Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-06 / 105. szám
1978. május 6., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A virágos Báróikéért... Falvak a Via Regina mentén (111.) Fog-e még az ősi gönci átok? A helytörténeti múzeum a Tanácsháza alagsorában van. A kiállított anyag legnagyobb részét a helybeliek ajándékozták a múzeumnak. Gönc leégett. Hányszor? Számtalanszor. Göncöt feldúlták. Hányszor? Számtalanszor. Gönc mindig újjáéledt. Hányszor? Sokáig úgy tűnt, hogy Göncön nem lesz újjáéledés. A hajdani város beleszürkül, a környék kisebb-nagyobb településeinek sorába. Azzá lesz, amit Jókai Mór írt róla: „Gönc érdekes város — a múltban.”. Gönc rózsaszín város. Persze csak ilyentájt, kajszivirágzás teljében, akkor, amikor nem tud hova nézni az ember, hogy ne ütközne a párolgó hegyek alján rózsaszínű foltba a tekintet. Gönc a barack városa, a róla elnevezett, önmagát termékenyítő fönci kajszié. Gönc a hordók városa. A híres 136 literes hordóé, amely szekérre készült, a lengyel borkereskedők ekhós szekerére, amelyre alul négy hordó került egy sorban, annak tetejére nyolc kétsorban, legfelülre pedig tizenkét hordó fért. Itt ebben a városban fundálták ki ezt a jól szállítható hordóféleséget, amely forgalmában, hitelében eggyé vált a tokaji borokkal, s a városról nevezték el: göncinek. Gönc diákváros. Modern kollégiuma van. nagy múltja, hiszen több híres embere közül Károli Gáspár itt fordította le a bibliát, hajdan Sárospatakról Göncre költözött a protestáns Iskola, s ma a környék nyolc településéről érkeznek ide, tanulnak itt a diákok. Ezek után csak egyet lehet megkérdezni: milyen város Gönc? A tanács elnöke, Menyhért; Béla válaszolt. — Lassan háromezer lakost számláló község. Pár év alatt több mint 500 ember költözött a környék kisebb falvai- ból ide, s ez a váratlan költözési hullám nagyon meglepett bennünket. őszintén megmondva, kissé érthetetlen is. A községben kevés a munkahely, amely indokolná a lakosság számának hirtelen növekedését. Azzal nem magyarázható, hogy Gönc gyorsan fejlődik, mert ez a fejlődés egyet jelent az új iskolával, a kollégiummal, amelyet az iskolák központosítása után kapott a község. A jelenség okát másban kell keresnünk. Gönc a mai napig középkori település. Formájában őrzi az elmúlt századokat, s ez a forma annyira sajátjává vált. hogy hasonlóval kevés városunkban találkozunk. Az egyenes utcákkal nem férnek össze a házak. Faluk sohasem fut az aszfaltszalaggal oárhuzamosan, hiszen fűrészfog szerint épültek, tehát a járdához kiugró „élházat” a többiek térben pár méterrel hátrább követik. Háromnégy ház után elérkezünk a „mélyponthoz”, a legutolsó házhoz, s akkor a sorrend megfordul, a homlokfalak lépcsőfokszerűen előre mennek. Két ház között 2,5 méter széles kert van. Pont any- nyi, hogy elférjen benne a lőcsös szekér, de már teherautó nem mehet be oda. Egy- egy ilyen porta hossza elérheti a 40—50 métert, s ebben a sikátorban néhol hat lakás található. Ilyen házak tucatjaival már érthető a középkori Gönc hihetetlen népszerűsége, amikor a maitól jóval kisebb területen hatezren laktak a város határai között. Meg lehet érteni, hogy ez a középkori városkép a kis- ablakos házak, nem nagyon vonzzák az ide települni vágyókat, akik biztosan szívesebben mennek a faluszéli modern, új lakótelepre. Modern ? — Hátha azt vesszük, hogy részében nincs villany agy járda, akkor aligha mondanám kényelmesnek. És sajnos ez az igazság. • — És meddig nem lesz? — Kérdezzen könnyebbet. Jelenleg minden (fejlesztési alapunkat leköti az épülő tornaterem, s az iskola bővítése. Várhatóan csak 1980- ban tudjuk előteremteni a hálózatbővítéshez és egy új transzfórmátorállomáshoz