Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-12 / 110. szám
1978. május 12., pántéit ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A „B” betűk jövedelme fiz inapt termékenyítő barackig hazája Errefelé három B betű jelenti a hasznot. B, mint barack, mint búza, s mint burgonya. Három növény, amelyekre az itt lakó rámondja: erre a tájra ..születtek”, itt teremnek igazán, s más kultúra termesztésével nem is szabad foglalkozni. Rámutat a kertek néhol százéves, bőven termő kajszifáira, bizony- gatja, mennyi haszna volt a burgonya eladásából, s dicséri a búzát, amely a közösnek nagy hasznot jelentett. A barackból már sokan sejthetik, hogy Gönc környékéről van szó, és talán azt is. hogy a község gazdasága, a Kossuth Termelőszövetkezet erre a három növényre alapozza növénytermesztését. Miért? Erre a rövid kérdésre Farkas István elnök így válaszait: — Mert a hagyományok, a termelési szokások megegyeztek a népgazdasági elvárásokkal és a számunkra egyáltalán nem közömbös szemponttal: a jövedelmezőséggel a haszonnal. A válasz annyira rövidre sikerült, hogy érdemes egy kicsit kibővíteni. Hogy végső soron mit jelent a szövetkezetnek a kajszi, miért termesztik, s hogy érdemes termeszteni ? — Gondolom, eléggé ismert, hogy a mi körzetünkben az éghajlati, a domborzati s a talajadottságok szerencsésen ötvöződtek egybe. Legalábbis a kajszinak, amelynek gyümölcse rendkívül ízletes, s ezért külföldön is keresett. Ezért, termesztéséről bűn lett volna lemondanunk. Ráadásul olyan fajtát mondhatunk magunkénak, amely önmagát termékenyíti meg, s így az időjárás szeszélyeinek kevésbé van kitéve. Csak ennyi volna az előny? Mert az adottság önmagában kgvés ha nem párosul igénynyel, olyan igénnyel, amely több mint 12 forintot „ad” a kajszi kilójáért. Mert exportra ennyiért vásárolják. Ezért a hektáronként 70 mázsát termő gyümölcs, bizonya nagy jövedelmet jelent. Ezek után már érdemes megfordítani a kérdést: miért termesztik csak 170 hektáron? Két szövetkezet — a Mc- zöcsáti Vegyesipari és az Ónodi Építőipari Szövetkezet ■— fúziójából született meg 1970 júliusában a Leninva- rosi Építőipari és Szolgáltató Szövetkezet. Szabó Mihály, a szövetkezet elnöke elmondotta: fő profiljuk a különböző karbantartási munkák, s tudjak: sokat vár tőlük Lenin- város. Az indulás azonban korántsem volt zökkenőmentes, az alakulás évében, s még az utána következő esztendőben sem tudták a terveket valóra váltani. Tavaly jelentősen elmaradtak az előirányzattól, a tervezett 24 millió forint helyett csak 18 millió forint termelési értéket állítottak elő. Időközben csökkent a létszám is — a tervkészítés időszakában még 200 dolgozóval számoltak, az év végére azonban 150 főre apadt a létszám. A kezdeti' sikertelenségben elsősorban azok az „örökségek” játszottak közre, amelyeket a két fuzionáló szövetkezet magával hozott. Tavaly nyáron, amikor végre Ónodról beköltöztek az új, leninvárosi székhelyre, érthetően azt tűzték legfontosabb célul a szövetkezet vezetői, hogy mihamarabb bizonyítsanak, mielőbb feledtessék a múltat.. A sikertelenség nem szegte kedvét a — Területileg az ültetvényeket nem tudjuk, vagy inkább mondjam úgy, hogy nem szabad növelnünk! A kajszi szinte egyszerre érik be, 12 nap alatt kell betakarítanunk, s ebben a munkaerőínséges időben már így is 500 ember munkájára kell számolnunk. így inkább a másik utat válasszuk, megpróbálkozunk feliratkozni' a „százasok klubjába”, vagyis a t -mésátlagot hektáronként száz mázsa felé szeretnénk emelni. De ehhez a jelenlegi üzem- szervezés már kevés. A távlatban szükséges egy építőtábort létesíteni, hogy a betakarítás két 1 relére az ide érkező diákoknál?: a szállás, étkezés meg legyen oldva. Erre a táborra már pályázatot is küldtek el a minisz- térijmba, ahonnan kedvező válasz érkezett. A termelőszövetkezet. másik híres növényénél. a burgonyánál a távlatokban kedvezőbb a helyzet. — Rendszer keretében termesztjük, gépi ellátottságunk jó. s az osztályozástól eltekintve sikerült a burgo- nyatermeszlés folyamatait legépesítenünk. Az utóbbi években, a kedvezőbb árviszonyok hatására a háztájiban is szinte kizáróan csak burgonyát ültetnek tagjaink, s így a nagyüzem 150 hektárján kívül, a kisgazdaságok 130 hektárjával is mi „foglalkozunk”. Ehhez még annyit kell hozzátenni, hogy az elmúlt évben egy hektáron 293 mázsa burgonyát termeltek, s így mái' teljesen érthető, hogy a jó eredmény jó haszna a burgonyát a kiváltságos növények közé emeli. Mint a búzát, amelyet már sok éve rendszerben termesztenek Göncön. — Igen, meri a két mun- kaeröigényes növényhez feltétlen szükséges egy olyan, amelynek munkáit teljesen legépesíthetjük. Ráadásul a rendszer olyan előnyt biztositolt számunkra, hogy a termésátlagokat iparszerü technológiával, nagy teljesítményű gépekkel kockázat nélkül tudtuk növelni. kollektívának, ellenkezőleg, egyfajta ösztönzést nyújtott. A közgyűlésen elhatározták, hogy eire az évre, s a követkézó esztendőkre is olyan programot dolgoznak ki, amely szavatolja majd az V. ötéves tervfeladatok maradéktalan teljesítését. A terveket a most már stabilizálódott létszámra: 170 dolgozó munkájára alapozták. Nagy változtatásokat hajtottak végre mind a munkafeltételek biztosításában, mind pedig a munkaszervezésben. Az építőipari részleg feladata a legnagyobb: ebben az esztendőben mintegy 23 és fél millió forint termelési értéket kell produkálnia. A szövetkezet vezetői nem titkolják: tavaly még elképzelhetetlennek tartották volna egy ilyen jelentős kötelezettség teljesítését. A szövetkezetnek nem volt gazdag „hozománya”; a szükséges felszerelések hiányában nem tudtak nagyobb munkákat elvállalni. Nemegyszer okozott gondot például cgy- egy nagyobb épület körül- állványozása. Az idén új berendezéseket vásároltak; magas nyomású festékszórót, A búzával érkeztünk el oda, ahol érdemes megemlíteni. hogy a három „kiemelt” jövedelmező kultúra bizonyos értelemben hátrányos helyzetbe hozza a többit. Elsősorban a cukorrépával és a kukoricával adódnak gondok. Az elnök így magyarázta: — Sajnos a 90 hektárnyi cukorrépánk betakarítási ideje egybeesik a burgonyáéval. Ráadásul hagyományos módszerrel termesztjük, amelyhez munkaerőt egyre nehezebb biztosítanunk. Az őszi munkacsúcs idején a határból 16 ezer tonna terményt kell behordanunk, ehhez szállítókapacitásunk kevés, s ezért elkerülhetetlen, hogy az egyszerre érő kultúrák között „rangsort” állapítsunk meg. Mit is jelent ez? Hogy két, népgazdaságilag is fontos kultúra betakarításának megoldása összeegyeztethetetlen a tsz mai eszközellátottságával. Az egyik növény a másik rovására előtérbe kerül. S mivel a burgonya jobban jövedelmez a cukorrépánál... — A kukoricánál is a betakarítás jelenti a legnagyobb gondot. Hiszen tavaly is 40 mázsás termést értünk el hektáronként, s ez az elmúlt év kedvezőtlen időjárása között nem rossz eredmény. De, sajnos, a kukorica betakarítása utoljára marad. és néha csak december elején tudjuk befejezni. Mivel 400 hektáron termesztjük. sok területünk ősszel szántatlan marad, mert az eke „kifagy” a barázdából. Mit lehet erre mondani ? Ügy tűnik, Göncön a három nagy kultúra árnyékában bukdácsol a többi termesztése. Azt is hozzá kell tenni: ez a tsz nem is oly sok évvel ezelőtt a mélypontról kezdte, s ma már a járás egyik legjobb szövetkezete. A vezetők biztos tudják, látják a megoldást, meri. ez a helyzet már a közeljövőben is tárthatatlanná válhat. És azt jobb megelőzni ... — kármán — s egyéb, fontos gepeket helyeztek üzembe s beszereztek kétezer négyzetméternyi csőállványt is. A szükséges feltételek . megteremtésében nagy segítséget kaptak a megyei tanácstól és a ICISZÖV- től; mindkét szerv 3—3 millió forinttal támogatta a leninvárosi szövetkezet fejlesztési elképzeléseit. Az összeg egy részéből az év második felében korszerűsítik majd a központi telepet, ahol új üzemcsarnok építésére is sor kerül. Az intézkedések hatására az idén jó] startolt a szövetkezel: meggyorsult a munkák átfutási ideje, túlteljesítették az első negyedévi tervet. Az egy főre julo termelési érték a múlt év hasonló időszakához képest, csaknem 28 százalékkal növekedett, s hosz- szu idő óta most először zárták nyereséggel a negyedévet, A szövetkezet munkásai az idén elsősorban Lcninváros- ban. a tanács, illetve a TVK részére dolgoznak. Keretszerződést kötöttek * TVKIMmstrÉcieval tili is Országszerte megélénkült a régebben épült sertéstelepek fejlesztése. Ezen is lemérhető a sertéstele'pek, tenyész- tési-tartási létesítmények rekonstrukciójához új formájú, fixáras, előre meghatározott összegű állami támogatást biztosító rendelet féléves hatása. Tavaly 40 tsz-ben. és 22 állami gazdaságban került sor felújításra, összesen 90 ezer állat elhelyezési feltételeit korszerűsítették. Valamennyi beruházás gyorsítására soron kívül készíti el a terveket az AGROBER. A rekonstrukció :ió lehetőség a hatékonyság, illetve a nyereség növelésére. Sikerült csökkenteni az egy kiló hús előállításához felhasznált takarmány mennyiségét. Egy- egy gondozó kétszer annyi malacot tud ellátni, mint régebben. A telepek felújítását több megyében ügvesen ösz- szekapcsolták a háztáji termeléssel. Választott malacokat adnak a kistermelőknek és a t ak a rm á ny el 1 á tás t is szavatolják. , Hűlefárolás, sysrstagyasztás Hazánkban 1906-ban épült fel az első budapesti hűtőház. 1943. június 10-én a diószegi kis konzervgyár Linde gyártmányú fa gyasztóbérende zéséből kikerült az első gyorsfagyasztott termék. Ez az üzem volt az első Európában, amely gyorsfagyasztott ételeket gyártott. A magyar hütóipar fejlődése az 1950-es években gyorsult fél. A fejlődést leginkább a hűtőtárolótér' növekedése szemlélteti. A tárolótér kapacitás az 1950. évi 8000 tonnáról 1965-re 30 000 tonnára növekedett, ma pedig már 74 000 tonna. Gyors ütemben fejlődött a gyors- fagyasztott zöldség, gyümölcs és készétel-gyártás. A Magyar Hütóipar jelenleg 24-féle zöldséget és 14-féle gyümölcsöt dolgoz fel és hoz forgalomba. Ezen kívül félkész és készételek, levesek, főzelékek, köretek, szerepelnek az ipar gyártmánylistáján. A jövőben a hú lőj par fejlődése tovább gyorsul. (Hazánkban gyors- fagyasztott, termékekből a fogyasztás 1977-ben 0.8 kilogramm voll, ma több mint 3.6 kilogramm lett. A bővülő hütőgyári kapacitás lehetővé teszi majd. hogy 1985-re elérjék a 150 ezer tonna termelési .) val. .amelyben 6 millió forint értékű munka elvégzését határozták meg. Üzemi helyiségek. munkásszállók korszerűsítésére. karbantartására kaptak megbízatást. Egy másik. a tanáccsal kötött szerződés értelmében pedig a művelődési otthon, iskolák, óvodák bölcsődék, egészség- ügyi intézmények felújítását végzik el az idén. Ezen kívül járdaépítést is elvállaltak. Kisebb volumenű, de a szövetkezet számára ugyancsak jelentős munkára más partnerektől is megbizást kaptak. A szövetkezet építőmunkásai egész éven át dolgoznak például a Borsodi Érceiökészítő Műben és az Észak-magyarországi Vegyiművekben. Ugyanakkor elvállaltál? a girincsi általános iskola tatarozását, is. A szövetkezet profiljába egyéb szolgáltató ágazatok is tartoznak;, öt órajavító részleg és. egy gépjárműjavító műhely adja a szövetkezet termelési értékének kisebb hányadát. A leninvárosiak űj ipari szövetkezetének vez.etői, dolgozói rmjai egyaránt azon munkálkodnak. hogy az előlegezett bizalmat ^érdemeljék, a kezdeti sikertelenségei feledtessék. Erre biztató előjel a dolgozók igyekezete, az első negyedévben -végzett jo munka. I). HL Biztató A Tiszai Vegyikombinátban épülő polipropiiéngyár a legsikeresebb borsodi nagyberuházások egyike. Az első kapavágás óla mindössze 26 hónap telt el. de már megvan a reális lehetősége, hogy a 4.2 milliárd forint költséggel megvalósuló új vegyipari létesítmény határidőre, azaz 1978. IV. negyedevében teljesen elkészüljön. A múlt év különösen fontes volt a beruházáson. A rendkívül feszített építési-szerelési tervet, amely egymilliárd 370 millió forint értékű munkát foglalt magában, a kivitelezők maradéktalanul teljesítették. Az idei év is biztatóan kezdődött. A beruházó , magas színvonalú szervező-irányító munkája lehetővé tette, hogy az építést es a szerelést végző mintegy 1300 kivitelező eleget tőgyen szerződéses kötelezettségének. A jól összehangolt munka eredményeképpen áprilistól már üzemi próbák folynak a gyár szolgáltató rendszereiben. Újdonság továbbá az is, hogy folyamatosan érkeznek azok az, import polipropilénpor- szállítmányok. amelyek a kikészítő üzem tisztításához, illetve az előírt üzemeltetési próbákhoz szükségesek. Ily módon megteremtik a feltételeket, ahhoz, hogy a komplex próbákat mind a polimerizációs rendszerben, mind pedig az ehhez kapcsolódó létesítményekben, valamint a termékfeldolgozóban egyidőben, a tervezet ülél korábban elvégezhessék. A kikészítőüzem vezénylő termében a műszerek működését clicnőrzik. , . . í } #>' »’ /í jí fit ;V¥.?i Hozzáértő munkáskezek végzik a szivattyúk beállítását. A legtöbb berendezésnél a szakipari munkák | vannak hátra. 1 I-aczó—Lovas iizale helyezésre készülnek
