Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-14 / 138. szám

1978. június 14., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Fő üzemág: az állattenyésztés íü lej, Ié, gyapjú Itaiji A dombos, hegyes vidéken, gypnge földminőségen, ked­veződen adottságok között gazdálkodik a múcsonyi Új Elet Termelőszövetkezet, de megalakulása ófa egyszer sem volt mérleghiányos. Ez annak köszönhető, hogy messzeme­nően figyelembe vettek adott­ságaikat, lehetőségeiket, és ennek megfelelően gazdálkod­nak. Mint Kincsem János tsz-elnök elmondotta, a kö­zös gazdaság 3760 hektárnyi területéből csak a fele szán­tó. a többi rét, legelő és er­dő. Megyénknek ezen a ré­szén a mezőgazdaság átszer­vezése előtt Is elsősorban az állattenyésztés volt a fő jö­vedelmi forrás, éppen az előbbi okok miatt. Nyiván- való. hogy a közös gazdaság­nak is így lett fő üzemága az állattenyésztés, a szarvas- marha- és a juhtenyésztés, amely a termelőszövetkezet árutermelésének 60 százalé­kát teszi ki. A közös gazdaság szarvas­marha-állománya jelenleg 900—1000 között változik, a tehenek száma 340. Az állo­mány elsősorban ' a régi, jó hírű. úgynevezett magyar- tarka tehén, amelynek napi íejési átlaga általában alig' éri el a 8 litert, s — országo­san —, a legjobbak sem ha­ladják meg a 11 litert. Köz­tudott, hogy Magyarországon egy tehén évi átlagos tejho­zama nem éri el a 3 ezer li­tert, alatta van az európai átlagnak és alaposan elmarad az Egyesült Államokban, vagy a Kanadában fejt átlag­tól. Emellett, s ennek követ­kezményeként is, nálunk a tej önköltsége meglehetősen magas. A múcsonyi Üj Élet Termelőszövetkezet magyar­tarka állományával a múlt évi megyéi termelési ver­senyben az egy tehénre jutó tejtermelésben a 3. helyet érte el, amiért 20 ezer forint .jutalmat és egy serleget kap­tak. 1977-ben átlagosan 3613 liter tejet fejtek egy tehén­től. A közös gazdaság az idén ezen a téren is előbbre lép. „Termelésbe lépteti” a ma- gyartarka-vörös Holstein- Fríz keresztezéséből származó E—1 üszőállományt. Az a céljuk, hogy tovább növeljék a tejhozamot, általában a tej­termelést, és ezáltal csök­kentsék a még viszonylag magas termelési önköltséget. A múlt évben a termelőszö­Termelőszövetkezeteinkben aránylag kevés újítót talál­ni, de örvendetes, hogy nér hány közös gazdaságban fel­lendült ez a mozgalom, s fő­leg a gépműhelyek szocialis­ta brigádjaiban mind többen foglalkoznak újításokkal, a munkát előbbre vivő jót öt­letek, új módszerek megva­lósításával. Megyénkben például az edelényi Alkotmány Terme­lőszövetkezetben ért el szép sikereket az utóbbi években az ú.jitómozgalom, ahol a szocialista brigádok „gon­dozzák” ezt a mozgalmai, s a gazdaság vezetése erkölcsi- anyagi elismerésben részesí­ti az újítókat. Az edelényiek egyik leg­újabb újítását a Magyar Me­zőgazdaság című hetilap is ismerteti, mint hasznos új­donságot.. követendő példát. Az Alkotmány Tsz két újí­tója, Győri István és Varga András a gazdaság egyik fő­növényének. a burgonyának eredményesebb termesztésé­hez nyújtott segítséget újítá­sával. A burgonyatermesztés sikere sokszor a talajfertőt­lenítésen áll, vágy bukik. E fontos műveletnek az egyen­letes, jó minőségű végrehaj­tása azonban nehézkes. Ezen a gondon segített a két újító. A megoldás lényege, hogy a 4—SA BPD burgonyaülte­tőre a román CPU kultivá- ,lor műtrágyaszóró adapterét szerelték fel*. Az adapter haj­vetkezet tehenészeti telepe 1 millió liter tejet adott a nép­gazdaságnak, a háztáji állo­mányból pedig 400 ezer liter tejet vásároltak fel. Ez évi tejértékesítési tervük megkö­zelíti a 2 millió literi. Az