a szükséges 400 ezer forintot. Egyelőre csak egy utca van villany nélkül. Jövőre már kettő, azután még egy. A községi tanács, mivel a nagyobb beruházások elviszik a pénzüket, tíz év óta járdát sem tudott építeni. Furcsa dolog ez! Mert nem a hiányzó négyszázezer forinton áll, vagy bukik minden (bár ennek az összegnek az előteremtése szerintünk nem lenne nehéz feladat, az igaz, hogy nem községi szinten) hanem azon, hogy á tanács miközben hatalmas épület- komplexumokat épített — további pénz hiányában, egyszerűen a legelemibb dolgokra pár forintot sem tud ösz- szekaparni. Ezek után még mindig nem sejtem, hogy mi a vonzerő Göncön. — Én sem. de szeretem. Itt nőttem fel — mondta a mé- zeskalácsos. — Közelebb vagyok a vasúthoz — említette egy nemrég bevándorolt telkibányai. — A környéken minden falu „visszacsúszik” ... Gönc meg hihetetlenül fejlődik, öt év alatt többet tettek itt, mint azelőtt fél évszázadon keresztül. Ezért jöttem ide — válaszolt sietősen a kérdésre a fiatal férfi, majd elsietett a gyerekkocsit toló felesége után. Három vélemény, de szerintem korántsem az igazi. Az igazság mélyebb, burkoltabb. Benne van, hogy a község gazdasága a Kossuth Termelőszövetkezet megerősödött, az új ésszerűbb vetésszerkezet, a burgonya-termelésre való áttérés, a kajsziültetvények növelése egyre nagyobb jövedelmet jelent. Benne van az ősi gönci hit, a '-onokság, amely nélkül számtalanszor elnéptelenedett volna az elpusztított falu, s amely mindig hinni tudott városa feltámadásában. — És ez már nemcsak ígéret — mondta rá Menyhért Béla. — Június elején a régi református iskolában új üzem létesül. A Pamutnyomóipari Vállalat (a PANYOVA) létesít nálunk varrodát, amely egyelőre száz asszonynak jelent kenyeret. Negyvenüket már kiképezték a gépek kezelésére Budapesten. A jövőben ez az új üzem ötszáz embert — főleg nőket — tud majd foglalkoztatni. Persze kisebb gondok továbbra is akadnak. Kevés a pedagóguslakás, nincs pénz rájuk. Az iskola pedig nagy. Ősi gönci átokról beszéltünk a címben. A gyakran elpusztuló, leégő, kirabolt várost jelenti, amely soha nem tudott töretlenül fejlődni. Most pedig a Huszita ház múzeum lesz, a község gyárat kap, bővül az iskola, tornaterem épül, kajszicsemeték ezrei kerülnek a földbe. Gönc napról napra változik, s ezen a falun már nem fog az átok. És úgy tűnik. Gönc lesz a „nagyváros” a hajdani — s ma már ismét oezsdülő forgalmú — Via Reginán. Szöveg: Kármán István Kép: Laczó József ki más tehetne többet, a városi városgazdálkodási vállalat kertészeti üzeménél? Úgy hisszük, senki, s ezt jól tudja az üzem nem éppen nagy létszámú kollektívája is. Szemmel közvetlenül érzékelhető munkájukkal, nap mint nap vizsgáznak a helyiek. és az ország más részéből egyre gyakrabban ide érkező idegenek előtt. Kritikára tehát mindig okot adó ez a tevékenység, de hogy ez a vélemény negativ-e, avagy pozitív, az elsősorban munkájuk minőségétől függ. Nos, Kazincbarcika parkosítása elismerésre méltó. Illik a településre az elnevezés : virágos város. Tágas par_ kok, fasorok, virágágyások mindenfelé. De hogy ne közhelypuffogtatásnak tűnjenek a leírtak, tényekkel, számokkal is kibővítjük, érzékeltetjük állításunkat. Eszenyi Dénesiül, a vállalat üzemviteli osztályának helyettes vezetőjétől és Muck József kertész- mérnöktől megtudjuk: a kertészeti üzemág 624 ezer négyzetméter. Belterjes és 465 ezer négyzetméter külterjes parknak, parkerdőnek a gazdája. És a parkok gondozása. fenntartása mellett egyre nagyobb teret kap a parképítő tevékenységük is. 1978- ban például már 2,3 millió forint értékben létesítenek, építenek új parkokat. Ez a tevékenységük a jövőben még Most tavasszal ünnepli alapításának másfél évtizedes jubileumát a Mezőcsáti Termelőszövetkezeti Építőipari Vállalkozás. Mint minden évforduló, ez is jó alkalom arra, hogy áttekintsék a vállalkozás eredményekben gazdag múltját, s egyben felmérjék a rájuk váró feladatokat. Vida Lászlót, a vállalkozás igazgatóját kértük meg, hogy ismertesse a mezőcsáti TÖVÁLL megalapítását és az azt követő évek krónikáját. — A nagyüzemi mezőgazdaság létrehozásával egyidő- ben jelentkeztek a termeléshez szükséges beruházások kivitelezési problémái. Az 1960-as évek elején a házi építőbrigádok már nem tudták kielégíteni azokat a fejlettebb technológiai igényeket, amiket a nagyobb és korszerűbb létesítmények kivitelezése megkövetelt. Akkor országszerte, s így megyénkben is sor került a szövetkezetek építőipari brigádjainak az összevonására, egy önállóan termelő közös vállalkozás megalapítására. A mezőcsáti vállalkozás 1963. március 8-án tartotta alakuló igazgatótanácsi ülését, az akkor még három helyi termelőszövetkezet részvételével. Most .15 esztendeje, hogy ki- / alakítottuk a jelenlegihez hasonló szervezeti formát, természetesen sokkal kedvezőtlenebb feltételek mellett. Mint termelő- és gazdasági egység életében nem nagy idő 15 év. Mégis soknak tűnhet, ha fel akarjuk sorolni az eddig eltelt időszak eredményeit, a mezőcsáti TÖVÁLL által épített létesítményeket. Másfél évtized alatt 324 épületet hoztak tető alá. Ezen belül 8605 sertésférőhelyet alakítottak ki. S ha figyelembe vesszük, hogy még két esztendeje a járás sertésállománya mint- ‘egy 10 ezerre volt tehető, akkor az ehhez szükséges férőhelyek 83 százalékát a vállalkozás dolgozói építették. Ez a szám a szarvasmarha-férő- helveknél is eléri az 55 százalékot. Ezeken kívül 28 lakóházat. 5 lakást, 3 szociális épületet, 2 irodaházat, több óvodát és iskolát építettek már eddig. Ugyanakkor szerepel a sorban még juhistáltovább növekszik, hiszen az Épületszobrász és Kőfaragó Vállalat parképítő-kapacitását Barcikán már nem bővíti. Sok város irigyelheti Kazincbarcikát, hiszen itt egy lakosra, elegendő parkfelület jut. A helyi parkok felelősei azonban igényesek, mert önbírálatként, meg afféle jövőbeni feladatként emlegetik, hogy a Jószerencsét utca, a 26-os országút és a Tardona patak által behatárolt, sűrűn lakott, magas épületekkel teli részen kevesebb a játszótér, a park mint amennyi ideális lenne. A kertészeti üzem fejlődését jól szemlélteti az évről évre növekvő termelési érték. Amíg 1965-ben évi fiOO ezer forint értéket „termelt” az üzem. addig ma már 13,5 millió forintnál tartanak. A parképítés, a park- fenntartás mellett fontos feladatuk a városlakók cserepes és vágott virágokkal való ellátása. Hat virágelárusítóhelyük van, ebből három Barcikán, egy-egy pedig Ede- lényben, Putnokon és Ruda- bányán. S készül már a hetedik is, Barcikán, az újonnan épülő szolgáltatóházban. A város parkjaiban ezekben a napokban színesedik az árvácska, a százszorszép, a tulipán. Hogy honnan kerülnek ide? A virágpalánták bölcsője a kertészeti telepló, tejház, dohánypajta, géptároló szín, bekötő út és számtalan sok kerítés. Sok munkájuk közül külön említésre méltó a 400 vagon befogadó képességű műtrágyatároló. Csupán az elmúlt időszakban 84 létesítmény kivitelezését végezték el. — Természetes módon, ma már nem szívesen emlékszünk vissza a kezdeti nehézségekre, viszont annál büszkébbek vagyunk arra, hogy nincs olyan község a járásban, ahol valamilyen létesítményhez nem fűződne a vállalkozásunk neve. Sajnos, az alapító dolgozók teljesen kicserélődtek, s ma már mindössze három olyan munkásunk van, aki kezdettől részt vesz a vállalkozásunk tevékenységében. Tisztelet illeti őket! — Milyen eredményeket értek el a közelmúltban? — tavaly 