Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-27 / 123. szám

I ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1978. május 27., szombat A Moszkvai Rádió pályázata Jobban fel kell karolni az üzemi kezdeményezéseket A Moszkvai Rádió magyar nyelvű adása pályázatot hir­det hallgatói számára a szov­jet fiatalok szervezete, a Komszomol nemrég megtar­tott XVIII. kongresszusa és az ifjúsági szövetség fennál­lásának 60. évfordulója al­kalmából. A Komszomol Központi Bizottságának közreműködé­sével meghirdetett pályáza­ton hat kérdésre kell vála­szolni : — A Komszomol melyik kongresszusán szólalt fel Vla­gyimir Iljics Lenin? Milyen felhívással fordult a komszo- molistákhoz és az egész szov­jet ifjúsághoz? — Milyen érdemrendekkel tüntették ki a Komszomolt, milyen érdemeinek elismeré­séért-kapta a kitüntetéseket? — A Szovjetunió keleti ré­szén milyen város viseli a Komszomol nevet? Mikor alapították a várost? — Mikor tartották a Kom­szomol XVIII. kongresszusát, s milyen feladatokat tűzött a tanácskozás a szovjet ifjúság elé? — Milyen közös építkezé­sek folynak jelenleg a Szov­jetunióban a komszomolisták és a magyar KISZ-fiatalok részvételével? — Mit tud a szovjet és a ma­gyar ifjúság barátság-feszti­váljairól, mikor és hol tar­tották azokat? A válaszokat a Moszkvai Rádió magyar nyelvű adá­sának kell címezni. A bekül­dési határidő: 1978. szeptem­ber 30. A pályázat díjai között vannak a Szovjetunióba te­endő utazások, értékes em­léktárgyak. Borsod és Szabolcs egyiltműködese (Folytatás az 1. oldalról.) A bizottság sokat tett an­nak érdekében, hogy Bor­sodban a lakásépítési célok a gátló tényezők ellenére alap­jában véve megvalósuljanak. Egyik jelentős eredménynek könyvelhető el az alagútzsa­lus technológia alkalmazása Borsodban, amelyet éppen a tervgazdasági bizottság‘albi­zottságának kezdeményezése nyomán a Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat — jelen­tős tanácsi támogatással — az elmúlt időszakban veze­tett be. Enélkül rendkívül nagy nehézségekbe ütközne az ötéves lakásépítési prog­ram, különösen pedig a bá­nyászlakások építésének megvalósítása. A vita során a résztvevők állást foglaltak abban, hogy bővíteni kell a két bizottság együttműködését. így pél­dául elfogadták azt a javas­latot, hogy szükség van a két megye határterületeinek ösz- szehangolt fejlesztésére. Ezért a VI. ötéves terv ki­dolgozásakor a két megye szakembereiből alakítandó bizottság megvizsgálja majd, milyen együttműködési le­hetőségek vannak Borsod és Szabolcs megye gazdálkodá­si szféráiban, a közös gon­dok megoldásában. A tanácskozás további ré­szében a résztvevők jelentést hallgattak meg az 1979. évi nagyarányú megyei lakás- beruházás előkészítésének helyzetéről. Az együttes ülés résztvevőit ezt követően Lá­bas József tanácselnök tájé­koztatta Leninváros fejlesz­tési célkitűzéseiről. A dél­utáni órákban a vendégek az új Tiszai Erőműbe látogat­tak. ahol Zagyvái Béla igaz­gató ismertette az év végén elkészülő nagyberuházás népgazdasági jelentőségét. L. L. Papp Lajos államtitkár­nak, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala elnökének ve­zetésével pénteken a Parla­mentben értekezlétet tartot­tak a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácselnö­kök. Az értekezleten részt vett és felszólalt Aczél György az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és ott volt Kornidesz Minály, a Központi Bizott­ság osztályvezetője. A tanácselnököket Pozsgai Irmo kulturális miniszter tá­jékoztatta a kulturális poli­tika időszerű kérdéseiről. Ezután Gosztonyi János oktatási államtitkár az ok­tatáspolitika időszerű kérdé­seiről szólt. A következő tanévtől az általános iskolák felső tago­zatán is tervezik a 11 napos — szabadszombatos — taní­tási rend bevezetését. Az al­só tagozatban szerzett ta­pasztalatok ug’-anis kedvező­ek: a tanulók is, a pedagó­gusok is a szabád szomba­tot követő hétfőn pihenteb- bek, és a diákok kevesebbet hiányoznak a hét végén. A tankötelezettségi tör­vény végrehajtásáról szólva elmondta, hogy míg 1972-ben az elsőosztályosok 11,9 szá­zaléka ismételt osztályt, ad­dig ez az arány jelenleg 5 százalék körül van. Valame­lyest javult a nyolc osztályt végzettek aránya is. Az erőfeszítések ellenére még mindig sok képesítés nélküli pedagógus tanít. A képesített pedagógusok szá­mának növekedésével együtt nőtt a képesítés nélkülieké is. Az államtitkár felhívta a ta­nácselnökök figyelmét arra, hogy különösen a következő tanévben az új tanterv alap­ján induló első osztályokban szakképzett nevelők foglal­kozzanak a kicsinyekkel, és' a tanulócsoportok egész év­ben maradjanak együtt, ha lehet még a napközi ottho­nokban is. 1944. június 17-én a Reu­ter hírügynökség a követ­kezőt jelentette: „Herbert Monúson belbiztonsági mi­niszter közölte az alsóház­ban, hogy a németek beve­tették pilóta nélküli repülő­gépeiket Anglia ellen ... Az első támadás követelt ugyan áldozatot, de ez minimális. Az éjszakai bevetés komo­lyabb volt, de sem az áldo­zatok, sem a károk mértékét ma még nem ismerjük. A megtorlásra azonnali intéz­kedéseket tettünk és ezek folyamatban vannak. Bizo­nyos ideje tudjuk, hogy az ellenség pilóta nélküli re­pülőgépek alkalmazására ké­szül. Most tehát bevetette az oly sokat hangoztatott új fegyvert.” Viszont: a szovjet hadse­reg 22 német hadosztályt be­kerített a Baltikumban, meg­kezdte Magyarország és Jugo­szlávia felszabadítását, min­der. fronton nyomultak Né­metország felé. őket semmi­féle „csodafegyver” nem ál- lítl atta már meg, így tehát nemcsak a rakétákat, hanem az ezeket megelőző fenyege­téseket is a szigetországra célozták a fasiszták. Nem is hatástalanul. A háború be­fejezése után írta Eisenho­wer: „Valószínű, hogy euró­pai inváziónk' rendkívül ne­héz lett volna, sőt talán le­hetetlen is, ha a németek­nek sikerül elkészíteni eze­ket a fegyvereket (szárnyas bombák, rakétákat) hat hó­nappal korábban .. A német lapok egymással versengtek a lelkesedésben és a borzalom, képét tárták olvasóik elé, azt amit a V—1 okoz. A Völkischer Beobach­ter, a náci párt lapja cím­ben harsogta: „Semmi sem Közgazdasági elemzéseken alapuló tervezéssel az eddi­ginél jobban elő kell készí­teni a döntéseket a mezőgaz­daságban és az élelmiszer- iparban: nem engedhető meg, hogy ismételt „garanciális javításon” essenek át külön­böző szintű intézkedések, tervek — mondottá Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára pénteken a MÉM-ben, az MSZMP KB határozatai­ból adódó feladatokkal fog­lalkozó nagyaktíván. A KB titkára rámutatott: nem elegendő, ha egy-egy tervkoncepció megalapozásá­nál csupán nagy vonalakban foglalkoznak a problémákkal, s helytelen, hogy sokszor felületesen átsiklanak olyan gazdasági jelenségek felett, amelyek mélyreható elemzése megmutatná a helyes válla­lati, gazdasági döntésekhez vezető utat. Egyebek között a hatékonyság javításáért kell többet tenniük a gazdaságok­nak és .a feldolgozóipar üze­meinek úgy. hogy felkarol­ják a kezdeményezőkészség­ről tanúskodó és kellő köz- gazdasági tartalommal bíró helyi' javaslatokat, il­letve úgy, hogy na­gyobb üzemi, vállalati önál­lóságot adnak azoknak, akik ugyan jól szervezett tröszti rendszerben dolgoznak, de nincsen önelszámolási lehe­tőségük. és emiatt kisebb fejlesztési összeghez jutnak, mint amennyi gazdálkodásuk alapján megilletné őket. A mezőgazdasági termelés sokszínűségét fenn kell tarta­ni — mondotta Borbély Sán­dor —, viszont a termelést jobban kell igazítani a meg­levő táji adottságokhoz; a hatékonyabb gazdálkodás követelménye vonatkozik az anyagfelhasználásra is, ami­ben ugyan sikerült előbbre lépni, de a gazdaságok az V. ötéves terv eddigi időszaká­ban mégis 1 millió tonnával több takarmányt — főleg értékes abraktakarmányt — használtak fel —, mint amennyit eredetileg tervez­tek. Nem lehet szó nélkül hagyni a földekkel folytaiott pazarlást sem. Az egész terv­időszakra előirányzott 58 ezer hektár földterületből a mezőgazdaság már eddig 50 ezer hektárt engedett át más célokra, az ilyen mér­tékű területcsökkenés a to­vábbiakban nem engedhető meg. A TESZÖV elnökségének napirendjén: A szerződések és a pályakezdő fiatalok helyzete a tsz-ekben Mepyílt az ünnepi könyvhét Tegnap, május 26-án, pén­teken ülést tartott Miskolcon a Borsod megyei Mezőgazda­sági Szövetkezetek Szövetsé­gének elnöksége. Karajz Miklós elnöki megnyitója után dr. Németh Pálnak, a TESZÖV titkárának előter­jesztésében a szövetség véle­ményezési jogkörébe tartozó ügyeket tárgyallak meg, majd két, széles körű vizsgáló­dás alapján készített felmé­rés, illetve jelentés megvita­tása szerepelt az ülés napi­rendjén. Dr. Hevesi Miklós, a TE­SZÖV közgazdasági osztályá­nak vezetője terjesztette elő a Szerződéses fegyelem és termékértékesítés a megye mezőgazdasági szövetkezetei­ben című jelentést. A téma fontosságát és időszerűségét iga. Íja, hogy az MSZMP KB március 15-i határozata kü­lön pontban foglalkozik a tervszerű és zökkenőmentes áruforgalommal. Megállapít­ja, hogy ezt elsősorban a fel­vásárlás szervezettségének, személyi, anyagi-műszaki'fel- készültségének növelésével, a termelők és a felvásárlók kö­zötti szorosabb együttműkö­déssel, a szerződéses fegye­lem erősítésével kell elérni. A jelentés és a TESZÖV elnökségi ülésének vitája fel­tárta azokat a helyenként égető, a szerződésekkel, a „partneri viszonnyal” kap­csolatos gondokat, amelyek­nek megoldása érdekében a termelőszövetkezeti vezetők határozott, egységes fellépé­sére van szükség, s amelyek sok esetben országos intéz­kedéseket is igényelnek. File Sándor, a TESZÖV osztályvezetője terjesztette elő a második, a pályakezdő szakemberek élet- és mun­kakörülményeiről szóló je­lentést, amely egy széles kö­rű vizsgálódás tapasztalatait összegezte, s számos javas­latot tett annak érdekében, hogy több legyen szövetke­zeteinkben a fiatal, pálya­kezdő szakember, s az itt dolgozók élet- és munkakö­rülményei is tovább javulja­nak. Jelenleg a megye 115 termelő- és szakszövetkeze­téből csak 53-ban van — há­rom éven belül munkába állt — pályakezdő szakember, összesen 139-en vannak, de ez a szám is „szépített”, mert 33 közülük az egyete­met, 50 a főiskolát végzett, 56 viszont „csak” középisko­lai végzettségű, s az utób­biak inkább a szakmunkások közé sorolhatók. A TESZÖV elnökségi ülésén megfogal­mazott. tennivalók, a vitá­ban elhangzott észrevételek, gondok ismertetésére lapunk­éban még visszatérünk. (Folytatás az 1. oldalról.) Május 30-án 3 órakor Ladá­nyi Mihályt a lyukóbányai munkásszállóra várják, 4 órakor a Szabadság téren ifjúsági művészeti csoportok műsorát láthatják az érdek­lődők, a József Attila Könyv­tárban pedig 5 órától Ser- fözö Simon költő dedikál, 6 órai kezdettel pedig az ő szerzői estjét rendezik meg ugyanott. Edelényben Kalász Lász­lót és Gulyás Mihályt vár­ják 28-án 3 órára. Leninvá- rosban hétfőn a Népszínház mutatja be Biztató a szere­lemhez című irodalmi mű­sorát, 30-án pedig László Bcncsik Sándor író találko­zik szocialista brigádokkal 3 urakor a TIFO könyvtárá­ban, este 6 órakor a TVK munkásszállóján. Ózdon hét­főn délután 4 órakor Ba­logh Béni íróval találkoznak ifjú olvasói. Sátoraljaújhe­lyen A könyv története cím­mel ma délután 4 órakor Fehér József tart előadást, hétfőn Takács Tibor íróval találkozhatnak délelőtt 10 órakor az olvasók, majd dr. Maróti Andor d^li 12 óra­kor és 3 órakor előadást tart Az önképzés szerepe a köz­művelődésben címmel. Ka­zincbarcikára várják hétfő délután 4 órakor Bakcsi György irodalomtörténészt a városi könyvtárba, Mező­kövesdre 30-ára Kiss Dénes írót, az úttörőházba. Ede­lénybc Ladányi Mihályt 30- ára az Ifjúsági Házba, Ta­kács Tibort vasárnap 3 órára Cigándra, 5 órára Ricsérc író—olvasó találkozóra, Bor- sodnádasdon munkás—mű­vész találkozót rendeznek hétfőn 14.30-kor a lemez­gyárban. Bekecsen 29-én 3 órára, Csobajon 30-án 2 órá­ra, Monokon pedig ugyan­csak 30-án 10 órára várják Takács Tibor írót. László Bencsik Sándort 29-én 15 órára Abaújszánlóra, 19 órára Szerencsre. Gulyás Mi­hály és Nádasi László Elei­képtelenek? című filmjéről Baktakéken rendeznek an- kétot Papp Lajos vezetésével május 29-én 16 órakor. A könyvhét második felé­nek programját a későbbi­ekben ismertetjük. Benjámin László Kossuth- díjas költő beszélt az ünne­pi könyvhét fővárosi megnyi­tó ünnepségén pénteken, a József Attila Színház előtti téren. A megnyitáson ott volt Aczél György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Ová- ri Miklós, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Orbán László, az Országos Közművelődési Tanács elnö­ke. Pozsgay Imre kulturális miniszter. A csodafegyvertől az Overcast-akcióig ■■■ " 1 -. ■ • •• ;• .» • •• ■ i • ' ' i.. • ' ' .■ ' . ; '■ / .J-'.'r'i’ © Ellenállók a pokolban marad életben, ahová az új fegyver lehull”. Maga a propagandaminiszter, Goeb­bels is lelkesedett, mert azt írta naplójába: „A Führer egyetért azzal a javaslatom­mal, hogy az új fegyvert ne­vezzük V—1-nek.” V — annyi, mint Vergeltungs­waffe, azaz megtorlófegyver. És mindjárt V—2-ről, V—3- ról, V—4-ről kezd beszélni. A lengyelektől kapott ajándékrakéta után az ango­lok megbizonyosodhattak ar­ról, hogy az A—4 ellen egyetlen hatásos ( védekezési mód lehetséges:1 szét kell bombázni a készítő üzeme­ket. Peenemünde bombázása után a fasiszta tábornokok is eljutottak ehhez a következ­tetéshez, felismerték/ hogy különleges fegyverük gyár­tását el kell rejteni a táma­dások elöL . Gyárat rendeztek be, aho­vá ezrével szállították a munkaerőt: cseh, lengyel, jugoszláv, szovjet, francia, később pedig olasz és ma­gyar deportáltakat. A Nord- hausen közelében levő Koh- stein tárnáiban rendezte be föld alatti birodalmát az SS, ahol éjjel és nappal, meg­szakítás nélkül dolgoztak a buchenwaldi koncentrációs tábor lakói. Ám a munka oly sürgős volt, hogy Mit­telwerk — így nevezték Braun „üzemét” — később saját lágerrel rendelkezett, benne hamarosan több, mint 32 ezer deportálttal! lit a föld alatt, a pokol­nak nevezett munkahelyen és viszonyok között, hama­rosan megkezdődött a csen­des háború. A foglyok kö­zött dolgozó szakemberek rá­jöttek arra, milyen módsze­reket kell alkalmazni, hogy tönkretegyék Hitler „csoda- fegyverét”. A szabotázsak­ciókat szakszerűen dolgozták ki. Sokszor elég volt, ha fil­léres alkatrészt rontottak el, s a rakéta az indulás után felrobbant, vagy letért pá­lyájáról. A sok ezer csatla­kozásnál forrasztott vezeté­kek is csak addig bírták, amíg az ellenőrzés tartott. Ha pedig a minőségi vizsgá­lat • íegtörtént már, a fogoly műszerészek mégváltoztatták a vevőkészülék áramkörének feszültségét. A termelés messze elma­radt Braun terveitől. Dr. Cespiva cseh orvos — aki­nek sterilizátorába volt be­építve a lopva összeállított rádióvevő, amellyel a front és egyáltalán az élet híreit hallgatták a foglyok — így ír erről: „Megállapíthatjuk, hogy ebben az egyenlőtlen küzdelemben mi voltunk a győztesek. Bár von Braun, a rakéták főkonstruktőre sze­mélyesen ügyelt a gyártás menetére, a rakéták nagy része — német forrásmun­kák szerint — már kilövésre se kerülhetett, vagy pedig Suffolk és Hampshire angol városok körzetében lezuhant. A hibákat szabotázsakciók okozták — a foglyok tönkre­tették a vezérműveket.” 1944. szeptember 8-án es­te háromnegyed 7-kor kettős robbanás reszkettette meg az angol fővárost. Tizenhat perc múlva újabb robbanás követ­kezett. Duncan Sandys, a né­met megtorlófegyverek elle­ni védelem kormánybiztosa és Jones professzor, a tit­kosszolgálat tudományos szakértője a helyszínre sie­tett. A londoniak nem is­merték a robbanás eredetét, a két ember viszont igen. Az első V—2 London nyugati külvárosára zuhant, a má­sodik északkeletre, ettől a ponttól 40 kilométerre. A hivatalos beismerésre azonban még három hóna­pot várni kellett. Churchill november 10-én mondta a következőket: „...Egészen mostanáig semmiféle jelen­tést nem adtunk ki ezekről a támadásokról, mert min­den magyarázat az ellenség­nek is felvilágosításokat adott volna... Nincs szándé­kom az ellenség kijelentéseit kommentálni. Csak arra szo­rítkozom. hogy ezek megfe­lelnek annak, amit a német kormány szeretne elhitetni a lakossággal. Bátorítást sze­retnének adni a német nép­nek, amire nagy szüksége is lenne, Az új fegyver, me­lyet a németek V—2-nek neveznek, 10—11 ezer méter magasságban szeli át a sztra­toszférát, nagyon nagy sebes­séggel. Emiatt lehetetlen a lakosságot előre riasztani.” Werr.her von Braun tehát történelmi jelentőségű lépést mondhat magáénak: ő volt az első ember, aki folyadék üzemanyagú rakétával tá­madta a polgári lakosságot! S hogy ezt tudatosan tette, s nem parancsra cselekedett — amire szívesen hivatkoz­nak ma is, akik megúszták a felelősségre vonást —, ar­ra szavai is bizonyítékul szolgálnak: „1944-ben mind­nyájan tudtuk, hogy rakétá­ink milyen célt szolgálnak. Abban az időben teljesen ennek szenteltük magunkat. És mivel sok bombázás érte az országot, az a hangulat uralkodott: most mindenért megfizetünk.” E lelkes helytállás — öt perccel éjfél előtt! — nem maradt észrevétlen: 1944. de­cember 23-án Dornberger után a második helyen kap­ja meg azt a legmagasabb kitüntetést, a Hadiérdemke- reszt kardokkal ékesített Lo­vagkeresztjét, amelyet csak a Führer adományozhat. Rajta kívül még négyen vol­tak méltóak erre a karácso­nyi ajándékra ... Alig van ideje élvezni szép kitünteté­sét: a Vörös Hadsereg ja­nuár elején áttörte a fron­tot. Király Ernő (Folytatjuk) Tanácselsikük értekezlete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom