Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-09 / 83. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 6 1978. április 9., vasárnap KÖLTÉSZET NAPJA, 1978 K öltészetnapi összeállításunkban Miskolcon és a megyében élő, dolgozó költők versei kaptak helyet; azzal a hittel válogattuk az ünnepi verscsokrot, hogy az alkalmon túl híradás is lesz ez a közlés. Híradás a költői pályára készülődő, vagy az első sikeres lépéseket már megtett fiatal tehetségekről. Hiradás arról, hogy ezek a versek nem valamiféle lombikszagú költészetet reprezentálnak, hanem élettől-átjártak, ahogy e táj irodalma, költészete mindig is a valósággal lépést tartani igyekvő, magát ahhoz mérni akaró irodalom s költészet volt. Hiradás arról, hogy van, hogy teremhet irodalom és költészet a mi szükebb pátriánkban, bányák meddőhányói s vasgyárak salakhegyei árnyékában is. József Attila születésnapján különösképp illendő ez a hiradás; amint az az olykor! számvetés is meglevő szellemikulturális értékeinkkel, egy holnapi még jobb, még tartalmasabb, a meglevőt tovább gyarapító sáfárkodás érdekében. Az itt szereplők közül Kalász Lászlót s Papp Lajost nem kell bemutatnunk; megjelent könyveik megtették már ezt. S hamarosan megjelenő első kötetek fogják az ország irodalmi közvéleményével is megismerteti Balogh Attila és Fecske Csaba versíró tehetségét. Hogy aztán a velük-nyomukban haladókra: Cseh Károlyra, Berencsy Sándorra és a többiekre is sor kerüljön majd. Legyen ez a híradás egyben az ő többre, jobbra biztatásuk. BERENCSY SÁNDOR: J. A. EMLÉKEZETÉRE Hiába porladsz sírban szíveink között híd van hordom halálod terhét csodálatos jelenlét madárnak eget adtál lettél lárváknak raktár sínek indulnak tőled látlak Nézem a földet KÉT NÉGYSOROS LEHALKÍTVA Kötőtűk párbaja mindén zaj lehalkítva Erei kék fonalát szívéből gombolyítja MÁLYVA Virágcserépből börtönéből ki akar szökni a mályva Falrepedésben puska áll lesben golyó sűvit Egy légy a virágot eltalálja BALOGH ATTILA: ☆ Yr > Az asztal szálkás arcáról lekapart morzsákért verekedtél, a tél fehérségéért küzdő éjszakák háta mögött. Mert aktatáskától nem lesz kérges a tenyér. Nézd csak meg a lányaink arcába rajzolt virágokat elhervadtak. Kérdezd meg tőlük a falu végére kitaszítottaktól 1 tenyerükbe mit karcolt az idő? A létezésért vitatkozó anyák mellét a földbe „sott gyerekek játékait , követelem. jt FECSKE CSABA: A VISSZATÉRŐ Szemed jégtükrét lélekig roppantja súlyos arc szilánkok közt bukik jelenidőbe dolgaid közé felvonásszünet — az értelem föggönye mögött — kapkodó neszek helyszínváltoztatás — történik életed tátongó szakadék előtt az utolsó pillanatban lefékezett álmod kiloccsanó benzinje könnyeid CSEH KÁROLY: KOSÁR A VÍZEN E.-nek Ki elmegy: csecsemő a vízen vonat visz ringat: féltelek — Mózeskosár sodorja az ár fehér kendőként lóg kezed Hiány csikordul fogaim közt: lágy voltál éhező számnak sínekké szilárdul a víz is feltör az éhség utánad Szürkülsz o lélek horizontján hűlnek és múlnak nappalok S mint ama kosárra a vízen ragyoanak ród n csillagok KALÁSZ LÁSZLÓ: A TŐRŐL felszáll egy madár figyelem: oda-visszaszáll az égen koppon s ledobódik s lekóvályog vissza a tóig mindennek értelme: az élet? — dobálódznak vélünk a dolgok mi nem: csak az elemek élnek? — őrzök fejemben néhány dolgot! MIBŐL LESZ virág vagy levél? (nem ismerem a rügyeket) csak születést dajkál a szél s csókokra koccant rügyeket? de tud majd száradni a gally lemetsződni indul az ág: „ekkora törzs voltam tavaly!’’ — gyökere inti le a fát PAPP LAJOS: TAVASZKOR 1. Mindenek elindulnak, o vizek s levegőegek. Az égen elindulnak a felhők, mennek a rétek, az erdők. Majd elmegyek. 2. És tudom márt ég harmata mint amikor hufl elődbe, mint az eke, termést hozó árkokat húzván a földbe; és tudom már: úgy szorultál szívembe, mint egy összezárt ökölbe. 3. Érzed? akárha hullámzónak tengervizek. Vitorlád vagyok, feszíts ki hát! ijjon pendülő ideg a tavasz: ideje szállani mór. Hallom mindenütt dobogni a szíved. JUHÁSZ JÓZSEF-. SZENTISTVÁNON Az olajütő kitárt ajtaján csak képzeletben csapódik le már az emlékezés meleg párája. Kereszthuzatá ba n két nyikorgás küzdelme között elhagyja rozsdás sarokpántjait a kifényesült fagyott fordulat — a rés se kint, se bent —- „Víghanc” felől apám érchangjával labdázik a szél... Honismeret Egyetlen politikai, kulturális. tudománysegítő tömegmozgalom sem fejlődhet állandó, rendszeres önkontroll nélkül. Időnként hátra kell pillantania a megtett útra. összegeznie, értékelnie, elemeznie kell az eredményeket, az egyes munkaterületek fejlődését, vagy elmaradását. Számba kell vennie a változásokat, az előrelendítő erőket. a. hátráltató hiányosságokat, az esetleges gátló körülményeket. Csak mindezek ismeretében lehet meghatározni azokat a főbb tennivalókat, amelyeket a szocialista építés jelenlegi szakasza megkíván a mozgalomtól. A KISZ nevelő tevékenységében, a szocialista hazafias. internacionalista tudat formálása érdekében fontosnak és jelentősnek tartja a honismereti mozgalmat. Legrégibb hagyományuk az Országos Diáknapok keretében meghirdetett honismereti pályázatoknak van. Az 1977. évi Sárospataki Diáknapokon a helytörténeti, néprajzi és nyelvjárási pályázatokra beérkezett munkák minőségükben és mennyiségükben egyaránt fejlődést mutattak. Az Országjáró Diákok Találkozóinak keretében. a versenyek céljai között egyre nagyobb szerepet kap a tájegységek népi kultúrájának, hagyományainak, történelmi és forradalmi helyeinek megismerése, meglátogatása. Az akciókhoz kapcsolódó tevékenységek mellett jelentős az ifjúsági honismereti szakkörök és a klubokban kialakult érdeklődési körök munkája. Elég említeni a klubokban folyó krónikaírást, helytörténeti gyűjtő- és kutatómunkát. A honismereti tevékenység rendkívül széles fronton teremti meg a hazához való kötődés, a hazaszeretet, a nagyvilághoz, yaló .kötődés érzését Tényleges feladataival a cselekvő hazafiság útját járatja a fiatalokkal. Jelentősége abban van, hogy a megismeréstől eljuttat a hazáért, a népért való munkálkodás felelős érzéséig, s annak a felismeréséig, hogy a mi társadalmunkban minden embernek és a társadalom egészének szüksége van erre az érzésre. A honismereti mozgalom legutóbbi években elért eredményei közül ezt a cselekvő hazafiságra ösztönző hatást kell az egyik legnagyobb értéknek tekintenünk. A KISZ-ben a honismereti tevékenységet a fiatalok szocialista tudat- formálásának, a nevelőmunka egyik legfontosabb tényezőjének tekintjük. Egyszerre jelenti a hazaszeretetre való nevelést és egy nagyon hasznos cselekvést. az úgynevezett közéleti tevékenység gyakorlatát is./ Törekvésünk, hogy az ifjúsági szövetség honismereti tevékenységében nagyon tudatosan kapcsoljuk össze a múltat, a jelent és a jövőt. Ezt azért tesszük, mert valljuk; az ifjúság a jelenből indul ki és a jövőbe tekint. Számára a múlt abból a szempontból válik igazán élővé, hogy mivel ad hitet a jelen har- ■* caihoz. Politikai képzésünk ! tematikája, az ifjúsági szer- I vezetben meglevő vitafóru- , mok — például most a í Forradalmi Ifjúsági Napok í idején — azt eredménye- I zik, hogy az ifjúság széles I köreiben vitatják meg a J hazafiság, az internacionalizmus, a iorradalmiság témáit. ezzel olyan elméleti alapot adva a fiatalok széles tömegeinek, amely rádöbbenti őket arra, hogy enélkül nem lehet teljes a fiatalság élete. „Köszönjük minden adatközlőnek, a kedves nógrádi bányászoknak vendégszeretetüket és barátságukat. Míg újra nem találr kozhatunk, kívánunk nekik bányász köszöntéssel: Jó szerencsét!” — így búcsúzlak az I. Országos Honismereti Tábor résztvevői egy több mint 10 évvel ezelőtti nyáron, 1967 júliusában, Nagybátonyban. Ezután vándorútra keltek a fiatalok. Hazánk más-más tájain segítettek megmenteni történelmi múltunk még fellelhető emlékeit, összegyűjtötték és feldolgozták haladó hagyományainkat, megismerkedtek a munkásmozgalom helyi történetével, emlékeivel, megismerték szocialista jelenünk eredményeit, megtanulták becsülni a dolgozó embert. Tanultak tőlük helytállást, becsületet, emberséget. Országjáró utukon elju- 1 tottak a Tolna megyei Tamásiba. Sátoraljaújhelyre, Zalaegerszegre, Mosonmagyaróvárra, Debrecenbe, Vásárosnaményba, Makóra, Dombóvárra, Karcagra, Salgótarjánba. 1978 nyarán Miskolcon talál koznak a fiatalok. Ügy gondoljuk, hogy megyénk és Miskolc város múltjának és jelenének megismerése révén egész életre szóló hasznos ismeretekre tesznek szert. Történelmi múltunk hagyományai között különösén becsesek a magyar forradalmi munkás- mozgalom hagyományai. Ennek megismerésére is gazdag lehetőséget kínál Borsod megye. A XII. Országos Honismereti Diáktábor 1978. június 24-én kezdi meg munkáját a csanyiki KISZ-is- kolában. Soós Ilolaiul Kiállítás Szerencsen BífiozgÉm - [imiieiiillii Hazánk felszabadulásának ünnepét mindenütt megünnepelték, sok helyről érkezett híradás kollektíváktól is, hol, hogyan, miként tették emlékezetessé az ünnepet.' Szerencsen a két gyár szocialista brigádjai összegyűjtötték a brigádmozga- lom tizenöt éves történetének mindennapi és ünnepi eseményeiről fellelhető dokumentumokat — oklevelek, brigádnaplók, kitüntetések, fotók — és színvonalas kiállításon mutatták be április 4-e alkalmával, ..Mindezekről — írja levelében Csetneki Ilona, a csokoládégyár szakszervezeti bizottságának titkára — vajmi keveset tudtak a gyár. Szerencs dolgozói és diákjai, és most e színpompás kiállításon tárult szemünk elé, mennyi kollektívára. milyen nagyszerű eredményekre lehetünk büszkék” ... A kiállítást sokan patronálták — mindenekelőtt az Új Tükör Szocialista Brigád Klub —, s az emlékezetes rendezvény után úgy határozlak a kollektívák, hogy ezután minden évben, a felszabadulás ünnepének tiszteletére, hasonló módon mutatják be a szocialista brigádok tevékenységük dokumentumait.