69 létesítményen dolgoztunk, csaknem 29 millió forint értékű munkát végeztünk. A korábban tervezett 24 millió forint értékű bevételi tervet jelentős mértékben sikerült túlteljesíteni. Vállalkozásunk a tervidőszak első évére 44 százalékos termelésnövekedésre számított, amit viszont 68.7 százalékra teljesítettünk. Ezek után senkit nem ért váratlanul: hogy 132 tagú kollektívánk tavaly is a korábbihoz hasonló jó eredményt produkált. S ezzel ismét, immár harmadszor is rászolgáltunk a Kiváló Szövetkezeti Társulás megtisztelő címre. Korábban pedig elsők lettünk az építőipari vállalkozások szocialista munka- versenyében. — Idei jelentősebb munkájuk? Kétezer könyvet gyűjtött össze fél évszázad alatt egy decsi munkásember. Kovács István 68 éves nyugdíjas. A zsúfolt polcokon megtalálha tó Petőfi összes költeményeinek 100 évvel ezelőtti dísz- kiadása. Különlog^scég is akad, az 1828-as szökőévhely, amely — és ez gond —; Barcika leghidegebb részében található és egyre inkább szűknek bizonyul. Vezetője Kakuk Lajos: — Telepünk 2.5 hektáron fekszik, s mintegy 1400 négyzetméter üvegházi felülettel rendelkezünk. Itt termeljük meg a város virágszükségletének jelentős részét. Ezen a tavaszon 250 ezer egynyári virágpalánta (szalvia, begó- niafélék. kanna, lobélia, mignon dália, petúnia, muskátli) került ki. illetve kerül ki a kertészetből. Az ősszel pedig 50 ezer tő kétnyári virágpalántát (árvácska, százszorszép stb.) ültetünk ki. A teleppel kapcsolatban el kell mondanunk: a növekvő feladatok egyre sürgetőbben vetik fel egy új, nagyobb kertészeti telep létesítését. Azért újét, mert a jelenlegi területhiány miatt tovább már nem bővíthető. A város- feilesztési terveknek is útjában áll ez a régi telep. Tény: 1985-ig engedélyezett a fennmaradása. A kertészeti üzem dolgozói azonban nagyon remélik, hogy az új telep építésére, mely a gyarapodó város növekvő esztétikai igényeit lesz hivatott kiszolgálni, nem kell 1985-ig várniuk. (ha) — Oszláron 300 kocára méretezett sertéstelepet, Bábolnán pedig HSZV-telepet építünk, de ezeken kívül több, nagyobb méretű munka vár még dolgozóinkra. Külön szólok a szakipari részlegünkről, amelyet a közelmúltban bővítettünk a tekercselőkkel. Hamar elnyerte a környező vállalatok tetszését új szolgáltatásunk: a villamos motorok javítása és tekercselése, valamint csapágyazása. — Gondjaik? — Nem különösek és jó ré- •» szűkét már sikerült megszüntetni. Fokozatosan bővítjük a gépparkunkat, lehetőség szerint kiiktatjuk a nehéz fizikai munkákat. Működésünket a többi építőipari vállalatokhoz hasonlóan a tervszolgáltatási késedelem, a tervmódosítások és a beruházások előkészítésének a hiányosságai akadályozzák. Mindezek ellenére nincs olvan terület, ahol ne sikerült volna előbbre lépnünk. Alig pár év alatt háromszorosára növeltük az egy dolgozóra jutó termelési értéket. Jó munkaszervezéssel élen járunk az anyag- és energiatakarékossági versenyben. — Terveik? — Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy a közelben található a Nyékládházi MEZÖPANEL Épületelem, gyár. ahol a sokcélú betonépületek elemeit készítik. A jövőben a MEZÖPANEL segítségével — az új korszerű betonelemek felhasználásával is fokozni akarjuk vállalkozásunk termelékenységét. re kiadott Debreceni Magyar Kalendárium. Kovács István erdei és autórakodó munkás volt. Jelenleg őrportási állást vállalt az egyik szekszárdi gyártelepen. Mint mondja, kulturális igényeihez kell % több pénz. Ennek a csarnoknak még csak az alapjainál tartalak, de a község új üzeme, a majd 500 dolgozót foglalkoztató varroda a regi iskolában június végen már üzemelni fog. r Kiváló szövetkezeti társulás 15 éves a mezőcsáti TÖVÁLL Könyveket gyűjt
