Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-22 / 94. szám

1978. április 22., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Miskolc kivételével! Bővítés és korszerűsítés Több mint négyezer telefonigénylő Telex a mezőgazdasági üzemeknek Miután a Miskolci Posta- igazgatóságnak megyénkben két távközlési üzeme van — az egyik csak Miskolccal és közvetlen környezetével, a másik a megyeszékhelyén kívül az egész megyével fog­lalkozik ilyen szempontból — elöljáróban le kell szö­geznünk, hogy a továbbiak­ban a távközlés helyzetével, feladataival kapcsolatban Miskolccal nem foglalko­zunk. Az igazgatóság Bor­sod megyei Távközlési Üze­mének vezetőjével, Lévai Bertalannal és helyettesével, Szűcs Lászlóval beszélget­tünk erről az igen fontos és sokakat érintő kérdésrőll A Borsod megyei Távközlési Üzemnek a feladata a me­gyében levő távbeszélő-, te­lex-, távíró- és egyéb hír- ' közlő berendezések fenntar­tása, üzemeltetése és a lehe­tőségekhez mérten való fej­lesztése. Az üzem munkáid­ra jellemző, hogy a 230 fős kollektívának 80 százaléka szakmunkás — híradástech­nikai hálózatszerelő, híradás- technikai műszerész, átvitel­technikai műszerész —. és jelenleg 28 munkahelyen dolgoznak. Munkájuk nem könnyű, munkakörülményeik nem mondhatók jónak, hi­szen általában kint, a sza­badban dolgoznak, kitéve az időjárás viszontagságainak. Az üzemnek azonban még- sincsenek munkaerőgondjai. Ez elsősorban a jó szociális ellátottságnak, valamint an­nak köszönhető, hogy az il­letékesek gondoskodnak a fiatalok szakmai képzéséről, illetve továbbképzéséről. A Borsod megyei Távköz­lési Üzem a múlt esztendő­ben jó eredményeket ért el. Túlteljesítették építési és fenntartási tervüket is az üzemi költségek emelkedése nélkül. Jól valósították meg azokat a feladatokat, ame­lyek a kiemelt nagyberuhá­zások hírközlő berendezései kiépítésével kapcsolatosak, ugyanakkor Kazincbarcikán egy új, crossbar rendszerű, négyezer állomás kapacitá­sú telefonközpontot is létre­hoztak. Itt jegyezzük meg, hogy jelenleg is folyamatban van e főközpont és a hozzá csatlakozó távhívó központ teljes befejezését célzó mun­ka, amellyel várhatóan a harmadik negyedévben, ké­szülnek el, s akkor a próba­üzem után nagymértékben megnő a lehetősége a ka­zincbarcikai telefonigénylők kérésének teljesítésére. Egyébként az idén január elsejétől a távbeszélöállomás telepítéséhez — iker eseté­ben négyezer, szóló esetén hatezer forint — úgyneve­zett fejlesztési hozzájárulást kell fizetni a tényleges épí­tési költségen felül. Az üzem vezetői elmondották, hogy ez sem csökkenti a hozzájuk beérkező igények számát és az igénylők összetételében sincs a korábbihoz viszo­nyítva lényeges változás. Borsod megyében — Miskol­con kívül! — elsősorban a városokban összesen több mint 4 ezer igénylést tarta­nak számon. Ä legtöbb tele­fonra várakozó Kazincbarci­kán van, közel 1500. Az előbbiekben említettük, hogy az új köznont próbaüzeme utáVi megkezdődik az igé­nyek kielégítése, ugyanakkor folyamatban van a hálózat rekonstrukciója is, amely jö­vőre fejeződik be. s ezután nem lesz akadálya annak, hogy valamennyi igényt ki­elégítsenek. Több mint hatszázan vár­nak telefonra — közületek és ) magánszemélyek — Öz- don. Itt sajnos csak a jövő évben várható lényeges vál­tozás, amikor