Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-23 / 119. szám
ÉSZAK-MAGYARQRSZÁG 2 1978. május 23., kedd Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter fogadta olasz kollégáját, dr. Rinaldo Ossolát. UiaEiii ízeset Ismét jelentkeztek az Aldo Morót meggyilkoló terroristák; újabb sokszorosított közleményt juttattak el a sajtóhoz névtelen telefon útján. A közlemény — sorrendben a 10. a kereszténydemokrata pártelnök március 16-i elrablása óta — Mórt, meggyilkolásáról azt mondja, „csak az első lépés volt az államrend lerombolásának útján.” A terroristák közleménye arra utal, hogy a Moro-gyilkos- sággal még mindig nem ért véget a magát Vörös brigádoknak nevező terrorszervezet felforgató akciója. Szovjet ti Italiozás Május 19-én reggel körülbelül 200 suhanc megtámadta a Szovjetunió kinshasai nagykövetségének épületét, a zairei rendőrség nyilvánvaló jóváhagyásával. A suhancok megrongálták a nagykövetség kerítéseit és bejáratát, ablakokat és ajtókat zúztak be. A huligánok behatoltak a nagykövetség területére, s veszélyeztették a diplomaták és ' családtagjaik életét. Csak a véletlenen múlt, hogy senki sem sérült meg. Mint később kiderült, a szovjet diplomaták telefonon segítséget kértek a zairei külügyminisztériumtól és a rendőrségtől, de nem kaptak választ. A szovjet nagykövetség elleni támadásnak minden kétséget kizáróan az volt a célja, hogy elterelje a Közvélemény figyelmét a NATO-or- szágok zairei intervencióiá- nak tényéről. . A Szovjetunió Külügyminisztériuma határozottan tiltakozott a szovjetellenes provokáció miatt, s elvárja a zairei hatóságoktól, nogy tegyenek haladéktalanul intézkedéseket a szovjet nagykövetség és Zairében levő más szovjet intézmények biztonságának szavatolására. Szadal hetes pzelme Brzeziiski kínai tárgyalásai Izgalmas kérdések a Fórum-műsorban Tegnap délután ismét jelentkezett a Magyar Rádió miskolci stúdiójának -Fórum műsora és dr. Horváth Béla, Miskolc város Tanácsa főépítésze, Lopotnyik Béla, a BÁÉV termelési vezérigazgató-helyettese, Dézsi János Ybl-díjas, az ÉSZAKTERV építési tervezője, Du- fala József, az ÉSZAKTERV belsőépítésze, Csépányi József, a Miskolci Kertészeti Vállalat igazgatója és Szili Nándor, a miskolci DOMUS Áruház igazgatóhelyettese adott választ a feltett, izgalmas kérdésekre. Szóba kerültek a gyakori bontások, amikor szinte egymásnak adják a bontó vállalatok a kilincset, a környék lakóinak bosszúságára. Megtudtuk, hogy probléma van az egyeztetéssel, a lépéstartással. 'Az Avas-délről azt jelezték, hogy az egyik lakásban a szőnyegpadlót négy darabból állították össze. Az illetőnek orvosolják a panaszát. Mások a házgyári lakásokban több beépített szekrényt kérnek, mert a különböző méretű saját bútorokkal nagyon nehéz az előszobákban megfordulni, berendezkedni. A bútorok garanciájáról is érdeklődtek. A boltból elvitt áru hibáját 8 napon belül az áruház köteles orvosolni. Nyolc nap után a szőkásos jótállás lép érvénybe, és a garanciális javításokat a szervizek végzik el. Sok a kitaposott ösvény a parkokban. Mit lehet ez ellen tenni ? Az volt a válasz, hogy közlekedjen a lakosság fegyelmezettebben. Ne sajnálja azt a kis kerülőt. Ismét a bútorok kerültek szóba. Sajnos, a DOMUS- ba beérkező szállítmányok 10 százaléka útközben megsérül. Érdekes kívánságot tolmá- csollt az egyik érdeklődő. Jó lenne mozgatható üvegfalakkal a szobák beosztását variálni. Sajnos a házgyári lakásokban erre nincs mód. Panaszolták, hogy a jelenlegi szemétledobó rendszer nem megfelelő, nagy a bűz, tele van bogarakkal. A válasz; a korszerűsítés folyamatban van. Szemetesek a lépcsőházak, a járdák. Közölték, ezeket a munkákat gépesíteni fogják, hamarosan láthatunk najd járdatakarító gépeket. Több lakó érdeklődött, mit legyen, hogy szobanövényei ne pusztuljanak el? A száraz levegőjű, központi fűté- ses lakásokban párologtatót cell elhelyezni. A leveleket rendszeresen mossuk le, és időnként a növényeket tegyük a zuhany alá. Egy telefonáló Zita szekrénysort vett és az üveget még ma sem kapta meg. Megígérték, hogy másnap orvosolják panaszát. A vízcsapok sem kerültek le napirendről, a válasz úgy hangzott, olyan vízszerelvényeket szerelnek be, amilyeneket gyártanak. Az építők erről nem tehetnek. A gyártó vállalat tudomására hozzák a panaszokat. Az elmondottakon kívül még számos levél és közlés érkezett be a stúdióba. A műsort Imreh József vezette és Juhász Péter, a miskolci DOMUS Áruházból jelentkezett. A műsor szerkesztője Paulovits Ágoston volt. B. I. Zárt ajtók mögött tárgyal Pekingben Carter amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója kínai vendéglátóival. Brzezinslcit fogadta Huang Hua külügyminiszter, majd Teng Hsziao-ping miniszterelnök-helyettes is. Megfigyelők ebből arra következtetnek, hogy Kína nagy fontosságot tulajdonít az amerikaiak által megtévesztően „rutinjellegűnek” beharangozott találkozónak. Rámutatnak, hogy a kínai' külügyminiszter — miután leszögezte az amerikai vendég tiszteletére adott vacsorán, hogy Kína és az Egyesült Államok azonos, vagy hasonló nézeten van a jelenlegi nemzetközi helyzet számos kérdésében, — erélyes hangon ítélte el a „szociál- imperializmust” és minden országot, azaz az Egyesült Államokat is. egységre hívott fel a Szovjetunió állítólagos hegemonista törekvései ellen. Brzezinski vette a lapot és biztosította a kínai külügyminisztert: az Egyesült Államok vezetése életbevágóan fontosnak tartja a barátság ápolását Kínával, s Washingtonnak érdeke, hogy Kína erős legyen, mint ahogy nyilvánvalóan Kínának is érdeke a hatalmas, magabiztos és globálisan tevékenykedő Egyesült Államok- létezése. El nem kötelezettek A tartós béke és a nemzetközi biztonság szavatolása csak a hatékony nemzetközi ellenőrzéssel megvalósuló, általános és teljes leszerelés útján lehetséges — hangsúlyozza az a záróközlemény, amelyet Havannában az el nem kötelezett államok koordinációs irodája 6.. külügyminiszteri szintű ülésszakának résztvevői hagytak jóvá. A közlemény — többek között — felhívja az ENSZ- közgyűlés küszöbönálló rendkívüli leszerelési ülésszakának résztvevőit, hogy hozzanak olyan hatékony intézkedéseket, amelyek a fegyverkezési hajsza és főleg a nukleáris fegyverek gyártásának korlátozására irányulnak. A hír, hogy a vasárnapi „népszavazáson” az egyiptomi \ asztok több mint 90 százaléka igent mondott azokra az alapelvekre, amelyeket a parlament múlt heti ülésén hirdetett meg Szádat elnök — aligha okozott meglepetést. Az eredményt akár előre megjósolhattuk volna azoknak a körülményeknek ismeretéhen, amelyek között a kairói színjátékot bekonferálták, de következtetni lehetett rá az úgynevezett alapelvek megfogalmazásából is. Ami a „népszavazás” előkészítését illeti, árról mindenekelőtt két dolgot kell elmondani.--Z egyik az, hogy Egyiptomban az utóbbi időben állandóan növekszik azoknak a száma, akik ellenzik Szádat kül- és belpolitikáját. Külpolitikai síkon elsősorban az Izraellel folytatott közvetlen tárgyalásokat kifogásolják mind többen, mert úgy vélik, hogy ez megosztja az ar. o országokat és elveszítik azt az előnyt, ami egységes fellépésükből származna. Belpolitikailag főként az egyiptomi népnek sok kárt okozó „gazdasági nyitás” politikáját bírálják. Ez jutott kifejezésre a januári tüntetésekben, s az azt követő perekben. A másik említésre méltó tényező, hogy szaporodnak a gazdasági nehézségek. Szadat már a „népszavazás” előtt is kemény kézzel súitotl le azokra, akik politikáját kifogásolni merték. Az úgynevezett alapelvek, amelyeket a népszavazási színjáték után a parlamenttel törvényerőre akarnak emeltetni „a társadalmi béke védelme érdekében”, szabad kezet adnak az elnöknek és kormányának arra, hogy eltávolítsa az állami .ntézményekből, vállalatokból, a szakszervezetekből és a sajtóból mindazokat, akik úgymond „a jogrendet és a demokráciát veszélyeztetik”, továbbá azokat is, akiknek csupán az a „bűnük”, hogy ateisták. Szadat tehát az egyiptomi nép vallásos ér- ' zelmeire apellált. A vallás- ellenesség, továbbá a „társadalmi béke” az az ostya, amelybe csomagolva az elnök szabad kezet kért magának mindenféle ellenzéki hang elnyomására parlamenten kívül és belül egyaránt. Az elnök ezzel olyan eszközökhöz folyamodik, amelyek alkalmazása könnyen kétes győzelemmé változtatja a vasárnapi „népszavazás” eredményét. Az ugyanis már most bizonyos, hogy az ön- kénvuralom intézményesítése semmiképpen sem eredményezheti az Izrael által megszállt arab területek felszabadítását, s az is bizonyos, hogy a nélkülöző egyiptomi tömegek kenyere sem lesz ettől nagyobb. II. Erzsébet angol királynő és férje, Fiilöp herceg négynapos látogatásra Bonnba érkezett. A képen a királynő Walter Scheel nyugatnémet államfővel. Herbert von Diecksen nagykövet és katonai attaséja nem puszta kíváncsiságból nézte az 1933 május elsejei felvonulókat, a moszkvai Vörös téren. Alig hangzottak el a beszédek, a rezidenciára siettek, hogy nyomban beszámoljanak a történtekről. A Berlinbe küldött jelentés szerint a tér hangszórói Ciolkovszkij, a világhírű rakétakutató szavait közvetítették. Azt, hogy a Szovjetunió új utakat fog nyitni a légi közlekedésben, valamint az űrutazások terén. A követi jelentés Dorn- bergerhez és Braunhoz is eljutott, annál is inkább, mert akit egy kicsit is érdekelt a rakétatechnika, annak a tanulmányozást Ciolkovszkij- nál kellett kezdeni. Braun, érthetően így összegezte véleményét: — Törnünk kell magunkat, vagy az oroszok megelőznek bennünket. Braun, saját bevallása szerint rossz tanuló volt, fogékonyságát azonban senki sem vonhatja kétségbe. Ezt egyrészt igazolja azzal, hogy 1934-ben elkészíti első, két rakétáit, amelyek még a kísérleti pádon a következő nevet kapják: A—1, A—2. „Ezek voltak az első személyes munkáim. Teljes egészében én csináltam őket, minden csavart magam rajzoltam, megszerkesztettem a nyomásszabályozót. Egyszóval én csináltam A-tól Z-ig. Ne felejtsék el, hogy négy évvel ezelőtt nagyon kis ember voltam, Oberth profesz- szor oldalán ..Másrészt 1938. november elsejei keltezéssel kiállítják nevére az SS-igazolványt. majd az idők szavát nem Ciolkovszkij, hanem elsősorban Hitler szb© Látogatók „a német ész szigetén »f vegéből értelmezi. Németországban már Hitler „Mein Kampf”-ja a legnagyobb könyvsiker. Ami többek között azt jelentette, hogy a kummersdorfi kis csapat egyre jobban bővült —, de mégsem annyira, mint Braunok szerették volna. A legjobb taktikai húzásnak az látszott, ha maguk a vezetők ébresztik rá az egyre hangosabb katonatiszteket, hogy mit nyújthat a jól táplált rakétaipar. Dornberger először Frisch bárót, a hadsereg fő- parancsnokát keresi fel és meghívja, hogy szemlélje meg a rakétaközpontot. A lakók mindent bemutatnak, bőgetik a motorokat, s hogy nem eredménytelenül, azt a tábornok véleménye igazolja. — Teljes * támogatásomra számíthatnak, ha rakétáikból használható fegyvert csinálnak. Pár héttel később egy másik magas rangú vendéget fogad Dornberger és Braun. Richthofen ezredest, a légügyi minisztérium kutatási osztályának vezetőjét. Neki arról beszélnek, hogy a sugárhajtást fel lehetne használni nehézbombázók indítására és egyáltalán menynyire széles ■ körben alkalmazhatná a légierő a rakétákat. — De a kummersdorfi lőtéren nagyon szűkösen vagyunk. — Akkor hát keressenek másik helyet.> Én hajlandó vagyok ötmillióval támogatni az önök vállalkozását. Ez tehát már a második ajánlat volt.- Melyiket fogadják el? Világos, hogy mindkettőt, mégpedig zsarolással. Braun így beszélt erről: „Dornberger a látogatás után megbízott, hogy azonnal menjek Beckerhez és mondjam el neki Richthofen ajánlatát. Becker nagyon ideges lett.” — Ha Richthofen ezredes ötmilliót ajánlott önöknek, én hozzáteszek hatot. Ezt a húzást jól kell kihasználni. Pénz van, az érdeklődést felfokozták, a következő lépés .tehát abbahagyni a kisüzemi munkát. Von Braun új otthon után nézett. A Balti tengerpartot már régebben kiszemelte, az egykori családi emlékek nyomán. „Amikor futólag meg- emlitettem, hogy kísérleti telepet keresek valahol a tengerparton, anyám emlékezetembe idézte Peenemündét. Nagyaoám valamikor azon a környéken lődözgette a vadkacsákat. Megtekintettem a vidéket. Meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt.” Usedom szigetének északi csücskéről van szó! Braun azonnal jelentést ír a felfedezésről, Becker és Dornberger is fellelkesedik. Nyomban értesítik Richtho- fent, aki úgy látszik eredményesen számolt be kummersdorfi látogatásáról főnökének, Kesselringnek, mert a légierő vezérkari főnöke Braun jó hírére azonnal parancsot ad, hogy kezdjék meg az építkezést. Az első kapavágásra 1936 augusztusában került sor, 1937 májusában a kummersdorfi 82 ember zömét — a legmeg- bízhatóbbakat — áttelepítették Peenemündébe. És hogy semmi, de legfőképpen senki se zavarhassa az itt dolgozók lázas tevékenységét, Peenemündére csak különleges, fényképes igazolványnyal lehetett belépni, amelynek színét havonta változtatták. A kísérleti központ igazgatói tisztségére egy 25 éves fiatalembert tartott alkalmasnak az Európa leroha- nására készülő fasiszta hadvezetés: Wernher von Braunt. Hitler —, aki egyéb teendői miatt korábban nem tüntethette kj személyes látogatásával a peenemündeieket — Csehszlovákia lerohanása után, a további tervekhez kapcsolva, most már kíváncsi azokra a fegyverekre is. amelyek bizalmasai szerint mindenképpen biztosítják számára a végső győzelmet. 1939. március 23-án került sor a látogatásra. Az ifjú igazgató és a közvetlen logadóbizottság mindent elkövetett, hogy a Führer! íellelkesítsék. Mindenki nagyon élvezte a rögtönzött bemutatót, ám Hitler közömbös maradt. Braun és Dornberger így jellemezte a helyzetet: „Elbátortalanodtunk .. örömmel készültek tehát az újabb vendég fogadására, aki néhány héttel később érkezett — Kummersdorfba. Azért oda, mert az óriási slepp magára vonta volna az illetéktelen kíváncsiak figyelmét is. Ezért inkább a második, azaz a titkos állomás volt cáak Peenemünde, Göring —, mert hiszen róla van szó — és kísérete fogadására. A hatás teljes. A légierő marsallja azonnal ábrándozni kezd. Nemcsak a repülőgépeit szerelné fel rakétákkal, hanem hatalmas állomásokat küldene a világűrbe is. A vendéglátók visszahozzák a földre a marsallt, mert hiszen a célt elérték; ezek után nem valószínű, hogy a Führer nyomasztó hangulatával hosszú távon kellene számolni. Hitler azonban úgy látszik nem felejtette el a márciusi látogatást, mert a villámhá- borű tényei sokkal nagyobb hatást gyakoroltak rá. mint Braun rakétáinak sárgás fénycsóvá.ia: néhány hónappal később törli Peenemündét az elsőbbséget élvező titkos kutatások listájáról. Akkor, amikor „a német ész szigetének” híre, ha kissé különös módon is, de Angliába is elérkezett már. Király Ernő (Folytatjuk!
