néhány adatot: u Volántól ez évben 600 ezer köbméter kavics szállítását várják. A FÖLDGÉP Vállalatot vasúti töltéshez, gátépítéshez. házgyári lakások alapozásához 400 ezer köbméter anyag szállításával kll segítenie. A KÉV-nek a tavalyitól 10 százalékkal nagyobb a szállítási igényé, s számolnak az LKM kombinált acélművével kapcsolatos feladatok elvégzésével is. Ez évben 65 ezer vagon kezelése vár a kollektívára, amely 1 millió 100 ezer tonna ki-, berakását. fuvarozását jelenti. A vállalat járműkaoacitá- sának hiánvát elsősorban az építőipar érzi meg. Többek között a BÁÉV-nek 13, az É4ÉV-nek 16. az Erdőgazdaságnak 20, a ZÖLDÉRT és a FÜ-SZÉRT Vállalatnak IC gépkocsival tudnak kevesebbet adni. mint amennyire szükség van. Legnagyobb hiány a különféle ZIL, Skoda járművekben, a kiskocsikban, a távolsági fuvarozásnál pedig speciális járművekben van. A gondokat fokozza, hogy szanálták a vállalat Búza téri darabáru raktárát, aminek következtében tovább nőtt a Gömöri ná- lyaudvari raktár zsúfoltsága. A szállításban megmutatkozó feszültségek feloldásában sokat jelentene az egv- ségrakomány-képzés, a gépesítés. A vállalat képviselői ez ügvben 86 megrendelőt kerestek fel. de csak 10 tervez a génesítésben fejlesztést. Sainálntosan a kereskedelmi áruknál ez évben is a kázi rakodás lesz az uralkodó. ped'g szállítómunkásokban a Volánnál is nagy hiány van. AZ ÉPFU ÉS A TÖBBIEK A négy megye területén munkálkodó 3. számú ÉPFU kiemelten foglalkozik a miskolci, valamint a debreceni házgyár termékeinek, s az ömlesztett cement szállításával. Jelentős mértékben foglalkoznak a szóróanyagok, elsősorban a kavics fuvarozá- sávaL Az ÉPFU gondjai azonosak a Volánéval. Ott kezdődik, hogy 133 gépkocsival van kevesebb, mint amennyit a megrendelők igényelnek. Hiány van a különféle ZIL, MÁZ éS KRAZ kocáikból, elsősorban a hagyományos, a 6 tonnás járművekben, amelyre az építőipari vállalatoknak lenne nagy szükségük. Kevés a mixerkocsi, ebben az igények 60 százalékát sem tudják kielégíteni. A Belkereskedelmi Szállító Vállalat miskolci üzemegységének feladata a város és a megye élelmiszerrel, iparcikkel való ellátása, az úgynevezett terítő fuvarozással. Ott kezdődik, hogy az üzem járművei a termelőüzemekből a nagykereskedelmi vállalatokhoz, majd onnan — az igényeknek megfelelően — juttatják az árut az üzletekbe. Végeznek lakossági szolgáltatást is. az üzemegység 10 járműve viszi házhoz a DOMUS-ban megvásárolt bútorokat. Az üzemegység i kapcsolatban van a FÜSZÉRT-tel. a VASVILL-lel. az ÉTEX-szel és egv sor kiskereskedelmi és vendéglátóipar! vállalattal. Általában tudnak gépkocsit, gépkocsivezetőt biztosítani, de nincs rakodómunkásuk. Az előző vállalatokéhoz viszonyítva viszonylag kevés megrendelő igényét — 13 járművel — nem tudiák teljes egészében kielégíteni. FELADATOK, EREDMÉNYEK Az elemzés — amelyet a megyei szállítási bizottság e héten tartandó tanácskozásához készítettek —, hűen tükrözi közös gondjainkat. Azt. hogy az ipar, építőipar, a mező- és erdőgazdaság nagyarányú és örveridetes fejlődésével nem tart lépést a szállítási kapacitás növekedése. A rendelkezésre álló közhasználati gépkocsiállomány teljes lekötöttsége ellenére sem tudnak minden igényt kielégíteni. Nem. hiszen a három vállalatnál 238 járművel van kevesebb az igényektől. Közeledünk az aratáshoz, a nyáron, az ősszel beérő termékek begyűjtéséhez. A sajnálatos tapasztalatok szerint előfordul, hogy egyikmásik mezőgazdasági egység járművei a jobban kifizetődő bérfuvarozást végeznek, s ugyanakkor a szállító vállalatoktól követelnek járművet. Ez indokolttá teszi azt a megszorítást, miszerint a nyári—őszi betakarítás idején a mezőgazdasági gépjárművek bérfuvarozást ne végezzenek, ne végezhessenek. A feladatokból eredően a vállalatok a szállítás jobb szervezésében, végzésében, a meglevő járművek jobb kihasználásával igyekeznek eleget tenni az egyre nagyobb feladatoknak. Ebben igen jó eredményeket érnek el. Dr. Kuttor István, a Volán 3. számú Vállalatának főosztályvezetője elmondotta, hogy ez év 5 hónapjával a tavalyinál 200 ezer tonnával 4.7 százalékkal szállítottak többet. ,s az árutonna kilométerben 16 százalékkal nagyobb a teljesítmény, mint tavai” volt., a jó eredmény ^az előszállítással kezdődőit, s ez megalapozta az évet. Dr. Lévert József, az ÉPFU igazgatója arról számolt be. hogy ez év 5 hónapjában 17 százalékkal növelték az egy kocsira jutó napi foglalkoztatási időt. Ennek eredményeként 5,8 százalékkal több anyagot szállítottak el. mint a múlt év azonos időszakában, s árutonna kilométerben 16,5 százalékos túlteljesítést értek el. ^ Csorba Barnabás És éjszaka?! Munkafegyelem és munkaidő-lűissználás Nehéz a fej... Mielőtt bárki megsértődnék, le kell szögezni, hogy az újságíró tollát, a fötoriporter optikáját _esetben s em valami rút szakmai cinizmus és egoizmus vezette, irányította, hanem a segíteni akarás; az, hogy felhívjuk a figyelmet egy, mindenkire a népgazdaságra, a vállalatra, az egyes dolgozókra nézve egyaránt káros jelenségre. Mielőtt bárki megsértődne, le kell szögezni, hogy az Ózdi Kohászati Üzemeknél — csakúgy, mint más vállalatoknál — az üzemrendészeti osztálynak nemcsak joga, hanem kötelessége a munkafegyelem rendszeres ellenőrzése éjszaka is. Mielőtt bárki megsértődne, le kell szögezni, hogy az Ózdi Kohászati Üzemeknél az egy esztendeje kiadott vezérigazgatói utasítás szerint az üzemrendészeten kívül hetente egy alkalommal a gyárrészlegvezetők, a főmérnökök és az üzemvezetők is kötelesek éjszakai ellenőrzést tartani a rájuk bízott munkaterületen. Mielőtt bárki megsértődnék, le kell szögezni, hogy az elmúlt időszakban lényegesen javult a munkafegyelem, a munkaidő- kihasználás az Ózdi Kohászati Üzemekben — az éjszakai műszakokon is —. éppen annak következtében, hogy számos munkaszervezési és adminisztratív intézkedés született, lépett életbe. És mielőtt bárki megsértődnék, le kell szögezni, hogy egyetértünk azzal az orvosbiológiai megállapítással, miszerint az éjszakai ébrenlét, sőt, munka, a nehéz fizikai, munka idegen az ember természetétől, sőt sok esetben káros is leimt; hogy csak egy egvszerű példát mondjunk, felboríthatja, felborítja az ember biológiai óráját. És mégis szóvá kell tenni, közre kell adni írásban és képben egy éjszakai ellenőrzés tapasztalatait, mert ezek — véleményünk szerint — manapság nem egyetlen vállalatnál fordulnak Hő, nemcsak az Ózdi Kohászati Üzemekre jellemzőek. A június 2-án, az ijzem- rendészeti osztály által megtartott éjszakai ellenőrzés egyik legfontosabb tapasztalata, megállapítása, hogy a vállalathál a termelő gyár- részlegeknél, üzemeknél, tehát ott, ahol a technika, a technológia diktálja a munkatempót, különösebb probléma nincs, nem is lehet a munkafegyelemmel, a munkaidő-kihasználással, hiszen maga a termelő folyamat határozza meg a dolgozó elfoglaltságát. Ezeken a helyeken kevés lehetőség van pihenésre, egyáltalán arra, hogy a dolgozók leülhessenek, esetleg elbóbiskoljanak. És ez elsősorban a szakmunkásokra vonatkozik. Az éjszakai ellenőrzés azonban olyan termelő- egységnél is talált félrehúzódott, alvó embereket, mint a nagyolvasztóműi gyárrészleg. Az álmukból költött emberek itt, elsősorban betanított munkások voltak. Éjfél után, de főleg hajnali két óra után több szundikáló dolgozót költöttek fel az ellenőrzés során az üzemfenntartási gyárrészlegben, a karbantartó műhelyekben, ahol a munkások úgy igyekeznek megoldani — főleg éjszakai műszakban — feladataikat, hogy a műszak első felében megcsinálják a kiadott munkát, utána félrehúzódnak, szundikálnak, legjobb- esetben beszélgetnek. (Van miről, itt a foci világbajnokság ! Az éjszakai ellenőrzés a munkaidő kihasználással kapcsolatban a viszonylag legtöbb problémát a vállalat közlekedési gyárrészlegénél állapította meg. A tapasztalatok szerint például a darusok munkaidejüknek csak egy részét dolgozzák ki az éjszakai műszakok során. Az ellenőrzés azt is megállapította azonban, hogy ez elsősorban nem a darukezelők hibája, hanem azoké, akik nem látják el őket munkával, nem foglalkoztatják őket. Ez utóbbi megállapítás azonban nemcsak a közlekedési gyárrészlegre vonatkozik, hanem az egész vállalatra, már ami az éjszakai műszakokat illeti elsősorban. Az adminisztratív intézkedések, a rendszeres ellenőrzések nem elegendők. Jobb munkaszervezésre van szükség, arra, hogy az illetékesek — csoportvezetők, brigádvezetők, művezetők, műhelyvezetők, üzemvezetők stb. — mindenkit megfelelő módon ellássanak munkával, mindenkinek meg legyen a konkrét feladata. Hiszen nem arra van szükség, vagy nemcsak arra, hogy a dolgozó pontosan beérkezzen műszakkezdésre és ne menjen el hamarabb műszak végeztével, hanem arra, hogy a munkaidő alatt produktív legyen, értéket termeljen, illetve hozzájáruljon az értéktermelő folyamathoz. ...és nehéz a test Könnyen kikövetkeztető, hogy többen nappal odahaza nem pihenték ki magukat megfelelően, nem készültek fel a gyárban végzendő nehéz éjszakai munkára, 'smeretes, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozóinak nagy része a környező településeken lakik, ha nagyobb területű háztájival nem is, de legalább egv kerttel rendelkezik, állatokat tenyészt, ami önmagában nem is lenne probléma, hiszen így számottevően segítenek a közellátásban. De ha meggondoljuk, hogy a megfelelő pihenés, alvás nélküli éiszakai gyári munka mennyire balesetveszélyes, akkor az előbbi mondatban megfogalmazott célt meg kell kérdőjelezni. Nem beszélve arról, hogy az éjszakai műszakpótlék — 40 százalék — lényeges jövedelemnövekedéshez vezet. De ez csak akkor kifizetődő a vállalatok és a népgazdaság számára, ha produktív munkát takar.' És van ennek az egész kérdésnek egy erkölcsi vetülete is, amit talán úgy lehetne cinikusan megfogalmazni. hogy „amíg én alszom, a többiek dolgoznak .. Említettük volt, hogy az éjszaka végzett nehéz fizikai munka idegen az ember természetétől. ' manapság erről még nem mondhatunk le. Igyekeznünk kell maximálisan kihasználni a nagy értékű termelőberendezések kapacitását, különösen ott, ahol folyamatos üzemre van szükség, ahol a berendezéseket sem éjszaka, sem vasárnap, sem ünnepnap nem szabad leállítani. Mert ezek újraindítása mérhetetlen sokba kerülne, amelyet mindannyian megéreznénk... Fotó: Ihász Zoltán Verscnylien maradni Jó ütemben halad a textilipart rekonstrukció. A nagyarányú gépesítés, korszerűsítés nyomán fokozódott az iparág termelése, évente már 6—7 százalékos a növekedés. Most a legfontosabb a minőség javítása, a választék bővítése. A textilipar világoiaci helyzete gyorsan változik, a fejlődő országok közül jó néhány már a magyar iparéhoz hasonló minőségű termékeket gyárt és a választék gazdagsága is vetekszik a magyar árukéval. Ugyanakkor az olcsóbb munkaerő miatt, ezek a termékek árban versenyképesebbek a Magyarországon gyártottaknál. Versenvbem maradni a jó minőség és a nagyobb választék meilett a divat változásának rugalmasabb nvomon- követésével lehet, ezért a vállalatoknak körültekintőbb, rugalmasabb piackutatásra kell törekedniük. Néhány ágazatban márts jó eredményeket értek el e téren, így elsősorban a pamut- és gyap júiparban. ahol a hazai és i külföldi igényeknek légin kább megfelelő, jó minőségű divatos termékek készülnek A magány Városaink nyomasztó, új jelensége a lakótelepi házak egyhangúsága, a „függőleges falu”, ahogy némelyek a magas szalagházakat nevezik, elsősorban azonban e házak lakóinak elmagányosodása okoz gondot. Ügy élünk egymás mellett a kőrengetegben, hogy' sokszor közvetlen szomszédainkat sem ismerjük. Érezzük ugyan, hogy ez nincs rendjén, de közösségteremtő szándékaink általában meg- íeneklenek. Ezen a gondon kíván eny'híteni a III. kerületi -Vöröskereszt szervezet az „Ismerjük meg szomszédainkat!” elnevezésű rendezvénysorozatával. • Meghívják egy-egy ház lakóit, s nehogy az legyen a kifogás, hogy nincs kire hagyni a gyereket, leginkább olyan műsorral kedveskednek, amely egyaránt szólhat kicsinek-nagynak. • Valójában a gyerekeket igyekeznek „megfogni”, hogy a felnőttekhez is szólhassanak. Legutóbb a diósgyőri Árpád utca 8. és 10. számú ház lakóit hívták össze — meg kell mondani: hagyományos „házi agitá- cióval” — egy ilyen rendezvényükre. Az Ady Művelődési Ház kiselőadója zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Az otthonosan, abrosszal terített asztalokon hűsítők maguksütötte pogácsa várta őket, valamint a „lényeg”: a ház lakói adtak műsort. dicsérve a szervezők közösségteremtő találékonyságát. A műsor mintegy keresztmetszetét nyújtotta egy, véletlenszerűen toborzódott lakótársadalom sok— veszélyes irányú képességének és tehetségének. A prímás hegedűjátékkal kedveskedett az ismeretlen, de vele egy fedél alatt élőknek. Egy idős néni, leküzdve lámpalázát, szavalattal lépett fel, míg két zeneművészeti szakiskolás a maga tudományából nyújtott ízelítőt. Az csak természetes, hogy okos. közösséget sürgető beszédre is sor került. Az általános tetszéssel fogadott rendezvény után kérdéssel fordultam Rincsó Jánosnéhoz, a III. kerületi vöröskeresztes csúcstitkárhoz: volt-e valamilyen személyes indítéka is az „Ismerjük meg szomszédainkat!” mozgalom megindításához? Elmondta, egy tragikus esemény döbbentette rá, milyen nagymérvű a modern lakóházakban a közöny és elmagányosodás. Egy üreg néni napokig holtan feküdt szobájában, mert már életében se hiányzott senkinek, közömbös szomszédai nem nyitottak rá ajtót. Ha megismerjük legalább közvetlen szomszédunkat, meg is szerethetjük, tudomást szerezve testi-lelki állapotáról, figyelni, netán istápolni is fogjuk. Az emberi természettől nem idegen a gondoskodás erénye, az velünk született adottság, de idegenekkel szemben nemigen lép „működésbe”. Hát ezért °z a mozgalom. Egyebet se kívánhatunk jobban: siker ísérje útján! Drcnkó Éva Oravec János
