Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-03 / 79. szám

V'.' 1978, április 1, hétfő ÉSZAK-MAGYAR.QRSZAG 9 Tavaszi emlék Mindenki hordoz magá­ban emléket, jót is, rosz- szat is. Hol halványabban, hol felerősödve bukkannak fel bennünk ezek az emlé kék. Ilyenkor, tavaszlájt két gyermekkori pajtásom em­léke kísért, és bárhogy is el akarom felejteni, nein tudom. Zoli és Gabi örök­re gyermekek maradtak, tíz-tizenkét évesen. Sok­szor gondolok rájuk. Va­jon mivé lettek volna, ha felnőhetnek? Szántó-vető ember? Traktoros? Szere­lő? Tanító? Felnőttek vol­na, családjaik lennének, biztos építettek volna há­zat, ők iis úgy, mint a ve­lük egykorúnk. Már vége volt a hábo­rúnak. nyugalom honolt az országban. Csoportokba ve­rődve. boldogan mentünk a tavaszi rétre játszani. Délutánba nyúlt az idő, amikor valahonnan hatal­mas robbanást hallottunk. Az arcokra fagyott a mo­soly, szinte most is látom, ahogy az asszonyok ja.jve- székelve a fejükhöz kan­ták; „hát még sincs vé­ge?! ...” A hatalmas robbanástól visszhangzott a hegyoldal, majd egy gyermekhang törte meg a síri csendet; meghalt Gabi, odavan Zoli! — kiabálta. Ök ketten egy ágyúgo­lyót robbantottak fel. Ak­kor ilyet még minden kert alatt lehetett találni. Ilyenkor tavasztájt ez a nyomasztó emlék kísért, és egyre csak arra gondolok: de jó,' hogy béke van. (takács) Vénusz jz imája... Az ősi bolgár város. Sü­nien múltjának egyik érde­kes darabja a ma is pon­tos időt mutató toronyóra, amelyet két és fél évszá­zaddal ezelőtt helyi iparo­sok és kereskedők készítet­tek. Az óra talapzatánál el­helyezett márvány táblán ólörök nyelvű; a Kelet vi­rágos stílusát tükröző fel­irat található: „Ennek az órának Vénusz szolgáljon ingájául, a Földkerekség ke­rekéül és a Kap harangjá­ul—"— __________________ L ADÁNYI MIHÁLY: Este kivetem a csapdákat* Este kivetem a csapdakot, azután gyeityaférrynel történeteket olvasok a humanizmusról, hogy „az ember a legcsodálatosabb", meg Syesroi. Emlékszem, pár éve szerelmes voltam és egy piszkos • folyón néztem o lebegő csiilooofrot oiákon át, s nem kavarta gyomrom a ‘csatomaszog. Szerelmesnek vagy részegesnek keli tenni, Hogy elámuljunk időnként önmagunkon, es nyúl-sírás, ember-mocsok ne rikasso«. *A költő fór&et Attfta-ifcyat kapott Dévai Bíró Mátyás, a lu­theri irányzatú magyar re­formáció legnagyobb alak­ja után — az időrendet szi­gorúan figyelembe véve — irodalmi barangolásunk má­sodik szereplője Batizi And­rás énekszerző, vagy ahogy öt jeles költőnk, Simon Ist­ván nevezte, A magyar iro­dalom című népszerű köte­tében: a finom tollú Batizi András. Prédikátor, a maga sajá­tos eszközeivel és módján a feudalizmus ellen küzdő nagy műveltségű férfiú, aki a hitújítás és tisztítás mel­lett éppen azzal, hogy a protestáns szellemnek meg­felelően magyar nyelvű énekeket szerzett és fordí­tott, hatásában jóval túl­nőtt egykori munkásságán. Az 1510 körül a Szatmár megyei Batizon született, s Gálszécsi István kassai ta­nítványaként ismert Batizi András életének, munkás­ságának jelentős szakasza kötődött mai megyénk te­rületéhez. A protestáns énekköltészet legjelentéke­nyebb úttörői között számon tartott mester ugyanis Pe­réiig: Péter birtokán Szik­szón, mint rektor működött huzamosabb ideig. 154^-ben a wittenbergi egyetemre járt, s innen Melanchton ajánlólevelével jött haza Petényi Jánoshoz. Meglehe­tősen hiányos életrajzi ada­taiból tudjuk, hogy tanított még Sátoraljaújhelyen, majd 1545-ben pedig már To­kajban találjuk, az ottani gyülekezet papjaként. Mi- ve' ránk maradt művei 1530 és 1546 között,keletkeztek, minden valószínűség sze­rint énekeinek egy része e három helységben íródott. A reformáció szellemé­ben fogant énekei közül összesen 15 maradi ránk. Ezekből u müvekből megál­lapíthatjuk: a magyar re- fo máció énekköltészetének számos műfajában övé az áttörés, a kezdeményezés érdeme. A líra és az epika nála meg nem válik külön, 'líra­ibb költeményeiben epikus elemekei, az elbeszélőkben pedig líraiakat találunk. Művei — és talán ez a leg­jellemzőbb rájuk — a ma követelményei szerint is ki­tűnő, szabatos verselésűek. Batizi technikája — mun­kássága során — egyre tö­kéletesedett, amit az is mu­tat, hogy a verset a daliam­hoz n-'nd következeteseb­ben tudta igazítani. Egyik nevezetes alkotása a Házasságról való ének. sezefbe. Zsuzsanna szépsé­gének leírására keresetiem kedves jelzőket, szavakat használ, amelyek naiv bájt kölcsönöznek a mondani­valónak. „Az Zsuzsámra pedig igen gyenge vala, / Piros orcája csudálatos va- la” — mondja Batizi. Má­sutt: „Kinek a. virágnak az ő szépségéről, / Nevet ad­tak vala ő ékességéről, / És az liliomnak szép fej őr­ségéről, / Zsuzsannának mondják ő keresztnevéről”. Irodalmi barangolások 6 111 !oi latizi a ü 1546-ból származik. Szellemében azt sugallja, an.it a reformáció vallott a házasságról: vagyis nem szentség ugyan, de szent dolog, ezért tartotta példá­ul elvetendőnek a papi nőt­lenséget. A Házasságról való ének népszerűségére jel­lemző — és ezt kitűnő ver­selésének is köszönheti —, hogy még 1560 előliről má­solatai ismeretesek. Batizi régi latin nyelvű himnuszokat is átdolgozott magyarra a reformáció ta­nításával összhangban. Ki- . emelkedő a 44. zsoltár nagy erejű tolmácsolása, melyben , utalásokai találunk a török­től sanyargatott magyar nép szenvedéseire. Elbeszélő versei közül né­gyet ismerünk. Közülük az Í54U-böl való Vitéz Gede­onja a 300 fegyveresével 135 ezer pogány felett győ­zelmet araló Gedeon törté- relét meséli el. Zsuzsanna hislóriá .ban a fiatal lány ba'ba jutását, ártatlansá­gát. a két gonosz bíró ár­mánykodását foglalja ver­Batizi legterjedelmesebb éneke az 1544-ben négyri- mü 12-sökben írt „Meg­lő T és megleendő dolgoknak teremtésiül fogva mind az ítéletig való históriája'’ cí­mű világkrónikája. Bibliai históriáinak énekbe fogla­lásához a deák éiiekszer- zök előadásmódjából sajá­tított el legtöbbet, de min­den bizonnyal hatással volt ra az egyébként megvetett naiv enekmondók néhány h. gyomé nyos stílusképlete,* közkeletű sablonja íz. Műve afféie történetfilozófia. A világ fennállásának idejét háromszor kétezer, azaz hatezer évben határozza meg. Az utolsó négyezer esztendőben négy monar­chia váltja fel egymást. Az első u babiloni, a második a perzsa, a harmadik a gö­rög és a negyedik a római, amely Julius Caesar óta tart, és ennek folytatása a német-római császárság . is. Batizi a világ közeli végét jövendöli. Az örök kardo­dtól az embert csak a megtérés, vagyis a reformá­ció elfogadása mentheti meg. Az egész emberiség végpusztulását helyezi kilá­tásba a reformáció elutasí­tása esetén. Vállalkozása nagyságára már a bevezető sorok fel­hívják a figyelmet. Nagy dolgokat ígér, jövendőt-mu- landót, régit és újat. Az én beszédemet ti meg­hallgassátok, / hogy kik nagy dolgokat hallani ké- vántok, / Jövendőt, mulan- dót érteni akartok: / Régi és új dolgot ingyen majd hallotok. — A magyar .iro­dalomban legfeljebb Vörös­marty Tündérvöigye kezdő­dik ilyen ihletett nagyraké- szüléssel. Tulajdonképpen a mai ember számára miben áll a XVI. században alkotó Batizi János jelentősége? Simon István mindennél és mindenkinél szebben, igazabbul így fogalmazta meg Batizi és a hozzá ha­sonló irodalmár prédikáto­rok szerepét: „A mindig megmaradá­sért küzdő magyarság négy­száz esztendő óta — föllé­pésüktől számítva éppen — irodalmával adhatta a leg­többet az emberiségnek, az általános emberi kultúrá­nak. Ez lett a legtöbbel érő vagyonunk, s veszthettünk annyi mindent a történelem során, szellemiségünket nem csorbíthatta semmi. Sőt hír­nevét, hogy ez az örök kincs hogyan, miiven viha­rokban jöhetett létre, a vj- . tágban csak vonzóbbá tette. Amikor a fehérre meszelt kis templomok karzatain a magyar zsoltárok zengeni kezdtek, már szinte évszá­zadokkal előre irodalmi re­mekművei nk visszhangoz­lak rájuk — képletesen mondva — az időből. Így le' a XVI. század a mo­dern magyar irodalom első és mindmáig kiapadhatat­lan kútfője, ellető forrása.” Mindebben oedig egv. bő­ven buzgó vízsugár Batizi András, a finom tollú Batizi. Hajdú Imre Az embert bajija a kíváncsiság is Négy es fel eve már. hogy közös ajánlóprogra­mot készít a sátoraljaúj­helyi szocialista brigádok­nak a művelődési ház és a könyvtár. Nyolcvankilenc szocialista brigád támasz­kodott vállalásaiban tavaly az ajánlóprogíamra. A szo­ros ..küzdelemben” az EL- ZETT Komplex II. brigád­ja végzett az első helye». * — Ahhoz, hogy egy bri­gád elnyelje a szocialista címet, a legfontosabb, hogy jól dolgozzon. De ez nem elég. A vállalásnak kultu­rális része is van. Egysze­rűen vállalni kell, hogy az ember elmegy könyvtárba, kiállításra ... Nem taga­dom. ilyen kényszerrel kezdődött nálunk is. A leg­kézenfekvőbb, ha vállal­juk, hogy tanulunk. Az igazság az, hogy minket itt nem szorított a cipő, ami­vel persze egyáltalán nem azt akarom mondani, hogy níi nem tanulunk, nem ta­nultunk. Komplexbrigád vagyunk, szerszámkészítők. Ha van egy újításunk, azt nemcsak kitaláljuk, ter­vezzük, meg is csináljuk. Tizenegyünk' közül nyol­cunk érettségizett is. Ezt azért mondom, mert biz­tos, hogy így előnyünk van azokkal szemben, akiknek hiányzik egy-két általános iskolai osztályuk. (— Az iskola, itt kezdő­dik minden. Mi is először itt kezdtük a kapcsolatot az üzemekkel. S hogy van ez? Hiába van két esti is­kola is. sokan időben nem tudják egyeztetni az órá­kat, megint sokan, akik szégyellik, hogy beüljenek az iskolapadba. Hozzánk, a művelődési házba szíve­sebben eljönnek.) — Ami a munkánkhoz kell, az valahogy más. Mi is tanulunk persze. Annyi­féle oktatás, továbbképzés van az üzemben ... De hát mondom, ez is más, meg az is más, ha rendszere­sen járunk a könyvtárba, a kiállításokra, a hangverse­nyeiére. A tanulásban köz­vetlenül is érdekeltek va­gyunk, a másikra meg tel­jes egészében a szabad időből kell áldozni. És nem is olyan könnyű egyeztetni az időt. A bri­gádból például csak né­gyen újhelyiek, a többiek a környékről járnak be. s ráadásként ott a három műszak. És aztán hogy van ez?! Az ember végül Is szívesebben bemegy a könyvtárba és kikér egy könyvet. De már nehezeb­ben adja rá a fejét, hogy beüljön egy' hangverseny­re. rendszeresén járjon ki­állításokra, irodalmi estek­re. Ha őszinte vagyok, ak­kor azt mondom: Imim évvel ezelőtt még előfor­dult olyan is. hogy at mondtuk valamelyikünk­nek: nincs mese. el kell menned. különben nem igazolja' ! I’inek szénil­sük? Így volt. De idővel beoltódik az ember, meg- ion a kíváncsiság, kialakul az érdeklődés. Először csak pontokat akartunk szerez­ni .. (— .4 hétfői fórumokon ismertük meg ' mzán az Embereket. A politikai an- kétokon, találkozókon. Eze­ken kinyíltak. Kérdeztek mert azokra a kérdésekre, nmeinek érdekelték őket itt választ kaphattak. Üon- hopn később már meg som lepődtünk, amikor a? egu órára tervezett késze1 őrlé­sek —4 órányira nyáré,ik. Innen indultunk... Most sorolhatnék számokat. Eny. nyicn néztél; meg egy ki állítási, ennyivel es eny. nyírei többen, mim koráb­ban. Megvannak az adata­ink. De nem-hiszem, ogy ezel; a szamok lennének az érdekesei;.) — Otl vannak a kiállí­tások. Elég spk. Megszok­tuk, hogy elmegyünk és megnézzük. Meghívót min­dig kapunk. Tudjuk, mi­kor, hol, mit láthatunk Van, amelyik tetszik, van amelyiknél csak nézzük, de nem látjuk a kopeket. Az­tán egy idő útin minden­ki úgy van. hogy belülről bántja, ha nem érti meg Most már van magnós tár- latveztés a művelődési ház ban. Ez jó. De talán lehet ne oly'al i.s. hogy azt mond­ják: ekkor és ekkor ellő­hettek és kérdezhettek. (— Két cv alatt öTs-ró S47-rc nőtt a munkasolva- sok szama. Olyanok ko­pogtatnál; be rendszeresen akik azelőtt sosem teltek be a lábukat hozzánk. Üj bázisra leltünk. Olyan ol­vasókra, akikre biztos szá míthatunk később is. Mert számíthatunk majd rájuk. Es erre nemcsak az a ga­rancia, hogy rákérdezünk a kivitt könyvekre, hogy irá nyíljuk az olvasásukat; az is, hogy a verseny után, de még az új verseny meg­hirdetése előtt visszajön­nek, Januárban beiratkoz­nak. S mit mutat ez. ha nem azt. hogy megkedvel­ték az olvasási?) — Mire emlékszünk vissza? Elég sokat beszél­gettünk egymás között. Persze volt úgy. hogy csak harmadnap került szóba, amit láttunk, hallottunk. Néha kell is az az idő, hogy leülepedjenek a dol­gok. tisztázódjanak az ér­zések, • megfogalmazódja­nak a gondolatok. A Bara- nyi-est példáid sokáig té­ma volt. Utána kivettük kötetét is Meghánytuk-ve- tettük egymiás között azt a jó három órát is, amelyet Alexa Tamással töltöttünk együtt. De most már nem­csak utólag beszélgetünk, előre is készülünk. Most például egy irodalmi est lesz, az ELZETT Müvek Az ember tragédiáját hoz­za így le. (— Amikor bezárt a színit ázt érmünk. félt ü n k, megtorpanunk. Akkor gon­doltunk arra, hogy irodal­mi esteket rendezünk be­szélgetésekkel. s kivisszük az üzemekbe. Nem olyan rég rámtelet náltak a. vas­iparisok: .4- ELZETT o kedvenc? Miért nem hoz­zájuk visszük a találko­zót? Ajánlottam persze rögtön »ou másikat. Es örültem. Mert ezek a tele­fonok. ezek a kérésej; azt hiszem minden statisztikai adatnál menbizhatóbbak.) Sátoraljaújhely nem ti­pikusan munkás város. De il ezer munkavvlk.lóiéból 6300 munkánál lámán vba tartozik. A művelődési ház és a kön whir a 7 elmúlt évben 101 szocialista bri­gáddal tartott kapcsolatot, Két évvel ezelőtt csak ti­zenegy volt a számuk. Ezért kérdeztük mee Hor­váth Lsiosnét a művelő­dési ház igazgatólát. dr. Mák Mihálvné könyvtár­igazgatót és Hegedűs ■ La­test. a Konioley u hp­esd. néhány naní már csak volt őrié u'-- zi m íív»>7pl r>vá »Mn Csutorád AnnamúiTU t

Next

/
Oldalképek
Tartalom