Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-13 / 111. szám
1978. május 13., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 felÄii'jöMpml A több holdas parkban terebélyes fák, árnyas sétányok, virágzó bokrok. Az épület is első' látásra inkább tűnik barátságos üdülőnek, semmint dohányfelvásárló üzemnek. A Dunántúli és Duna—Tisza-közi Dohányfelvásárló Vállalat tizenegy üzemének egyike hosszú évtizedek óta dolgozik itt, Mezőkövesden. Az üzem fő tevékenysége a dohám’termö területek szerződtetése: termelőszövetkezetekkel és egyéni termelőkkel is köt dohányértékesítési szerződést. Ebben az évben már 460 hektárnyi területen — Borsod megyében, valamint Heves és Szolnok megye egy részében — segíti ilymódon a mezőkövesdi üzem a dohánytermesztést. Hasznos társulás Lizák László, az üzem helyettes vezetője így jellemzi az idei tevékenységet: — Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy gazdaságosabbá tegyük a termesztést. Ennek érdekében létrehoztunk egy egyszerű termelőszövetkezeti társulást. A tiszafüredi Hámán Kató Termelőszövetkezet gesztorságával öt termelőszövetkezét, a vállalat és a Debreceni Dohánykutató Intézet munkálkodik közösen. A taggazdaságok azonos dohányfajtát termesztenek, közös technológiával dolgoznak, gépekkel segítik egymást. — Ígéretes e módszer? — Mindenképpen. Ezeken a termőtalajokon két dohányfajtát — az egyik neve VP—9, a másiké Pálmonos- tori — lehet előnyösen termeszteni. A szerződés megkötése után dohánymagot adunk a termelőknek, a doi ; Jogászunk ! válaszol i A felvágott végét kiszolgálni tilos Babar Andrásné (3770 Sa- jószentpéter, Tárna u. 18. sz.) olvasónk panaszolja, hogy a helyi Tulipán büfé melletti önkiszolgáló boltban az eladóval komoly vitája keletkezett a szalámi vége miatt. Az eladó arra hivatkozott, hogy nem tudnak a tiltó rendeletről, ezért ily módon is közreadjuk, hogv 1978. március 8-tól hatályos a belkereskedelmi miniszter 1/1978. számú utasítása a hentesáruk végeinek értékesítéséről. A jogszabály előírja, hogy a bélbe töltött és általában szeletelve eladásra kerülő felvágottfélék és a gépsonka végeit a vásárlónak kiszolgálni nem szabad. A Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztálya külön is felhívta a kereskedelmi vállalatok, a boltok dolgozóinak figyelmét, hogy a felvágottak (gépsonka stb.) végeit a kötéstől számított 1 cm-re le kell vágni és az első szeletet, amelynek egyik oldalát bél borítja, felvágottként értékesíteni nem szabad. A gépsonkát a bőrös, zsíros végétől meg kell tisztítani, s csak úgy szabad értékesíteni. A csemege- és téliszalámi szeletelt áron csak a végektől (spárgától, címkétől stb.) teljesen megtisztítva, szeletelt. vagy kisebb darabban értékesíthető. A szalámi eladásánál a rúdban árat kell alkalmazni, ha az egészben vagy fél rúdban, a rajta levő végekkel (véggel) és kö- tözötten kerül értékesítésre. hánypalántákat fűtött fóliasátor alatt nevelik a gazdaságok. Egy hektár palántához 25 négyzetméter melegágyterületet készítenek. A dohánypalánták kiültetését már a legtöbb gazdaságban megkezdték, előreláthatólag június elejére be is fejezik. A társulás taggazdaságainak tizennégy Balthes típusú univerzális dohányművelő gép áll rendelkezésére, amely ülteti, permetezi a palántát, s kultivátoroz is. A termelőszövetkezetek munkáját 30 darab Sirokkó TDO—60-as tűsorkeretes mesterséges szárító is segíti. A szárítóból kikerülő dohányt minőségi szabvány szerint válogatják, s a mezőkövesdi üzembe szállítják. Egy-egy termelőszövetkezettől 50—60 mázsa tételt vesznek át egyszerre. Az átvevő bizottság minősíti a dohányt, raktározzák, majd a szolnoki gépi fermentálóba szállítják. Mindezeken kívül a dohányfelvásárló még egy fon. tos feladatot teljesít: rendszeres szaktanácsadással segíti a termelőket. A körzeti felügyelők minden héten ellátogatnak a- gazdaságokba, s módszertani támogatást is nyújtanak. Holtidő nélkül Hatalmas teremben dolgoznak az asszonyok. Valamennyien dohányfeldolgozó szakmunkások, gyakorlott munkások. Az Egri Dohánygyárral kötött szerződés alapján januártól júliusig a szivargyártás négy munka- folyamatát végzik el itt. Mezőkövesden. Már az idei. első évben úgy tűnik, hasznos a kooperáció. A felvágottak végeinek levágása miatt a bolt sem ká- sodhat, mert a fedezetet a boltra megállapított egyedi normalizált hiány mértékénél kell figyelembe venni az érvényes kulcsok alsó és felső határai között. Az albérlet felmondása özv. Szabó Kálmánná (3528 Miskolc, Fövényszer u. 15.) olvasónk aziránt érdeklődik, hogy az albérlőnek milyen jogcímen lehet felmondani? Az albérleti jogviszony megszűnik, ha a bérbe adó és az albérlő az albérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetik vagy felbontják. A jogszabályok lehetőséget adnak úgy a bérlőnek, minit az albérlőnek rá, hogy a rendeletben meghatározott módon és jogcímen az albérleti szerződést felmondhatja. A felmondás jogát a felek sem tartalmi, sem formai szempontból nem azonos módon gyakorolhatják. A bérlő (albérletbe adó) csak a jogszabályban meghatározott okok fennállása esetén gyakorolhatja a felmondás jogát. Ezzel szemben az albérlő a határozatlan időre kötött albérleti szerződést a > hónap 15., vagy utolsó napjára bármikor felmondhatja, a felmondási idő azonban 15 napnal rövidebb nem lehet. A bérlő az albérleti szerződést a következő hónap utolsó napjára felmondhatja, ha az albérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg, ha az albérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbe adóval (bérlővel) vagy a lakókkal szemben a szocialista Papp Mátyásné csoportvezető. — Itt tanultuk az üzemben a szakmát, két éven át. Azt hiszem, mind a huszonöt asszonynak előnyös ez a munka. Egy műszakban dolgozunk, itt helyben kapunk üzemi ebédet. Az év első fele „holt időnek” számított eddig a dohányfeldolgozóban. Amióta a szivargyártásba besegítünk, több a kereset is. Egyébként szabad szombatunk is van. — Valamennyien régóta dolgozunk itt, — fűzi hozzá Póta Lajosné. — Az üzem hatvan dolgozója közül 54 törzsgárdatag. Hamar beleszoktunk ebbe a munkába, bár óvatosan kell bánni a dohánylevelekkel, nehogy megsérüljenek. Huszonkét kilót dolgozunk fel nyolc óra alatt. Munkaverseny Az elmúlt évben a csepeliek felhívásához csatlakozva a mezőkövesdi üzem Egyetértés szocialista brigádja vállalati versenyt hirdetett. Vállalták, hogy a tényleges hektáronkénti átlagtermést nyolc százalékkal túlteljesítik. Egyben felhívással fordultak az ország valamennyi dohánytermelő gazdaságához — a tiszörs— nagyiváni Petőfi Termelő- szövetkezet volt a kezdeményezője. — két százalékkal növekedjék a termés minősége. A mezőkövesdi üzemben elmondták: a munkaversenyt ez évben is folytatják. Szándékuk, hogy a korszerű technológia alkalmazásával többet és gazdaságosabban termeljenek. Mikes Márta együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak; ha az albérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket, az épület állagát rongálják, illetve rendeltetésükkel ellentétesen használják; ha az albérlő vagy a vele együttlakó személyek az épület karbantartásával vagy felújításával kapcsolatos munkák elvégzését akadályozzák. A bérlő felmondhatja az albérleti szerződést akkor is, ha a lakást elcseréli vagy azt műszakilag megosztják; ha az albérleti jogviszony létesítése után megváltozott családi vagy egészségügyi körülményei azt indokolttá teszik; ha az albérlő az általa kizárólagosan használt helyiségbe jogszabály tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad, pl. a bérlő hozzájárulása nélkül. A bérlő (albérletbe adó) felmondási jogának gyakorlása előtt előnyös, az írásbeli felszólítás, majd a felmondásnál be kell tartani az alaki és eljárási szabályokat. Ilyenek a többek között az írásbeliség, a kézbesítés bizonylatolása. a kézbesítési határidő, a jogvesztő határidő betartása, a felmondás érvényességének megállapítását kezdeményező perindítás 30 napos jogvesztő határideje