üszőállományt a tehénlétszám pótlására állítják be, a nö­vendék bikákat pedig 250— 300 kilogramm között más gazdaságoknál értékesítik, mivel abraktakarmányuk nem fedezi a továbbhizlalás szük­ségletét. A termelőszövetkezet má­sik üzemága a növényter­mesztés is elsősorban ‘az ál- lattenyésztés kiszolgálására van beállítva. Abraktakar­mányból megközelítik a szük­ségletet. azonban a szálas és a silótakarmányból felvásár­lásra szorulnak. A tsz egyéb­ként abraktakarmányt képes biztosítani a háztáji szarvas­marha-állomány részére is. a szálastakarmány-eilátást pe­dig feles kaszálások útján oldják meg. A növényter­mesztés területén éppen a kedvezőtlen adottságok miatt csak 300 hektáron termelnek búzát. 40 hektáron cukorré­pát és 30 hektáron zöldség­félét. Ez utóbbi fontos terü­leten már eddig is kimagasló eredményeket értek el, azon­ban a zöldségtermesztésből származó árbevétel csupán termelési költségeiket fedezi, ami azt jelenti, hogy nagyobb gondot kell fordítani a gépe­sítésre. A terület adottságai, első­sorban a hegyvidéki részek a juhtenyésztés fejlesztését ösz­tönzik. A juhállomány jelen­leg 3—4 ezer között mozog, és ennél az állatfajtánál is folyamatban van a szelektá­lás. A juhállomány fejleszté­sét emellett tovább folytat­ják. Elsősorban a minél több hús előállítása a céljuk, de emellett a gyapjúhozam nö­velésére is gondot fordítanak, amely évekre visszamenően 4—4,5 kilogramm között mo­zog állatonként. Mint emlí­tettük, a közös gazdaság ter­melési értékének 60 százalé­kát az állattenyésztés teszi ki. ami az idén várhatóan több mint 16 millió forint lesz. A termelőszövetkezet mindezeken kívül fakiterme­léssel. mészégetéssel. homok- és kőbányászattal, valamint fuvarozási tevékenységgel is foglalkozik. tását az ültetögep jobb ol­dali kerekéről görgösláncon kapja. Újításukkal a tsz-ben sikerült a talaj fertőtleníté­sét jó minőségben elvégezni. SOKSZOR irtunk már a lap hasábjain a TVK-ban megvalósuló polipropilén- gyárról, az építők munkájá­ról. Bizonyára az olvasók nagy többsége azt is tudja, hogy az új létesítmény szer­ves része az olefin-prog­ramnak, amely a hazai pet­rolkémia iparág erőteljes fejlesztésének alapjául szol­gál. Az viszont már keve­sek előtt ismeretes, hol, mi­lyen célra használják majd ezt a fontos vegyipari alap­anyagot, mit jelent a népgaz­daságnak az évi 40 ezer ton­na polipropilén előállítása. Erről szót ejteni annál in­kább időszerű, meri a poli­propiléngyár építése a ter­vezett ütemben halad, és remény van rá, hogy határ­idő előtt, az év második fe­lében megjelenik az első termék: a magyar gyártmá­nyú polipropilén A polipropiléngyár megva­lósítását mindenek előtt az Cseliszlovák fiatalok a 3. sí. ÉPFU-nál Evek óta tart szoros kap­csolatot a miskolci Zalka Máté Gépipari Szakközépis­kola az eperjesi gépipari szakközépiskolával. A kap­csolat során a két intézet ta­nulói kölcsönösen vesznek részi csere formájában nyá­ri termelési gyakorlaton. Az eperjesiek ez évben a 3. szá­mú ÉPFU-nál ismerkednek a szakmával. A 30 csehszlo­vák tanuló az eddigi gyakor­lattól eltérően szakmunkások irányítása melleit a terme­lésben részt vevő gépjármü­vek javítását, szerelését vég­zik. melyért teljesítményhez kötött órabért kaonak. A fia­talok hétfőn érkeztek az üzemegységhez, ahol két hé­tig fognak dolgozni. Jó ütemben halad a ház­gyári/ elemek kiszállítása az alsózsolcai házgyárból. A 3. számú EPFU speciális- jár­művein az első öt hónapban mintegy másfél ezer lakás­hoz szükséges elemet szállí­tottak el a különböző épít­kezésekhez. Épületszerelők Fotó: Laczö József tette indokolttá, hőgy az utób­bi évtizedben világszerte ro­hamosan növekszik a mű­anyagok iránti kereslet. Más­részről. a műanyagok közül a polipropilén egyre széle­sebb körű elterjedése azzal magyarázható, hogy a többi műunyagTioz, de különösen a hagyományos szerkezeti anyagokhoz képest a poli­propilénből készüli tárgyak térfogategységre jutó költsé­ge a legkisebb. Amikor az ötvenes évek­ben a tudósok felfedezték a polipropilén előállításának módját, a szakemberek rög­tön a jövő műanyagának te­kintették ezt a vegyipari (ér­méivel. Valóban sokat érő tu­lajdonságokkal rendelkezik. Szilárdsága és' hőállósága már akkor is a legnagyobb volt a poliolefinek csoport­jában. Kezdetben a polipro­pilén nagyobbik részét a gyártó országokban fröccs- öntéses módszerrel dolgozták Ha kiejtjük Szerencs ne­vét, rendszerint a cukor es csokoládé jut róla az eszünk­be. Közel van azonban az idő, amikor a szivattyúiról is ismert lesz a település. — Harmadik éve gyártunk szivattyúkat, mint a Diós­győri Gépgyár egysége — tá­jékoztat Simon Karoly gyár­egységvezető. — Az első két évben is rendre megdupláz­tuk a termelést. Az idén még nagyobb fába vágtuk a fej­szénket, s a tavalyi eredmény háromszorosát tervezzük tel­jesíteni. Értékben ez már 176 millió forint. A szakember megnyugtató jól hallottam! A csodálkozás után a kíváncsiságé a kér­dés: hogyan akarják elemi a nagymérvű felfutást? — Fejlesztettük a gyárt­mányszerkezetet — válaszol­ja a gyáregységvezető. — Á korábbinál kevesebb, de ér­tékesebb szivattyúkat állítunk elő. — Induljunk, nézzük meg ezeket a gépeket — javas­lom, s Simon Károly kész­séggel kalauzol végig a „bi­rodalmán.” Ülközben elmagyarázza, hogy elsősorban mezőgazda­sági üzemek részére gyárta­nak különféle típusú és tel­jesítményű szivattyúkat. Jú­liustól az úgynevezett sav- szivatjyúkkal és a többlép­csős szivattyúkkal bővül majd a gyáregység profilja. — Hogy’ továbi újdonsá­gokat mondjak t— tréfálko­zik a gyáregységvezető .—, megemlítem: már hajtómű- házakat is. gyártunk. A műhelyekben a vas es az olaj szaga keveredik a le­vegőben. A nem szakember­fel. Ezek a tárgyak ugyanis szép fényes felületet kapnak és viszonylag kemények. A •■belőle gyártott háztartási cikkek tetszétősek és tarló­sak. Különböző csöveket is lehet belőle készíteni, ezek jól hegeszthetők, s ellenáll­nak a vegyi anyagoknak. A fröcesöntéses feldolgozó mód bevezetése után a gyártó cé­gek mindinkább áttértek a fólia-, cső-, lemez- és szál­gyártásra. Mivel az eddig gyártott hazai műanyagok közül a po­lipropilén a legkorszerűbb termék, alkalmazási területe szinte korlátlan. A polipro­pilén például igen alkalmas különféle műszálak előállítá­sára. így a műanyag fonalak­tól a kisebb-nagyobb átmé­rőjű kötelekig, a zsákoktól a különböző műszaki és lakás­textíliákig ma már igen szé­les a felhasználási köre. A TVK már eddig is gyártott polipropilénből a mezögazda­nek bizony kevésbé látványos az itteni munka. És a dolgo­zók. ők szeretik azt, amit csinálnak? — Két éve jöttem a gyár­egységbe, azóta megtanultam a félautomata esztergagép ke­zelését — mondja Tassi Já­nosáé, a kevés asszonyok egyike. — Szerelem . . . Per- metlé szivattyúkhoz esztergá­lok csúszógyűrűket. Nézze meg — mutatja —. mikro­méterrel mérem a pontossá­got. — Nem haragszik, ha meg­kérdezem. mennyi a fizeté­se? — Az órabérem 12 forint 90 fillér. Elegedet! lehetek, nem ? Rábólintok, s tovább sétá­lunk. Megtudom, hogy ha­marosan munkába állnak a gyáregység végzős tanulói. Addigra oklevelükön alig sza­rad meg a tinta. 7’ótíi György azonban már régi szaki. 