Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-09 / 83. szám
1978, április 9., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Fejőversenytől a védnökségekig Fiatalok a mezőgazdaságért Talán jobb let volna, ha címnek valami mást választok. Olyasmit, hogy: a KISZ és a fiatalok ..., hiszen Pál Józseffel, a megyei KISZ- bizottság munkatársával először csak a mozgalomról beszélgettünk. Ahogy múltak a percek, úgy teljesedett a kép, amíg végül az újságíró meggyőződött, ma már az ifjúsági alapszervezetek munkája elválaszthatatlan a gazdálkodástól. Attól a gazdálkodásul, amelynek megyénk szövetkezeteinek, gazdaságainak több mint tízezer fiatalja alkotó, cselekvő részese. És hogy ez mennyire igaz, arról vallanak azok a programok, versenyek, munkaakciók, amelyeket — több más intézménnyel közösen — a KISZ megyei bizottsága szervez. Sokrétűek, színesek, mint napjaink nagyüzemi gazdálkodása, azok a feladatok, amelyeket a népgazdasági terv szerint gazdaságainknak meg kell oldaniuk. Itt említeném meg a ma már hagyományos szakmai versenyeket. Ezek közül is kiemelkedik az évről évre megrendezett fejőverseny, amelyen 30 éven aluli fejők és telepvezetők indulhatnak. A verseny céljában nincs titkolnivaló: egy lebecsült, de nagyon fontos szakma „felkarolása”, népszerűsítése a fiatalok között. Eredménye már mutatkozik. Csak számokban: az egy tehénre eső tejtermelés megyénkben 265 literrel nőtt, s ilyen mérvű hozamemelkedésre még nem. volt példa. Ebben az eredményben a szakmai színvonal növelése, — amely javarészt a versenynek köszönhető — .alaposan „belejátszott”. Természetesen a mezőgazdaság több ágában is szervez a megyei KISZ-bizottság versenyeket. Így a növényvédelem és a cukorrépatermesztés területén. Lemérhető hasznuk hasonló a fejőversenyéhez. Ismeretes, hogy a mezőgazdaságban a hiányszakmák száma évről évre nő, a fiatalok nem szívesen választják ezeket. Pedig némelyikük nagy szaktudást igényel, és kiemelt bérezésű munkafeladat. Hogy a fiatalok miért idegenkednek az állattenyésztő, a kertész vagy az öntöző munkától, annak megállapítása nem a mi feladatunk. De szívesen látnánk azokat a kiállításokat, üzem- látogatásokat. bemutatókat, amelyeket a pályára irányítás érdekében a különböző KISZ-bizottságok, alapszervezetek, művelődési házak és szakmunkásképző intézetek rendeznek, mert — legalábbis a mi, véleményünk szerint — az eddig hiányzó propagandamunkára nagy szükség van. Van még a megyei KISZ- bizottságnak egy olyan kezdeményezése, amely bizonyos értelemben megint hiányt pótol. Még az idén létre akarják hozni a Fiatal Ag- rárszakemberek Tanácsán belül az ifjúsági bizottságot. Ennek célja: mivel egyre több fiatal lát el felelős irányító munkakört, amelyet bizonyos fokú elzárkózottság jellemez — a területi szórtság miatt — nélkülözhetetlen valamilyen módon egy szervezeten belül az összefogásuk. A bizottságoknak KISZ-aktivisták a vezetői és ezért a mozgalom érdekvédelmi szerepe is előtérbe kerül. A legfontosabb feladatok közül még ki kell emelnünk a KISZ-védnökségeket. Ezek közül talán a legfontosabb a Tisza II. vízlépcső teljes kiépítése, amely megyénkben öntözőfürtök létesítésében, védőművek építésében és az öntözés mind nagyobb elterjedésében jelentkezik. A KISZ akciói jól tükrözik ezeket a törekvéseket. Itt szólunk még a húsprogram és a fásítási védnökségről. Az előbbit fémjelzi a Miskolcon épült húskombinát, míg az utóbbira az egész megyében találunk példákat. A kör- nyezetvédelmileg fontos fásítások üteme meghaladja az évi ezer hektárt. Az üzemi — és a falusi — KISZ- alapszervezetek tagjai környezetük szépítéséért vagy az erdőtelepítések érdekében egy év alatt félmillió csemetét ültetnek el. Ha teljesen ki akarnánk bontani a mezőgazdaságban, vagy inkább a mezőgazdaságért dolgozó fiatalok egyéves programját, akkor még hosszan írhatnánk, hiszen olyan fontos rendezvényekről sem esett említés, mint a nyárra Edelényben tervezett szövetkezeti ifjúsági napok. De teljes képet nem adhatunk, és nem is ez a szándékunk, hiszen amit említettünk, áz is jól tükrözi a gazdálkodás és a mozgalmat érintő legfontosabb kérdéseket. A generációváltás időszakát élő mezőgazdaságét, amely jövőjének letéteményesei éppen á fiatalok. (kármán) Sikeres évet zári a Miskolci Vasipari Szövetkezet Pénteken tartotta mérlegzáró közgyűlését a Miskolci Vasipari Szövetkezet. A vezetőség eredményes gazdasági évről adhatott számot: 82 millió forintos termelési tervüket 4 millió forinttal túlteljesítették. Jelentős volt a múlt évben a szövetkezet exportmegrendelése, az NSZK számára két garnitúra filter alkatrészt gyártottak. Az export- árbevétel egyik évről a másikra megkétszereződött, tavaly meghaladta a 32 millió forintot. Nagy figyelmet fordítottak a korszerű termék- szerkezet kialakítására, a fémcsomagoló eszközök gyártásánál választékbővítést hajtottak végre. Az egy főre jutó termelési érték 1976-ban 218 ezer 631 forint volt, tavaly pedig elérte a 269 ezer 524 forintot. Nagy összeget költöttek a gépesítésre, mintegy 2 millió forint értékű termelőberendezést vásároltak, emellett saját gyártásban 402 ezer forint értékű gépet állítottak elő. Építési beruházásaik is jelentősek voltak, csarnokot, raktárt építettek. A Miskolci Vasipari Szövetkezet mérleg szerinti nyeresége 12 millió 172 ezer forint, harminc százalékkal magasabb az előző évinél. II muÉeripd A Miskolci Közlekedési Vállalatnál mind nagyobb mértékben gyarapítják a járműparkot. Ezzel ellentétes tendenciaként mind kevesebb az autóbuszvezetők száma. Az MKV vezetői régen foglalkoznak olyan elképzeléssel, miszerint engedélyt; kér..ek rá, hogy nem két-, hanem egyéves tehergépkocsivezető gyakorlattal rendelkezőkből nevelhessenek autóbuszvezetőket. A KPM Autóközlekedési Főosztályától az erre vonatkozó engedélyt — átmeneti időszakra — meg is kapták. Eszerint az egyéves gyakorlattal rendelkező, de legalább 20 ezer kilométer távolságot megtett tehergépkocsi-vezetőket bevonhatnak D-vizsgás tanfolyamra A közlekedési vál- j lalat vezetői s egyben a túlterhelt autóbuszvezetők is bíznak abban, hogy az új lehetőség várhatóan segít a nyomasztó munkaerőgondok megoldásában. 1 termel a 10? Leninváros harmadik nagy ipari létesítménye az épülő Tiszai Kőolajfinomító. Ez éppen akkor lép be a termelésbe, amikor az ország többi kőolajfinomítója már nem lesz képes elegendő fűtőolajat és vegyipari benzint adni az erőműnek, illetőleg a TVK-nak. Első építési üteme 1978-ban zárul, s ezzel évi 3 millió tonna nyersolaj finomítására alkalmas üzemegység készül el. A TIFO-ban egyetlen nyersanyagból, a Szovjetunióból érkező kőolajból az alábbi termé-eket állítják majd elő: az üzem legkönnyebb terméke a "ropán-bután gáz lesz, ezt teljes egészében háztartási palackgázként értékesítik. Másfél százaléknyi lesz a pentánfrakció, az igen könnyű, már 50 C-fokon felfo. benzin, amely a motorbenzin értékes alkotórésze. A nyersolaj 16—17 százaléka vegyipari benzinné alakul át, ezt a szomszédos TVK olefingyárában dolgozzák fel. A nyersolaj 30—33 százalékából Diesel-olaj, gázolaj és petróleum, 17—19 százalékából könnyűfűtőolaj, és mintegy 30 százalékából nehézfűtőolaj készül, ez utóbbit az új hőerőműben égetik majd el. I A Jeg”-ek bányája, Feketevölgy i A marólienger gépkezelők egyike, Sztari János Kurityán és Felsőnyárád határában, fent a dombon magasodik a'feketevölgyi bánya függőleges aknájának acéltornya. Éjjel-nappal „él” az akna, s a' bányásznyelven kasnak elnevezett szállító- berendezések naponta emberei százait, a különböző anyagok tonnáit szállítják le a föld alá, illetve hozzák fel a mélyből. Nagy mennyiségű, háromezer kalória fűtőértékű barnaszenet rejt ezen a kornyéken a föld, s e kincs kibányászása még az ezredfordulón is kenyeret, megélhetést biztosít majd az itteni dolgozóknak. Sokat fejlődött az utóbbi időben a feketevölgyi akna, s — ahogy Rónaföldi Zoltán gépészmérnök megjegyzi — egy fokozattal korszerűbbé vált. A 240 millió forintos beruházást az úgynevezett M-program keretében hajtották végre. Olyan modellbá- nyát alakítottak ki a fejlesztés során, amelynek modern technológiája, termelési rendszere követendő példaként szolgálhat más egységek, aknák számára is. — Manapság világszerte törekvés a termelés koncentrációjának növelése — mondja Sztermen Gusztáv, a Szu- havölgyi Bányaüzem vezetője. — Ez a célunk nekünk is, s a harmadik negyedév végére befejezzük a fejtési munkálatokat a kettes aknában, utána már csak az egyes számú termel. A jövőben nagy termelékenységű frontok adják majd a szenet, s március elején üzembe helyeztünk egy 150 méter homlokszélességű tömegtermelő munkahelyet. Hasonló méretű frontfejtés nincs több az országban. Korszerűsítettük a föld alatti szállítást, s a szén úgyszólván emberi kéz érintése nélkül jut fel a napszintre. Gépesíteni akarjuk a személyszállítást is. — Mennyi szenet termel az idén a feketevölgyi bánya? — A tervünk 800 ezer tonna szén felszínre küldését írja elő — feleli az üzemvezető. — Az első három hónapot igaz, lemaradással zártuk, hiszen a szerelési munkák tetemes időkiesést okoztak, de remélhetően, ez a ráfordítás kamatostól megtérül. Sokat, nagyon sokat várunk az új fronttól, az új szállítóberendezésektől. Munkásruhába öltözünk, hogy saját szemünkkel lássuk a feketevölgyiek büszkeségeit. Az akna bejáratától mintegy három kilométert gyalogolunk, amíg eljutunk az M/l-es frontig, közben meg- megállunk a velünk ellenkező irányba futó szállító- szalagok mellett, s hallgatjuk Rónaföldi Zoltán tájékoztatását: — összesen kétszer két és fél, azaz öt kilométer lángálló gumihevedert építettünk ki. Szorított az idő, s az ötből három szállítóberendezést rekordidő, öt nap alatt helyeztünk üzembe. Ez alatt \ ■ / _____________________ á llt a bánya, a bányászok többsége a szerelésen dolgozott, még vasárnap is.; A fronti gépekkel és berendezésekkel együtt 1500 tonna vasanyagot szállítottunk be bányába, építettünk be a h lyére. Mivel új bányafolj sókra is szükség volt, program keretében hárc kilométer vágatot kihajtó tak bányásztársaink. — Hallottunk még egy ú donságról, a diszpéeserk' pontról — szólok közbe, i re a fiatal szakember háti fordul, úgy magyarázza: — Egyetlen szobából n; mon követhető, irányítha az egész bánya termelése. A front alapvágatában újabb technikai érdekességre leszünk figyelmesek. Sínpályán utazik az energiavo nat, ami ellátja villamo árammal a gépeket, s egye' len mozdulat elegendő a ’ vagy bekapcsoláshoz. — Pajzsbiztosító egys tartják a kőzetrétef kéttárcsás maróhengei veszti a szénfalat, s 1 teljesítményű láncos vc- szállítja a szenet — tét meg az ország legnagyobb frontjával Nagy Béla szakvezető vájár. — Mindössze huszonketten vagyunk a 150 méteres homlokon, ebből négyen iparosok. Naponta kitermelünk kétezer tonna szenet. A feketevölgyiek számon tartják, hogy jelenleg Övék az ország harmadik legnagyobb bányája. Nem is ’ kolják azonban az „• dettségüket”, s szeret: ’ előbbre rukkolni a rai tán. — A tervek szerir mondja a gépészmérne 1982-ben már egymillif na szenet adunk a népgazdaságnak. Ha viszont megkapjuk az ígért újabb hasonló gépi berendezéseket, hamarább is elérhetjük ezt a mennyiséget. A „leg”-eg bányájában üzemei az ország egyetlen kéttárcsás jövesztőgépe. A gépszörny egyszerre 70 centimétert harap le a csaknem 3 méter magas szénfalból, s kezeléséhez két ember szükséges. Kolaj László Fotó: Laczó József Gyártás: szabad téren Szerelik a KERVÄZ-prototípusokat A borsodi vázpanel alkalmazása a IV. ötéves tervidőszak egyik — nyugodtan mondhatjuk így — szenzációja volt. A lakótelepek óvodáinak, bölcsődéinek, iskoláinak építési üteme — a korábbi késlekedéssel szemben — kezdett -hasonlítani a lakóházak építési üteméhez, így az új lakásokban élő gyermekeknek már nem kellett olyan hosszú ideig utazgatniuk régi iskolájukba. A borsodi vázpanelből épülő gyermekintézmények ráadásul szépek és (praktikusak is. A múlt évi egyik lapszámunkban beszámoltunk arról, hogy a szovjetunióbeli Bogorod- csányban is épült egy ilyen aulás iskola és mennyire elégedettek vele az iskola tanárai, tanulói. Az elmúlt évek során sok ilyen gyermekintézmény épült megyénkén kívül Hevesben, Nógrádban és Pest megyében is. Építészek, építőipari szakemberek már nem lakótelepépítésről, hanem „lakótelepgyártásról” beszélnek. Törekvésük, hogy a lakótelepgyártás mielőbb komplex-szé váljék. Ez annyit jelent, hogy a lakótelep egyetlen épületét, egyetlen járulékos beruházását sem építik hagyományos módszerekkel. A gyermekintézményeknél a BVPL jóvoltából ez már megoldódott, ezt követte a lakótelepi trafóházak újfajta építési módja. Ma a kereskedelmi, vendéglátóipari létesítmények és a szolgáltatóházak építésének korszerűsítésén a sor. Az ötödik ötéves tervidőszakban olyannyira megnőtt az igény a kereskedelmi hálózat építésére, hogy ennek eleget tenni a hagyományos vegyes szerkezetekkel szinte lehetetlen. Közrejátszik itt az építőipar krónikus létszámhiánya is. Meg kellett hát találni a módot, amely meggyorsítja az üzletházak építését, ugyanakkor kevesebb élőmunkát igényel. A Borsodi Állami Építő- ioarj Vállalat és az ÉSZAKTERV szakemberei —■ Simon Gábor, Deák Béla, Bodonyi Csaba, Kovács Lehel — 1976 óta fáradoznak az új építési rendszer kidolgozásán. Az építőipari és a tervező vállalat r egállapodást kötött a KERVÁZ kidolgozására. Viszonylag rövid idő, háromnégy év alatt, kifejlesztik a szériagyártást. A munkának nagy figyelmet szentelnek megyeszerte. A gyártási feltételek megteremtéséhez jelentős anyagi támogatást nyújt a megyei tanács és a Miskolc városi Tanács is. Mint Petrasovszky István, a BÁÉV műszaki vezérigazgató-helyettese elmondta, jól haladnak az építési rendszer kidolgozásával. A KERVÁZ- at a házgyárban gyártják majd, de ehhez fe] kell építeni egy fél hajó méretű gvártócsarnokot. Ennek elkészülte után várható a KERVÁZ tömeges gyártása. A csarnok terve még a rajzasztalon van, de a KER- VÁZ-épület két prototípusát már szerelik Miskolcon. A Lenin Kohászati Művek ugyanis soron kívül elkészítette a gyártósablonokat, így — szabad téren — megkezdődhetett a gyártás. Az egyik épületet az LKM-ben szerelik; étterem és konyha lesz belőle. A másik KER- VÁZ-épület a Vologda városrészen készül: kereskedelmi és szolgáltató központként funkcionál majd. Ebben a tervidőszakban 28 ezer négyzetméter alapterületű KERVÁZ-épületet adnak át megyénkben. Az avasi lakótelepen és az összekötő városrészben, majd a VI. ötéves tervidőszak első éveiben Özdon és Leninvárosban építenek üzletházakat. Milyenek is lesznek ezek az épületek? Esztétikusak és sokféleképpen variálhatók. Falaik kívül-belül vakolat- mentesek, s ez nagy előny, mert szükségtelenné teszi a szakipari munkát. A" összeszerelés nagy figyelmet, pontosságot igényel, a prototípusokon „gyakorlatoznak” a szakemberek. A BÁÉV jelenlegi gépparkja megfelel az új építési rendszer követelményeinek. de a következő évek során iabb gépeket kívánnak vásárolni: fel kell készülniük azokra az évekre, amikor majd tömegesen ontja a házgyár a KERVÁZ- elemeket L. Qy.