sor kerül két, egyenként 900 állomás kapa­citású, úgynevezett konténe­res automata központ üzem­be állítására. Az üzem veze­tői azonban elmondották, hogy ez is csak átmeneti megoldás. Megyénk második legnagyobb városában a te­lefonigények megnyugtató, végleges megoldása csak a VI. ötéves tervben várható. Leninvárosban sem sokkal jobb a helyzet. Itt mintegy négy és fél százan várakoz­nak telefonra. Épül is a há­romezer állomás kapacitású, crossbar rendszerű telefon- központ a 22-es számú'Álla­mi Építőipari Vállalat kivi­telezésében. Az építkezésnél azonban jelentős késedelem van. A központot már sze­relni kellene és lehetne is, hiszen a berendezések egy része már megérkezett, szál­lításuk folyamatban van. Az építőipari vállalat miatt azonban a távközlési üzem a telefonközpont szerelési munkálataihoz egy jó ideig még nem kezdhet hozzá. Sátoraljaújhelyen közel négyszázan várakoznak tele­fonra. Itt a második fél év­től bizonyos javulás várha­tó, ugyanis az üzem Kandó Kálmán nevét viselő, a Pos­ta Kiváló Brigádja címmel kitüntetett szocialista kollek­tívája Belkó Imre vezetésé­vel társadalmi munkában egy kis kisegítő automata központot újít fel, állít üzembe. Ez a jelenlegi fő­központ mellett 280 új állo­más bekapcsolását teszi majd lehetővé. Sárospatakon, Sze­rencsen, Sajószentpéteren és Nyéldádházán közel hatszáz jelenleg a lelefonigénylők száma. Az említett helyisé­gekben a telefonközpontok bővítése már befejeződött, az év második felében — a bő­vítések lehetőségeinek meg­felelően — megkezdődik az igények kielégítése. Természetesen az eddig nem említett településeken, nagyközségekben is számo­sán várakoznak telefonra. A Borsod megyei Távközlési Üzem a múlt évben 456 új távbeszélő-állomást kapcsolt be a forgalomba. A terv szé­riát ettől az idén sem vár­ható több. Ilyen értelemben tehát az igénylők alig több mint 10 százalékának a ké­rését tudják csak teljesíteni. Bár sok függ attól, hogy az új kazincbarcikai telefon- központ mikor kezdheti meg próbaüzemelését, mert ez nagymértékben megnövelheti az ú.i telefonállomások léte­sítését. Az üzem vezetői hangsúlyozták, hogy az új távbeszélő-állomások telepí­tésénél a legfontosabb és a legrégebbi igényeket tekintik alapvető szempontnak. Azt is fontosnak tartják, hogy több, szóban forgó települé­sen csak a már meglevő há­lózaton lehet új távbeszélő­állomásokat létesíteni. Figye­lemre méltó, hogy megyénk­ben ma már nincs olyan te­lepülés, legyen az akár a legkisebb község, falu, ahol legalább segélykérő télefon he lenne. Az elmúlt években ezen a területen is történt előrelépés. A kisebb telepü­lések postahivatalainak kor­szerűsítésével párhuzamosan közel félszáz községben kor­szerűsítették a telefonhálóza­tot. amelyet az idén is foly­tatnak. A Borsod megyei Távköz­lési Üzem foglalkozik a te­lexkészülékek telepítésével, fenntartásával és üzemben tartásával is. A múlt. évben 14 telexállomást hoztak lét­re. az idén körülbelül ugyan­ennyinek a telenítésére kerül sor. Az ipari vállalatok után jelenleg a mezőgazdasági üzemek, a termelőszövetke­zetek is rájöttek arra, hogy mennyire hasznos — gyorsa­ságánál, praktikusságánál • fogva — a telexállomások létesítése. A bővítést szolgáló tevé­kenység mellett a korszerű­sítés is nagy feladata a táv­közlési