Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-14 / 87. szám
ÉSZAK-,MAGYARORSZÁG 4 1978. április 14., péntek Gyárlátogatás az LKM-ben — Kilenc tv-játék A Magyar Televízió II. negyedévi műsortervéből A tavaszi időszak és a nyárelő heteire elkészített televíziós műsorterv nem kevés érdekességet tartalmaz. Az újdonságok közül hívjuk fel egy-két adásra, műsorra a figyelmet az alábbiakban: Aktualitások A 18. miskolci tévéfesztivál időszakában Miskolc meglehetősen gyakran kerül majd képernyőre, de éppen ezen a héten, a fesztivál eseményeihez kapcsolódva, május 11-e és 17-e között jelentkezik a Gyárlátogatás című műsor, ami valójában nagyszabású közvetítés lesz a Lenin Kohászati Művekből. Ez a műsor nem elismételni akarja a gyárat már oly sokszor és oly sok megközelítésben bemutató korábbi riportokat, nem a termelésről, a beruházásokról kíván szólni, íanem úgy villantja majd az üzemet a nézők elé, ahogyan mások, kívülállók. látják és beszélnek róla. Ezek a megnyilatkozások egy hagyományos gyár- látogatás keretében hangzanak majd el. Az aktuális politikai és ismeretterjesztő műsorok között található majd a Nemzeti kincsünk: a föld című dokumentumfilm a mező- gazdasági termőterületek megbecsüléséről. Egy további dokumentumfilm — Virágos kincsünk — a hazai gyógynövény-termesztésre irányítja a figyelmet. Bemutatnak négy családot a Láng Gépgyárból a Hétvégén a hétköznapokról sorozatban, A gomba tudósa címmel Ko- ronczi Imréné tsz-elnökhe- lyettesről látunk riportot. Ugyancsak riportot láthatunk a .hazai halfogyasztásról, ennek címe: A hal. Háborús képeskönyv a címe a Brecht műve nyomán készült dokumentumfilmnek, egy újabb dokumentumfilm pedig az 1956-os melbourne-i olimpiát idézi Viharos olimpia címmel. Riportfilm idézi fel a hazai beat-mozgalom kezdeteit, portréfilm hozza közelebb hozzánk Szent- ágothai János akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és Tóth Menyhért festőművészt. Irodalom és dráma Az irodalmi és drámai főosztály műsoraiban — egyebek mellett — kilenc új tévéjátékot, illetve tévéfilmet találunk. Ezek a következők: Szabó Magda: Abigél (négyrészes, rendezője Zsurzs Éva), Vészi Endre: Muslicák a liftben (rendezője Gábor Pál), Juhász F. István: Epizód (rendezője Karinthy Márton), Bajor Nagy Ernő: A periférián (rendezője Sző- nyi G. Sándor), Walter Jens: Halálos 'csapás (antik görög korban játszódik, rendezője Horváth Ádám), Mihail Bulgakov: Ivan Vasziljevics — Boldogság (valójában két darab, azonos ötletre építve, az elsőnek színpadi és film- változatát ismeri is a magyar közönség, a rendező Várkonyi Gábor), Jan Kross: Michelson beiktatása (rendező Hajdufy Miklós), Sza- markisz: A hiba (Görögországban, a közelmúltban, a tábornokok uralma idején játszódik, rendezője Horváth Z. Gergely), Kamondy László: Feltételes vallomás (rendező Gaál Albert). Az új magyar tévéjátékokban tehát 5:4 az arány a hazai szer-zők és témák javára. A népszerű Nyitott könyv sorozat a negyedév során Gyárfás Miklós: A képmutatás szépségei és Mocsár Gábor: Kék barlang című könyvét mutatja be, a könyvhét idején pedig minden este jelentkezik A mi könyvsátrunk című műsor. A költők közül e negyedévben' Fodor Andrással és Csoóri Sándorral készül lírai riport, Atyámfia farkasai címmel Gobbi Hilda irodalmi estje kerül képernyőre, két műsor pedig a Színház és Filmművészeti Főiskolát mutatja be. , Szórakoztatás, zene A Zenés Tv-színház két bemutatóra készül: Mikó András rendezi Lamberto Gardelli Az