12 éve esztergá­lyos. — Kipróbált, jó szakem­ber — dicséri Simon Kát oly, s még hozzáteszi: — Sok Tóth György kellene. A másik csarnokban vizs­gáztatják a szivattyúkat. Ter­mészetesen vízzel, működés közben. Mérik a teljesít­ményi, a nyomómagasságót, s megnézik, nincs-e csurgás. Emellett ellenőrzik a mo­tort is, például az áramfo­gyasztást. — A gyárkapun csak hibát­lan, az előírásoknak megfe­lelő szivattyút szállíthatnak ki — jegyzi meg Petróczi Dezső minőségi ellenőr. — Szerencsére egyre csökken a sélejt. a tavalyi 5—6 sza­sug számára műanyag zsine­get. amely egy ízben BNV- di.iat nyert, igaz, az alapanya­got, vagyis ,a polipropilént, tőkés importból kell máig is beszerezni. . Nagy lehetőségek rejlenek a polipropilénnek fóliává tör­ténő feldolgozása területén is. Nem véletleh, hogy fejlett tőkés országokban az első idő­szakban a poliprop) lén-íólia- gyártás terjedt leginkább. Többek között nagyon jól le­het vele helyettesíteni a ce­lofánt. mert nem nyúlik, fé­nyes. átlátszó és a víznek jói ellenáll. A TVK néhány év óta tekintélyes mennyiséget termel a polipropilén fóliá­ból is. amely mind kelendőbb csomagolóanyaggá válik a felhasználók körében. A háztartási cikkek mellett fokozatosan elterjednek a po­lipropilénből készült műszaki termékek. Polipropilénből egyaránt gyártható cipősarok, különböző csőszerelvény, sőt. zalckkal szemben most 1—2 százalék. — A dolgozók érdekeltek a minőség javításában folytatja a munkatárs. Kiss Zoltán. — Selejt után nem jár fizetés. — A külföldi piacon is áll­ná az összehasonlítást a Sze­rencsen gyártott szivattyú ? — fordulok a gyáregységve- zetöhöz. — Állja is — vágja rá. — AZ Óbudai Hajógyár uszá­lyaihoz. a Ganz-MÁVAG motorvonataihoz mi gyártjuk a szivattyúkat. Néhány perccel később egy hazai vevőtől hallok dicsérő jelzőket. — A nagyatádi Május 1. Termelőszövetkezetből jöt­tünk — mutatkozik be Me- szaros József. — Tökéletesen elégedettek v «gyünk á sze­rencsi szivattyúkkal, ezért most egy öntözőszivattyút vá­sárolunk. Az a véleményem, hogy többet kellene gyártani belőle.. .• — Köszönjük az elismerő 'szavakat — válaszolja Simon Károly —, a kérést szívesen teljesítjük. Megmutatja a folyamat­ban levő nagyberuházást. A Borsod megyei Állami Épí­tőipari Vállalat építi az üj, 5 ezer négyzetméteres csar­nokot melyet a jövő év vé­gén helyeznek üzembe. Ez­zel a jelenleginek háromszo­rosa lesz a gyártó terület S a végeredmény: — Itt. Szerencsen gyár­tunk majd valamennyi DI- GÉP-emblémaval ellátott szi­meg bútor es kórházi felsze­relés is. Az egyes országok polipro­pilén-felhasználása rendkívül eltérő. Hazánk polipropilén- fogyasztása például 1970-ben még csak mintegy egyharma- da volt az iparilag fejlett or­szágokénak. Azóta ez az arány valamelyest javult. Lényeges változás azonban csak 1980 körül várható, ak­kor. amikor a TVK-ban mar termel az évi 40 ezer tonna kapacitású polipropiléngyár és megvalósulnak azok a nagyszabású tervek, amelye­ket elsősorban a Tiszai Ve­gyikombinátban dolgoztak ki, e fontos műanyag-alapanyag helyben történő feldolgozásá­ra. A POLIFROPILÉN-GRA- XULÄTUM hazai előállítása arra ösztönözte a kombinát vezetőit, hogy az V. ötéves tervidőszakban fejlesztési el­képzeléseik középpontjába a polipropilén alapanyagú ter­mékek feldolgozását állítsák. Csak így érhető^ el. hogy az egy lakosra jutó poliorooi- lén-fethasználás közelebb ke­rüljön az iparilag fejlett or­szágok fogyasztáséhoz. L. l; 1 o. j. Újítás a tsz-ben vattyút. Kola.j László Szállításra készek az öntözőszivattj'úk. Szivattyúk Szerencsről Házgyári síéinek Ha majd elkészül az első magyar polipropilén

Next

/
Oldalképek
Tartalom