üzemnek. Az idén je­lentős helyi és helyközi há­lózati rekonstrukciós mun­kákra kerül sor. Ez elsősor­ban á forgalmazás minőségét javítja. Egyik legnagyobb ilyen irányú munkájuk a to­kaji hálózati rekonstruk­ció, amely már a múlt év­ben elkezdődött és az idén befejeződik. Feladatot jelent az is. hogy a KPM Miskolci Közúti Igazgatóságával szo­ros együttműködésben az utak szélesítésénél, korsze­rűsítésénél át kell helyezni a hírközlőhálózatot a köz­lekedés biztonsága érdeké­ben. Egyik legnagyobb ilyen irányú munkájuk a Mező­kövesd — Bogács — Bükk- zsérc közötti útvonal korsze­rűsítésénél a hálózat áthe­lyezése. az oszlopoknak az úttól távolabbra való áttele­pítése volt. A Borsod megyei Távköz­lési Üzem ez idáig már többször elnyerte az Élüzem címet. Ez nagymértékben annak köszönhető, hogy az üzem szinte teljes kollektí­vája 22 olyan brigádban dol­gozik, amely egyszer vagy többször elnyerte már a szo­cialista címet. Oravec János Vetik a kukoricát. A Ceglédi Állami Tangaz aságban az idén tíz százalékkal növelik a kukorica vetésterületét, 4835 hek­táron kerül földbe a vetőmag. Ezeresztendős Lombosodik az őstölgy A szokatlanul hűvös áp­rilisi időjárás miatt csak most lombosodott ki a zilizi őstölgy. A Bódva-völgvi kis­község határában levő, vé­detté nyilvánított hibrid tölgy törzsének kerülete megközelíti az öt és fél mé­tert. magassága eléri a 25 métert. Életkorát a botani­kusok ezer esztendőre be­csülik. Borsod másik védett faóriása a Sajóörös község főutcáján levő törökmogyo­ró, amelynek korát 400 éves­re becsülik, ugyancsak ki- lombosodott. Mindenkor, mindenkinek időben segíteni Napjainkban már 2800 ta­got számlál a Diósgyőri Gép­gyár vöröskeresztes szerve­zete. Ám, hogy ezreket szó­lít a szándék, önmagában ez még nem volna elég. Tény azonban: tetteiben, tömegpo­litikai tevékenységében igen sok eredményt mondhat ma­gáénak e nagyüzemi szerve­zet. Amint leülünk a szobában beszélgetni, mindjárt arra is fény derül, minek köszönhe­tő a mindennapi feladatok sikeres, megnyugtató megva­lósulása. Az üzem vezetősé­ge, a pártszervezet segítő­ellenőrző munkájának nem kis szerepe van abban, hogy elérik a kitűzött célokat — Jórészt ezért is mond­hatjuk ma már: nem gond a nagyüzemben a véradás lányok tá A három lány közül Var­ga Gabi a legmagasabb, Bu- day Ágnes a legszőkébb, Tóth Anna pedig a legjobb rajzoló. Ezeken a jellemző­kön túl elmondható még ró­luk, hogy közlekedési úttö­rők, hogy jó barátok, a le- 'ninvárosi 4. számú Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulói. Kerékpár és segéd- motoros járműtulajdono­sok, olykor, ha lehetőség kí­nálkozik rá, az autókkal is­merkednek. Az „Iskolák a közlekedés biztonságáért” versenyben több ezer úttörőcsapat vett részt az országban, naplók ezrei — mint megannyi pá­lyamunka —■ érkeztek a me­gyei, majd áz országos zsűri elé. A három lányé az ér­dem, hogy a versenyben ötödik helyen végeztek. Tóth Anna mondja: — Csapatmunka volt ez a javából, még akkor is, ha utólag pontosan ki lehet vá­logatni, ki mit végzett. A tettrekész közlekedési úttörők egymást segítve vál­lalták a feladatokat. A „jár­őrözés” tapasztalatait nem­csak saját naplójuk őrzi. ha az észrevételek a város köz­lekedését:. a forgalom rend­jét is érintették, azokat a tanács illetékes osztályával is közölték. Állunk az iskola közleke­dési úttörőinek szolgálati beosztását tartalmazó kör­tábla előtt, és egyszeriben nyilvánvalóvá lesz: itt a szol­gálati rendet kisebbek, na­gyobbak betartiák, nincs el­mulasztott járőrözés, nincs nap valamilyen kritikai ész­revétel nélkül. Bu.day Ági kisimítja ar­cából a hosszú szőke tincse­ket és Varga Gabitől vár magyarázatot: — Zánkán az úttörövóros- ban ugyanúgy, mint külföl­di utakon, ahol a szülőkkel voltunk nyaranta, összegyűj­töttük mindazt, amit láttunk és megbeszéltünk közlekedé­si szakemberekkel. Leninvá- ros a fiatalok városa és már nemcsak a fiatal munkavál­lalók miatt ilyen kedvező a lakók átlagéletkora, hanem a sok-sok kisgyerek miatt is. Előszeretettel vesszük párt­fogásba a nálunk kisebbe­ket, akik még járatlanabbak a közlekedésben. Ugyanígy segítségére sietünk az öre­geknek is. — Mennyire fogadják el a ti irányító, segítő tevékeny­ségeteket a felnőttek? — Eleinte, évekkel ezelőtt kétszer is meggondoltuk, hogy figyelmeztessünk bár­kit a szabályok betartására. Most már tudjuk, hogy ez a kötelességünk, csak persze ehhez meg kell találni a megfelelő hangot. — Mit tartalmazott az 5. helyezésre érdemes pályá­zati anyag? — Sok szép rajzot, illuszt­rációt Tóth Annától, törté­neteket. észrevételeket, csí­pős megjegyzéseket tőlünk. Ahol kevésnek éreztük a szót, oda dokumentum ér­tékű fotót is ragasztottunk. A képeket többnyire ma­gunk készítettük. Ennyi volt csak az egész — így Buday Ágnes. A három lány háromfelé indul a következő iskolaév kezdetén, készségeiknek, élet­céljaiknak megfelelően. Azok a közlekedési ismeretek, a gyakorlati jártasság viszont, amit az elmúlt évek alatt szereztek, jól hasznosíthatók. Az úttörő-egyenruhával hor­dott közlekedési úttörősap­ka, a karszalag és a tárcsa jövőre már másoké lesz. N. J. szervezése — szögezi le Buk- szár Józsefné, a DIGÉP vö­röskeresztes szervezetének titkára. — .Elértük, hogy a dolgozók több mint 30 szá­zaléka rendszeres véradó, közülük többen már nyolc­vanszor. kilencvenszer adtak vért. Mindenképpen értéke­lendő: nagyrészt fizikai dol­gozók a vállalkozók. Nem­csak a férfiak, a nők is ott vannak, ha segíteni kell. — Mind több üzemben szervezik meg megyénkben a készenléti véradó szolgála­tot. Szívesen jelentkeznek-e az üzem dolgozói? — Sokszor előfordult már, hogy sürgős segítséget kér­tek a megyei vérellátóból. Műtőben a beteg, élet-halál kérdése a vér! Fél óra múl­tán ott volt a kocsi a vér­adókkal. Letették a szerszá­mot, s úgy, munkaruhában indultak. Az E-gyáregységböl négy brigád, a B-gyáregy- ségből a női szocialista bri­gád példamutató a segítség­nyújtásban. S ami leginkább meglepő: a kovácsok, akik tudvalévőén igen nehéz fizi­kai munkát végeznek, egy­szer sem hiányoztak a vér­adásról. Volt, hogy a gyár­egységükből több mint 130- an jelentkeztek. Üzemünkből egyébként 1663 dolgozó rend­szeres véradó, ebben az év­ben pedig közel 700-an nyúj­tották oda karjukat. / * Nagy az üzem. A terüle­teken hát összpontosítani kell a munkát, hogy minden dol­gozót bevonjanak a tevé­kenységbe. A Diósgyőri Gép­gyárban 52 vöröskeresztes alapszervezet működik, a fel­adatok elvégzését 12 területi vezetőség segíti. A gyár egészségnevelési és üzemegészségügyi munkabi­zottságának vezetője Som- lyai István: — Szükség van rá, hogy körültekintően szervezzük meg az elsősegélynyújtást. Munka közben előfordulhat baleset. A gyáregységekben összesen 126 mentőládát he­lyeztünk el, ám á gyors, hat­hatós segítséghez hozzáértők is kellenek. Negyedévenként indítunk elsősegélynyújtó tanfolyamot, eddig több mint 140 dolgozónk kapott ilyen képzést. Az idén újabb 150 munkás szerzi meg az alap­ismereteket. A legcélsze­rűbb. ha a művezetők vég­zik el az elsősegélynyújtó tanfolyamot, hiszen ők mind a három műszakban ott van­nak az emberek között. No és a gyors segítségnyúitásra szükség lehet a majáliso­kon. a nagy kirándulásokon is. Ilyenkor mindig szakszol­gálatot teljesítünk. A dolgozók egészségének védelmében fontos szerepet játszik a megelőző tevé­kenység is. A Diósgyőri Gép­gyárban különösen nagy a különböző szűrővizsgálatok jelentősége. A több helyütt fellépő zajártalom miatt rendszeres audiológiai vizs­gálatot hoztak létre; a ko­vácsüzemből az idén csak­nem négyszáz dolgozót vizs­gáltak meg. Negyedévenként kerül sor az onkológiai szű­rővizsgálatra, a napokban éppen a vese- és cukorvizs­gálatot végzik. Hogyan érhetik el célju­kat az egészségügyi felvilá­gosító előadások? Nos, jónak tűnik erre a DIGÉP vörös­keresztes szervezetének mód­szere. Az előadások témáját mindig a dolgozók előzetes kérése, igénye alapján vá­lasztják meg. s így igazán nagy az érdeklődés irántuk. Széles körű az a tevékeny­ség, amelyet a családvédel­mi feladatok megvalósításá­ban végeznek a nagyüzem vöröskeresztes aktivistái. Mint mondják, szívügyük az időskorúakkal való törődés. A gyár volt dolgozói közül 18-an élnek a szociális ott­honban; ugyanennyi brigád patronálja őket Ne gondol­juk, hogy csak alkalomsze­rűen. Igazi, emberi kapcso­lat alakult ki közöttük. A közeljövőben egyébként két nyugdíjas találkozó megren­dezését is tervezik a DIGÉP gyáregységei ben. Miért nincs a Diósgyőri Gépgyárban gólyaüzem? A vöröskeresztes szervezet tit­kára szerint azért nem szük­ségeltetik, mert a munkabi­zottságok közbenjárására a kismamákat azonnal köny- nyebb munkakörbe helyezik. Találni kell, s meg is ta­lálják számukra az előnyö­sebb beosztást, munkalehe­tőségek Réluk egyébként az üzemorvosok is gondoskod­nak: rendszeresen tartanak egészségügyi előadásokat számukra. A házasulandó fiataloknak is kedvükben járnak. Az idén megszerve­zik a szülök iskoláját, ame­lyen hasznos tanácsokkal szolgálnak a gyermeket vá­ró házaspároknak. A tisztasági mozgalmat elsőrendű feladatnak vélik valamennyi gyáregységben. Nemcsak a balesetek meg­előzése. a dolgozók egészsé­gének védelme érdekében is. A vöröskeresztes aktivisták minden esetben részt vesz­nek például a munkavédel­mi szemlén: együtt vizsgál­ják. jól működnek-e az el­szívó berendezések, adot­tak-e az egészséges munka­hely feltételei. A vöröskeresztes szervezet eredményeinek felsorakozta­tásakor feltétlenül idekíván­kozik egy újonnan indult akció. A metallográfia labo­ratórium dolgozói az élen­járó cselekvők ebben: ők gyűjtötték az első adományt a nagyüzemben az országos Vöröskereszt kárraktára szá­mára. amely pénzből esetle­ges baj esetén segítségét tudnak nyújtani a rászoru­lóknak. Bizonyára akadnak követőik több gyáregység­ben. Mikes Márta Eni igp MM lefele

Next

/
Oldalképek
Tartalom