impresszárió című vígoperáját, Seregi László pedig Suppe Boccac- cio-ját. Valóságos bűnügyekre épül az ítélet előtt című sorozat; első darabja A baleset címmel látható Gothár Péter rendezésében. Feydeau francia szerző bohózata, amely Miskolcon Ki mint veti ágyát címmel szerepelt a színházban, Kézről kézre címmel kerül képernyőre Marton László rendezésében. Horváth Tivadar rendezi a Házikoncert című játékot. Tamkó Sirató Károly és Breitner János műsora említendő még a szórakoztató és zenei főosztály programjából. Fiataloknak A gyermek- és ifjúsági műsorok közül feltétlenül kiemelendő a Nem felejtek és nem emlékszem című dokumentumfilm az állami gondozott gyermekekről, a Dinasztiák című sorozat, amely első három adásában egy kékfestőt, egy gépkocsi- vezetőt és egy fonógyári brigádot mutat be. Segít a képernyő a fiataloknak a nyári hasznos szórakozások megválasztásában, képzőművészeti kultúrájuk fejlesztésében, s több filmet és sorozatot is sugároz számukra. Filmek A filmműsor igen gazdagnak ígérkezik. Legalábbis számszerűségét tekintve. E negyedévben mintha csökkenne az újabb filmsorozatok száma, mindössze négyet jelez a műsorterv, ugyanakkor harmincnyolc egyedi filmet ígér. Ezeknek a választéka — természetesen — igen széles és vegyes, de úgy tűnik, a filmműsorok szerkesztői meglehetősen sokféle közönségigény kielégítésére törekedtek. Szabados Árpád színes ceruzái Szabados Árpád tulajdonképpen egy kicsit becsapja nézőit. Ámbár meglehet, hogy pontosabb a fogalmazás úgy, hogy megtréfálja. Amikor ugyanis a színes ceruzával „meghosszabbítja önmagát”, meghosszabbítja a kezét (így csinál a gyerek is, amikor a tiszta papírlapra felrajzolja csupa-csupa őszinteséggel, buzgalommal és jószándékkal, hogy a lelkesedésről ne is beszéljünk, a maga ákom- bákom emberkéit, szögletes fejű állatfiguráit, szóval, amikor megraizoPa a maga vonalvilágát), ha felszabadultan is, de mégiscsak, szerepet játszik. A maga mesterségbeli tudásával, a megszerzett bölcs tapasztalataival, a világról és a világ dolf»'' jl kialakított véleményével játssza el a mindent felfedezés örömét, a rácsodálkozás szépségét és persze iróniáját is Mindezt — legalábbis azt hiszem — nem árt számba- venni. amikor a József Attila Klubkönyvtár kiállító- termében odaáll az ember Szabados Árpád „gyerm -k- rajzai” elé. (Gyermekraj >- kát mondunk, noha természetesen az alkotó korántsem igazi gyermekraiiokat készít, s nem is gyerekeknek szánja azokat!). Mert va'ó igaz. hoc« az első pillanatban egy. a régmúlt gyermekkorából újra visszamentett rajzolási módot éli ki magából, de úgy, hogy egy pillanatra sem mond le a már meghódított, a már birtokba vett .művészi-technikai alkotómódról. S ez alatt nemcsak azt kell érteni, hogy az ákom-bákom emberkék „mögött” technikailag rendkívül kimunkált, aprólékosan megrajzolt formák vannak (ezt is persze), hanem a magatartást iá. Ezekben az apró, az óriási papírlapra látszólag rendezetlenül, sőt rendetlenül odavetett kis rajzokban ugyanis benne van a felnőtt ember életlátása. Groteszk, olykor ironikus, olykor megbocsátó- an elnéző magatartása .. Csak persze mindehhez már az is kell. hogy közelebb lépjünk. hogy leálljunk nem nézegetni, hanem „vizsgálódni” is egy kicsit, s hogv legalább egy időre elfelejtsük mindazt (s vannak néhányan, akik olykor kényszerítenek bennünket, hogy elfeleitsük), amit a klasszikusok ültettek át belénk a grafikáról, a képzőművészetről. Egy kicsit a nézőnek is fel kell szabadulnia — fe] kell szabadítania önmagát a konvencióktól —. hogy maradéktalanul élvezze Szabados A H rajzainak frissességét, bájos naivitását. és őszinte iróniátát. Egyszóval mindazt, amiért a Miskolcon egyébként nem túl gyakorta megforduló fiatal művész felfedezte magában a felfedezés örömét. A József Attila Klubkönyvtárban, a miskolci Szentpéteri kapuban nyílt meg Szabados Árpád kiállítása tegnap, április 13-án. Mintegy félszáz alkotását láthatják majd az érdeklődők, színes ceruzarajzait. Dusza Árpádné, a Miskolci Galéria vezetője nyitotta meg a kiállítást, amelyet május 20-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. Szabados Árpád munkásságát eddig a Derkovits-ösz- töndíjjal, a Szocialista Kultúráért kitüntetéssel (a vizuális nevelés éppúgy szívügye, mint saját művészete) és 1976-ban Munkácsy-díjjal ismerték el. E mostani kiállításán, amelyen az elmúlt két és fél esztendő rajzaiból ad ízelítőt, azt a fiatal művészt ismerheti meg a nagy- közönség, aki azért szabadította fel magát az aprólékosan megrajzolt, kirajzolt művészi formák világából, hogy még többet mondjon el az emberről, az embert körülölelő világról, s az emberi kapcsolatokról, mint ameny- nyit korábban el tudott mondani. Csutorás Annamária Jól sikerült szavalóverseny A költészet napja tiszteletére öt korcsoportban hirdette meg a szavalóversenyt az encsi nagyközségi és járási József Attila könyvtár. A nagy hagyományokra épülő verseny évről évre igen sok érdeklődőt vonz: idén például 120 fiatal vett részt a nemes versengésen, amely- lyel nemcsak a költészet napjának, hanem a könyvtár névadójának is tisztelegnek. A KISZ-korosztályú fiatalok szavalóversenyén az első négy helyezett: a hidasnémeti Rozsnyai Ildikó, a felsővadászi Gajdos Anna. az abaújdevecseri Gulyás László és a mérai Bódi Edit a társadalmi szervek által felajánlott tárgyjutalmakat kapta. Az általános iskolai tanulók négy korcsoportjában — a járási könyvtár ajándékaként — az első és második helyezettek egyhetes jutalomüdülésen vehetnek részt a nyáron a telkibányai olvasótáborban. Görömböly Miskolcon van Új ház a művelődésnek Találkoztunk bábosokkal Napkészítés közben, pin- pongozó fiatalokkal az előtérben, újságolvasókkal, mo- zibajövőkkel, az ifjúsági klub néhány tagjával a folyosóra szorulva, merthogy közben a menetrend szerint, a fotósok illetve a filmesek foglalták el a szakköri szobát, meg a klubhelyiséget. Egy délután, egy este: sok-e ez vagy kevés egy új művelődési házban? Ez a program, ez a látogatottság? ' Görömböly Miskolcon van, a város szerves része a második kerületben. Mégis, van ki azt mondja: bemegyek Miskolcra; van ki úgy véli: „ez külföld már”. Egy lány azt vélte, hogy itt még maradt valami a faluközösségből, de hasonló korú társa szerint ez már rég a múlté. A beszélgetésekből úgy tűnik: valóban, mintha valami elmúlt volna a régi művelődési szokásokból is. Hogy mikor? Akkor, amikor — 1974 elején — a régi művelődési házat be kellett zárni. Az ifjúsági klub, bár tartotta még magát a könyvtárban, azonban már ekkor megkezdődött a „városba húzódás”; ami tartalmában többnyire „belvárosi lődör- gés” lett csak. Az idősebb korosztálynak sem nagyon jutott már hely a közösségi művelődésre ott, helyben. Egy ideig folyt a vita: kell-e újjáépíteni a művelődési házat? Van-e erre szükség Görömbölyön? Nos, győzött a józan megfontolás, döntés született. A helyiek nagyon várták az új házat ... Itt az új ház már, itt járunk egy szokásos keddi napon. Nézegetünk, beszélgetünk, vitatkozunk is, fantá- ziálunk és töltjük az időt. A beszélgetésekben elhangzottak olykor rímelnek egymással. Rímelnek abban például, hogy „nem szokták még meg az emberek igazán ezt az új létesítményt”. Hogyan? Hiszen ha annyira várták ... Valóban, csakhogy az építés — ezt viszont már megszokhattuk — sokáig húzódott. Közel' négy évi szünet után lett újra helye-háza a művelődésnek. Szép,. praktikus el- és berendezésű, jól felszerelt... Szabolcs András, a Gárdonyi Művelődési Ház igazgatója: (hozzájuk tartozik intézményként a görömbölyi Budai Nagy Antal Művelődési ház): -Ez valóban szép épület, nagy szépséghibával. Kihagyták belőle a fűtést, s éppen télen vettük át üzemeltetésre. Az első kiállítást nagykabátban nézhették csak végig az érdeklődői:. A pára egv pillanatra megállt a levegőben és utána kop- pant a földön. Sajnos, éppen a fűtés miatt is, nem tudtuk „meglovagolni” a kezdeti nagy felbuzdulást. Az emberek pedig követelték a rendezvényeket ...« Kopasz Gyuláné, jegykezelő: „Örülök, hogy a fiatalok szívesebben jönnek ide, mint a kocsmába, hogy jól érzik itt magukat, szeretnek idejárni, sokszor már küldeni kell őket este haza, hogy aludjanak is valamit” ... Knapp Erzsébet, a bábcsoport vezetője: »Tizennyolc negyedikessel kezdtük meg a munkát, azért őket választottuk, mert így folyamatosan dolgozhatunk, több évig, lehetőségünk - van a „kifutásra”-« ... Borkúti László, a görömbölyi művelődési ház vezetője: „Voltak itt olyan hangok: nincs ebben a házban semmi, csak a lámpát égetik ... Az biztos, hogy nem megy még minden úgy, ahogyan mi is szeretnénk, de ha a néhány hónap alatt elért eredményre kíváncsi, menjen ki, nézzen szét” ... Valóban, ezen a napon volt mit nézni-látni, erről már az elején is szóltunk. Valami megindult, a kétkedők is megláthatják-meg- nézhetik. A lehetőség adott ezzel az új létesítménnyel: a művelődés dolgozói és a művelődni akarók előtt is. Már az eddig munkához látott csoportok is bizonyságát adják: fantázia is van. Az „anyaintézmény” — a Gárdonyi — igazgatója úgy értékeli az eddigi tevékenységet, hogy az komoly műve- lődésre-szoktató aprómunkával telt el. Ez kikerülhetetlenül együtt jár minden új ház esetében véleménykülönbségekkel is. Borkúti László, az új létesítmény vezetője optimista: — Hétezren élnek itt Görömbölyön, közülük nagyon sokan akarnak tenni valamit a művelődésért, vállalnak aktív szerepet a művelődésben. Ezért is vagyok bizakodó. Sokan megkeresnek, megállítanak egy-egy ötlettel. Es ritkán tapasztalható olyan segíteniakarás és szándék, mint amit itt kapunk a közélet vezetőitől. Előfordul még, hogy egy-egy esetben „gombhoz akarjuk varrni a kabátot”, tudjuk, hogy van törlesztenivalónk a szórakoztató-rendezvények terén. Nem sajnáljuk rá az időt és fáradságot, hogy az új művelődési ház betöltse azt a szerepet, amelyre hivatott ... Még kora délután találkoztunk a bábosokkal, Napkészítés közben. Néhány óra múlva két kislány kopogtat az iroda ajtaján: „Szeretnénk megmondani, hogy adtunk nevet a bábcsoportnak”. „És mi lett az?” „Hóvirág — mert februárban jöttünk először” ... Kint már elhalkult a pingpongosok csatája, a moziteremben pereg a film, a fotósok és filmesek elmélyülten dolgoznak, az előtérben néhány ifjúsági klubossal a múlt-je- len-jövő ütközteti a beszélgetést. Lámpák gyúlnak a művelődési házban ... Tcnagy József HASZNÁLT AUTÓJÁT KÉNYELMESEN, GYORSAN, JÓ ÁRON ADHATJA EL TELEPÉN: Miskolc, Lórántffy Zsuzsanna u. 49. Telefon: 51-8?^ /