Stb. Ajánlatos ezért a felmondás lebonyolítására valamelyik ügyvédi munka- közösségnek megbízást adni. Dr. Sass Tibor Üj házak Ormosbányán, hál térben a bányatér. És az ezredfordulón? gretstiiya jelen: és jenje Aimak kapcsán, hh°J£ ven esztendővel ezelőtt kezdték meg az akkori Ormospusztán a szénmezők feltárását kutatófúrásokkal, hogy a széntermelés megindításával új életre kelt ez a mostoha körülmények között élő település, visszatekintést nyújtottunk egyik közelmúlt írásunkban az elmúlt hetven esztendőre. Megírtuk — többek között —, hogy a szóban forgó idő alatt közel 28 millió tonna szenet bányásztak ki ezekből a bányákból. Ormospuszjta újraéledése tulajdonképpen tehát a szénre alapult. Ormosbánya — 1953- tól viseli' ezt a nevet — ma is döntő mértékben ebből él, ez a kenyere. A kezdet — annak idején — nehéz volt, mint minden kezdet általában. A folytatás sem volt könnyebb. Világháborúk, forradalmak, ellenforradalmak szabták meg a település életét, irányították, vezényelték, szabályozták, utasították — sok esetben — az emberek életét, sorsát. A felszabadulás óta Ormospusz- ta—Ormosbánya térképe és az itt élő emberek élete lényegesen megváltozott. Volt olyan időszak, amikor több mint háromezren lakták ezt a községet, volt olyan időszak — a hatvanas években —, amikor több mint egymillió tonna szenet adlak évente a népgazdaságnak. És volt olyan időszak, amikor Ormosbányát a fejlesztendő települések közé sorolták. , Bár a szénre, mint energiahordozóra ma ismételten szükség van, a bányatelep azonban ma már a tovább nem fejlesztendő települések közé tartozik a középtávú terveket illetően. Ormosbányának jelenleg 2200 lakosa van. Viszonylag magas az átlágos életkor, egyre több a nyugdíjasok, az öregek száma. A telep infrastrukturális szempontból valamikor a bányaüzemhez tartozott. Ez az állapot azonban már régebben megszűnt. Ma a köz- igazgatási vezetés, a tanácsok, illetve a tanács hatáskörébe tartozik a település minden ilyen irányú ellátása. Ez bizonyos változásokat idézett elő, amelyeknek a következményei nem egyértelműen jók. Nem is az elvekkel, hanem a gyakorlattal vitatkoznánk, amikor a falugyűléseken felvetett problémákat szóvá tesszük. Ormosbánya közigazgatásilag az Izsófalvi nagyközségi Tanácshoz tartozik, Rudolfte- leppel együtt. A hetven esztendőre visszatekintő település mai lakói úgy érzik, és ennek a falugyűléseken és egyéb . fórumokon hangot is adtak, hogy a tanács nem gondoskodik róluk a megfelelő módon. Ormosbánya lakossága csökkenő tendenciát mutat. Első látásra talán azért meglepő. hogv lakásigényinket tartanak számon. Ehhez hozzá kell tenni, hogy az utóbbi esztendődben viszonylag sokan elköltöztek és a volt bánvászmunkáss7állókból is lakásokat alakítottak ki, mégis vannak jogos lakásigénylők. A hatlakásos kolóniákat, ezeket a szűk és ma már elavult odúkat több mint félévszázaddal ezelőtt építették. Nem csoda, hogy ezeknek a lakói emberibb körülmények közé akarván kerülni, minőségi lakáscserét kérnek. A • település másik nagy problémája az orvosi és a gyógyszertári ellátással kapcsolatos probléma. A régi iskolából alakítottak ki egy orvosi rendelőt, de ez nem felel meg az egészségügyi ellátás követelményeinek. Ebben a körzeti rendelőben nincs állandó körzeti orvos. Háromhónaponként Miskolcról küldenek egy-egy orvost olyan feladattal, hogy a körzeti és az üzemorvosi teendőket is ellássa. Ezzel kapcsolatos probléma az, hogy Ormosbányán nincs gyógyszertár. Igaz, hogy soha nem is volt. A recepteket a legalább három kilométerre levő Izsófalván, vagy a hat. kilométerre levő Rudabányán lehet beváltani. Említettük már, hogy a telep lakosságának átlagos életkora egyre magasabb lesz, egyre több az öreg ember. A gyógyszerekért való gyaloglás, vagy utazás — különösen ha életmentő gyógyszerekről van szó — a mi korunkban anakronisztikusnak tűnik. Valaki azt mondta nekem, hogy Ormosbányán kilenc helyen vásárolhat szeszes italt az ember, italboltokban és más helyeken. Ha már nem megoldható egy gyógyszertár létrehozása, akkor az a kívánságuk, hogy legalább olyan lehetőséget kellene megteremteni, melynek kapcsán az orvosi recept nélküli gyógyszerek beszerezhetők lennének. Ami az alapvető közszükségleti és tartós fogyasztási cikekket illeti. Ormosbányán minden beszerezhető. A fűszerboltokon kívül van ruházati bolt. és jó árukészlettel rendelkező, nemrégen felújított vas-műszaki bolt is. A település a földrajzi adottságoknál fogva — igen hosz- szú. A helybeliek azt mondják rá, olyan, mint egy nadrágszíj. A boltok azonban nem ennek1 megfelelően vannak elhelyezve, hanem elsősorban a központban. Azok, akik az úgynevezett Alsóvégen laknak, hoszú utat tesznek meg mindennap a központban elhelyezett boltokig. Ezért azt kérnék — amelyet a falugyűléseken is már többször felvetettek —, hogy az Alsóvégen levő italboltot alakítsák át egy kis fűszerbolttá. Ormosbánya lakosai, amíg a bánya kezelte a telenet, hozzászoktak a- rendhez és a tisztasághoz. Mióta a település tisztaságáról a tanácsnak kell. illetve kellene gondoskodni, ez a kérdés nem megoldott, Annak ideién a kukákat még a bányaüzem szerezte be. A község lakosai ma is fizetik a szemét eltakarításához szükséges pénzbeli hozzájárulást. A szemét tárolása és elszállítása azonban egyáltalán nem megoldott. Ez a kérdés annál is érdekesebb, mert az Izsófalvi nagyközségi Tanácshoz tartozó, hasonló státuszú Rudolf telepről — tudomásunk szerint — a szemetet rendszeresen elszállítják, ugyanakkor Ormosbá. nyáról nem. Szemét minden mennyiségben! A település lakossága ezeken túl sok mindennel elégedett. A különféle szolgáltatásokat, a tartós fogyasztási cikkek javítását, a pb- gáznalackok cseréjét megfelelőnek tartják. Jónak tartják a vasúti és az autóbusz- közlekedést is. Igaz, ehhez hozzájárul az a tény, hogy Ormosbányán több mint száz személygépkocsi és még ennél is több motorkerékpár van. A 2200 lakosú telepü- lésen a legfrissebb adatok szerint közel 600 televíziókészülék, majdnem ugyaneny- nyi rádió után fizetnek adót, az úgynevezett napilap olvasottság 95.5 százalékos; 627 napilap-előfizetőt tartanak számon. 133-an olvassák előfizetőként rendszeresen az Észak-Magyarországot. A legmeglepőbb azonban talán az, hogy Ormosbányán több mint tízmillió forintot tartanak nyilván a takarékban. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a település, takarékos emberekből áll, hanem azt is, hogy viszonylag gazdag. Üj családi házak épülnek, a régieket tatarozzák, korszerűsítik, bővítik, elsősorban fürdőszobával. Ebből a viszonylagos gazdagságból sajnos jut italra is. De szerencsére a kulturáltabb szórakozásokra és művelődésre is, A bányászszakszervezeti művelődési ház — bár sok problémával küzd — mégsem teljesen kihasznált.’ már ami „repertoárjának” összességét, lehetőségeit és kapacitását illeti. A falugyűléseken illetékesek, vezetők mondották, hogy Ormosbánya a nem fejlesztendő települések közé tartozik. A Borsodi Szénbányák Vállalat orniosi bányaüzemének főmérnöke. Jesse Árpád ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a középtávú, tervek szerint a jelenleg megkutatott szénvagyont I990-es években kifejtik. A bánya, a település szempontjából az a nagy kérdés, hogy miképpen alakul az ormosbányai szén, mint energiahordozó sorsa az ezredforduló táján. Egyáltalán szó tehát, hogy Ormosbányát, mint települést az ezredfordulóra „leírják”. A munkaképes lakosság egy része már ma sem a bányából keresi meg a kenyerét, hiszen sokan dolgoznak a Borsodi Vegyikombinátban, Rudabányán, a Habselyem- és Kötöttárugyár kurityáni telepén. És ha mégis megszűnne a bányászködás Ormosbányán az 1990-es években, mégsem kell kétségbe esni. mert a környéken, a kőiéiben több olyan bánya van, amely megéri, sőt talán túléli az ezredfordulót. S ugyanakkor a környék: elsősorban a Sajá völgyének egvre fejlődő ioara beláthatatlan perspektívákat nyújt. Szöveg: Oravec János Kép: Szabados György 1 ind a paragrafus ?
