Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-10 / 108. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1978. május 10., szerda Aldo More éleSrajza 1 vízéri és o víz ellen Koszorűzási iíoiiepsio a győzelem napja alkalmiéi1 (Folytatás az 1. oldalról.) Aldo Moro 1916. szeptem­ber 23-án született a dél­olaszországi Mágiiéban (Lec­ce mellett). Édesapja pedagó­gus volt. Moro 21 éves korá­ban jogi diplomát szerzett és ügyvéd lett. 1939—42. között az olasz katolikus egyetemi szövetségnek, majd a katoli­kus diplomások mozgalmá­nak elnökeként tevékenyke­dett. Ez utóbbinak volt a káplánja Montini atya, ma VI. Pál pápa. 1945-ben Moro felvételét kérte a szocialista pártba, de kérelmét elutasították. Egy évre rá a kereszténydemok­rata párt (DC) listáján meg­választották az alkotmányo- zó nemzetgyűlésbe. A „75-ök csoportjának” tagjaként részt vett a köztársasági al­kotmány megszerkesztésében. 1948-ban megválasztották Bari kereszténydemokrata parlamenti képviselőjévé, s kinevezték a de Gasperi-kor- mány külügyminiszter-he­lyettesévé. A büntetőjog professzora­ként rendszeres oktatómun­kát végzett az egyetemeken, köztük a római jogi karon. Számos tudományos monog­ráfia szerzője. 1953-ban megválasztották a parlament igazságügyi bi­zottságának tagjává, 1955-ben pedig a DC képviselőházi Menahem Begin . izraeli kormányfő nyolcnapos egye­sült államokbeli látogatásá­nak befejeztével kedden reg­gel visszaérkezett Tel Aviv- ba. Begin az amerikai zsidó szervezetek meghívására utazott az Egyesült Államok­ba, ahol tárgyalásokat foly­tatott Carter elnökkel és Vance külügyminiszterrel, s ott hangzott el az izraeli— egyiptomi tárgyalások felújí­tására tett javaslata is. Beginnek Chicagóban. Los Angelesben és New York­ban elhangzott számtalan beszédéből azonban az tűnt ki, hogy az izraeli tárgyalá­si alapállás lényege nem vál­tozott: az izraeli miniszter- elnök 'mindenütt megismé­telte, hogy Izrael nem vo­nul vissza az 1967-es hatá­rok mögé és nem számolja fel a megszállt arab terüle­Tegnap délután küldött- gyűlést tartott a Borsod me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat KISZ-bizottsága, a BÁÉV székházában, ahol a fiatalok számot adtak az 1977-es és 78-as mozgalmi évben végzett munkáról. A beszámolóból kitűnt, hogy a KISZ-tagok sikeresen teljesítették a kitűzött fel­adatokat, tevékeny részesei voltak a vállalati terv tel­jesítésének. Eredményesen dolgozott a vállalat 331 szo­cialista brigádja is, akik kö­zül 100, ifjúsági brigád. Ki­emelkedő munkájukat bizo­nyítja a 13 arany, 17 ezüst és 29 bronz fokozat elnye­rése. a kiváló ifjúsági brigád elnevezésű versenyben. A fiatalok körében többen ad­tak be pályázatot a Kiváló Ifjú Technikus és Mérnök versenyekre, valamint az Al­kotó ifjúság pályázatra, de ezen a területen még akad javítanivalójuk. A BÁÉV KISZ-bizottsága. 28 alapszervezetének munká­ját négy KISZ-vezetőség irányítja, koordinálja. Tag­létszámuk közel van az ezer­hez. A fiatalok politikai fel­készítése, a megfelelő szer­vezeti élet biztosítása nem csoportjának elnökévé. A DC trentói kongresszusán beke­rült a párt vezetőségébe, majd Segni kormányának igazságügy-miniszterévé, utá­na pedig Zoli kormányának (1957) igazságügy-miniszteré­vé nevezték ki. 1959-ben a DC főtitkára, a párt firenzei kongresszusán a dorottyás (jobboldali) szárny egyik képviselője. Aldo Moro politikai pálya­futását baloldali körökben „jobbról balra tartónak” ne­vezték. Nevéhez fűződik a szocialisták felé való kezde­ményezés, a „nyitás balra” három „középbal” koalíciós kormányt irányított 1963— 1968 között. Az 1968-as vá­lasztást követően lemondott, és önálló áramlatot alakított a DC-ben. 1969—74. között többször kapott külügyminisz­teri tárcát. Ebben a minőség­ben Magyarországon is járt 1970-ben és 1974-ben. A vá­lásról tartott népszavazás után 1974-ben negyedszer, majd ötödször is kormányt alakított. 1976-ban Mórát a DC elnökévé választották. 1977-ben tevékeny szerepet játszott az OKP-t is felölelő hatpárti programmegállapo­dás kidolgozásában, március 16-í elrablása előtt pedig ab­ban, hogy az OKP-t bevonták az Andreotti-kormányt támo­gató parlamenti többségbe. teken létesített zsidó telepü­léseket. Begin minden egyes megnyilatkozásában kifejtet­te: a leghatározottabban el­lenzi, hogy Egyiptom, de kü­lönösképp Szaúd-Arábia is részesüljön a korszerű ame­rikai harci gépekből. Ugyanezt az álláspontját ismételte meg az izraeli kor­mányfő a Tel Aviv-i repü­lőtéren megérkezésekor adott rövid sajtónyilatkozatában. Mose Dajan izraeli kül­ügyminiszter a londoni BBC tv-nek hétfőn adott interjú­jában kifejtette véleményét a közel-keleti rendezés egyes kérdéseiről. Így leszögezte, hogy a megszállt területe­ken létesített zsidó települé­sek nem képezhetik az Iz- fael és Egyiptom közötti tárgyalások témáját. „Az iz­raeli települések ott marad­nak” — jelentette ki nyoma­tékosan Dajan. kevés gondot jelent a veze­tőségnek. A taggyűlések és kulturális rendezvények megtartásánál gondot jelen­tenek a bejárók, akik a tá­volság ellenére is szép szám­mal megjelennek ezeken az összejöveteleken. Tavaly pél­dául közel egymillió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ezen túl rendsze­resen tartanak politikai­szakmai vetélkedőket, to­vábbképző tanfolyamokat, a KISZ-tagok aktív részvételé- j vei. 1977-ben a mesterszak- j munkás-továbbképzésen 21 | fiatal tett sikeres vizsgát. Jelentősen javult a mun­kahelyi klubok működése, tartalmi színvonala. A jó munka jutalmául tavaly Expressz-utat szerveztek Moszkvába, Leningrádba, 30 fiatal részvételével. A fiatalok tevékenységét jónak ítéli meg a vállalat vezetősége is, véleményükre, javaslatukra számíthatnak, segítőkészségükről, tenniaka- rásukról számot adtak. A küldöttgyűlés a beszá­moló utáni vitával, majd a KISZ-bizottság titkárának és tagjainak megválasztásával ért véc"»t. A tanácskozás résztvevői (Folytatás az 1. oldalról) Földtani Intézet osztályveze­tője. A társaság legmagasabb kitüntetését, a Vásárhelyi Pál-díjat Ihrig Dénes, a Vízügyi Közlemények kiad­vány főszerkesztője, a Schaf- farik Ferenc Emlékérmet Frank Melánia kandidátus és ifj. dr. Szabó Zoltán okleve­les vegyész, a Bogdánfy Ödön emlékérmet dr. Csanádi Mi­hály okleveles vegyészmér­nök és dr. Vágás István kandidátus kapta meg. Ti- zenketten részesültek Pro Aqua kitüntetésben, közöttük Stéfán Márton, az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság főmérnöke és Szsla- bóczky Pál, az Országos Víz­kutató és Fúró Vállalat mis­kolci üzemvezetőségének osztályvezetője. A küldöttközgyűlésen elő­adást tartott Vezse Sándor, Teljes üléssel — Somos András akadémikus elnökle­tével — folytatta munkáját kedden az Akadémia vári kongresszusi termében a Magyar Tudományos Akadé­mia 138. közgyűlése. Első­ként bizottságokat választot­tak az Akadémia alelnöke és az új elnökségi tagok je­lölésére, a szavazatok össze- számlálására, valamint a közgyűlés határozatának megszövegezésére. Ezt köve­tően — folytatva a hétfői munkát — megvitatták a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar fejlesztéséről és a tudo­mány feladatairól tartott előadást és korreferátumot A közgazdaságtudománytól a kémián át a biológiáig a leg­különbözőbb tudományágak képviselői fejtették ki véle­ményüket. Már önmagában ez is jelezte — számosán meg is fogalmazták — a tu­dományterületek egész sorá­nak összefogása szükséges az eredmények megtartásához és továbbfejlesztéséhez. Számos felszólaló foglal­kozott a felsőfokú szakkép­zés feladataival, gondjaival. A jövő széles látókörű ku­tatójának — mondották — ismernie kell a világszerte Leszerelési világkonferencia Az ENSZ leszerelési világ- konferenciáját előkészítő különleges bizottság egyhan­gúan jóváhagyta e valóban egyetemes fórum összehívá­sára vonatkozó jelentést. A dokumentumot az ENSZ- közgyülés leszereléssel foglal­kozó rendkívüli ülésszaka elé terjesztik, amely május 23-án kezdi meg munkáját New Yorkban. A beszámoló előterjesztése azt a célt szol­gálja, hogy a közgyűlés rendkívüli ülésszakán sok­oldalú és mélyreható vita bontakozzék ki a leszerelési világkonferencia összehívá­sáról és meggyorsítsák a vi­lágértekezlet előkészítését. Mint ismeretes, a leszere­lési yilágkonferencia össze­hívását a Szovietunió java- «•nl+n. az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság borsodi területi szervezeté­nek elnöke, A vízgazdálko­dás feladatai és fejlesztése Észak-Magyarországon cím­mel. A Magyar Hidrológiai Tár­saság évzáró küldöttközgyű­lésének résztvevői a tanács­kozás második napján, ma tanulmányutak keretében el­látogatnak Kazincbarcikára, a BVK szennyvíztisztító te­lepére, Alsózsolcára, az auto­matikus vízminőségmérö ál­lomáshoz, a Miskolcon épü­lő központi szennyvíztisztító telepre, valamint a keleti csúcsvízműhöz, a sárospata­ki fürdőhöz, a törökéri szi­vattyútelephez, a gibárti ví­zi erőműhöz, a Tiszai Ve­gyikombinát szennyvíztisztí­tó telepéhez és a Tiszai Erő­műhöz is. i folyó tudományos erőfeszíté­seket és már ma sem nél­külözhető a magas szintű nyelvtudás. Szóvá tették: az oktatásban még mindig na­gyon merevek a határok; alig néhányszáz • méter vá­lasztja el például Debrecen­ben az agrártudományi egyetemet a tudományegye­temtől, mégsem „találtak egymásra” például a kémi­kusok képzésében. Délután zárt üléssel foly­tatódott az MTA közgyűlése. Szentágothai János akadé­mikus, az MTA elnöke és Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára időszerű tudománypolitikai feladatok­ról tartott előadást. A fasizmus felett aratott győzelem 33. évfordulója al­kalmából kedden koszorúzá- si ünnepség volt a Szabad­ság téri Szovjet Hősi Em­lékműnél. A Szovjetunió bu­dapesti nagykövetsége nevé­ben Feli lesz Petrovics Bogda­nov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Dmitrij Ivanovics Oszadcsij vezérőrnagy, kato­nai és légügyi attasé és Vik­tor Vasziljevics Orosz nagy­követségi tanácsos helyezett el koszorút az emlékművön. Ezután az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet Déli hadseregcsoport parancs­(Folytatás az 1. oldalról) A 25 tonnás ütőerejű el- lenütős kalapácsnak, csak a makettjét tekinthetik meg a látogatók, mivel a gépmonst­rumot nenezen tudták volna felszállítani. Az újszerű mű­szaki kialakítású gépet első­sorban a süllyesztékes ková­csolásnál alkalmazhatják majd gazdaságosan. Szivaty- tyúkat is kiállít a gépgyár. Tablón láthatók majd kü­lönböző termékkollekciók, pé'dául kovácsolt tengelyek, rugók, vasúti kerékpárok.-Ö­A Kazincbarcikai Könnyű- betongyár négy fontos ter­mékét mutatja be az idei tavaszi vásáron. Nem önálló kiállítóként jelentkezik a gyár, termékei a KÖSZIG pavilonjában kapnak helyet. Az idén is bemutatják a tavaly Kiváló Áru minősí­tést kapott és a kislakásépí­tők körében népszerű kézi falazóelemet. Ugyancsak ki­állítják az Expansit elneve­zésű parafa szigetelőanya­got. Ezt a terméket hűtés­technikai célokra, élelmiszer- és italraktárak szigetelésére, valamint különböző falszer­kezetek és födémelemek hő- és hangszigetelésére alkal­mazzák. Bemutatják a vásáron a kohászatban hasznosított Isoper elnevezésű öntőport és a Badurit tűzálló bélés­anyagot. Utóbbi termék leg­főbb felhasználója a Lenin povics Kt'ivda vezérezredes,' a Déli hadseregcsoport pa­rancsnoka, Fjodor Koliszlra- tovics Iscsenko altábornagy, Alekszej Nyikolajevics Zaj- cev altábornagy, Vlagyimir Nyikolajevics Verjovkin-Ra- hajszkij altábornagy és Mi­hail Kirilovics Poljakov al­tábornagy koszorúzott. Elhelyezték a kegyelet és a megemlékezés virágait az emlékművön a magyarországi szovjet kolónia tagjai is. A koszorúzási ünnepségen jelen volt Farkas Mihály vezérőr­nagy, a Magyar Néphadse­reg budapesti helyőrségének parancsnoka. Kohászati Művek, az Ózdi Kohászati Üzemek és a Csepel Vas- és Fémművek.-a­A December 4. Drótmű­vek az idén 13, hagyomá­nyosnak mondható termékét mutatja be a vásáron, a Vaskohászati Egyesülés pavi­lonjában. Fokozott várako­zás előzi meg a gyár szak­emberei részéről azon ter­mékek fogadtatását, amelyek szocialista és tőkés piacon egyaránt jól eladhatók. Az első helyre kívánkozik a rangsorban a BNV-díjjal elismert tűzött kivitelű la­poskötél. A kiállított termé­kek között szerepel az acél­alumínium, az aludur- és az alumínium kábel. Megismer­kedhet majd a közönség a villamosiparban nélkülözhe­tetlen nagyszilárdságú hor­ganyzott vezetékhuzallal is. A belföldön értékesített termékek közül bemutatják a vásáron a betonszerkeze­tekben használt hidegen hú­zott és feszített huzalt, va­lamint a hegesztett beton­acélhálót. Kiállítja a gyár a különféle szerkezetű sodrony- kötelet és földelőkábelt. Osz­lopok kifeszítésénél használ­ják a tömörített alumínium réteggel ellátott kikötősod­ronyt. Mindinkább tért hó­dít a korszerű építőiparban a szerkezeti elemként alkal­mazott nagyszilárdságú sodronykötél. Elsősorban a kohászati szakemberek ér­deklődésére tarthat számot az öntvénytisztító drótszemcse. Iránról és a magyar—iráni kapcsolatokról Magyarország és Irán 1951 óta nagyköveti szinten tart egymással diplomáciai kapcso­latokat. Az Iráni Császárság alkotmányos mo­narchia. Államfője Mohammad Reza Pah- lavi császár, aki 1941-ben került trónra, s 1967. októberében koronázták meg. „Irán 1,64 millió négyzetkilométer területű — a Kaspi-tenger és a Perzsa-öböl között elte­rülő — ország, s mintegy 32 millió lakosa van. Hivatalos pártja az Iráni Nemzeti Új­jászületés Pártja. Gazdaságában állami kézben vannak a nehézipar kulcsfontosságú 'ágazatai: az acélipar, a gépgyártás, a vegyipar és az olajipar. A magántőke fő tevékenységi te­rülete a könnyűipar, a fogyasztási cikkeket előállító ipar, valamint az építőipar. Nagy figyelmet fordítanak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére. A kormány me­zőgazdasági szövetkezetek és társulások lét­rehozásával igyekszik a termelési és fej­lesztési feladatokat megoldani. Államközi kapcsolatainkban kiemelkedő esemény volt az iráni császári pár 1966- ban telt hivatalos látogatása hazánkban, majd 1968-ban az akkori iráni külügymi­niszter. A. Zahedi magyarországi hivatalos látogatása. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke először 1969-ben járt Iránban, majd 1971-ben. amikor részt vett az iráni állam­alapítás 2500. évfordulójának megünneplé­sén. Kétoldalú kapcsolatainkban jelentős ál­lomás volt 1974-ben az akkori iráni mi­niszterelnök, Amir Abbas Hoveyda ma­gyarországi látogatása. Ugyanebben az év­ben A. Riazinak, az iráni képviselőház el­nökének vezetésével iárt hazánkban delegá­ció. A látogatást 1976-ban viszonozta az Apró Antal vezette magyar parlamenti kül­döttség. Púja Frigyes külügyminiszter szin­tén 1976-ban tett hivatalos látogatást Irán­ban. Bíró József külkereskedelmi miniszter 1968-ban és 1972-ben; Falu végi Lajos pénz­ügyminiszter 1975-ben járt Iránban. 1971- ben az iráni tervhivatal elnöke, 1977-ben pedig a kormány kereskedelmi minisztere látogatott Budapestre Kereskedelmi megállapodást első ízben 1955-ben írtunk alá, 1975-ben pedig hosszú lejáratú kereskedelmi és fizetési megálla­podást kötöttünk. A fejlődő országokkal folytatott külkereskedelmünkben Irán a második legnagyobb partnerünk. Miniszteri szintű gazdasági együttműködési vegyes bi­zottság működik 1969 óta. A gazdasági együttműködés témáival foglalkozik az 1974- ben alakult mezőgazdasági és élelmiszeripari albizottság is. Az ülésszakokra felváltva Budapesten, illetve Teheránban kerül sor. A kétoldalú gazdasági együttműködés ke­retében kivitelünkben fpként anyagok és félkésztermékek, gépek és berendezések, fo­gyasztási cikkek és élelmiszerek szerepel­nek. Behozatalunkban Irán az egyik fontos pamutbeszerzési forrásunk. További import- termékeinket könnyűipari fogyasztási cik­kek, főként lábbelik és ruházati cikkek te­szik ki. Műszaki-tudománya. együttműködési egyezményt 1972-ben írtak alá a két ország képviselői, kulturális egyezményt pedig 1968-ban, s azt 1977-ben megújították. Á művészeti együttesek és kiállítások cseré­jére vonatkozó kulturális egyezmény lehe­tőséget ad rendszeres részvételünkre az Iránban rendezett nemzetközi filmfesztivá­lokon, s önálló magyar filmhét tartására is. Az egyezményen kívül kulturális kapcsola­tok sokat ígérő lehetősége magyar zenemű­vészek iráni szerződtetése „Hz izraeli települések ott maradnak” KlSZ-küdsttgyilés a BflÉV-nél O. J. Folytatódott az MTA közgyűlése noksága neveben Fedot Fill­BHV-díjra pályázik a KÉP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom