Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-13 / 86. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. április 13., csütörtök FILMLEVÉL Amerikai cigaretta Gobbi Hilda, Lukács Sándor, Tordy Géza cs Makláry Zol Ián Korszerűsítik a képzőművészeti bírálatok rendszerét *3 Mezei István rajza Két új könyv az Akadémiaitól Alighanem más is felfokozott várakozással ül be a moziba az Amerikai cigaretta vetítésekor. Csurka István írta, Dömölky János rendezte, s ez az együttes már éles szatírát ígér, a szereposztásban pedig olyan neveket találunk, mint Gobbi Hilda, meg a több mint egy évtizede teljesen visszavonult, s most újra kamerák elé állt Makláry Zoltán. Várakozást fokozó, ígérettel teli hát a film főcíme és plakátja. Aztán ülünk a nézőtéren, figyeljük a pergő képsorokat, s mintha két egymástól független filmtörténetet látnánk, amelynek mozzanatai időnként ölelkeznek egymással, egymásba úsznak. De valahogy szerves egészé nem akarnak összeállni. Hiteles pedig itt a környezetben minden. A józsefvárosi Illés utcai csehó bűzét szinte érezzük a nézőtéren; megcsap a talponálló levegője, a különböző keverék pálinkák és az ápolatlanság bűze. A film utolsó negyedórájában már szinte mi is vakarózunk a nézőtéren, annyira hiteles a háttér, mégis amit látunk, annak csak az egyik részét hisszük el. A másikat nem. Nézzük először ezt. Egy Ebes László nevű költő éppen akkor, amikor kitüntetik közérdekű problematikákat megfogalmazó verseiért, rájön, hogy ő tulajdonképpen elszakadt a világtól, hogy őt érdemtelenül becsülik, s ennél fogva elhatározza, új életet kezd. Otthagy csapot, papot, szerkesztőséget, feleséget, villalakást, jómódot és nagyon hamar kiköt a már említett Illés utcai talponállóban, ahol napokon keresztül issza a féldeciket, filozofálgat, ösz- szehord minden csacskasá- got, majd miután a környezettől betetvesedik, sürgősen lemond az új életről, visszatér a megbecsült költő szerepébe és környezetébe. Ennek az Ebesnek ezt az epizódját nem tudjuk elhinni. Nem érezzük, mi döbbentette rá, hogy elszakadt a néptől, miért kell ahhoz ilyen látványos cirkuszokat csinálni, csak azt látjuk, .hogy Tordy Géza erőlködik ebben a szerepben. A költő a kocsmában ösz- szetalálkozik és bizonyom mértékig össze is barátkozik két aranyos öregemberrel. Mindketten utcaseprők. Mindketten magányosok, s közülük az öregasszony — Gobbi Hilda remeklése — az életigenlőbb, a praktikusabb észjárású és ő vágyik inkább társra is. A másik, az öregember — Makláry Zoltán felejthetetlen alakítása — már semmit sem vár az élettől, napi néhány potya féldeci, meg. cigaretta legyen, ez neki már elég. S ha még időnként akad a kocsmában egy olyan szórakoztató bolond is, mint Ebes, a költő, aki bőkezűen vendégeli is az öreget, meg amerikai cigarettával kínálja, úgy a csehó közönségének és a két öregnek teljes a szórakozás, s annyiban is különböznek a nézőtéren ülőktől, hogy ők nem is kíváncsiak rá, vajon a költő miért handabandázik a kocsmában, miért barátkozik a két utcaseprővel, tudomásul veszik, hogy ott van, érthetetlen dolgokat beszél és iszik, mint a gö- . dény. A néző viszont szeretné tudni Ebes érthetetlen viselkedésének igaz motívumait is. A két aranyos öreg jelenetei szinte külön kamarajátékot jelentenek. Ritka csemege a mozivásznon, amit ők ketten produkálnak. Csak éppen nehéz egybeötvözni Ebes László költői kitérőjével. A felfokozott várakozás nem elégül ki teljesen. Csurka és Dömölky szatírája nem tudni pontosan, hová akar szúrni, vagy vágni, s ha megpróbáljuk a költő sorsát kevesebb érdeklődéssel figyelni, úgy a kocsmakörnyezetben a két öreggel emlékezetes részletekkel találkozunk. Itt érdemes feljegyezni Koltai Lajos operatőr nevét is. Lehetséges, hogy Ebes figurája és története szűkebb irodalmi körökben élénkebb rezonanciát vált majd ki, a mozilátogató, s ott szórakozást kereső nagy- közönség nehezen értheti meg cselekvéseit, s ennél fogva azt, hogy e szatirikus szándékú történettel mit, illetve kiket kívántak görbetükörben felmutatni. Makláry Zoltán és Gobbi Hilda remeklése próbálja ellensúlyozni a felemás film okozta csalódásunkat. Klein úr A Joseph Losey rendezte francia—olasz filmdráma, amely most a filmbaráti körök mozijaiban pereg, megrendítő vádirat az emberi közömbösség, az emberellenes világ ellen. Egy bizonyos Klein úr, jónevű párizsi műkereskedő 1942-ben, a németek megszállta Párizsban, jóllehet ősei között sémita beütés nincs, annak gyanújába kerül, hogy azonos egy névrokonával, aki zsidó és emiatt bujkálni kénytelen. Klein úr eleinte még üzletel is a menekülni kénytelenek megszorultságá- val, de mind jobban megismeri az embert üldöző kegyetlen világot, érdeklődni kezd, kivel azonosítja a rendőrség. És minél többet ismer meg az élet kegyetlenségéből, inkább tisztán lát, s végül, amikor őt is elhurcolják, már szinte önkéntesen vállalja sorsát, a sorsközösséget az üldözöttekkel, pedig az utolsó pillanatban megérkeznek a menekülését jelentő papírok. Ennek az embernek változásait, teljes átalakulását rajzolja meg e film, s címszerepében a merőben más szerepkörben megszokott Alain Delon. Az értékes, magvas filmek kedvelőinek ajánljuk. * A hét további filmjei között található a Városok és évek című szovjet—NDK történelmi film, valamint a Válás olasz módra című olasz film felújítása. Éz utóbbi másfél évtizeddel ezelőtt igen nagy siker volt, bizonyára szívesen fogadják ismét. Benedek Miklós A Kulturális Minisztérium az elmúlt évben széles körű vizsgalatot indított annak tisztázására, hogy milyen roolémaü akadályozzák képzőművészetünk fejlődését. Vannak olyan jelenségek, amelyek késleltetik muvé- szetpolitikai céljaink megvalósítását, a szocialista társadalom és a művészet új kapcsolatának fejlődését. A művészeti közéletben gyakorivá vált viták és az állami támogatás következetlenségei sajnos nem mindig adtak helyes válaszokat a társadalom fejlődése és a haladó művészi törekvések közös kérdéseire. Az ezek kapcsolatát zavaró problémák tisztázásához ugyanakkor a művészetelméleti kutatás és a művészetkritika sem nyújtott kellő segítséget. A vizsgálat arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan, a bírálati munkában nélkülözhetetlen alapfogalmak várnak további tisztázásra, mint a realizmus, az elkötelezettség, a hagyomány, a folytonosság és a kísérletezés kérdései. Ezek szubjektív és olykor önkényes értelmezése sok bizonytalanságot teremtett. Ilyen körülmények között gyakran sikkadt el a bírálat legfontosabb célja: az alkotás, a mű rendeltetésének értékelése. A bíráló bizottságok is túlzottan zártak, munkájukat sokszor mechanikusan, a nyilvánosság teljes kizárásával végzik. Az állami megrendelésekért, pályázatokért, az állami vásárlásokért és a kiállításokért felelős intézmények jelenlegi feladatai sincsenek összhangban kulturális életünk decentralizáltságával. Az államigazgatás korszerűsítésével jelentősen megnövekedett a tanácsok önállósága. Egyre több kiállítást rendeznek maguk is, jóval nagyobb összegeket költenek képzőművészeti alkotásokra. Ehhez azonban még nem mindenütt rendelkeznek kellő felkészültségű szakemberekkel és megfelelő tanácsadó gárdával, amely törekvéseikben szakmai támogatást nyújthatna nekik. Ezek miatt nem tudják megfelelőén ellátni felügyeleti, elAz ország első közművelődési parkját Harkányban alakítja ki a TIT. Az új típusú