Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-06 / 80. szám

1973. április 6., csütörtök ÉSZA1C-MAGYAR0RSZÁG 3 m Miéééíí (Éllel A Magyar Viscosa Gyár Nyergesújfalun az idén mintegy negyveníélc niűszálícrmékből 28 czvr tonnányit állít elő. A múlt évihez képest 2000 tonnás többlettermelést a termelé­kenység fokozása, illetve új PAN—II. üzem munkába állí­tása tette lehetővé. Termékeik 32 százalékát exportálják Len­gyelországba. Ausztiába és Angliába. Képünkön: a ayújtva- eérnázó gépnél. Közös cél; g iiiliiri lei liiszüíisa Borsod megyében 1977-ben javult a balesetmegelőző te­vékenység, fejlődött a nehéz testi munka gépesítése, kul­turáltabbá váltak a munka- körülmények. Erősödött a szakszervezeti szervek ellen­őrző munkája. A műszaki-gaz­dasági vezetők szemlélete he­lyes irányba formálódott. Szé­lesedett a dolgozók bevonása a munkavédelmi tennivalók ellátásában. Hatékonyabbá vált a baleseti veszélyforrá­sok felszámolása. A munka- védelmi verseny és vetélkedő jól mozgósított a törvények betartására. A felvilágosító munka sokoldalúsága is hoz­zájárult, hogy a biztonság- technikai fegyelem a mun­kahelyeken javult. Az éves intézkedési tervek munkavé­delmi fejezeteiben lefektetett tennivalók teljesültek. 1977- ben 51149 munkavédelmi fel­adatot oldottak meg, egy­millió 583 ezer forint költ­séggel. Tizenegyezer-kilenc- százhúsz munkavédelmi őr 35 ezer szabálytalanság meg­szüntetésére kötelezte a gaz­dasági vezetőket. Az ipar­áganként tartott éves munkát értékelő tanácskozások igazol­ták az eredményeket, és fel­tárták a tennivalókat, felada­tokat. A Borsodi Szénbányáknál a baleseti veszélyforrások fel­számolását, és a szabályok betartását megszigorították. Az építőiparban az anyagelő- készítés, a szállítás gépesíté­sében léptek előre. A helyi- iparban a szociális ellátott­ságot növelték. Az ÉMÁSZ- nál tanpályát hoztak létre, a Lenin Kohászati Müvekben 170 munkavédelmi újítást, ve­zettek be. Csökkent a halálos balesetek száma. A három napon túl gyógyuló balese­teknél 2 százalékos, ezer főre esően 5 százalékos, a kiesett munkanapokban 6 százalékos javulás történt. A sérültek kártalanítási aránya tavaly 85 százalék fölé emelkedett. Az 1977. évi halálos sérülések visszatérő okok miatt követ­keztek be; esés. gázolás, áramütés, robbanás, égés, A Tiszai Vcgylkombinátban áp­rilis IZ-cii kerül sor a szocialista brigádvezetők vállalati küldöttei­nek tanácskozására. A délután 1 órakor kezdődő tanácskozáson két napirendi pont megtárgyalá­sára kerül sor. Első napirendi pontként az 1977. évi tevékenység alapján a kombinát egységéi ré­széről benyújtott Élüzem, Kiváló Legszebb tavaszokra emlé­keztető napsütéses. meleg napokkal búcsúzott március hava a szikszói határtól. A földmívest dologra szólító jó idő, s az ezzel párosuló di­cséretes emberi munka nyo­ma meg is látszik a. határ képén. Ügy hiszem,, régen* álltak ennyire napra készen hektárjaik rendjével a szik­szóiak, Sőt több ez, mint naprakészség, hiszen a tava­szi árpa már több mint két hete a földbe került, s ugyanakkor valamennyi ta­lajelőkészítő munkával elké­szültek. Pedig gondtalannak még a jó idő ellenére sem mondható a szikszói Béke Tsz tavasza. Van elég bajuk egyes növény­védő szerek hiányával vala­mint a műtrágya szakaszos és megkésett szállításával. Már elmúlt március, és az első negyedévre rendelt nit­rogéntartalmú műtrágya egy­negyed részét még nem kap­ták meg. Amit kaptak, azt is Pétről hozták, meg szov­jet műtrágyát szórnak, holott ők Barcikáról rendelték az. annyira reklámozott Agroni- tot, ami valójában kiváló műtrágya. Agronit azonban omlás, állatgondozás. Tizen­nyolc esetben a balesetet sza­bálytalan munkavégzés, a ve­zetés elnéző magatartása, és a dolgozók fegyelmezetlensé­ge okozta. Növekedett a 26 éves kor alatti dolgozók sé­rülési aránya is. Lassú a fej­lődés a munkavédelmi szem­lék hatékonysága, és a biz­tonságtechnikai fegyelem megkövetelése tekintetében. A belső ellenőrzés folyamatos­sága még nincs minden terü­leten biztosítva. A munkavé­delmi osztályok, előadók az indokoltnál többet foglalkoz­nak adminisztratív munkával és kevesebbet a munkahelyi ellenőrzéssel, intézkedéssel. Az elmondottakból adódc nak ez évi feladataink, amely­nek sorában a legelső helyen kell szerepelnie a halálos, a súlyos, u tömeges balesetek megelőzésének. Kötelezni kell a vállalatok vezetőit arra, hogy kiemelt feladatként fog­lalkozzanak a járművek, az anyagmozgató eszközök biz­tonságtechnikájával, a tűz- és robbanásveszélyes technoló­giák veszélyeinek elhárításá­val, a belső ellenőrzés fej­lesztésével, a munkahelyi rend és fegyelem megteremtésével. Fel kell mérni a vállalatok­nál a jellemző, és még káro­san ható veszélyforrásokat, s erről olyan dokumentációt kell készíteni, amelynek alap­ján lemérhető a fejlődés, vagy a romlás. A szakszerve­zeti bizottságok üléseiken tár­gyalják meg vállalataik mun­kavédelmi helyzetét az igaz­gatók jelentése alapján. A nagyberuházások munkavé­delmi felügyeletét meg kell szervezni. Védőfelszerelések, védőberendezések nélkül dol­gozó technológiák, gépek mű­ködtetését szüneteltetni kell addig, amíg a veszélyfor­rásokat el nem hárították. Tovább kell fokozni a bal­esetek kivizsgálásának szín­vonalát. Méginkább szorgal­mazni kell a munkavédelmi aktívák és szakemberek kép­zését. B. I. Főosztály pályázatok véleménye­zésére kerül sor. Ezután a szo­cialista brigádok 1977. évi tevé­kenysége alapján a brigádok ki­tüntetéseinek odaítélését tárgyal­ják meg a résztvevők. A tanács­kozáson átadják a legjobb szo­cialista brigádoknak az elismerő címeket* nincs, így mást kaptak he- .iyette és máshonnan. Vadász István növényvédő agronómus mondja el mind- ezéket, miközben a mélyzöld színű terepjáróban a határ nem éppen aszfaltsima útjain rázatjuk magunkat. Talán éppen ezért, no meg az ing- revetkőztető napos délelőtt miatt bizony jól esik kiszáll­ni a gépkocsiból a Rókalyuk 2-es tábla mellett. A szépen elmunkált 84 hek­táros táblán egy IFA teher­gépkocsi poralakú kálium­szulfátot terít. A vezetője Gulyás István: ( — Ma kissé későn, tíz óra­kor kezdhettem hozzá a mű­trágya szórásához. Addig sze­reltem. A tábla fele már így is kész, nagyon remélem dél­utánra az egésszel végzek, — Ide mi kerül? — kér­dem az agronómustól. — Napraforgó. A terület ősszel négyszáz mázsa islál- lótrágyát kapott hektáron­ként, (most tavasszal pedig szuperfoszfáttal is megszór­tuk ... Nem messze a Rókalyuk1 2-es táblától az úgynevezett A munkaerő helyzetéről tárgyalt a közelmúltban Ka­zincbarcika városi Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága. A tanácskozáson elmond­ták, hogy az elmúlt eszten­dőkben dinamikusan lejlő- dött a foglalkoztatottak szá­ma a városban. Egyes terüle­tekén nem használták ki megfelelően a létszámot, máshol, viszont hiány lépett fel. Az ötödik ötéves terv • időszakára növekedett a fe­szültség a foglalkoztatás te­rületén, ezért a városi párt­bizottság célul tűzte az elkö­vetkezendő időszakban . a munkaerő takarékos, tervsze­rű. jobb kihasználását. A város népessége egyen­letes ütemben növekszik. 1976-tól 1980-ig a munkaké­pes korúak száma 22 500-ról 25 400-ra emelkedik. Ahhoz azonban, hogy a tervidőszak eleji háromszáz fős munka­erőhiány 1980-ra minimálisra csökkenjen, növekednie kell a munkaképes korúak szá­mán belül az aktív keresők­nek. Az elmúlt évekhez hason­lóan jelenleg is tartós hiány van férfi munkaerőből, főleg a segédmunkások körében, de nehézséget okoz a női munkaerőellátás is a köny- nyűipari üzemeknél. Az egyensúly megteremtésére a lehetőségek viszonylag szű­kösek. Ezért a munkaerő­gazdálkodásban dolgozók fel­Juh!egelő 40 hektárja (vala­mikor legelő lehetett, ma vi­szont szántó) előkészítve, le­zárva várja a kukorica ve­tését. — Ha addig netán egy na­gyobb eső lepaskolná, akkor vetés előtt kombinátorral még fellazítjuk —. magyaráz­za Vadász István. — Milyen feladatokat tar­talmaz a szövetkezet tavaszi vetésterve? — Tavaszi árpából 151 hek­tár volt. a terv, ezzel már elkészültünk. Napraforgót'212 hektáron, kukoricát 136 hek­táron, cukorrépát 32 hektá­ron vetünk. Ez utóbbi veté­sét április elején kezeljük, amikor megkapjuk az alsó- vadászi tsz-től a RAU vető- gépet. Velük vagyunk koope­rációs kapcsolatban. Őszi kalászosok mellett haladunk. A tábla zöldjének egyöntetűségét itt is, ott is megszakítja az előkandikáló löld barnája, feketéje. — Ezen a táblán később vetettünk, szárazság volt, maid hogy nem porba került a mag. ősszel nem is tudott kellően megerősödni. Nagyon reméljük, a tavasz folyamán utoléri magát..» adatéit a következőkben je­lölték meg: szükséges a mun­kaerők számának átvizsgálá­sa és a lehetőségekhez mért átértékelése. A reális mun­kaerő-tervezésnek a jövőben jobban kell támaszkodnia a munka- és üzemszervezés eredményeire. Távlatokban azonban csak akkor teremt­hetők meg a munkaerő el­osztásának kedvező feltételei, ha a vállalatok hosszú távon is foglalkoznak a létszám- igény szakmai összetételével, és pontosan felmérik, majd továbbítják a létszámalaku­lásra vonatkozó információ­kat a tanácsi szerveknek. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a munkaerő­gazdálkodás a városi vállala­tok gazdálkodásában előtér­be került. Elért eredményeik alapján pozitívnak mondható a Borsodi Vegyikombinát és a Borsodi Hőerőmű Vállalat munkaerőgazdálkodása. A város és a na’gyvállalatok vezetőinek célja közös, a tar­talékok jobb kihasználása, az- elveszett munkaidő pótlása, a munkaerőhiány felszámo­lása. Monos A Furcsa tábla (mert így nevezik) Száva búzavetésénél jóval szebb a Malompást bú­zája. I — Ezt az előbbinél hat nappal korábban vetettük; a különbség jól érzékelhető — jegyzi meg agronómus kísé­rőm és még hozzáteszi; — Összességében az ősziek' 85 százaléka jól telelt, kellő fej­lettséggel indult a tavasznak. Még a Rókalyuk 2-es láb­iánál afféle összegezésként —, de feladatnak is tekinthető — a következőket mondta Vadász István: — Tavaly ilyenkor víz állt. itt. Idén nincs ilyen gondunk. De az eddig kedvező időjárás nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy hurrá hangulatban ér­tékeljük az idei esztendőt. Kétségtelenül örülnünk kell a jó időnek, de az ebből táp­lálkozó optimizmus semmi­képp sem mehet a technoló­gia és munkafegyelem, vala­mint a tudatos, gyors cselek­vés rovására. így igaz. Az agronómus véleménye álltalános igazság. A 'mezőgazdaság gazdag ter­mését a kedvező időjárás mindig csak az értő' és be­csületes emberi munkával együtt produkálja. A szikszói határ első három hónapja azt mutatja, a "Béke Tsz-ben megvan ez az összhang, és ez biztató. Az év java azon­ban még hátra van! (hajdit) Szocialista Irigátol tanácskozása Összhangban: emberi munka és időjárás Szikszói határjárás „toíil rali” száll Április elsején tartotta zárszámadó közgyűlését a forrói Hernádmenli Építő- . ipari Szövetkezet.' Szemán Lajos elnöki beszámolójából lestük el az alábbi számokat: Az éppen 19- esztendeje, 1959. április elsején „indult” szövetkezet ötven dolgozója első évében „fejenként” 50 ezer forintos termelési érté­ket hozott létre — 1978-ban ennek keretében a hétszere­sét. 350 ezer forintot. Akko­riban annyi saját vagyona volt a kis kollektívának, amit a 26 alapitótag összeadott szerszámban. Ma több, mint 24 * milliós saját vagyonnal rendelkeznek, ami egyben a termelékenység nagy fokú növekedését is megmagya­rázza. Számos, korszerű szál­lító-. emelőeszközzel rendel­keznek. betonkeverő üzemük van, és megannyi ügyes, technikai újdonság, mely megkönnyíti munkájukat. Az encsi járásban jó pár éve kevés pénz jutott fejlesz­tésre — a szövetkezet folya­matos dolgoztatása is gondot okozott, s 1959-es termelési értékük alig haladta meg a 2 milliót. A mostani mérleg­ben már 61 milliós termelési értékről adhattak számot, ami harmincszoros növeke­dést jelent 19 esztendő alatt. Valóban, alakulásuk évé­ben álmodni se mertek vol­na ekkora fejlődésről. Akko­riban még maguk jártak kö­zületi és magánmegrendelők után, most számos megren­delést ei kell szalasztaniuk — a technikával felfokozott ter­melékenységből se futja min­denre. Akkor, régen egyetlen női alkalmazottjuk volt — most negyven, zömthel asszony dolgozik náluk. A beszámoló megjegyzi, még nincs min­den rendben a női egyenjo­gúsággal a kereseti viszo­nyokban, pedig ezek az asz­szonyok igazán megérdemlik az „odafigyelést”. Miközben termelőtevékenységet folytat­nak, több mint kilencven gyermeket nevelnek társa­dalmunknak. Ez valóban meghökkentő adat, ennyi gyermek becsületére válna egy 5—600 lelkes falunak is e gyermekszűkös időkben. A fejlődést bizonyító szá­mok mellett kevésbé rokon­szenvesek is akadnak. Az építőmesteri „szakma” erő­sen megfogyatkozott, magya­rán: kevés a kőműves, ács. Eddig legalább 50 fiatal szer­zett náluk kőműves segédle­velet. de csak kilenc „ragadt meg” a feldajkáló közösség­ben. Némely, bérrel kapcso­latos intézkedés hátrányosan érinti a szövetkezeti ipart, a szakmunkások tehát másüvé húzódnak, vagy egyszerűen „átnyergelnek”, gépkocsive­zetők, olykor rakodómunká­sok lesznek. A még sokáig hagyományo­san építkező falunak sok gondot fog okozni a szakem­berhiány, nem lesz aki falat húzzon, vakoljon, tetőszerke­zetet rendbe hozzon. A gé­pesítés nagyfokú terjedése, az új technológia alkalmazá­sa mát- alig teszi szükséges­sé a kőművesek hagyomá­nyos tudnivalóit — sok kő­műves már régen nem kŐ- müves. hiszen nem tud kővel dolgozni, maholnap azonban már vakolni sem. 1976-ban még „csak” 48 milliós termelési értéket produkáltak. A gyors „felfu­tás” mögött ott találjuk az azóta üzemelő autószerviz- és üzemanvagtöltő-állomás „millióit” is. Ez évre 66 milliós termelé­si érték szerepel tervükben. Ha sikerül elérniük, a nye­reségmutatójuk is jobban alakul. S a nyereségrészese­dés is több lesz. g. m. Több típus, több gond Targoncák nagyjavítás nélkül Hazánkban egymillió em­ber foglalkozik anyagmozga­tással. E számadatban me­gyénk is jelentős arányban veszi ki részét. Súlyos gon­dunk megoldását csak a gé­pesítés nagyobb fokú elter­jedése teszi majd lehetővé. De ez már újabb gondot okoz, hogy az alkalmazott gépeknél kellő színvonalon tudunk-e biztosítani alkatrész- ellátást, és a karbantartást. A haszongépjárművek közül talán a targonca az, ami a kis üzemektől a legnagyob- bakig megtalálható. Ennek következtében a felmerült jogos igények kielégítésének hiányát is sok üzem tapasz­talja. Egyik legnagyobb gond, hogy rossz az alkatrészellá­tás, aminek részben oka, hogy üzemeink több gyárt­mánnyal is rendelkeznek. Példa erre a Tégla- és Cse­répipari Müvek Mályi Tégla­gyára. ahol a vállalat nem tud kialakítani egy olyan struktúrát, ami lehetővé ten­né, hogy csupán két, vagy három típusból állna az állo­mány. Ez megkönnyítené a gépek üzemben tartását és a ’avítási feladatokat. Az al­katrész megrendeléseket a kereskedelmi vállalatok cse­kély mértékben tudják biz­tosítani. A Rak—II. típusú lengyel targoncájuk az el­múlt évben néhány hét után eállt és több hónapig „pi­hent”. amíg a hibás alkatré­szeket pótolni tudták. Előfor­dult. hogy 80 tételes megren­delésből hónapok múlva is annak csak egy részét tud­ták szállítani. Ilyenkor az évek alatt kialakult kapcso­latok által a hasonló cipő­ben járó vállalatok segítik egymást. De lehet-e alapozni erre, amikor sok üzem min­dennapos életéhez annyira hozzátartoznak ezek a jármü­veit, hogy a termelésre is kihatással vannak. Másik égető gond a javító­hálózat hiánya. Gyárakban és forgácsoló részleggel ren­delkező üzemekben az alkat­részpótlás egy része helyileg ic megoldható, de ahol sok targoncát alkalmaznak, mint a TVK-ban (130-at). ott nem végezhetik maguk a nagyja­vításokat is. Felújításokat Budapesten a Belkereskedel­mi Vállalat és a törökszent­miklósi Gépjavító Vállalat- végzett. de már leálltak ez­zel a tevékenységgel. Három- évenként szükséges lenne a targoncák generáljavítása, de üzemeinkben a jelenlegi helyzet: ameddig megy. addig megy. Csupán a szükségsze­rű javításokat tudják elvé­gezni. . E hasznos járművek száma évről évre emelkedik. Szük­ség is van rájuk, hogy egyre több kéz szabaduljon fel és értékesebb munkát végez­hessen. De a gépesítés szín­vonalának emelkedését kö­I vetnie kell az alkatrészellá­tás javulásának is. Megol­dásra váró feladat lenne te­rűiéi énként egy szervizszol­gálat. létrehozása. Borsodban bizonyára több ezer targonca jár az üzemekben. A hiányos­ságok felszámolását célzó ter­vek megnvugtatóbbá tennék a jelenlegi helyzetet. ■ (csanátossi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom