Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-19 / 116. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. május 19., péntek Grafikai hét Csütörtök délután, egyazon időpontban — 5 órakor — az ország minden megyeszékhelyen, a Képcsarnok kiállítótermeiben megnyitották a május 18-tól 25-lg tartó grafikai hetet. A miskolci Szőnyi István-terembcn Felcdy Gyula, Kos- suth-díjas grafikusművész vezette be az egyhetes tárlatot. A Képcsarnok Vállalat nem először rendez grafikai hetet. Már 1967-ben jelentkezett hasonló, az egész országot átjogó tárlattal. A mostani kiállítás is megkülönböztetett figyelmet érdemel. A Képcsarnok ugyanis erre az alkalomra grafikus- művészeink leg jobbjaiból kért fel huszonkilencet, hogy erre az alkalomra készítsen grafikai munkákat — sokszorosító eljárással készült munkákról van szó — és ezeket az alkotásokat saját maga nyomja le, illetve sokszorosítsa, mindössze 25 példányban. A most kiállított művek tehát nem valamely képzőművészeti sokszorosító-műhelyből kerültek ki. hanem mindegyik magának a művésznek közvetlen alkotása, és sorszámozott lap, ami természetesen jelentősen emeli az értékét is. Ugyanazt a kiállítási anygot látjuk most szerte az ország Képcsarnok-termeiben. S mivel most valóban válogatott grafikák sorakoznak a falakon, nem árt néhány perc erejéig elgondolkoznunk a grafika, a Képcsarnok és a közönség hármas kapcsolatáról, a Képcsarnoknak, mint műkereskedelmi intézménynek arról a közművelődési funkciójáról, amely a műalkotásoknak, köztük a sokszorosított grafikáknak mind több lakásba való eljuttatásában ’“lentkezik. Miskolc és Borsod egyébként is úgy szerepel a képzőművészeti közfelfogásban, mint a grafikához közelálló pátria, hiszen nemcsak helyet ad kétévenként a nagy rangú országos grafikai bienná- léknak, hanem egy sor, igen jeles grafikusművész is itt él, az ő munkásságuk természetszerűen e szűkebb környezetben is reflektorfényben áll, és erősen kihat mind a terület képzőművészeti érdeklődésére, mintegy meghatározza annak arculatát, és nagymértékben befolyásolja a közönségízlést, hat az emberi szűkebb környezet, a lakás esztétikusabb alakítására. A Képcsarnok Szőnyi István-termében mindig széles a grafikai anyagok választéka. Ugyanakkor egyes grafikusok munkái, csakúgy, mint az ország más Képcsarnok-termeiben, hosszú-hosszú ideig hiányoznak. Sajnálatosan ezek elsősorban a jelesebb alkotók közül kerülnek ki. Ezért is jó, hogy a Képcsarnok Vállalat időről-időre megrendezi azt a grafikai hetet, amely meghívással azokat a művészeket is mozgósítani tudja, akik egyébként ritkábban szerepelnek a Képcsarnokban, és így a nagyközönségnek szélesebb a választéka, módja van a legkiválóbb művészek alkotásaival is találkozni, illetve azokat megvásárolni. A modern lakásban — részben funkciójánál, bútorzatánál, korszerű berendezéseinél fogva, nem/ utolsósorban pedig méretei miatt — elsősorban a grafikának van helye. Nagyobb festmények nehezen férnek. De nemcsak ez a praktikus megoldás játszik közre abban, hogy mind többen kívánják környezetüket grafikákkal díszíteni, hanem az is, hogy ez a gyorsabban reagáló, mozgalmasabb műfaj a maga sokféle megoldásaival^ mind közelebb kerül olyan közönségtömegekhez is, amelyek talán még csak most kezdenek a képzőművészettel barátkozni, alkotásokat vásárolni. S ebben jelentkezik a Képcsarnok Vállalat közművelődési szerepe, mert nem mindegy, hogy ezeknek az új művészetbarátoknak mit kínál, és mit ad el. A kiállításon huszonkilenc művész ötvenhat lapja látható. A hagyományosabb megoldásoktól a legkülönbözőbb útkereső kísérleteket érzékeltető lapokon át, a nagyon is egyéni stílust képviselő nagy mesterekig terjed a skála. Megtalálja tehát a kedvére való művet a legkülönbözőbb igényű érdeklődő is, ugyanakkor e huszonkilenc művész ötvenhat lapja valamiféle summázata is sokszorosító grafikai művészetünk azon törekvéseinek, amellyel e műfajt a nagyközönséghez közelíteni kívánja. * A miskolci Szőnyi István-teremben május 22-én, délután 4 órakor közönségtalálkozót is tartanak, elsősorban szocialista brigádtagok részvételével, s azon Feledy Gyula találkozik az érdeklődőkkel. (benedek) Versmondók — hibákkal Lcnkey Zoltán rajza Feszti válzsürizés — a másik oldalról A Kossuth Könyvkiadó 1979. évi terve A közelmúltban három — egy országos és két megyei '— középiskolai szavalóversenynek lehettem szem- és fültanúja. A jól előkészített, gördülékenyen lebonyolított, színvonalas, igen sok szépen beszélő, mély gondolati tartalmú müveket választó, hatásosan előadó tehetségeket, hozzáértő felkészítő tanárokat felmutató versenyek kapcsán azonban mégsem a pozitívumokról hanem inkább a hibákról szeretnék beszélni. A versenyzők nem ismerik eléggé önmagukat. Erejüket, tehetségüket meghaladó: nehéz, hosszú műveket választanak. Pedig«a mű hosszúsága nem pótolja a tehetséget! Sőt! Az unalmas, vég nélküli „versfelmondás” vagy a látványnak sem éppé» kellemes erőlködés az idejével és £ türelmével visszaélő ellen hangolja a hallgatót. Vannak visszatér", évek óta szinte minden szavalóversenyen legalább két-három alkalomma] elhangzó, (bevált!?) versenyművek. Sajnos, értékes művek is áldozatul esnek az agyonmondásnak, nem ritkán a rosszulmondásnak. Persze, mindenkinek joga van ahhoz, bogy a tehetségének megfelelő, hatásos és értékes művet válasszon, még akkor is, ha már mondjuk öten mondták előtte, de azt már semmiképpen sem tudjuk megérteni, miért vannak olyan versmondók, akik két-három éve keresztül szinte minden szavalóversenyen ugyanazt az egy művet mondják. Főleg a mai magyar szerzők műveivel kapcsolatban tapasztaltam ezt. Bosszantóak azok a tolmácsolások is. amelyek ,,hű” utánzatai egy-egy kiváló előadóművész sikeres lemezfelvételének. Nem ritka az olyan eset sem, amikor, ha a versenyzőnek két verset kell megtanulnia, a két mű szinte kísértetiesen hasonlít egymásra (hangulatában, ritmusában, erejében stb.). Tanácsom a versmondóknak (Milyen jó lenne, ha a fiúk közül is egyre többen éreznének kedvet a versmondáshoz!):'vegyék figyelembe képességeiket, állandóan tegyék próbára erejüket, fokozatosan színesítsék, bővítsék repertoárjukat (a prózát se hanyagolják el!), mert csak így biztosíthatják fejlődésüket, tarthatják meg verseny- képességüket. Bagi Aranka A bíró nyolcat adott, a tanárnő is, az orvos is, a piros szárrtáblák legtöbbje azonos számot mutatott. Aztán következett a másik film, ennél már a bíró csak hetet, a tanárnő azonban ismét nyolcat jelzett. Az orvos gondolkozott, ő is a hetes számra méltatta a következő filmet. — Így ment ez egy héten át. A TIT miskolci Kazinczy klubjában gyűlt össze naponta a bírótól, tanárnőn keresztül, orvosig tartó együttes — egy a tíz társadalmi zsűri közül —, amely szavazatával és — nem egyszer késhegyre menő vitájával választotta ki a legjobbnak vélt filmeket. Az egyöntetű nyolcas számú elismerést itt a „Kézben egy szív" című dokumentumfilm kapta, amelynek merész technikájú operációs felvételei a két szív, — nem operált, hanem operáló —, emberi tragédiájával párosultak, megrázó élet hajótörésük, családi életük felborulásával. A még mindig elismerő, de ezen belül már megoszló vélemények a Németh László felszabadulás utáni tanári éveit idéző Hódmezővásárhelyi évek című riportfilm után alakultak ki: a tanárnő — érthető módon — a legtöbbre értékelte egy másik irodalmár zsűritaggal együtt, mások — a Kis falumúzeum kialakítását kezdte meg a városi ta- «nács Mezőkövesden Kis Jankó Bori háza körül, az úgynevezett Hadas településen. A Műemlékvédelmi Felügyelőséggel közösen már három házat meg is vásároltak, amelyeket eredeti formájukban még az idén felújítanak, majd ezt követően 5—6 lakást vásárolnak és hoznak rehdbe. Szeretnék megóvni a régi jellegzetes zsúpfedeles parasztházakat, amelyekben aztán helyet kapnak a matyó népművéLukács Sándor, a Vígszínház miskolci származású művésze május 23-án Miskolcra jön és két alkalommal is bemutatja a budai Várban, a Korona pódiumon nagy sikerrel fogadott, Hősök és an- tihősök című előadóestjét. Közreműködik az est szerfilm jóságát elismerve —, kevesebb pontot adtak neki — érdeklődés ik, szakmai beállítottságuk szerint. De nem a filmek értékelését akarjuk sorolni, ez a szakmai és a társadalmi zsűrik — ma már ismeretes —, végeredményeiből kiderül, hanem azt a lelkes érdeklődést, amellyel a TIT helyiségében összegyűlt tíz ember — a közönség oldaláról — nézte, vitatta — nem szakértőként, esak műélvező közönség képében —, a tévé elmúlt kétéves termését. Egyben tanúbizonyságot tett arról, hogy a harminc évvel ezelőtti, tanítványai által felidézett „hódmezővásárhelyi évek” az új értelmiség akkori indulása óta, a nemrégi szívoperációs élményekig a „Kézben egy szív” korszakáig, valóban felnőtt egy olyan új közönség ebben az országban, amely — szakmai érdeklődéstől függetlenül —, egyaránt véleményt tud mondani az orvostudományi dokumentumfilm művészi szépségeiről éppen úgy, mint szakmai érdekességeiről, vagy egy harminc évvel ezelőtt megkezdett pedagógiai kísérlet eredményeiről — nemcsak művészi, de filmtechnikai szempontból is. szettel és néphágyományok- kal kapcsolatos tárgyak' és emlékek. A Matyó Háziipari Szövetkezet műhelyt is létesít, ahol az érdeklődők munka közben nézhetik meg, hogyan készülnek a matyó babák és kézimunkák. A városi tanács már elkészítette a környék közművesítését és utat építtetett, hogy az' autós külföldi és hazai turisták könyen meg tudják közelíteni a mű- emlékjellegű kis falumúzeumot. amelynek végleges befejezése 1980-ra várható kesztő-háziasszonyaként Mikes Lilla, valamint Hajdú Júlia zeneszerző. A műsor 6 órai kezdettel a Rónai Sándor Művelődési Központban, est“ 8 órakor pedig a Nehézipari Műszaki Egyetem E/6- os kollégiumi színházteremben hallható. „Terv-vitának” is nevez- hemeuK azt a munkaerte- kezieiei, amelyet az elmúlt napoKoan lanotta«. a megyei parioizottsugon. A pariói- zottság propaganda- es művelődési os/iiuiya és a Kos- suui ivonyVitiauu megyei iú- renueitscge mvt» össze a kiadó megyei vezei.o terjesztőit. muveiodéai, oiúaLuu szaK- emuerek.ee, par toktatokat és pártmunkásokat, hogy megvitassák a kiadó iai9. évi tervet. Véleményt kértek touo mint kétszáz kiaoasra tervezett mu mutaji és tematikus öszeté teléről, a jpel- aanyszamokról és a terjesztés kérdéseiről. A megbeszélésen részt vett Kapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója és Deme László, a megyei pártbizottság titkára. A megbeszélés minden résztvevője hangsúlyozta, hogy a part kiadójának jövő évi terve rendkívül széles skálájú, jó a struktúrája. A különféle kiadványok jól segítik ' a párt politikájának megvalósítását, s az elmúlt évi kiadványokon, de a jövő évi tervben is érezhető a párt 1976. október 26-i propagandamunkáról szóló határozatának hatása. Az értekezlet munkájában résztvevők nagyon sok észrevételt, véleményt mondtak. Konkrétan megjelölve sokallták vagy kevesellték egy-egy könyv példányszámát, vagy hiányoltak egy, a munkájukhoz szükséges kiadványt. ' Felvetődött, hogy több pedagógiai mű és több a fiatalok pályaválasztását segítő ki- adváy kellene és kevesellték a gyermekkönyvek példányszámát. Többen elmondták, hogy gyakorlati pártmunkásoknak, oktatóknak egyre nagyobb az igényük a fejlett szocializmus elvi és gyakorlati kédéseit tárgyaló könyvekre. Nagyon régen hiánycikk már egy, a kádermunkáról szóló kézikönyv, de gazdaságpolitikánk kérdéseit tárgyaló alsó- és középfokú pártoktatás is egyre több segédanyagot és szemelvény- gyűjteményt igényel. A párt- oktatás részben új formája, a szervezett és irányított önálló tanulás is több segédanyagot és tematikus összeállítást igényel. Az egyetemi és főiskolai oktatásban beAz elmúlt napokban sok nyolcadikosnak szerzett örömet a továbbtanulásukról szóló értesítés, de nem kevés azoknak a száma sem, akik szomorúan, vették tudomásul, hogy helyhiány vagy alkalmatlanság miatt elutasították őket. Ha valakinek nem sikerült bejutni sem az elsőnek, sem a másodiknak megjelölt iskolába, a jelentkezési lapja a Pályaválasztási Tanácsadó Intézethez került. Bizony ebben az évben is több mint ezer tanulóról van szó. többségükben azért jutottak erre a sorsra, mert nem volt meg- alappzott a döntésük. Figyelmen kívül hagyták felvételi esélyüket, nem mérték fel kellően egyéni képességeiket, nem vetettek számot a célul tűzött pálya követelményeivel, vagy egyszerre neveztek meg két olyan iskolát, ahol nagyjából egyidő- ben zajlottá., le a felvételi vizsgák (például 2 szakközép- iskola. vagy szakközépiskola és gimnázium tagozatos osztály.) Számukra sincs minden veszve. Az elutasítást hírül hozo értesítésükön az is szerénél, hogy további megoldásért keressék fel a Borsod negyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetet. Itt. összegyűjtjük a szakmunkásképző intézetekben, szakközépiskolákban és gimnáziumokban vezetésre kerülő új tantárgy, a magyar munkásmozgalom történetének tanítása uj igényeket vet fel: töbo doau- mentumkötetet és szemelvénygyűjteményt. Egyre na- gyooo az érdeklődés a többi szocialista ország szocializmust építő tevékenységének eredményei es -'problémai iránt. i\ „kívánságlista” ismertetése hosszú lenne, tapasztalt terjesztők és pártmunkások a gyakorlat igényeinek ismeretében reális kérdéseket, problémákat vetettek fel. Kapai Gyula válaszában elmondotta, hogy a felmerült problémákkal, igényekkel egyetért és a hiányolt müvek nagy része szerepel a kiadó jövő évi és középtávú tervében, de alapelvük az, hogy inkább kevesebbet, de jobbat. Ez a kiadó álláspontja például a fejlett szocialista társadalom problémakörét tárgyaló müvek megjelentetéséről is. Megtették a kezdeti lépéseket a marxizmus —leninizmus oktatásának egységes — minden felsőoktatási intézményben használható — tankönyveinek megjelentetése Kié. Folytatják a marxizmus—leninizmus klasszikusainak, Lenin műveinek, a jól bevált sorozatoknak és évfordulós kiadványoknak a megjelentetését, s szeretnének egyre több — a felszabadulás óla eltelt harminc év krónikáját megörökítő — visszaemlékezést megjelentetni. Az idei könyvhétre megjelenik Kun Béla életrajza, s az elkövetkezendő években sorra jelentetik meg a magyar munkásmozgalom története kimagasló vezetőinek — tudományos igénnyel megírt — életrajzait. Hangsúlyozta, hogy a kiadásra tervezett művek példányszámúnak megállapítása bonyolult politikai és technikai feladat. A politikai könyveknek mindig megvolt az a sajátosságuk, hogy nem felületes érdeklődés juttatta kézről kézre, hanem a szilárd igény, hogy az emberek alaposabb tudást, biztatást, erőt merítsenek a világ megváltoztatására, javítására, fejlesztésére. Ezt a szép feladatot hosszú évek óta jól segíti a borsodi könyvterjesztők kiemelkedő munkája. fennmaradt szabad helyeket, s ezeket ajánljuk a hozzánk fordulóknak, . természetesen figyelembe véve a rátermettséget, egészségi állapotot is. Hosszú lenne felsorolni a még meglevő lehetőségeket, de bízvást mondhatjuk, hogy találhatnak köztük maguknak megfelelőt a fiúk és — igaz kisebb választékban — a lányok is. Arra kérjük az érdekelteket, hogy miné] hamarabb jöjjenek személyesen az intézetbe, amíg több iskola, illetve szakma várja őket. Sokan éltek a fellebbezés jogával. Ügyükben május végén születik meg a döntés. Kedvező elbírálás esetén a tanulóknak nincs semmi tennivalójuk: a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hivatalos határozat alapján továbbítja lapjukat a megpályázott iskolába. Ha a fellebbezés nem jár sikerrel, rövid időn belül jelentsék be intézetünkbe új választási szándékukat. Vmdenképpen indokolt tehát az igyekezet. Ahogy múlnak a napok, úgy fogynak a betöltetlen iskolai férőhelyek. Az intézet dolgozói készséggel segítenek abban, hogy a lehetőségekhez képest mindenki a legjobb megoldást tál ’ja meg. Itácz Endre a PTI munkatársa Máté Iván Falumúzeum Mezőkövesden Lukács Sándor előadóestjei Petra József Napirenden a továbbtanulás Általános iskolát végzők figyelmébe