intézménybe látogatók szemléltető módon és szórakoztató formában ismerkedhetnek meg a különböző tudományágak érdekes eszközeivel, legújabb eredményeivel. A park építése az idén Ünnepség keretében többszörös véradókat jutalmaztak és tüntettek ki április 11-én Alsózsolcán, a Beton- és Vasbetonipari Művek helyi gyárában. Szabó Lajos, a gyár pártbizottságának titkára, a megyei Vöröskereszt és a megyei Vérellátó Alközpont nevében pedig Szklenár Tibor- né szervező köszönte meg a gyár dolgozóinak az önzetlen segítséget. Az üzemben évenTovábbképzés Sátoraljaújhelyen tegnap véget ért az a kétnapos tanácskozás, amelyen a járási állatorvosok, termelőszövetkezeti állattenyésztési telepvezetők, főállattenyésztők és a tejbegyűjtő csarnokok vezetői vettek részt. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya szervezésében a tanácskozás résztvevői szakmai továbbképzésben részesültek a higiénikus tejtermelés témakörébőL lenőrző, koordináló feladataikat. A vizsgálat által feltárt el- lemmonuasoK reszoen muve- szetunK tejioueitíool íaaaü- naií.' Éeiszamoiasuii. csaK nosszaoo tavon emelő el. Ezért növenvo íeiatiaiaimt ellátására meg kell erosite- nuiiK. aepzoinuveszeti inlez- ményrenuszerunKet. Olyan intézményemé van szüaseg, amelyen alKalmasak muve- szeipoiitikai eiveinn helyes erteimezesere es a gyaiconati megvalosílas irányítására, a decentralizált oualati tevékenység megfelelő szanmai ellenőrzésére. Arra van szükség, hogy a bírálati munkában társadalmunk igényeinek kielégítése, a szocialista művészet jövője szempont- jáoól fontos tendencián támogatása váljék uralkodóvá. Az ehhez szünséges értékrend kialakítása közös társadalmi feladat. Ezért az eddigieknél szélesebb alapokra kívánják helyezni a bírálati tevékenységet is. Fokozatosan bevonjak a fiatal képzőművészeket, a művészettörténészeket és a kritikusokat is. A környezetalakítással kapcsolatos témák elbírálásában jobban kívánnak támaszkodni az építészekre, az állami vásárlásoknál pedig a múzeumi szakemberek véleményére. Ugyanakkor tervezik azt is, hogy a közönség és a kultúra közönségvisszhangjának közvetítésében szerepet játszó . értelmiség képviselőinek is helyet adjanak a bíráló bizottságokban. A tervezett intézkedésekkel a Kulturális Minisztérium gondoskodni kíván arról, hogy a lektorátus kiemelt feladatként foglalkozzék a képzőművészetnek a társadalmi érdeklődés középpontjában álló ágával, a köztéri alkotások témakörével. Az elképzelések szerint ennek az intézménynek amellett kell majd ellátnia a kiállítástervezés és a bírálat központi ellenőrzését. Ugyanakkor a lektorátust hosszabb távon a döntések előkészítéséhez szükséges elemző vizsgálatok központi műhelyévé is szeretnénk fejleszteni. megkezdődik és 1980-ban már Harkányban rendezik meg a IV. nemzetközi szabad idő konferenciát. Rendeznek nyári kiállításokat, csillagászati bemutatókat, szabadtéri filmvetítéseket. Az intézmény 17 millió forintba ke- rüL te három véradónapot szerveznek s mintegy 300-an adnak rendszeresen vért. Az ünnepségen 14 többszörös véradót oklevéllel jutalmaztak, négy bronz fokozatú, ketten pedig ezüst fokozatú Kiváló Véradó kitüntetést kaptak. A kitüntetéseket, okleveleket Sárvári Tiborné, a járási vezetőség titkára adta át. Az első magyar óvoda Az első magyar óvoda megnyitásának 150. évfordulója alkalmából kiállítást rendeztek Siófokon a dél-balatoni kulturális központban. A szerdai megnyitón megemlékeztek Brunszvik Terézröl, aki 150 évvel ezelőtt Budán megnyitotta az első óvodát, és vállalta a magukra hagyott kisgyermekek gondozását, nevelését. Az Akadémiai Kiadó újabb kiadványai közül most kettőre hívjuk fel a figyelmet. Második kiadásban jelent meg Balázs Györgyné Korkép kialakítása a történelemoktatásban című műve, amelynek célja annak vizsgálata, hogy az iskolai történelemoktatás tananyaga mennyiben alkalmas arra, hogy a tanuló személyiségformálásának eszköze legyen. E cél érdekében felhasználja a történelemelmélet, az esztétika, a lélektan különböző ágait és a pedagógiai szociológia legújabb kutatási eredményeit. Kritikailag elemzi a kérdéssel foglalkozó korábbi hazai metodikai irányzatokat, és megvizsgálja a legjellegzetesebb nyugati polgári törekvéseket. Beszámol azokról a kísérleti jellegű vizsgálatokról, amelyekből kitűnik, hogy mit várnak a tanulók a tantárgytól, és milyen történelmi ismereteket szereztek iskolán kívül. Bemutatja, hogy miként lehet ezeket az igényeket, ismereteket és tapasztalatokat felhasználni, élménnyé alakítani és a személyiségformálás eszközévé tenni az iskolai történelem- oktatásban. Eközben a történelemoktatás — s vele a tudatformálás — új, az eddigieknél hatékonyabb modelljét alakítja ki. A kötet utószavában arról kapunk kéA Borsodi Szénbányák Vállalat szakszervezeti bizottsága kezdeményezésére immár egy fél esztendeje jelenteti meg kísérleti jelleggel Köz- művelődési Híradóját az ormosbányai szakszervezeti művelődési ház. A havonként megjelenő, sokszorosított kiadvány nem elsősorban műsorfüzet céljait szolgálja, nemcsak programokat, pályázatokat ismertet, hanem értékeléseket is közread, szellemi feladványokat közöl pet, hogy az első kiadástól eltelt hét esztendő alatt a gyakorlati pedagógia miként igazolta a mű tételeit. A változatlan formában történő ismételt kiadást egyébként a tanárképzés, illetve továbbképzés szükségletei tették indokolttá. Tótfalusi Kis Miklós halotti kártája a címe a másik kötetnek. Tótfalusi Kis Miklós temetésére a kolozsvári református kollégium a kor szokásainak megfelelően „halotti kártát" adott ki, melyben barátai és tisztelői latin versekben emlékeztek meg az elhunyt életéről és érdemeiről. A kötet tartalmazza a kolozsvári Farkas utcai templomban ma is látható kárta egyetlen példányának hasonmását, valamint latin szövegét és magyar fordítását, továbbá Tolnai Gábor és Haiman György tanulmányait. Tolnai tanulmánya a kárta irodalomtörténeti elemzése mellett felidézi azokat a viharokat, amelyek Tótfalusi körül még a temetés idejére sem ültek el, a kicsinyeskedés és gyűlölködés légkörét, amely a plebejus származású társadalom- és művelődésreformert körülvette, míg Haiman György tanulmánya a kár- tákkal. ezekkel az óriásnyomtatványokkal foglalkozik. és nem utolsósorban fórumot biztosít a szakszervezeti munka nyilvánosságának, a szakszervezeti szervek munkája megismertetésének. Az ormosbányai kísérlet eredményei biztatóak és erre alapozva a Borsodi Szénbányák Vállalat szakszervezeti bizottsága a közeli hónapokban a hozzá tartozó további 12 művelődési intézményben is kezdeményezi havi közművelődési híradók megjelentetését. itfir©stias@xp® Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Gép- és Műszerkiállítás Consiruma Nemzetközi Építőipari Kiállítás 1978 április 14-19. a Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban X.. Dobi István út 10. Nyitva: 9-17 óráig, 33 %-os vasúti kedvezmény. Rendezi: KN3ÉXFO HIRDETMÉNY Tájékoztatjuk ir)cgrcndclőinket, ; hogy a volt Vegyesipari Vállalat cíinfestő üzeme összevonás következtében . a Miskolci Építőipari Vállalat ' címfestő üzemeként működik. Továbbra is rövid határidőre vállalja cégtáblák, reklámtáblák, baleset- és munkavédelmi táblák tervezését, és kivitelezését Telephelye: Miskolc, Tüzér u. 1/a, Telefon: 35-186, 16-825, 35-759. Hasznos kezdeményezés Véradók kitüntetése r Közművelődési híradók bányászoknak
