Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-30 / 101. szám
1978. április 30., vasárnap ÉSZAK-MAGYARGRSZAG 7 Fejlődésünk záloga: szelektív íepesztés Köztudott, hogy népgazdaságunk az elmúlt három évtized alatt alapjaiban megszilárdult. Iparunk termelése tizenkétszeresére, a mezőgazdasági termelés 1,8-sze- resére, a nemzeti jövedelem több. minit ötszörösére emelkedett. Ennek a fejlődésnek köszönhetjük, hogy felépült 1,7 millió lakás, hogy csökkentek a munkaidők és hogy állampolgári joggá vált az egészségügyi ellátás. A számok iökrében A nemzeti jövedelem 1976- ban csupán 3 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági termelés ugyanekkor csökkent, de ennek ellenére is valamelyest sikerült javítani a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. 1977-ben valamennyi népgazdasági ágban meggyorsult a növekedés üteme. Az 1977. évi népgazdasági terv túlteljesítésével megközelítettük a tervidőszak első két évére számított színvonalat. Az ipari termelés a tervezettet meghaladóan 7 százalékkal nőtt, és 1976-hoz képest, mintegy 11 százalékkal termelt többet a mezőgazdaság. Ennek köszönhető, hogy elértük: a mezőgazdaság égy főre számítva csaknem 12 mázsa szemcsterményt, élősúlyban számolva 175 kilogramm húst és mázsányi almát termelt. Az elmúlt esztendő eredményeit vizsgálva azonban munkánk hiányosságai is feltűnnek. Változó feltételek A kedvező jelenségek mellett, olyan lemaradások mutatkoznak, olyan 'tendenciák érzékelhetők, amelyek gátiai lehetnek a dinamikus fejlődésnek. Melyek ezek? Ismeretes. hogy a 60-as évektől kezdve gazdaságunk belső és külső feltételeiben jelentős változások következtek. A termelés bővítésének exten- zív forrásai kimerültek, és a külgazdasági tényezők — nyersanyag és energiahordozók árának növekedése, a cserearányok romlása — azt eredményezik, hogy szembe kell néznünk azokkal a gondokkal, amelyek korábban a zavartalannak tűnő koniuk- lúra időszakában nem voltak ilyen feltűnőek. Anélkül, hogy fétisizál- nánk az egyensúly javításának kérdését, le kell szögezni, hogy az 1974—75-ben végbement világpiaci változások, éppen e miatt a termékeit korszerűségét alapvető feltételként szabiéit meg. A korszerűség mellett, azzal párhuzamosan a gazdasági ■ hatékonyság növelése is olyan igény, amely egyre kevésbé tűr halasztást. E célok elérésének fő eszköze — a termelési szerkezet adottságainak megfelelő átalakítása. Kiegyensúlyozott és gyors ütemű fejlődéssel csak akkor számolhatunk, ha a rendelkezésre álló anyagi és emberi erőforrásokat teljesen és arányosan hasznosítjuk. Néhány példa Az a tény, hogy 3 év alatt a cserearányok számunkra kedvezőtlenül. 20 százalékkal romlottak, arra utal, hogy ez előbbi feltételeket nem teljesítettük, azaz a termelési szerkezet változásában még messze vagyunk attól, hogy kedvezőnek mondhassuk a minden piacon jól értékesíthető termékek arányát. Néhány vállalat lépést tart a termékszerkezet-javító törekvésekkel. Ezeknél, a könnyen értékesíthető termékeknél dinamikus feúesz- tést végezlek, más termékeknél mérsékelték a fejlesztés ütemét és jó néhány termék- csoportnál visszaszorították a termelést. A December 4. Drótművek közism°>'t a tó exporttevékenységéről. Itt lépcsőzetesen hajtották végre és folyamatosan bővítették a fejlesztési tevékenységet, a termékszerkezet korszerűsítését. A- feszített betonpászm’a gyártása kapcsolódik a kormány által kiemelt autópálya-programhoz. A hegesztett betonacélháló az építőipar keresett cikke. A . sodronykötelek és a laposkötelek gyártása pedig minden piacon könnyen értékesíthető terméket eredményez. A DlGÉP-ben a kábelgépek gyártása fejlődik dinamikusan. Egvebek melleit, viszont megszüntetik a hűtőkompresszorok és az emelővillás targoncák gyártását. Néhány szivattvútíous gyártását nedig más, kedvezőbb adottságokkal rendelkező üzemeknek adtak át. A termékszerkezet átalakításának területén a BVK különösen jó munkát végez. Az új termékek kialakításánál az eu- rónai színvonal a mérce. A PVC—III. éoí+ése pedig mind a technológiát, mind pedig az, optimális üzemnagyságot tekintve, és az áru minőségét, illetően is világszínvonalú. A termékek feldolgozása megfelel a legkorszerűbb követelményeknek. A BVK stratégiáidban, termelése és értékesítése során, láthatóan az a törekvés érvényesül, hogy a gvártási folyamatokat vertikálisán terjesszék ki. Így egyrészt a termékért magasabb árat érhetnek el, másrészt, a mind drágább hagyományos anvagokat. műanyaggal válthatják ki. A műanyagok világszerte tért. hódítanak az építőiparban és a mezőgazdaságban — fóliák. meliorizác’ós munkák stb. — is fontos szerepet töltenek be. Gyorsítani kell A termékszerkezet korszerűsítése nem úi feladat, hanem hosszú távú program. A vállalatok feilesztési céljai a központi fejlesztési programokkal összehangolva a struktúra jelentős változását eredményezhetik. Ezt segítette az export fokozását szolgáló 45 milliárdos hitelkeret és ebbe az irányba törekednek a szabályozórendszerek kényszerpályáján levő vállalatok is. Csalt még mindig nem elég gyorsan! Ezért is foglalkozott — többek között — ezzel a kérdéssel is a Központi Bizottság áprilisi határozata. Itt leszögezték: „gyorsítani kell a termelési szerkezet szelektív fejlesztését. A vállalati érdekeltséget úgy . kell tovább fejleszteni, hogy a jelenleginél jobban ösztönözzön a korszerű termékszer. kezet kialakítására, a gazdaságtalan termelés visszaszorítására.” Ezek a célkitűzések határozzák meg a további feladatokat is. Az élen járókhoz kell felzárkózni a „leszakadozó” vállalatoknak is. Ehhez persze nem elég csupán felismerni a termékszerkezet átalakításának szükségességét. Fejlett kalkulációs módszereket, a műszaki-gazdasági tényezők együttes számbavételét, egyszóval a közgazdasági elemző munka jobb felhasználását kell megvalósítani. A technikai tényezőkön kívül ugyanis egyre fontosabb a változtatások emberi oldala, a helyes szemlélet cs gyakorlat kialakulása. A megszokott- ság nem lehet a korszerű termékszerkezet kialakulásának akadálya. De nem lehet az sem. hogy gyakran a korszerűtlen termék még mindig gazdaságos egyes vállalatoknak. A szelektív fejlesztés az idő parancsa. Ennek a tendenciának érvényesülni kell mind a szervezettség terén, mind a különböző gyártmányok termelési arányában, mind pedig a technológiában bekövetkezett változásokban is. Buchert Miklós Fejlesztések a BÁÉV-uál Megtérülés — rövid úton Építőiparunk az elmúlt évben 4 milliárd forint hosz- szú lejáratú állami hitelt kapott fejlesztési célokra. Elkészítette és benyújtotta pályázatát a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat is, s' az elbírálók igent mondtak a kérelemre. A 93 millió forint csaknem egytize- dét a vállalat azóta már elköltötte, különféle gépeket vásárolt. — Mi indokolta a BÁÉV hitelkérelmét? — Akárcsak országszerte, a mi megyénkben is szűk az építőipari kapacitás — válaszolja Szamos Gábor, a fejlesztési osztály vezetője. — Vállalatunk az ötödik ötéves tervidőszakban hét- milliárd 725 millió forint értékű építőipari munka elvégzésére képes, ezzel szemben az igény 9,7 milliárd forintot tesz ki. Több mint kétmilliárd forint értékű építőipari munkát nem tudunk elvállalni, holott erre nagy szüksége volna a megyének. A BÁÉV elsődleges feladata a kiemelt beruházások megvalósítása, a lakás-, az iskola-, az óvoda-, a bölcsö- deépílési program maradéktalan végrehajtása. Ugyanakkor mintegy tízéves lemaradást kell behoznia a kapcsolódó kereskedelmi és szolgáltató létesítményele építésénél. A vállalat korszerű technológia és szerkezet kidolgozásával, az úgynevezett kereskedelmi váz- panelrendszer alkalmazásával törekszik pótolni az ez- irányú hiányosságokat. — A növekvő követelményeknek csak a gépesítés fokozásával tudunk eleget tenni — folytatja a fejlesztési osztályvezető. — Gépeink persze jelenleg is vannak, csakhogy nem alkotnak komplett láncokat, ezért sok helyen nem megfelelő a teljesítményük. A hosszú lejáratú hitelből kívánjuk megvenni a hiányzó gépi berendezéseket. Ezáltal feloldjuk a legszűkebb építésszerelési kapacitásokat. növeljük a termelékenységet, megszüntetjük a nehéz fizikai munkát, s kevesebb emberre lesz szükség. A vállalat természetesen saját erőből is végez beruházásokat, 113 millió forint értékben. Az elavult csoportzsalukat kicserélik, s új csarnokot építenek a berendezéseknek a házgyárban. A jelenlegi csoportzsalus gyárló területen, egyébként a BVPR- és a KERVÁZ-szer- kezetek kapacitásának növeléséhez szándékoznak felhasználni. Koncentrálják a vasszerelési-gyórtásl munkát, s ehhez átalakítják az egyik gyártócsarnokot. — Vállalatunk jelenlegi ereje — 53 négyzetméter alapterületű lakásegyenér- tékkel számolva — évente 3700 lakás felépítésére elegendő — magyarázza Szamos Gábor. —; A jövőben átvesszük a házgyári lakótelepek alapozási munkáit is. Mivel szerte a megyében változó szilárdságú talajra építünk, s ez többfajta alapozási módszer alkalmazását igényli, szükségünk van úiabb cölöpöző gépekre. A KERVÁZ belépésével és a házgyári lakóépületek alapozásának átvételével 60 százalékkal növekszik a nyolcvanas évektől Miskolcon a beton felhasználása, s évente meghaladja a 60 ezer köbmétert, Fejlesztenünk kell a szerkezetszerelési, szak- és szerelőipari technológiát, és ezért fokozzuk az előregyár- tást. Az építőipari vállalat a benyújtott pályázatban felsorolta a vásárolandó gépeket. A legtöbb pénzt a betontechnológiái gépek beszerzésére fordítják, s ezek között van betongyár. aut.ó- beton-szivattyú, betonfogadó konténer, billenős tehergépkocsi. mixerkocsi, szállító- szalag. Csaknem ugyaneny- nyibe kerülnek a torony-, lánctalpas- és portáldaruk. A földmunkát tehergépkocsik, úthengerek, forgórakodók. dózerek, vontatók és trayllerek vásárlásával fokozzák. Vesznek továbbá cölöpözőgépeket, valamint a szak- és szerelőipari technológiát, a lakatosmunkát, a szakipari tevékenységet gyorsító gépeket, összesen több mint száz gép vásárlásáttervezik a vállalatnál. — A gépek .77 százalékát tőkés relációból szerzik be. Miért? — Egyrészt, mert ilyen gépeket sem idehaza, sem a szocialista országokban nem gyártanak. Másrészt, mert vannak már ilyen, a tőkés piacon vásárolt gépeink, ezek beváltak, s nem volna célszerű újabb típusú gépeket alkalmazni. A BÁÉV úgy kapta meg a hitelt, hogy a beruházást 1980 végéig megvalósítja. A pénzből 19 millió forint a vissza nem térítendő állami támogatás. 74 millió forintot a vállalatnak 1987-ig kell törlesztenie. — Hogyan alakult a vállalat termelése a fejlesztés után? — Éuílési-szerelési tevékenységünket. 1979-ben 100 1980-ban 180 millió forinttal növeljük. A beruházás teljes megvalósítása után. a felfutást követően oedig már 220 millió forinttal nagyobb értékű munkát tudunk elvégezni éven+e. Rövid úton megtérülnek tehát a beruházások, ráadásul kamatostól. Kolaj László VASGYÁRTÓK Csavarok, szelepek, sínek, üstök, KOHÓK. Por, gáz, gőz, hőség, KQHÓGÁZ. Dübörgés, dobogás, morajlás, sistergés, KOHÓPERMET. Vasérc, koksz, mészkő, salak, fúvatás, KOHÁSZAT. Azbesztruha, bőrkötény, fatalpú bakancs, arcvédő, piszkavas, izzadtság, KOHÁSZ. Adagolás, ellenőrzés, féhérfolyó, szikraeső, folyékony vas, csapolás, NYERSVAS. Folyamatos üzem, Ózd ... Felvétel a 3-as nagyolvasztó tetejéről. A kohó jobb oldalán látható az a vaspálya, amelyen az adagolást végzik. Az üzemirányító műszerein minden leolvasható. A folyamat ellenőrizhető és korrigálható. Kémlelés az izzó vas belsejében. A szakember így „kóstolja” a folyékony vas minőségét. A fáradságos munka eredménye: nr tmA fnivnn lc>«,Tr£ró tuaczo József leiveielei V
