Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-18 / 115. szám

1978. május 18., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Postánkból ELKÉSÜNK MUNKAHELYEINKRŐL... Május elsejével megszün­tette műszakos járatunkat a Miskolci Közlekedési Vállalat, s helyette a 104-es számú gyorsjárat közlekedik. Meg­szűnt a 4/A, a 4/N, a 4/V-já­rat is, így kizárólag a meg­maradt 4-es járattal tudunk ‘csak bejutni munkahelyünk­re. A gyorsjárat ugyanis sem a Dalos Ida, sem a Téglagyá­ri megállóban nem áll meg, a 4-es járat pedig, mivel kör­járatban közlekedik, zsúfolt, a Dalos Ida úti megállóban lehetetlen feljutni rá, s így munkakezdésre nem érünk be. Több aláírással levelet küld­tünk a Közlekedési Vállalat­nak, s kértük, hogy Göröm- böly végállomástól Göröm- böly elágazásig —. mivel a falu több kilométer hosszú, — a gyorsiárat minden megál­lóban álljon meg, vagy a műszakos járatot állítsák vissza. Az üzemben nálunk szigo­rú a munkarend, ha valaki késik, levonják a fizetéséből, de a műszakváltást is szinte lehetetlen pontosan megolda­ni., mert sok helyen csak ak­kor mehet haza a váltótárs, ha a munkatársa átveszi tő­le a műszakot. Nagy számban vagyunk olyanok, akiknek munkahelye a I. számú ka­putól legalább egy. másfél kilométerre van. s ilyen köz­lekedéssel szinte lehetetlen időben beérkezni. Kérjük a Miskolci Közle­kedési Vállalatod hogy jobb közlekedési lehetőség biztosí­tásával segítsen bennünket munkánk végzéséhez. Varga János és öS aláíró LKM „D"-rnűszak dolgozói * A Miskolci Közlekedési Vállalat forgalmi osztályve­zetője, Oláh Jenő válaszol: „KPM-rendclel alapján fo­lyamatosan leállításra kerül­tek a különböző helyekről induló műszakos járatok. Az utolsó a görömbölyi járat volt, amelyet május elsején szüntettünk meg, s visszaál­lítására nincs lehetőség. A Kun Béla utcai megállóban kulturált utazási lehetőséget biztosítunk a 104 és a 4-cs autóbuszokról a 31-es és a 121-cs autóbuszokra átszállók részére, amelyekkel úgy az LKM, mint a DIGÉP-hcz időben eljuthatnak az uta­sok. Az elmúlt héten utasfcl- mérést végeztünk Görömböly térségében, s megállapítást . nyert, hogy a gyorsjárat 70 százalékos, a 4-es járat 35— 40 százalékos kihasználtság­gal közlekedik reggel 4.30 —8 óra közötti csúcsidő- szakban. A vállalat továbbra is vizsgálja Görömböly tér­ségében az utazási igény ala­kulását cs megfontolás tár­gyává teszi a gyorsjáratnak a Tégla utcai megállóban történő megállítását.” ARANYI. AKODALOM BOLDVÁN- Május 7-re már jó előre készültek Boldván a Dózsa György utca 27. szám alatt. Levágtak egy 200 kilogram­mos hízott sertést, sütötték a finom tésztákat, hiszen nem mindennapos ünnepségre ke­rült sor. A 78 éves id. Tó Ferenc, MÁV-nyugdíjas és felesége Pejkó Margit 50 éves házassági évfordulóját tartot­ták ezen a vasárnapon. Eljött családiával a három fia, az unokák, a rokonok, s az ebédhez már 22-en ültek asz­talhoz. Kcsd estig tartott a bensőséges, jó hangulatú ..la­kodalom”, s az ünnepeltek bizony azt is elf eleitették, horry már eljárt fel ettük az idő; olyán jól érezték magú­kat. hogy még táncra is per­dültek. T. F. Boldva BOCSÁNATOT SZERETNÉK KÉRNI. .. Május 10-én, szerdán reg­gel 7 óra körül a Miskolc, Hoffmann Oltó utca 12—16. szám között gépkocsimmal önhibámon kívül lefröccsköl- tem egy. a járdán siető höl­gyet. Az eset úgy történt, hogy egy ZIL-típusú, sódert szállító billencs hirtelen égj másik sávba húzott át, s en­gem kissé leszorított. Eköz­ben olyan mennyiségű vizet dobott a szélvédőmre, hogy nem láttam az egyik nagy kátyút, amibe belehajtottam, s a víz a járdára fröccsent. Bár a ZIL gépkocsivezetőt dudálással figyelmeztettem szabálytalanságára. s én 30— 35 kilométeres sebességgel haladtam csak, — a történ­teken már nem változtathat­tam. Az eset után azonnal kikanyarodtam a Tizeshon- véd utcára, majd a Kommün utcán át visszatértem a Hoff­mann Ottó utcára, de a höl­gyet sajnos; már nem talál­tam. Így most nem tehetek mást, mint arra kérem az Észak-Magyarországot. tol­mácsolják bocsán at kérésemet az ismeretlen hölgynek, s amennyiben az esetből kára adódott volna, úgy kérem je­lentkezzék, hogy számláját rendezzem és ugyanakkor élőszóban is bocsánatot kér­hessek tőle. Rendszámom: ZB 73-33. enciánkék színű Lada 1500 típusú gépkocsi. dr. Csákány András Miskolc, Könyves Kálmán 5. TÁRSADALMI MŰNK' LÓK TARDONAN A vasárnapok faluhelyen általában csendesek, ilyenkor együtt a család, s még az is ritkaságszámba megy, hogy valaki a portálán dolgozzon. Az április 30 -i vasárnap azonban máshogyan telt el Tardonán. Arra lettünk fi­gyelmesek, hogy a ' templom felé vezető úton, ahol a ta­nácsháza és a párthelyiség van, emberek szorgoskodnak, ásnak, lapátolnak. Tízen, a Kónya László által vezetett aranykoszorús Szönyi Márton szocialista brigád tagjai, er­dei munkások, vagy ahogy mi nevezzük, ölfavágók, vé­geztek itt társadalmi mun­kát. Csövet fektettek le. hnqv mind a tanácsháza, mind a párthelyiség alapját mente­sítsék a talajvíztől. Nagy munka volt. de láthatóan lel­kesen, szívesen végezték. Másnap, május elsején, a sportpályán megtartott ün­nepségünkről sem hiányoztak, ahol futballmérkőzésen vet­tek részt. A most megalakult helyi zenekar adott műsort, majd tábortűzzel fejeződött be a sokáig emlékezetes má­jus elsejei ünnepségünk, Goór Géza Tardona, Rákóczi u. 2. HIÁNYOZNÁK AZ ÚTBURKOLATI JELEK... Az Észak-Magyarország ón rilis 26-i számában két tudó­sítás is megjelent „Borsod tömegközlekedési helyzete” és „Közlekedésbiztonsági hetek Borsodban” címmel. Nem tu­dom. hogy ezeken a megbe­széléseken szó esett-e arról, — ami szerintem elősegíti a közlekedés biztonságát —, hogy több helyen még min­dig nincsenek felfestve az útburkolati jelek. Emiatt egy- egy csomópontnál, de más he­lyeken is hajmeresztő dolgo­kat látni. s. véleményem sze­rint. ezért még csak nem is marasztal hatók el a gépjár­művezetők, hiszen semmi nem utal a követendő közlekedési , előírásra. A KRE^Z egyik fontos pontja az ..Ütburkolati lelek” Ennek megléte keretek közé szorítja a szabálytalankodó­kat, azokat pedig, akik ezt figyelmen kívül hagyják, megbírságol hatók. Ügy érzem ha az illetékesek sürgősen intézkednének, s mielőbb megtörténne az útburkolati je’ek úirafer'éss eredménye­sebb lenne a „Közieked és- biztonráei hetek Bobodban” —»n-’ozvénysorozat is. Vereké* István Ka zi nebarci ka, Építők u. 24. líieíiai mkuM a Csepel Müvekben A Csepel Művek Szerszám- gépgyárában tizennyolc viet­nami szakmunkás és egy mérnök dolgozik. Hanoiból, a Tran Hung Dao Gépgyár­ból jöttek Csepelre egyéves szakmai továbbképzésre. A vietnami köszörűs, öntő. vil­lanyszerelő, lakatos, szer. számkészítő szakmunkások a napi munka után elméleti képzésen is részt vesznek. Képünkön: Vu Quoc Thai és Dao Huy Loc a köszörűgép­nél. Q fa ie’enlősége A levegő tisztaságáért ví­vott küzdelemben a fa az ember legnagyobb „szövetsé­gese”. A nyugat-magyaror­szági megyékben először .is­merték fel a fa jelentőségét, s ez ma már meglátszik az itteni városokon, községeken. Kőszeg például az ország legtisztább levegőjű városa. Itt, és a többi vasi települé­sen is sok a fa, park, zöld­övezet, erdő, jó egészséges levegőt teremt. Emellett a lakótelepek, ipari, mezőgaz­dasági, közlekedési létesít­mények úgy épülnek, hogy nem állnak útjába a telepü­lések jó átszellözéséhez szük­séges szélnek: a városok és falvak egészséges „mély lé­legzetet” tudnak venni. Napirenden a tej Az évekkel ezelőtt megfo­galmazott kormányprogram­nak megfelelően, megyénk mezőgazdasági üzemei, kis­termelői is mind több tejet juttatnak a fogyasztókhoz. A nagyüzemi tejtermelés (jel- jemző egyébként, hogy ma már polgárjogot nyert a tej­termelés kifejezés) a múlt év­ben 16 százalékkal emelke­dett az előző évihez képest. Az idén 13, jövőre 8, majd lf)80-ban 10 százalékos növe­kedés várható. ' Hová jut el a tejtermék? Ezek a számok — egyező­en a mindennapok tapaszta­lataival —. határozott fejlő­désről tanúskodnak. Amint a Borsod megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság a napokban megtartott ülésén megfogal­mazódott, a szép eredmények ellenére a tej mégsem any- nyira egyértelműen fehér, mint lehetne, mint lennie kellene. Megyénkben az egy lakosra jutó forgalom tejből és tejtermékekből jóval 'ala­csonyabb az országos átlag­nál. Az ok összetett, sokrétű. Megyénkben jelenleg 305 gyűjtőcsarnok van, de nem mindegyikük felel meg a kor­szerű követelményeknek. Mélyhűtéssel 127, vizes hű­téssel 70 tejgyűjtő rendelke­zik, száznál több tejgyűjtő­ben pedig semmiféle hűtési lehetőség nincs. (Megyénkben mintegy 30 községből nem gyűjtik össze a tejet, de ezek­ben nincs is sok.) A tejgyűj­tők fejlesztésére, korszerűsí­tésére egyébként az utóbbi években nagy összegeket for­dítottak, de további és ugyan- "csak nagy összegekre' lenne szükség. Hová jut el a tej és a tej­termék? Gyakorlatilag min­denüvé, de nem mindenüvé kifogástalanul. Megyénk hely­ségeinek mintegy 72 százalé­kába folyamatosan, rendsze­resen, a többi helységbe pe­dig hetente két alkalommal, vagy egyszer. Márpedig a tej napokig nem tárolható káro­sodás nélkül. Sok gondot okoz a szűkös hűtőkapacitás. Például a Miskolci Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat 149 üzletben foglalkozik az említett termékek árusítá­sával. de csupán 59 boltban megfelelő a hűtőtér. A Bor­sodi Élelmiszer Kiskereske­delmi vállalat és az áfészek boltjainál — az erőfeszítések ellenére is — talán még rosz- szabb a helyzet. Bizonyos hűtőtér ugyan a legtöbb he­lyen adott, de eléggé szűkös. Előfordul, elsősorban nyáron, hogy a nagy idegenforgalmi településeken — Tokaj, Ta­polca, Mezőkövesd, Bogács — a hűtőkapacitás hiánya miatt nem biztosítható a folyama­tos ellátás. De nemegyszer tapasztalhatjuk azt is, hogy Miskolcon, vagy más váro­sokban a délutáni, az esti" órákban már nem lehet tejet kapni. Tapasztalatok Más gondok is adódnak. Ismeretes, hogy a szállítók ál­talában a hajnali órákban rakják le a tejet a boltok elé. Mintegy bizalmat szavazva mindenkinek. Köztük saját maguknak is. A tapasztalatok szerint viszont néhány, — illetve nem is annyira né­hány —, zacskós tej el-el tű­nik valahol. Lehetséges, hogy az éppen arra járó-kelők nyúlnak bele a tartókba, de lehetséges az is, hogy nem ők. A kereskedelmi felügye­lőség az egyik hónapban, 17 bolti vizsgálat során, 159 da­rab polipackos tej hiányát állapította meg. Ugyancsak megállapította, hogy a hi­ányzó mennyiséget már ma­guk a szállítók nem rakták le. Kiszállították? Nem szál­lították? Valahol eltűnt. Egy év alatt hatalmas összegekre rúgó lopásról van tehát szó, melynek megakadályozására feltétlenül szükséges valami­féle megoldást találni. És a NEB ülésén elhang­zottakat figyelembe véve ar­ra is szükséges megoldást ta­lálni, hogy mi, a vásárlók ne károsodjunk. A bizottság egyik tagja ugyanis elmon­dotta: hiteles,, patikai mércé­vel rendszeresen ellenőrzi, vajon mennyi tejet tartalmaz az egyliteres zacskó. Mérése szerint, általában 9 decit. ■’időnként kevesebbet. Lehet­séges, hogy a gép nem pon­tosan adagol. Lehetséges, hogy az adagolás állítható. Pontosra állítható. Minden­esetre szükséges megvizsgál- ' ni ezt a jelzést, hogy meg­nyugtatóvá, tisztává váljon a kép. A tisztaságra, az eddiginél nagyobb tisztaságra más vo­natkozásban is szükség len­ne. A vizsgálati anyagból: „A tej szállítását részben tsz-ek, részben a Tejipari Szállítási Szolgáltató Vállalat kocsijai végzik, nem megnyugtató módon.” A nem megnyugta­tó mód a tisztaságra vonat­kozik. Ezzel kapcsolatosan sok mindent elmondhatnánk, de hadd utaljunk csupán a megyei főügyészség képvise­lőjének közlésére, melynek lényege: a tisztaság hiánya szabálysértés, ha pedig egész­ségi károsodást okoz — bűn- cselekmény. Tennivalók Az alapos vizsgálati anyag, valamint a két óránál hosz- szabb ideig tartó vita során elhangzottak magától értető­dően részletesebb; pontosabb képet formáltak megyénk tej- ellátásáról, a tejjel kapcsola­tos kérdésekről. Talán a fen­tiekből is kitűnik: a fejlődés az utóbbi években e vonat­kozásban is látványos, de a tennivalók is bőségesek. Priska Tibor Közérzet Kisgyérben Kisgyörben, ebbén a Bükk nyúlványai közé bújó köz­ségben több, mint másfélez­ren élnek. Valamikor erdő borította ezt a tájat, erdő, ahová évszázadokkal ezelőtt a meg-megújuló török és ta­tár csapatok elől az Alföld­ről jött emberek indultak menedéket keresni. Az erdő ma már csak a kör­nyező hegyek oldalában él tovább. A völgyben, ahol a község házai állnak, szinte szikláig kopott a talaj. A Kis- és Nagy Peterke, a község két főutcája. Ha egyszer lesz elég pénz arra. hogy aszfal­tozzák ezt. a két utat, talán alap sem kell az aszfalt alá. Olyan kemény itt a szikla, ami lépten-nyomön kifehér- lik az útból, hogy elbír min­den terhet... * ‘ Miskolcról hét óra előtt in­dul a busz Kisgyőrbe. A köz­ségi' t-nács épületében — kis ház. nem messze a buszmeg­állótól —, éppen takarítanak. Az asszonyka aki a vizes ronggyal »serénykedik, azt mondja, nemsokára jön az elnök. Éppen csak leülök az irodában, amikor nyílik az ajtl és belép egy férfi. — Jurecskó László va­gyok. az általános iskola igaz­gatója. ö is az elnököt várja. Ké­sőbb elmondja, hogy Mis­kolcról jár be. de már nem sokáig. Itt, Kisgyörben sze­retne letelepedni, s itt szeret­ne élni akkor is ha nyug­díjba megy. . — Higgye el, más itt élni. mint Miskolcon... Ezt a nyugalmat nem lehet megfi­zetni. Hogyan is élnek a kisgyó- riek’’ Sem jobban, sem rosz- sz^ibbul mint máshol. A ta­nácselnök. Fegyverneki La­jos, egy. kisebbfajta foglal­koztatási statisztikát sorol fel. Ezek szerint: tizenketten dolgoznak a termelőszövetke­zetben. harmincán az erdé­szetnél. és körülbelül hatszá- zan a közeli — főleg miskol­ci — ipari üzemekben, a Le­nin Kohászati Művekben, a Diósgyőri Gépgyárban a Ce­mentgyárban és az asszonyok lányok a fonodában. — Itt a környéken csak az erdészet ad munkát, de a község fir.taljai maidcsak tel­jes egészében valamilyen szakmít tanulnak Miskolcon. Vannak páran, akik a me­gyén kívül, főleg Pesten dol­goznak. Később, amikor járjuk a községet, azokról a dolgok­ról beszél, amelyek a község lakóinak hétköznapjait, s egyúttal a község közérzetét határozzák meg. Itt van pél­dául az áruellátás. Kisgyör­ben öt élelmiszer és egy zöldség-gyümölcsboh van. Az áruellátás — s ezt az itt élók állították —, nagyon jó. Per­sze . ha valaki Miskolcra megy, s miért is ne menne, amikor csak félórás az út. ott vásárol. De csak ruhát. vagy olyan fogyasztási cik­keb amit itt Kisgyörben nem kap meg. A vegyesboltban — az síé üzemelteti —, szinte minden van. Csak egy a baj. ám ez már régi gond: az Unió Afész eddig meg egyet­len forintot sem ruházott be ebben a községben új boltra. Mert hiába a nagy áruvá­laszték, a régi bolt vásárló- és elajótere már régen ki­nőtte az itteni igényeket. Ha már a közérzetnél tartunk: A községben ma már nem gond, ha elromlik valami­lyen háztartási géo. Évekig \Hsko.cra kellett behordan’ ■ninden elromlott gépet, most a futnoki Vegyesipari Szö­vetkeze'. hozom viszem szol­gálata hetente keresi fel a községet.- Sok mindent kell még elérnünk — mondja Fegy­vernek! Lajos miközben bal- lagun * a tanács felé. — Pél­dául itt az óvoda. Mindösz- sze 120 ezer forintunk van és a megyei tanács csak ak­kor tud anyagi támogatást biztosítani, ha mi is biztosít­juk a beruházási költségnek a '‘elét. Remélem, hogy ezt nem'okára meg tudjuk ten­ni. A másik az ivóvíz. Az 1950-ben éoült törpevízmü a község lakóinak -sak egvhar- madót tudja ellátni. Ha nem is máról holnapra, de vala­miképpen javítani kell ezen az arányon. A- elnök úgy beszél a köz­ségről, mint. a -ó gazda. És teljes 'oggal hiszen igazán csak az tudja reálisan fel­mérni , tennivalókat, aki is­meri az itteni embereket. Fegyverneki Lajos pedig is­meri. hiszen itt. ebben a köz­ségben született. Mire le­írunk a tanácshoz, már hát'* man várják. Azt mondja, nem jelent semmi' az ajtóra kifüggesztett ügyfélfogadási tájékoztató. Ha vent van. bárki megkeresheti, bármi­kor. Nem tudja azt mondani, hogy jöjjön vissza holnap, '•agy holnapután. És ez itt Kisgyörben így a természe­tes ... Pusztafalvi Tivadar

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom