Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-14 / 112. szám
CSZAK-MAGYARORSZÄG 4 1978. mőjus 14., vasárnap A18. MISKOLCI TÉVÉFESZTIVÁL Mit ír az újság? „Érdeklődik”: Hortobágyi Éva, Szegvári Katalin és YVisinger István. NAPLÓ 111. szombaton kitágult a fesztivál világa. A televíziósok ^ idei miskolci számadása részben az országé, részben a helybeli gyermekeké is lett. Az is szócska igen fontos, mert szó sem volt holmi hétvégi átváltozásról, lazításról, hanem a már péntektől felgyorsult, sűrűsödő tempó, eléggé zsúfolt program mellett jelentkezett még az országos jelleg. Ugyanis a Magyar Televízió második műsora kora délutántól az egész ország számára láthatóvá tette, mi folyik a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében. Ott pedig a gyermekek és seraülőbb fiatalok részére először „Uraim, beszéljenek” címmel tartottak műsort, majd utána a Kaláka együttes zenés irodalmi műsora szórakoztatta a jelenlevőket, meg az országban mindazokat, akik szombat délután a képernyők előtt ültek. (Ebben a furcsa májusban bizonyára sokan választották ezt a szórakozást.) Nemes hagyománnyá érik lassan, hogy a filmfesztiválon, a páratlan években a televíziósok köszöntik — üdvözlő szavakkal, meg a szakma nyelvén, filmmel is — a kisfilmek alkotóit, a másik évben meg a filmesek viszonozzák ezt hasonló módon. így került a tegnapi programba a Vendégeink a filmgyárak című délutáni műsor, György István filmrendező köszöntőjével, meg persze információs jellegű filmbemutatással. A pénteki sorozat-indító és igen sokrétű vita után tegnap már két tanácskozás is volt. Mindkettő szorosabban szakmai témával foglalkozott. Az egyik — Az elektronika szerepe a televízióban — szűkebb szakmai kört érintett, a másik — Népművelés és televízió — már sokkal szélesebb rétegeket. Bizonyára ezért is rendezték meg a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban. Talán — mert az országos adásba is bekapcsolódott a fesztivál — szombatra csökkent némileg az alkotók és a közönség személyes találkozási lehetősége. A programban mindössze két ilyen összejövetel szerepelt — lapzártakor alighanem még tart is —, Taktaharkányban találkoztak a sportrovat munkatársai a nézőkkel, Leninváros meg a kihelyezett vetítés után volt alkalom a találkozásra. Este újra a versenyműveké volt a Rónai Sándor Művelődési Központ nagyterme. Hat híradó vezette be a programot, majd ugyancsak hat különböző jellegű film került a közönség és a zsűri elé. Lapzártakor még folyik a program, s bizony csaknem vasárnap lesz már, amikor véget ér. Egyébként a pénteki program végén is csaknem szombat volt már, de a fesztivál klubjában pezsgett az élet. Jó dolog a fesztiválklub, ezt más alkalommal és más fesztiválokon is tapasztalhattuk. Itt találkoznak nemegyszer a televízió világjáró munkatársai két utazás között egymással is, itt folytatódnak a hivatalos viták szűkebb körben, a későbbiekben gyakorta gyümölcsöző eszmecserék, újabb ötleteket szülő hangos gondolkodások, szellemet frissítő beszélgetések teszik tartalmassá, hasznossá ez együttléteket. Érdemes megjegyezni, hogy az Avas Szálló fenntartásában működő klub szerencsére mentes most mindenféle erőltetett díszítéstől, oktalan dekorálástól, de az eddigiekből úgy tűnik, jó a légköre, nemcsak evésre és koccintásra — az sem utolsó funkciója, s jól ellátja! — alkalmas, hanem a fesztivál életének fontos színhelye, jó tartalmi kiegészítője. A vasárnapi és a hétiői program A televízió második programjában kísérhetik figyelemmel az érdeklődők a 18. miskolci tévéfesztivál eseményeit. Vasárnap a Sorbán- állók. a Profán passió, a Falujárás, a Korok, versek: József Attila, a Rodolfó, A világ nyolcadik csodája, hétfőn íredig négy híradófilm mellett a Lesz-e béke az olaj falc alatt?, A zöld atombomba, A walesi bái'dok Csontváry: Mária kútja Ná- záretben, a Kanadái randevú, a Kézben egy szív, az Együtt az életért, a Spanyol- ország választ, illetve a Hadüzenet nélküli háború az Afrika szarván című filmeket sugározzák. Szakmai tanácskozásoknak sem leszünk híjával a két nap alatt: a televízió alapvető műfajairól, a híradóról és a tudósításról, illetve a tv-kritika helyzetéről lesznek ankétolc — többek között. Vasárnap az ózdi és a le- ninvárosi gyerekeket várják a televíziósok a gyermekmatinékra. A közönségtalálkozók sorából említést érdemel, hogy Özdon a megye pedagógusaival találkoznak a tv ifjúsági és oktatási főszerkesztőségének munkatársai, a miskolci egyetemen A hét. szerepe a tájékoztatásban címmel rendeznek beszélgetést. A hétfői közönségtalálkozók közül — öt lesz! — a mindennapi, vendégünk a be- mondó-t említjük, amelyet a fesztiválpalotában tartanak, a Miskolci Közlekedési Vállalat dolgozói pedig Peti'ess Istvánnal beszélgethetnek el. Tv-mo-i Edelényben és Szerencséül lesz. Jó utat Hol az Ági? Mikor indulunk? Mikorra kell odaérnünk? Hozom a Marit. Men- jün.c, gyerekek. Induljunk ... És a „Hogy a lifttel menynyi b; van” című film alkotóstábja meg a műsorve. zető elindul Lillafüredre. Fél négy múlt néhány perccel, délután. A televíziós alkotók közül sokan már elhagyták Miskolcot, hogy a megye egy- egv településén találkozzanak a ’-özönséggel. Sokan még készülnek hogy esti meghívásnak eleget tegyenek. ÉS vannak, akik még most. érkeznek. Dr. Szabó Lászlót szinte „úgy kapják ki” a kocsijából, már várják a fesztiválpalota egyik termében jogsegélyszolgálat ügyben. Aztán két óra elteltével papír megy utána, mindjárt indulni kell Arnótra. A Nyitott boríték címmel hirdetett programra-találkozóra öttagú alkotógárda megy. Molnár Margit a kocsiban a megyei művelődési központ munkatársát faggatja útközben, mo^djon-meséljen valamit erről a községről, az ott élőkről a klubról, ahova mennek ... A műszakiak mindenüvé, ahoj vetítés van, órákkal az alkotók előtt elindulnak. A műszáki vezető délben A tele vízió második szakma' tanácskozásának témájaként napirendre tűzött elektronika és televízió kapcsolat leglelkesebb hazai pro- pagátora, kísérletezője > és művelője. Rajnai András rendező. Jóllehet, ő nem a politikai műsoroknál dolgozik, mint e tématerület szakértője, ő tartott előadást az elektronikának a televízióban betöltött szerepéről. Vázolta, miként áll szerte a világban ez a kapcsolat, mennyire követeli meg a színes adás és a nagyobb tömegű termelés az elektronikus rendszer használatát a filmmel szemben, s szólt saját kutatási tapasz-, tata iáiról is. Rajnainak több ilyen kísérletből született játékfilmje pergett már a képernyőn, tapasztalatainak kísérleti eredményeinek ismertetésében az önkritikus elemzés módszerét használta. Beszéli arról is, hogy a gonmeghagyja az útirányát, hogy ha kell, tudják hol van: Gyermekváros, Leninváros, Lillafüred, Ózd ... Az alkotók, alkotócsoportok készülnek, indulnak, érkeznek. A közönségtalálkozók tovább „mozgalmasítotlák” az egyébként is lüktető fesztiválpalotai életet.-. Milyen volt, hogy sikerült? Aki visszaérkezik egy találkozóról, nem kerülheti el a kérdést. Ismerősök ezzel fogadják. Este találkoztunk Vi- tézy Lászlóval. • a „Hogy a lifttel mennyi baj van” című alkotás rendezőjével. Ha már bpleskelődtünk indulásuk Pillanataiba, megkérdezzük, milyen volt a találkozás? „Nagyon sokan vártak minket és egy igen izgalmas, érdekes beszélgetés követte a film vetítését. Az üdülők szinte az ország minden tá- ját-vidékét képviselték s így érdekes kénét kaptunk annak fogadásáról, fogadtatásáról, amiről a film elkészítésével beszélni akartunk” ... Mindez még csak a kezdet volt. indulások izgalmai tovább a is egyfajta színnel gazdagítják a fesztivál életét. Jobbat mi sem mondhatunk, mint amj minden elindulás előtt elhangzik: Jó utal... dolkodásmódot kell előtérbe helyezni az elektronika használatánál, s nem a technikát, s ennek kapcsán szólt különféle szemléleti kérdésekről, konzervativizmusról, alkotói konfliktusról is. Több megközelítésben vázolta a film és az elektronika eltéréseit, a filmnek már hosszú évtizedek során kialakult kulturális társadalmi környezetét — a hozzá kapcsolódó tudományt, esztétikát, több generációs szakember-hadsereget stb.-t —, a hagyományos fűfajoknál kialakult látásmódok hatását a televízióra, amelyek mind úgy jelentkeznek — az előadás szerint —, mint a korszerűbb elektronikus eljárások gyorsabb terjedésének nehezítői. Beszélt egy sor technikai kérdésről is. A szűkebb szakmának igen érdekes és hasznos, további eszmecserére sarkalló ez a téma. Ismert televíziós alkotópáros a fesztivál klubjában: Vértessy Sándor szerkesztőriportert aligha kell bemutatni a nézőknek. Szűcs Lászlónak viszont elsősorban a nevével találkoznak a képernyőn, meg a műsorújságban, ö ugyanis a Icáméra túlsó oldalán szokott többnyire állni. .vagy a közvetítőkocsiban ülni,. A rendező arca általában homályban marad. Sok egyéb közt ők készítették az elmúlt évben azt a borsodi adássorozatot, amely Mi újság? címmé] három borsodi kistelepülésről, Hollóházáról, Göncről és Hidasnémetiből jelentkezett, s mutatta be az országban, miként telik el e községek egy szürke hétköznapja. Kedden, május lö-án délután 5 órakor meg a miskolci MTESZ-klubban találkoznak a nézőkkel azon az ankéton, amelynek témája a munka- és munkásábrázolás a képernyőn. Értelmiségiek, diplomások, szellemi munkások Jelentős művet ad az olvasó kezébe a Kossuth Kiadó, Értelmiségi ele, diplomások, szellemi munkások címmel. A kötetet Huszár Tibor szerkesztette, több szerző ésszer- zöcsooort munkáját ötvözvén egymondanivalójú írásművé. Végső kifejlődésében a mű magáb o foglalja a magyar értelmiség történetét, képet ad jelenlegi arculatáról, s vázolja jövőbeni lehetőségeit. Értéke, hogy nem statikus módon tárgyalja az értelmiség sorskérdéseit, hanem a figyelmet elsősorban a változó sorsú réteg nagyon is szembeszökő mobilitására tereli. Nem kapunk egyértelmű meghatározásokat az értelmiségi fogalom jelölésére, hanem a korunk életritmusának megfelelően arra kapunk választ, hogy a különböző hivatást (szakmát) választott diplomások mit értenek e fogalom alatt. Mindezekre a kévdés.kre napjainkban sokan keresnek választ, mivel végső soron el kell dönteni, hogy értelmiségivé válik-e valaki attól, hogy diplomát szerez, s lényegében: ki az értelmiségi? Huszár Tibor 1977-ben megjelent történeti jellegű tanulmányában (Fejezetek az értelmiség történetéből) az ókortól a kibontakozó kapitalizmus koráig bezáróan ad áttekintést a, különböző korok gondolkodó emberének létkérdéseiről; s arról, hogy a gondolkodás segítségével miként tudta áttörni a kor átlagos tudati szintjét, s hogyan teremtette meg a gazdasági fejlődés következő szakaszának tudati, filozófiai alapját? Az Értelmiségiek, diplomások, szellemi munkások című könyv," —- bár szerkesztett mű — kapcsolt részé Huszár előbb említett kötetének. A múlt és a jelen a két könyvből bontakozik ki előttünk, s a két mű segítségével jutunk el odáig, hogy magunk is megkíséreljük kijelölni helyünket ebben az osztályokra, rétegekre bőm ló, mégis egységes társadalomban. A: értelmiség társadalmi mobilitásának történeti alakulására Andorka Rudolf tanulmánya ad felvilágosítást. Rávilágít az értelmiségi és nem értelmiségi származású tanult emberek sorsára, összehasonlítva a dolgozók egyéb rétegeivel. Az összehasonlítás nemzetközi példákra is kiterjed, melynek eredményeként az értelmiségi réteg nemzetközi sors- azonosságának sok ismérve bontakozik ki. Különbségekre is fény derül: „a munkásságból és parasztságból származók beáramlása az értelmiségbe a szocialista országokban lényegesen nagyobb, ugyanakkor az értelmiségi származásúak bejutási esélyei körülbelül hasonlóak a szocialista és kapitalista országokban. v A munkás- és parasztszármazásúak nagyobb mobilitása tehát nem az értelmiségiek mobilitási esé- lyeine romlása árán következeit be.” Részletező módon négy foglalkozási ág helyzete, mobilitás . társadalmi-erkölcsi megbecsültsége bontakozik ki előttünk: orvosoké (Bánlaky Pál—Kertész Gyuláné—Sólymos Zsuzsanna), pedagógusoké ,/erge Zsuzsa—Háber Judit) mérnököké (Révész András) és jogászoké (Ange- lusz Róbert és munkatársai). A nég~' tanulmány, figyelembe véve a rétegcsoportek hivatásbeli különbözőségét, egységesen három kérdésre igy'eszik választ adni: Milyen szervezeti egységben és feltételek mellett végzi munkáját a szakember; milyen anyagi feltételek mellett dolgozik; s hogyan ítéli meg saját és más szakmák társadalmi presztízsét egy-egy értelmiségi csoport kollektív véleménye? A helyzet megítélésekor és a vélemények kibontakozásakor kíméletlen igazságok jutnak napvilágra. Eg' kérdésre azonban nem. kapunk választ, pedig az értelmiségi igazsága csak akkor jogos, ha erre is választ ad: hogyan, milyen mélységben éli értelmiségi létét, mi- Ivenek a művelődési igényei (hangsúlyozottan igényeket írtam, mivel nálunk a művelődéshez minden lehetőség adott), mit tesz azért, a diploma megszerzésén túl, hogy értelmiségivé váljon? Mivel a könyv egyetlen szerzője sem határozza meg az értelmiséget, mint fogalmat, esetleg körülírja, ennek a kérdésnek a megválaszolásával jutnánk közelebb a meghatározáshoz, s az eredmény birtokában beszélhetnénk árnyaltabb módon értelmiségiekről "vagy diplomásokról. A tanulmányok lényegében egy reprezentatív felmérés eredményét felhasználva közük mondanivalójukat. A felmérés kérdőíves volt, tehát hasonló gondolatkörön belül adott választ anyagi és szellemi voltáról minden foglalkozási ág minden megkérdezettje. Kitűnik, hogy az orvosi és a pedagógusi hivatás a legismertebb, s ezen belül e két réteg kereseti feltételei a legkevésbé megnyugtatóak. Az orvosok országos átlagban mintegy 6000 forinton felül jutnák jövedelemhez a fizetésűkor túl. ugyanakkor egyes rétegek a renden belül csak a fzetésből élnek. A pedagógusok tiz százaléka elhagyta hivatását, nagyobb keresetért, a pályán maradottak kitartana' és várják, jelen társadalmunktól várják Eötvös József eszméinek megvalósu- lásáf: néptanító voltuk teljes értékű erkölcsi, anyagi megbecsülését. (A tanulmány egy 1973-as felmérés alapján íródott, azóta — természetesen — e téren sok minden történt!) A mérnökök szakági problémakörének népgazdasági jelentőségű eltorzulása, hogy mérnöki munkaköröket nem mérnökök töltenek be. E, ma még megoldatlan szervezési kérdés a termelés mutató ak hanyatlását jelzi előre. A jogászok sorsával ismerkedve kitűnik, hogy a szakon belül legnagyobb társadalmi elismerésben és legkisebb anyagi megbecsülésben a bírók részesülnek. A ‘felmérés eredményeinek összegezése egyrészt Az értelmiségi keresetek változása 1920—1975 (Kovács I. Gábor) c. tanulmány, másrészt egy demográfiai összeállítás (Keoecs József—Kiinger András) a felsőfokú végzettségűek röl. Az elmondottakból js kitűnik. kiknek szól ez a könyv. Ha a benne rejlő adatok idővel — reméljük -— elavultiá válnak, a szociológiai igényen túlmutató elemzés hazánk minden diplomás, vagy azzá válni kívánó állampolgárán«: kőtelező olvasmánya. Gyárfás Ágnes Ankét a lakáskultúráról Hagyomány már Sátoraljaújhelyen, hogy a műszaki hetek rendezvénysorozatúban a lakáskultúra témájában ankétot rendeznek. A mostani rendezvénysorozatban május 16-án tartják meg a hagyományos anlcétot, amelyen többek között a modern •lakás kiegészítő darabjairól is hallhatnak majd az érdeklődők. Egyébként a járási művelődési központban május 22-én kiállítás is nyílik: a Tisza Bútoripari Vállalat sátoraljaújhelyi gyáregysége a modern konyha brcndezésél mutatja majd b# az érdeklődőknek. Elektronika és televízió Alkotó páros
