Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-08 / 82. szám

rxj&XL­j ÜT1AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] E5ZMHAGYHBB8SZAG AZ MSZMP BOKSOO-ABAÜJ-ZEMPLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 82. szám Ara: 80 fillér Szombat, 1078. április 8. Brezsnyev a SALT-egyezményrői Megállapodás csak az egyenlő biztonság alapján lehetséges Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a Szov­jetunió honvédelmi tanácsá­nak elnöke, Dmitrij Usztyi- novnak, az SZKP KB Poli­tikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének és Szergej Gors- kov flottatengernagynak, a haditengerészet főparancsno­kának kíséretében pénteken látogatási tett a Szovjetunió csendes-óceáni flottájánál. A „Szeny; vin tengernagy” cirkáló fedélzetéről megte­kintette a flotta erőinek két­oldalú hadgyakorlatát. Leonyid Brezsnyev pénte­ken a ..Szenyavin tenger­nagy” cirkáló fedélzetén a szovjet csendes-óceáni flotta tengerészei előtt elhangzott beszédében a következőket mondotta: :— Ma részt vettem a flotta hadgyakorlatán és elégedet­ten állapíthatom meg, hogy a flotta személyi állománya és parancsnoksága jelentős munkát végzett az új techni­ka elsajátítása, a tengeri hadműveletek végrehajtásá­nak tökéletesítése terén. Békés körülmények között oldjuk meg az SZKP XXV. kongresszusa által kijelölt hatalmas gazdasági és szo­ciális feladatokat. Terveink középpontjában a szovjet nép életszínvonalának sza­kadatlan emelése áll. A mai nemzetközi helyzet meghatározó eleme az eny­hülés irányában történt for­dulat. Az ezen a téren elért jelentős eredményekben ha­talmas szerepe volt pártunk következetes lenini békepo­litikájának, a Szovjetunió, a testvéri szocialista országok, valamennyi békeszerető erő és nép céltudatos erőfeszíté­seinek. Elvtársak! A jelenlegi körülmények között bármilyen fontos le­gyen is egyik vagy másik kérdés, nincsen fontosabb feladat, mint a leszerelés megvalósítása, amely befo­lyásolná a föld valamennyi lakosának sorsát. Legfontosabb feladatunk az, hogy megállítsuk a fegyverkezési hajszát és előrelépjünk a nukleáris katasztrófa veszélyének csökkentése, vcgiil pedig teljes kiküszöbölése irá­nyában. Ezen a téren dől el az az alapvető kérdés, hogy miként alakul a nemzetközi helyzet és ez az a terület,- ahol je7 lerileg a legélesebb harc fo­lyik. Nem titok, hogy tőlünk mind nyugatra, mind kelet­re vannak olyan erők, ame­lyek érdekeltek a fegyverke­zési hajszában, a félelemtől terhes ellenséges légkör ki­alakításában. Ezek az erők kétséget keltenek a tekintet­ben, hogy lehetséges-e gya­korlati intézkedéseket hozni a fegyverzetek korlátozása, a leszerelés területén és aka­dályozzák a megegyezést. Ezeknek az erőknek a te­vékenysége kedvezőtlenül be­folyásolja az Egyesült Álla­moknak és más olyan orszá­goknak az álláspontját, ame­lyek tárgyalásokat folytatnak a Szovjetunióval a fegyver­kezési hajsza feltartóztatásá­nak és megszüntetésének kérdéseiről. Mint ismeretes. 1974 no­vemberében itt a Távol-Ke­leten, Vlagyivosztokban leg­felsőbb szintű szovjet—ame­rikai találkozóra került, sor. Ezen a találkozón megálla­podás született arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok hosszú távú egyez­ményt köt a hadászati táma­dó fegyverrendszerek korlá­tozásáról. Abban az időben a két fél, átfogóan értékelve a helyzetei, arra a következ­tetésre jutott, hogy az egyez­mény kidolgozása máV a kö­vetkező évben, 1975-ben be­fejeződhet. Azóta már csaknem há­rom és fél év telt el, de az egyezmény aláírására még mindig nem került sor. En­nek okairól már volt alkal­mam beszélni. Mint a tár­gyalásokon szerzett tapaszta­latok és a korábban ezen a téren létrejött egyezmények tanúsítják. a felek akár a legbonyo­lultabb kérdéseket is ké­pesek eldönteni, ha meg­felelően felmérik az adott probléma hatalmas jelen­tőséget és valóban arra tö­rekszenek, hogy az egyen­jogúság cs az egyenlő biz­tonság alapján megállapo­dásra jussanak. A most készülő dokumentu­moknak már jelentős részét egyeztettük és végleges for­mába öntöttük. Ha a munka befejezése mégis elhúzódik, akkor ez kétségtelenül politikai okok­nak tulajdonítható. A dolog lényege az, hogy az Egyesült Államok kormánya határo­zatlan, következetlen maga­tartást tanúsít és állandóan azokra a körökre tekintget, amelyek kezdettől fogva el­lenezték a megállapodást, mindent megtesznek meghiú­sítása érdekében, és ellenőr­zés nélküli nukleáris és ra­kétafegyverkezést igyekeznek (Folytatás a 2. oldalon) , . ülést tartott az Eszak-nagyarországi Intéző Bizottság Megyei pártaktíva-ülés Miskolcon Az aktívaértekczlel elnöksége. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Bizottsága teg­nap megyei pártaktiva-ülést tartott a megyei pártbizott­ság új székhazának kongresz- szusi termében. Az aktíván részt vettek a megyei párt- bizottság titkárai, osztályve­zetői, munkatársai és a já­rási és városi pártbizottsá­gok első titkárai, titkárai, a gazdasági, a társadalmi, a ta­nácsi szervek, valamint a tömegszervezetek képviselői és a választott testületek tagjai. A tanácskozást dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra nyitotta meg. Meleg sza­vakkal köszöntötte a pártak­tíva több mint 500 résztve­vőjét, közöttük Huszár Ist­vánt;, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sét és Karakas Lászlót, a Központi Bizottság osztályve­zetőjét. Ezt követően a me­gyei pártbizottság első tit­kára rövid áttekintést adott a megye gazdasági helyzeté­ről, majd átadta a szót Huszár Istvánnak, a tanács­kozás előadójának. A Minisztertanács elnök- helyettese beszéde elején a Központi Bizottság nevében szívélyesen üdvözölte az ak­tíva résztvevőit és rajtuk ke­resztül a megye dolgozóit. Majd részletesen szólott az időszerű nemzetközi és gaz-, daságpolitikai kérdésekről. Áttekintést adott az V. öt­éves terv első két esztende­jének eredményeiről, gond­jairól. Hangsúlyozta, hogy az anyagi javak termelésében két év alatt népgazdasági szinten elérjük a tervezett mennyiségi növekedést. Kü­lönösképpen az elmúlt évben születtek jó eredmények, amelyekben jelentős szerepe Huszár István előadását tartja. van a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére kibonta­kozott széles körű munka- verseny-mozgálomnak. Gaz­daságunk fejlődése — mond­ta — az V. ötéves terv első két esztendejében összessé­gében igazolta gazdaság- politikai céljaink helyessé­gét, és a gazdálkodásunkkal szemben — a nehezebbé, bo­nyolultabbá vált belső és külső feltételek miatt — tá­masztott szigorú követelmé­nyek indokoltságát, realitá­sát. Dinamikusan nőtt a nemzeti jövedelem. 1977-ben 7,5—8 százalékkal, s ezzel sikerült pótolni az 1976. évi lassúbb ütemű fejlődést, (8 százalékos növekedést.) S ez megfelel az előirányzatnak. Tehát a múlt év a lendüle­tes. dinamikus fejlődés esz­tendeje volt,. valamennyi népgazdasági ágban meggyor­sult a gazdasági növekedés üteme, s örvendetes, hogy az ipari és mezőgazdasági üze­mek tervei összhangban van­nak a népgazdasági elvárá­sokkal és érdekekkel. A párt és az állami szer­vek továbbra is kutatják, keresik azokat a vezetési, irányítási módszereket, ame- lvekkel a gazdasági növeke­dés ütemét tartani, stabili­zálni és fokozni lehet. Majd szólott azokról a világgazda­sági jelenségekről, és nem­zetközi összefüggésekről, amelyek bizonyos vonatko­zásban a magyar népgazda­ságra is hatással voltak. Fog­lalkozott a cserearányok ala­kulásával, szólóit az egyen­súlyi helyzet megteremtése érdekében lett intézkedések­ről, szabályozási rendsze­rünkről és azokról a határo­zatokról, amelyek nyomán kibontakozóban van a még eredményesebb gazdálkodás feltételeinek megteremtése. Előadása további részében elemezte a Központi Bizott­ság 1977. októberi határoza­tát. am 'y a hosszú távú kül­gazdasági politika és terme­lésszerkezet fejlesztését, kor­szerűsítését irányozza elő. (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap, április 7-én a me­gyei tanács dísztermében ülért tartott az Észak-ma- '"yarországi Intéző Bizottság. A megjelenteket, köztük Huszár Istvánt, az MSZMP PB tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét, az intéző bizottság elnökét, dr. Bodnár Ferencet, az MSZMP KB tágját, a Borsod megyei Párt­bizottság első titkárát, Szurdi Istvánt, az Országos Idegen- forgalmi Tanács élnökét Fejes László, a megyei ta­nács elnökhelyettese köszön­tötte, majd Huszár István elnökletével megkezdődött az érdekes, izgalmas napirendi, pontok tárgyalása. Elsőként a zempléni ki- rán3ulcközpont fejlesztésé­nek lehetőségeiről, főbb irányvonalairól esett szó. melyhez az írásos dokumen­tációt Heckenasl Péter, az ÉIB szakbizottsági tagja ké­szítette el. Hazánk egyik sa­játos hangulatú, szépséges tájegységében az 52 telepü­lés közül 21 idegenforgalmi szempontból jelentősnek mi­nősíthető. A táj műemlékek­ben, történelmi helyekben, természeti szépségekben gaz­dag, a feltárás, a bemutatás, a vendégfogadás azonban messze elmarad a lehetősé­gektől. Elsősorban a szállás­hely kevés, de az étkeztetés, a vendéglátás sem képes a mind nagyobb forgalomból adódó igények kielégítésére. A terv Sárospatakkal, mint kiemelt idegenforgalmi cent­rummal számol, azonban a tisztes feltételek biztosításáig itt is a tennivalók sokaságát kell elvégezni. Zemplén más részeiben, egyedülállóan szép egységeiben ugyancsak helyénvaló az idegenforga­lomnak, a mind messzibb tájakról érkező vendégjárás­nak megfelelő fejlesztése. A tanulmány, valamint a felszólalók sokasága számos ötlétét, javaslatot, megvaló­sítható elképzelést hozott felszínre. A vita összefogla­lójában Huszár István egye­bek közt elmondotta, hogy az igények, az elképzelések természetszerűleg mindig gazdagabbak a fejlesztési le­hetőségeknél, a tervek való­ra váltásánál szükség lesz majd sorrendiségre is, ha­zánknak ez a szép tája vi­szont valóban megkülönböz­tetett figyelmet érdemel az országos szervek részéről is. Második napirendi pont­ként a Miskolc környéki tó- rendszerek kialakításának je­lenlegi állása, ezek üdülési, idegenforgalmi fejlesztésének lehetősége szerepelt napiren­den, Báihori Gábornak, az ÉIB szakbizottsági tagjának előterjesztésében. Ezt. köve­tően a tokaji albizottság mű­ködéséről szóló beszámoló ke­rült: az ülés elé. Leskó Ist­ván albizottság! elnök elő­adásában. A bizottság foglalkozott az idegenforgalmi alap felhasz­nálásával. Ebben az évben 3.3 millió forint vissza nem térítendő fejlesztési alap osztható fel, különböző ki­rándulóhelyek kisebb mérvű fejlesztésére. A bizottság az összeg túlnyomó részének odaítéléséről döntött. Vége­zetül indítványok, javaslatok hangzottak el Az aklivaülcs résztvevői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom