Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-12 / 85. szám
1978. április 12., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A „három kincsü” vidék Szőlőnek és i«l „Hya” Vízért, levegőért Egy esztendő munkája. A szép gyökeres, I. osztályú furmintoltványokkal a mester, Hollókői Sándor. „Ezerötszáz negyvenhétben mikoron írnának, Tállyán szerzék ezt énekben siket magyaroknak.. Tállya — hála a francis- kánus barátból protestáns prédikátorrá szegődött Szlchárosi Morvát Andrásnak — már régen bevonult a magyar irodalom történetébe. A XVI. századi költészetünk nagy alakja valóságos szellemi központot teremtett itt, jóllehet teljesen egyedül, magára hagyatkozva ' munkálkodott. Szkhárosi egykori mezővárosa hangulatával, girbe-görbe utcáival, itt is, ott is előbukkanó műemléképületeivel akaratlanul is kiváltja belőlünk a múlt keresését. Talán ez a kíváncsiság vezet ki bennünket a tállyai temetőbe is, hogy tiszteletünket tegyük a magyar verbunkos muzsika egyik legnagyobb képviselője, nemes Lavotta János má- ladozó síremlékénél. A múlt haladó szellemi öröksége dicsősége a községnek, s ezen kincs értékét az sem csorbítja, ha elmondjuk: az elszállt évszázadok bizony gondokat is itthagytak a mának. A 100—120 öles kis portájú, összezsúfolt faluközpont, a keskeny, kanyargós, rendkívül forgalmas, következésképp balesetveszélyes főútvonal is ilyen múltból mára szakadt Őrültség. Máskülönben Tály- lyán a többi utca járhatóságával kapcsolatban is számos kritikát hall az ember. Még a kockakővel borított utak állapota is hallatlanul rossz. A kőbánya irányába vezető Petőfi út minősége pedig (tehergépkocsikkal a kőszállítás ezen az úton történik) visszatérő témája a tállyai falugyűléseknek. Ez, és más gondok tudója, Tállya sorsának, jövőjének egyik tervezője a vb- titkár, Hegedűs Ferenc: — Kezdem a jövővel. Célunk a nagyközségi rang elérése. Szeretnénk, ha minél több tállyai helyben találná meg a számítását. Mert jelenleg az a helyzet, hogy a fiatalok elmennek. A községben 1970-ben 3340-en laktak, azóta ez a szám csökkent. Azt nem mondhatom, hogy a községben nincs munkaalkalom, de ami van az kevés. A női lakosság foglalkoztatása jelen pillanatban is nagy gondunk. A kőbánya vállalatnál körülbelül" 70 nő dolgozik, de a többieknek csak a szakszövetkezet, vagy a borkómbi- nát, tehát a mezőgazdasági munka marad ... Akárcsak Mádon, itt is akadály, hogy az érdeklődő vállalatoknak nem tudnak megfelelő épületet biztosítani. Teljesen új beruházásra pedig senki nem akar vállalkozni, pedig a tanács szívesen adna hozzá területet.Szerény obeliszk hirdeti a tállyai temetőben: itt nyugszik a verbunkos muzsika jeles képviselője, Lavotta János — A község legnagyobb vállalata a körülbelül 450 dolgozót foglalkoztató ÉSZAKKÖ Tokajvidéki Kőbánya Vállalat helyi üzeme. Aztán itt található még a Miskolci Közúti Építő Vállalat aszfaltkeverő telepe, valamint az Aszfaltútépítő Vállalat részlege... A felsorolt üzemek profiljából kitűnik Tállya egyik kincse, a kő. Hegyek fogynak el, hogy emberi leleménnyel átformálva, mint testet az erek, utak hálózzák be környezetünket. A Közúti Építő Vállalat telepén például egy esztendő alatt 100 ezer tonna melegen teríthető aszfaltbeton készül el. S milyen furcsa az élet! A környéken talán Tállyán legi-osszabbak az utak! Hogy is tartja a mondás? A suszter rossz cipőben jár ... Még egy pillanatig maradjunk az útnál... A község rendezési tervében az átmenő forgalom elvezetésére új terelőút szerepel. A KPM terveiben viszont nem, s így a vb-titkár szerint nem valószínű. hogy az ezredfordulóig lesz belőle valami. Az útról azért beszélek annyit, mert a szőlőbe Tály- lya másik kincsesbányájába is csak ezeken juthat ki az ember. A helyi, Bártfai Szabó Gyula Szakszövetkezet elnöke például azon kesereg, hogy a Vároldalba tervezett 35 hektár telepítésükhöz tengelytörő az odavezető 4 kilométeres út. Új út építésére pedig nincs pénzügyi fedezetük. A szőlő a jelenleginél nagyobb figyelmet és törődést érdemelne, annál is inkább, mert a • tállyai határban — tanácsi felmérés szerint — 400 hold egykori szőlő áll parlagon. Ahogy megöregedett a tulajdonosa, úgy ment tönkre az ültetvény is — állapítjuk meg a szomorú ténjd. Pedig, ha valaBol, akkor éppen Tállyán vannak szép hagyományai' a szőlőtermesztésnek. Sőt... Hegyalján most sincs annyi szaporítóanyag-előállító. mint ebben a községben, ötvennégy család foglalkozik ma is oltványkészítéssel, többségük a szakszövetkezet keretében. Az egyik legrégebbi oltvá- nyos a 63 éves Hollókői Sándor bácsi. Tizennégy éves" korától olt. — Országosan kevés a szőlöoltvány. Ma már kevesen foglalkozunk vele, s ennek több oka is van. Nincsenek olyan kedvezmények, amelyek ösztönöznék az embereket a szaporításra. Ehhez a vállalkozáshoz ugyanis alaptőke szükséges. Például, ha én 10 ezer oltványt akarok beállítani, ahhoz kell legalább 20 ezer forint. Az alanyvessző 1,10, a csapvesz- sző 60 fillérbe kerül, de kell még hozzá fűrészpor, láda, helyiség, < földterület. Emellett az oltványkészítés nagy- nagy szakértelmet, gyakorlatot kíván, és rendkívül kézimunkaigényes. Ezek azok a tényezők, amelyek visszariasztják az embereket ettől a vállalkozástól... Ez ideig jobbára csak a gondokról szóltunk. Tettük azért, mert ezek foglalkoztatják elsősorban e táj szülötteit. De mi az, amire azért büszkék lehetnek a tállyai emberek? Például a 12 lakásos, modern ifjúsági lakótelepükre (a tervek szerint a jövőben még újabb 48 ilyen lakás épül), a korszerű hús- és vasboltjukra (általában a kereskedelmi ellátás kielégítőnek mondható). s a közelmúltban elkészült vízvezeték-hálózatukra. Mindezekhez — befejezésül — tegyük hozzá: reméljük a dialektika törvénye Tállya község életében is érvényesül, és amire ma büszkék, az holnapra már megszokott lesz, és, ami ma még gond. kívánság, az holnapra büszkeségre változik. Szöveg: Hajdú Imre Fotó: Laczó József A másfélszáz évvel ezelőtt fogalmazott röpirat, melyben Széchenyi István a levegő porszennyeződésének ártalmait tárta a pesti polgárok elé. történelmi értékű környezetvédelmi dokumentum immár. Pedig hol voltak akkor még a levegőt, a tágabb környezetet is erősen szennyező nagyüzemek, a temérdek jármű? Százötven évvel ezelőtt Széchenyi a porszennyeződés ellen szólt, napjainkban pe,.ig tonnában mérik a gyáróriások által kibocsátott port, a nehezebben mérhető szénmonoxidot, kéndioxidot, a járművek kipufogógázait. Azzal, hogy a szakemberek elénk tárják: néhány folyó öntisztító képessége kimerülőben van, vagy kimerült már, hogy az emberiség 500 kiousztult állat- és növényfajt írhat le a környezeti ártalmak, a szeny- nyezés, a kemizáció következményeként. nem a kilá- tástalanság érzését akarják ébreszteni, a tényként elfogadható adatokat figyelmeztetésnek szánják. Igaz, ettől még nem fordul ellenkezőjére az a folyamat, ami az ember természetes környezetében szemmel követhető, az ipari bázisok teremtése, a növekvő motorizáció révén. A korszerűsödő technika segítségével létrehozható javakból csak egy bizonyos hányadot igényel a környezetvédelem. szűrők, derítők, tisztítók, filterek beépítését, a kontinensek zöld tüdejének, az erdőknek védelmét, új erdők telepítését stb. A beruházókat napjainkban már rendeletek kötik, az új ipari létesítményekSegítség • a szaRszervezeti izgalomnak A szakszervezetek elméleti kutatóintézetének legfőbb feladata, hogy segítse a szakszervezeti mozgalom vezetését a döntések és állás- foglalások meghozatalában. Jelenleg 7 nagy kutatási témakör szerepel a napirenden. A szocialista munkaverseny távlatairól folytatnak kutatást a szovjet partnerintézettel. A kutatás célja az azonosságok és a különbözőségek megállapítása, a feladatok megjelölése. Ugyancsak e témakör keretében fejezték be az Ózdon kialakított új közművelődési modell vizsgálatát. Ennek lényege: a tanácsi és a szak- szervezeti közművelődési tevékenység összehangolása, különös tekintettel a munkások művelődésére. A vizsgálódás megerősítette, hogy közösen eredményesebb a munka. Az együttműködés sok előnnyel jár, az anyagi, tárgyi és szellemi erők ösz- szefogása hatékonyabbá teszi a munkát. A közelmúltban készült el az a tanulmány, amely a szakszervezeti érdekvédelemmel, a szociálpolitikai tervek teljesítésével foglalkozik. Felhívja a figyelmet arra a helytelen szemléletre, amely a beruházásoknál másodran- gúan kezeli a szociális létesítmények megvalósítását. A tanulmány több gyár mellett az Ózdi Kohászati Üzemeknél végzett vizsgálatokra is épült. Jelenleg a Tiszai Vegyikombinátban készül hasonló felmérés. nél felső fokon valósulnak meg a környezetvédelmi szempontok. A közelmúltban több napon át sűrű füstköd terpeszkedett Miskolc fölé. a szeny- nyezés mértékét tekintve az első, igazi füstköd. Sajátos meteorológiai jelenségek egybeesése következtében szorult le a kéndioxiddal, széndioxiddal telített smog. Ellepte a diósgyőri, Győri kapui, belvárosi területeket, családok százai számára okozott riadalmat az erős gázszag. ennél fogva több százan riasztották a TIGÁZ ügyeletét. Először jelentkezett a fojtogató, kellemetlen füstköd. de a szakemberek szerint hasonló meteorológiai jelenségek esetén ismét számítani lehet rá, emiatt elengedhetetlen á felkészülés. A 30—40 méter magas kémények közvetlenül a város fölé terítik a levegőt szennyező gázokat, de a 80—200 méteres magasságba» nyúlok már sokkal nagyobb táj fölött oszlatják szét terhüket. A feladat adott, a megyeszékhely levegője érdekében magasba nyúló kéményeket kell építeni. A szűrőberendezéseket ugyancsak korszerűsíteni kell. A magasabb rétegekbe kerülő, a széllel, kisebb légmozgással szétterülő füst már ném idézhet elő a közelmúltban észlelt jelenséghez hasonlót. A környezetünket ért feltűnően káros szennyeződésekre, azok következményeire mind jobban felfigyel a közvélemény is. Különösen akkor, ha az valamilyen szolgáltatást hátrányosan érint Vízszegény tél A tanácsok és tanácsi szervek "gazdasági tevékenysége főként az utóbbi években hathatósan fejlődött. A fejlesztésnek, az önkormányzati jelleg' kialakításának döntő feltétele volt a gazdasági önállóság, a rendelkezési jog, a tanácsi gazdálkodás átgondolt, összehangolt, reális továbbfejlesztése, a területi adottságok és célok figyelembevételével. A tanácsi gazdálkodás köre kettős jellegű. Egyrészt az állami gazdaságpolitikai célok megvalósítása, helyi vonatkozásainak szervezése, másrészt ezeknek a gazdálkodási céloknak, terveknek a kidolgozása, végrehajtása. Ezek figyelembevételével megállapítható, hogy kiegyensúlyozott, jó gazdálkodást folytattak az elmúlt időszakban a mezőcsáti járásban is. Az 1977-es évet aktív munka jellemezte. A tanácsi hálózat elsődleges feladata az egészségügyi és szociális ellátás, az oktatás és közművelődés továbbfejlesztése, a határozatok végrehajtása volt. Az elmúlt év fő feladatai között az ésszerű takarékoskodás, a saját bevételi források felkutatása, továbbá az alsófokú oktatás színvonalának javítása szerepelt. Hasonlóan a kommunális ellátás bővítése is, A mező- csátiak jelentős anyagi ösz- szeget fordítottak a parkok ápolására, a belterületek csapadékvizének elvezetésére, a közterek tisztántartására és az állami lakóépületek karbantartására. Az oktatási intézményekben segítették a dolgozó nők gyermekeinek elhelyezését, a munkás-paraszt fiatalok továbbtanulását. Korszerűsítették több intézmény felszerelését. berendezését is. Az eltelt időszakban javították a betegellátásban dolgozó körzeti orvosok munkahelyének felszerelését. Gondosan használták fel a szociális fejlesztésre szánt összeget. 1977-ben több, mint végi hetekben ammóniaszennyezés miatt le kellett mondani a Bódva vizéről, egymás után kétszer is kikapcsolták a sajóecsegi vezetéket a város vízellátását szolgáló hálózatból. A hóra kiszórt műtrágya a hólével a folyók vizébe kerül. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, mennyi és azt elbírja-e még a folyó. Akkor derült ki. amikor felelősöket kerestek, hogy azt sehol sem lehet visszakeresni, mennyi műtrágya is került a Bódva menti földekre. A kereskedelem egyenetlenül szállít, a tárolási lehetőség szűkös, így aztán, ahogy a műtrágya megérkezik. kiszórják. Van-e arra valamiféle szabály, hogy ezekből a vegyi anyagokból mennyit lehet, keil, illetve szabad adott területekre kivinni, kérdezhetné a kemizálásban járatlan ember. Erre a környezetvédelmi kérdésekről tárgyaló szakemberek sem adtak választ. Ha jelenleg nincs ilyen szabvány, megkötés, hát mielőbb. késedelem nélkül ki kell dolgozni. Ügy, hogy a mezőgazdasági üzemek terméshozamait se érintse hátrányosan az intézkedés, de legyen figyelemmel a folyóvizek tisztaságára, mindennapi ivóvizünkre. Ugyanakkor nem mondhatunk le a földből kihozható legmagasabb termésről sem. Minek van hát elsőbbsége, a termésnek. vagy a víznek? Egyiknek sem, a másik rovására! Ezt az arányt, mértéket keresik a közeljövőben a szakemberek. kétmillió forintot fordítottak erre a célra. 39 százalékkal többet, mint az előző esztendőben. Rendszeres szociális segélyben 30 személyt részesítenek. Ez egyben a segélyre várók teljes létszáma. Kiemelt feladat volt az általános iskolai tanítás színvonalának fejlesztése. Ennek érdekében növelték az oktatók létszámát, emelték a szakórák számát Jó ütemben fejlődött a napköziott- honos-ellátás, ennek ellenére a tanulóknak csak 18.8 százaléka veszi igénybe. A kommunális létesítmények megvalósításában 1977-ben elmaradtak az előirányzottaktól. Kiviteli tervek és költségvetés hiányában Me- zőcsáton 12 célcsoportos lakás és gyógyszertár építése áthúzódott a következő évre. 1977-ben Ernődön átadtak nyolc darab célcsooor- tos lakást és befejezték a szennyvízcsatorna építésének első ütemét. Befejezéshez közeledik még húsz, MÁV- váilalati lakás építése is. Ti- szakesziben és Tiszatarján- ban pedig üzembe helvezték az új törpe vízműveket. örvendetes, hogy az önkéntes társadalmi munka a települések gondozásában és fejlesztésében egyre nagyobb szerepet játszik. A lakosság segíteni akarását szépen példázza az 1977-ben elért több mint hétmillió forint értékű társadalmi munka. Óvodák, sportpályák, járdák épültek teljes egészében, vágj' részben ezekből a társadalmi munkákból. Külön fisveimet érdemelnek az emődiek és a sajószögediek. akiknek községfeilesztő munkája az egészséges lakóh elvszeretet szép megnyilvánulása. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják hogy javult a tanácsok gazdálkodása, meghatározót* terv szerint haladnak a kitűzött célok megvalósításáért, amelyhez nagv segítséget kapnak a községek lakóitól. Monos Az egykori mezőváros egyik hangulatos, múltat idéző műemléképülete. Nagy József Tanácsi gazdálkodás a mezőcsáti járásban }
