Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-30 / 101. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 101. szám r— ■ ­........................................................... A ra: 1,50 forint V asárnap. 1978. április 80. Miúa, iiiinep, május Május elseje a munkásosztály nemzetközi összefogá­sának harcos ünnepe. A II. Internacionálénak 1839-ben. Párizsban tartott alakuló kongresszusa határozta el május elsejének a megünneplését minden évben, hogy a munkások ezzel is nyomatékot adjanak követeléseik teljesítéséhez. Az alakuló kongresszus az 1830-i hay- marketi vérengzés négy mártírjának emlékére, az ame­rikai munkások iránti szolidaritásból választotta má­jus elsejét a nemzetközi munkásünnep napjának. A munkásosztály nemzetközi összefogásának ezt a harcos ünnepét a kommunista pártok újra harcos mun­kásünneppé tettélv, amelyen az egész világon hatalmas tömegek gyűléseken, felvonulásokon tesznek hitet a munkástestváriség eszméje mellett. A Szovjetunióban és a szocialista országokban május elsejét állami ün­nepnek nyilvánították. A magyar proletariátus már li!!K)-ben megünnepelte ezt a napot. A századforduló után országos jellegűvé váltak... Századunk világhá­borúi alatt hatósági tilalom akadályozta a május else-# jék megünneplését. De volt 1919. Ezen a Vörös Máju­son a hatalom birtokában, a proletárnemzetköziség jegyében’ ünnepelte meg a magyar munkásosztály elő­ször és szabadon ezt a napot. Hazánkban és szűkebb hazánkban, Borsod megyében, Miskolcon 1945-ben került sor másodszor május elseje szabad megünneplésére. A csepeli ipartelepek munká­sai egy hónappal azelőtt hirdették meg a munka má­jusi versenyei. A Borsod megyei nagyüzemek elsőként csatlakoztak a íelhiváshoz. Május elsején, 1943-ben a Miskolcon felvonuló munkások közül sokan viseltek fehér inget. Az ingek abból a fehér selyemből készül­lek. amelyet a diósgyőri löszerüzem használt, s amely­ből nagy mennyiséget dugtak el a németek elől. A há­ború után ennek nagy részét kiosztották a munkások között és a munkásasszonyok, a munkásfeleségek eb­ből varrták az ünnepi ingeket. De ebből a lőporzacs­kónak szánt, selyemből készült, a Magyar Kommunista Part pereces! szervezetének zászlaja is. Megfestették vörös színűre, és az ügyes kezű asszonyok, lányok az egyik oldalára ránímezlék a földgömböt, méghozzá olyan, színekből, ahogy az a térképen látható, a másik oldalán pedig ott csillogott az aranyszegélyű ötágú csillag és a felirat: ..Világ proletárjai, egyesüljetek!” A miskolci Népkert nagygyűlésén az ünnepi szónok, Ré­vai József többek között ezt mondotta: „Fogadalmat teszünk, hogy nem kíméljük erőnket, verítékünket, fá­radságunkat, valóra váltjuk azt, hogy Magyarország újra boldog, erős és demokratikus lesz!” A II. Internacionálé emlékezetes határozata óta kö­zel kilenc évtized telt el. A május elsejei ünnepségek a világon mindenütt, igy hazánkban is hagyománnyá váltak, kezdve a tiltakozó, a követelő, a sztrájkoló fel­vonulásoktól a majálisokon, keresztül, a munkásosztály •nemzetközi ünnepének szabad, békét óhajtó, de mégis osztályharcos, a szocialista országokban levő megün­nepléséig. Ez a nagy, az egész földgolyót összefogó és átívelő, valóban internacionalista ünnep nemcsak az ideológusokat, a teoretikusokat, hanem a művészeket is megihlette az elmúlt közel kilenc évtized alatt. Vers szól májusról, május elsejéről, a munka ünnepéről; novella, elbeszélés, regény, film mesél történéseiről; képzőművészek! grafikusok, festőművészek alkotásai­nak/ plakát-rengetegjei kerültek és kerülnek a házak falára;' szobrászművészek alkották, gyúrlak, formáz­ták meg a májusi munkást, a termelőt, a társadalom eltartóját. Lapunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának. lapja tiszta szívből köszönti a munkásokat, testvéreinket, apáinkat, anyáinkat, elv­társainkat, barátainkat, ismerőseinket. Mindazokat, a'kik ezért az. országért, ennek az országnak a gazdago­dásáért ez idáig is sokat tettek és tesznek. Az MSZMP Központi Bizottságának áprilisi ülése, számotvetve •az országépítő munkáról, megállapította: „A, Ma, gyár Szocialista Munkáspárt 1975 márciusában meg­tartott KI. kongresszusa helytállóan elemezte az ak­kori hazai és nemzetközi viszonyokat, helyesen jelöl­te ki a szocializmus építésének soron levő és távlati feladatait. Bár a világgazdasági helyzetnek számunkra kedvezőtlen változásai, a nemzetközi ideológiai harc éleződése miatt, a szocialista épílömunka belső és kül­ső feltételei az előrelát hatónál nehezebbekké vált ak, a kongresszus határozatainak, a párt programnyilatko­zatának elvi és politikai útmutatásai kiállták a gya­korlat próbáját, azokat az éle} teljes mértékben iga­zolta ” Dédapáink, nagyapáink, apáink, mi magunk es kor- társaink. sorstársaink nem feledhetjük a május elsejei tüntetéseket, a békés majálisokat. Míg ember lesz a földön, munkás is lesz a földön. S amíg munkás lesz a földön, addig meg fogjuk ünnepelni mindig május elsejét, a munkásosztály nemzetközi ünnepét. Kádár János látnptása Knoyaifiíin Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára — Biszku Bálának, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának és Méhes La­josnak, a Központi Bizott­ság tagjának, a Budapesti Pártbizottság első titkárának társaságában — május 1-e, a munka ünnepe alkalmából szombaton ellátogatott An­gyalföldre. A vendégeket a XIII. kerületi Pártbizottság székhazában a párt- és taná­csi vezetők fogadták. Kovács Károly, a kerületi pártbizott­ság első titkára tájékoztatást adott Angyalföld dolgozóinak május 1-f ünnepi felkészülé­séről. a nagy múltú munkás­kerület üzemeinek életéről, a dolgozó kollektívák ered­ményeiről. • Kádár János ezután meg­tekintette a kerület — pén­teken felavatott. — két új lé­tesítményét: a Radnóti Mik­lós utcai Általános Iskola uszodáját és a Kárpáti utcai bölcsödével egybeépi- telt, 2U0 személyes ovodát. Felkereste a „Kiváló válla­lat” címet az idén 11. alka­lommal elnyert MEDICOR Műveket, ahol Szarka Gyula, a pártbizottság titkára és Martos István vezérigazgató köszöntötte. A látogatás első állomása a 2-es szereidé volt, ahová a gyár KISZ-eseinek küldöttértekezletére egybe­gyűlt fiatalok sorfala között érkeztek meg a vendégek. Kádár János nagy érdeklő­déssel szemlélte a gyártási folyamatokat, a világszerte ismert és keresett röntgengé­pek, elektronikus orvosi mű­szerek és berendezések elő­állításának különböző szaka­szait. Az üzemlátogatás után a tanácsteremben a Központi Bizottság első titkára köz­vetlen hangulatú beszélgetést folytatott a vállalat párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetőivel, a dolgozók képvi­selőivel. Mint a házigazdák beszá­moltak róla, a csaknem 9000 fős 'MEDICOR Müvek az idén mintegy 3 milliárd fo­rint termelési értéket hoz létre. Ígéretesen fejlődik ex­portja. Termékeik a világ 60 országába jutnak el. s a gyár nemzetközi rangját jelzi az is. hogy teljes lei melésük 70 százalékát külföldön értéke­sítik.’ Ugyanakkor jelenté­keny részt vállalnak a hazai egészségügyi fejlesztésekből is. A MEDICOR kollektívá­jának nevéhez tüzödik a dél­pesti kórház építésének meg­gyorsítását célzó kezdemé­nyezés. A Központi Bizottság első titkára ezután felkereste a Kender- és Jutagyárat. A vállalat helyzetéről Németh Lászlóné, a pártbizottság tit­kára és Kuszák Vilmos ve­zérigazgató tájékoztatta c vendégeket, akiket ezt köve­tően végigkalauzoltak az ép­pen egy esztendeje felavatott szövőüzemen. Itt korszerű gépsor évente mintegy 12 millió négyzetméter mű­anyag-alapanyagot készít a népszerű és keresett faltól falig szőnyegekhez. Megte­kintették a vendégek a gyár rekonstrukció alatt álló üzemrészét is. Kádár János a látogatás végén kötetlen eszmecserét folytatott a gyár vezetőivel és munkásgárdájá­nak képviselőivel. A látogatás során a MEDI­COR Művek „Lenin”.szocia­lista brigádjának és a Ken­der- és Jutagyár jubileumi oklevéllel kitüntetett „Alkot­mány” brigádjának naplójá­ba Kádár János üdvözlő so­rokat. jegyzett be. A Központi Bizottság első titkára mindkét helyen átad­ta a Központi Bizottság üd­vözletét. Elismerését fejezte ki a termelőmunkában eléri eredményeikért és további sok sikert kívánt a gyári kollektí­vák terveinek teljesítéséhez, a Központi Bizottság leg­utóbbi ülésén is megfogal­mazott lelkesítő feladatok megoldásához. Bonni körkép rezsnyev útja clül Csaknem két esztendővel ezelőtt jelentette be Helmut Schmidt, hogy • Leonyid Brezsnyev Bonnba látogat. Két héttel voltak ekkor az általános parlamenti válasz­tások elolt és a nyugatnémet sajtó választási segítségnek nevezte ezt a moszkvai jel­zést — érzékeltette, hogy az a kancellár, aki a szovjet vezetőt fogadja, mindenkép­pen nyer tekintélyben. Még­is. csak most. május első napjaiban kerül sor erre a találkozóra. Közben Európa a feszült­ségek új hullámait élle át. veszélybe került az enyhülés, mélypontra süllyedt a szov­jet—amerikai viszony hőfo­ka, uj fegyverkezési ver­senyt indított a NATO. és talán más okai is lehetnek annak, hogy nem hamarább szállt be a vendég az NSZK fővárosába induló repülőgép­be. Az ilyen magas szintű ta­lálkozóhoz mindenképpen két feliétel szükségeltetik: a kö­rülmények tegyék lehetővé és tegyék szükségessé. A két lel tétel most egybeesett. A katonai jellegű megálla­podások hiánya ’egyre inkább fékezi az enyhülést, itt. e kérdés körött sűrűsödnek ma a problémák, s a katonai vi­(Folytalas a 2. oldalon) Éljen nies elseje, a inÉásosztáiy nemzetközi seregszemléié!

Next

/
Oldalképek
Tartalom