Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-01 / 77. szám
1978. április 1., szombat ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Éltjén a megye iiaiiisl, sweiieziÉI pliiisa Beszélgetés IBaug Bélával, a Fill Bevételi Igazgatóság vezetőjével Ismeretes, hogy egy-egy év lezárása a megye vállalatainál és szövetkezeteinél egyben a számadást is jelenti a gazdálkodásról. Az 1977. év számadása azt is mutatja, hogy a szabályozó módosítások célkitűzései, hatásai hogyan érvényesültek és valósultak meg az elmúlt időszakban és ennek tükrében milyen a megye vállalatainak és szövetkezeteinek tevékenysége. Ezeket figyelembe véve kerestük meg a bevételi igaz- gaztóság vezetőjét, hogy a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés tapasztalatai alapján megtudjuk, mit mutat a népgazdasági átlaghoz viszonyítva az 1977, évi megyei vállalati, szövetkezeti gazdálkodás. — Az 1977. évi mérlegeredmények alapján mi a ta. paszlalat a gazdálkodásról? — A megye önálló vállalatainál és szövetkezeteinél — kezdte értékelését az igazgató — 1977. évben a termelési érték 7,4 százalékkal haladja meg az előző évit, melynek nagyobb hányada a termelékenység növekedéséből ered. Az árbevétel 8,8 százalékkal nőit, de a növekedés dinamikája lassult A belföldi értékesítés — évek óta első ízben — nagyobb mértékben növekedett, mint az export, mély azonban úgy az összértéke- sités, mint az export esetében alacsonyabb a népgazdasági átlagtól. A vállalatok és szövetkezetek 1977. évi nyeresége 8.4 százalékkal magasabb az előző évinél, de növekedése lényegesen alacsonyabb • a népgazdasági átlagnál. A megye vállalataira is jellemző, hogy a nyereség lényegében elérte az 1975. évi szabályozó módosítás előtti szintet, amely megfelel a szabályozó módosítás során előirányzott népgazdasági célnak és igazolja azt is. hogy indokolatlan volt a szabályozókkal szembeni kedvezőtlen előítélet, aggály, amely a vállalatok nag'r részénél megnyilvánult. Nagyon pozitív az a tény, hogy veszteséges vállalat nincs a megyében. — A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél összességében jellemző az árbevétel- és nyereségnövekedés, de itt nagyobb mértékben jelentkezik a szövetkezetek közötti különbség. Egyes szövetkezetek eredménye jelentősen javult, másoknál eredményromlás, illetve veszteség keletkezett. A megyében 18 szövetkezetnél kerül sor veszteségrendezési eljárásra. ■— A gazdálkodó szervek készleteinek értéke az előző evekhez mérten 5,9 Százalékos növekedést mutat, a növekedés üteme azonban évek óta a legalacsonyabb, ami a termelés növekedése mellett javuló készletgazdálkodásra utal. — A vállalatok, szövetkezetek állóeszközeinek érléke a korábbi évektől nagyobb mértékben növekedett, mely az iparban üzembe helyezett új beruházásokkal függ ösz- sze. Ugyanakkor a befejező szakaszba lépett kiemelt nagyberuházások növekvő ráfordításai még ettől, is nagyobb mértékbeli növelték a beruházások befejezetlen állományát. — A vállalatok, szövetkezetek költségvetéssel szembeni befizetései 9,2 százalékos növekedést mutatnak, amely önmagában kedvező lenne, ha nem vennénk figyelembe azt a tényt, hogy ugyanakkor az állami támogatások ezt meghaladó mértékben 13,5 százalékkal növekedtek. Mérséklődött a fogyasztás támogatása, viszont jelentősen nőtt a termelés és az export támogatása. — Mit tapasztalt a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés a gazdálkodás területén? — 'nnél a kérdésnél szólni kell két olyan tényezőről, mely egymással szoros Ösz- szefüggésben van, de az értékeléshez a különválasztás indokolt. Egyik a szabály- szévusé', .amelynél azt vizsgáljuk, hogyan érvényesülnek a jogszabályi előírások, pénzügyi, gazdálkodási fegye. lem. Ezen a területen ellenőrzéseink több hiányosságot tapasztallak. Az elmúlt évf ben a megyében a gazdál- kodó szervek 58 százalékánál tartottunk vizsgálatot és a vizsgált szervek több mint 80 százalékánál módosítottuk a mérleg szerinti eredményt és ezzel összefüggésben az érintett vállalatok érdekeltségi alapjait is. — A befizetések teljesítése, a támogatások szabályszerű igénybevétele vizsgálata során. is több területen állapítottunk meg mulasztásokat. — A korábbi ’évek ellenőrzési tapasztalatait is elemezve kedvezőtlen az, hogy évről évre növekszik az olyan gazdálkodó szervek aránya, amelyek mérlegében, adóbevallásában hibát állapítunk meg. — A mérlegvalódiság vizsgálatában feltárt hibák között — a korábbi évekhez hasonlóan — az árbevételek és költségek helytelen időbeli elhatárolása, a szabálytalan készletértékelés, a beruházások nem előírás szerinti elszámolásai szerepelnek. — Még mindig > nem tapasztalható — a megfelelő, intézkedéseink és segítség-, adásánk ellenére sem — nagyobb mérvű javulás a számviteli, bizonylati rendben, amelyre azért kell nagy gondot fordítani, mert nem csali a pénzügyi, elszámolási fegyelemmel függ össze, hanem a társadalmi tulajdon védelmének elősegítésével is. — A másik tényező — ellenőrzésünk alapján — a gazdálkodás megítélése. Ehhez a központilag kijelölt közgadasági témavizsgálatok alapján arról adunk értékelést, hogy a gazdálkodó szerveknél miként érvényesülnek a pénzügyi-gazdasági tartalmú központi határozatok végrehajtásai. Értékeljük a közgazdasági szabályozórendszer működését, a gazdálkodó szervezetekre gyakorolt hatását, is. Tapasztalatunk ezen a területen összességében kedvező képet mutat. — Megjeleni az állami ellenőrzésről. szóló miniszterta- nácsi rendelet. Ezzel összefüggésben mit kell „kiemelni’’? — Elsősorban arra kell rá- irányítani a figyelmet — amit a rendelet is megerősít —, hogy az ellenőrzés a vezetés és irányítás szerves része. fontos eszköze. Eszköz a színvonalas, hatékony munkavégzés megvalósításához. A vezetőknek ezért támaszkodniuk kell az ellenőrzésre — nemcsak a külső, hanem a belső ellenőrzésre is —, a megállapítások hasznosítása - rá. Tenni kell ezt azért is, mert az ellenőrzésnek is feladata — a rendelet alapján — a vezetés és gazdálkodás segítése, t a javaslattétel, a megállapításokon túl a jó eredmények bemutatása. Ezt eddig is igyekeztünk érvényesíteni, bár nem mindig így értelmezték ezt az ellenőrzött szervek. — Emellett kiemelném, hogy a rendelet egységesen, félreértés nélkül határozza meg az állami ellenőrzés rendjét, formáját, az ellenőrzést végzők együttműködését, amely egyik biztosítékát jelenti a párhuzamos ellenőrzések elkerülésének. a tervszerűbb ellenőrzési munkáknak — fejezte be értékelését az igazgatóFeleszi a irasaztóíi sépist Ellentmondás van a mező- gazdaság jelenlegi gépesítési és az üzemi gépjavító háttér műszaki színvonala között; eljött az ideje annak, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek gépműhelyeiben • iparszerű tmk-módszereket alkalmazzanak — állapította meg a MÉJ\1 átfogó felmérése, amely egyúttal arra is választ keresett: hogyan lehet viszonylag kis költséggel, gépjavító „paloták” építése nélkül fokozni az üzemi karbantartás és javítás hatékonyságát. A mezőgazdasági • gépek, felszerelések többet, „tudnak”, mint amit a gyakorlatban kihoznak belőlük — ez részben a javítás és a karbantartás hiányosságaival magyarázható. Több szerel débe be sem férnek az új kombájnok, traktorok és a felújításhoz használt eszközök is hiányosak, korszerűtlenek. A tartozékokkal együtt mintegy kétmillió forintba kerülő nagytraktorok javításához szükséges 5U—1.00 ezer forint értékű felszerelés megvásárlását sok üzemben felesleges kiadásnak tartják. Általában a mar meglevő műhelyek korszerűsítését, új gépekkel, diagnosztikai eszközökkel. műszerekkel való felszerelését ajánljak az üzemeknek. azzal, hogy szükség szerint könnyűszerkezetes építményeket is emelhetnek, ha a javítás feltételei azt megkövetelik. A GELKA ipara Fényreklám — ördögi körben V1MELUX— MEDICOR— GEJLKA: a gazdák emígyen cserélődtek a miskolci neon- üzemnél. A neor.reklámokat, neonfeliratokat készítő kisüzem 1963-ban létesült, abban az esztendőben mintegy kétmillió forint értékű munkát végzett. Reklámgrafikusok, lakatosok, bádogosok, festők, valamint üvegmüves, műanyag-feldolgozó, Villany- szerelő, statikus, kőműves, gépész- és villamos tervező dolgozik itt — összesen, negyven. Feladatuk, hogy megtervezzék, előállítsák, felszereljék, majd karbantartsák és javítsák a berendezéseket. Az üzemegység vezetőjével, Eötvös György- gyel és a GELKA műszaki vezetőjével, Petró Jánossal beszélgetünk a városszépitők munkájáról. A neonüzemiek ugyanis egyértelműen á városok szépítésén, dekorálásán fáradoznak. — Tavaly 8 millió forintos árbevételt könyvelhetett el az tizem. Borsodi, hevesi, nógrádi megrendelőinken kívül jelentkeztek Budapestről, sőt néhány dunántúli városból is. Körülbelül 3 és fél millió forint, értékű megrendelésnek nem tudtunk eleget tenni, pontosabban ennyit nem tudtunk elvállalni. — Miért? — Üzemünk elavult, korszerűtlen, eszközeink is elavultak. 1963 óta itt szinte semmi sem változott. Ebben az évben valamelyest javulnak majd a munkakörülmények: vákuumpadot, beégető padot, szerelőállványt, létrás kisautót vásárolunk... —' Mindez azt jelenti, hogy az idén már több megrendelésnek tudnak eleget tenni? — Másfél millió forinttal több árbevételt terveztünk. Az igényeket természetesen így sem tudjuk kielégíteni. Legközelebb Budapesten működik ilyen üzem, érthető, hogy manapság, amikor ilyen ütemben épülnek a városok és a nagyüzemek is mind nagyobb gondot fordítanak reklámtevékenységükre., kicsinek bizonyul a mi üzemünk kapacitása. — Miért nem fejlesztik, ha ilyen jó a piac? ■ l — Szeretnénk, de nem lehetjük. A GELKA szolgáltató üzem, igy természetes, hogy a fogyasztói szolgáltató tevékenység fejlesztése az elsődleges. A GELKA munkájának kétharmadát országos szinten a fogyasztói szolgáltatás teszi ki. Nálunk, a borsodi kirendeltségen ennél magasabb. 75.4 százalékos a fogyasztói arány. Ipari tevékenységünket, tehat a neonüzemet és az elektro- szervizt csak az alaptevékenység arányában fejleszthetjük. Tehát, ha a neonüzem az idén másfél millió forinttal több árbevételt kíván elérni, akkor az alaptevékenységnél 4 millió forinttal több árbevételt kell produkálnunk. > Javításokból ennyit bevételezni jóval nehezebb. Mindez azt jelenti, • hogy a neonüzem íejlesztési lehetőségei végesek, csakúgy mint az elektroszervizé, amelynek tevékenysége szintén iparú Itt a háztartási gépek motorjait, valamint ennél sokkal nagyobb. 50 kilowattos teljesítményű motorokat újítanak fel. Közületek tucatjai igényelnék az elektroszer- viz dolgozóinak munkáját. Nem tudni, más GELKA- kírendeltségeknél miként van — valószínű, hasonlóan —, Borsodban ez a két kicsi üzem termeli a nyereség nagy részét, ők gazdálkodjak lei azt a pénzt is. amelyből fejleszteni,- korszerűsíteni lehet. Ördögi kör. Ha többet termelhetne a neonüzem és az elektroszerviz, többet lehetne fordítani a lakossági szolgáltató tevékenységhez szükséges korszerű eszközökre. De nem termelhet többet a két üzem, mert akkor romlik az arány és ez megengedhetetlen. — Mindennek ellenére fejlődik a neonüzem, korszerűsödnek termékei. Eddig bádogdobozokat használtunk a neonreklámoknál, most áttérünk a színes műanyag dobozok alkalmazására. Szebb, esztétikusabb lesz a plexidoboz. — Régebben készítettek egynéhány fényjátékos rek - .lámfelirulot is. A Centrum Áruház felirata, a Csabai kapui DlGEP-embléma is VIMELUX-gyártmány volt. Mostanában nem látni ilyet. — Mechanikus működtetésű fényjátékok voltak azok és sajnos zavarokat okoztak a környék tv—rádió-vételében. Már vannak szakembereink, akik el tudják készíteni a félvezetős, postai zavarmentes fényjátékot. Ha megrendelés érkezik, már az idén fel tudnánk szerelni az elsőt. Az esti Miskolc-sok bohóságot képes produkálni, olyannyira. hogy vannak emberek. akik évek óta gyűjtik a hibás, hiányos íényfel- iratok „remekeit”. — A javításra mindig van kapacitásunk. A mi dolgozóinkat egy fokkal bosszantja, ha egy felirat, amit gonddal terveztek, gyártottak, szereltek — elromlik, hibás. Az üzemeltetők elhanyagolják a javíttatást. Kazincbarcikán nem igen látni hibás neonfeliratokat. Tanácsi rendelet intézkedik afelől, hogy az üzemeltető két héten belül javíttassa meg. Itt a tavasz, a városokat tisztítják, szépítik. Mossák a kirakatüvegeket, rendezgetik a portált! A feliratokra, reklámokra is oda kellene figyelni. Méghozzá min en U. Bocsánat: mindenütt. Lcvay Györgyi Iavasz A tavaszi árpa utolját veti az egymás nyomában haladó három vetőgép A Rau kombinál orral felszerelt Rába—Steiger a borsó részére készíti elő a jó magágyat Gép ülteti a felsőzsolcai faluszélen a burgonyái, amelynek egy része korai újburgonyaként kerül majd a városi piacokra. A 28 hektáros zöldségkertészetben, ahol tízezer négyzetméternyi „fóliaváros” is segít előbbre nozni a zöldségek érését, a hajtatóházban már több tízezer palánta vár kiültetésre (Szabados György felvételei) , A felsőzsolcai Lenin Termelőszövetkezet hat árrészeiben. a zsoleai. arnóti és sajópálfalai táblákon, ott, t ahol a traktoros a fülkéből kilát . a város peremére, kettőzött szorgalommal tol.v- tatják a tavaszi munkákat ezekben a napokban, A ta-* vaszi „indulás" korai! volt. de az időjárás sainos közbeszólt s jó ideig hátráltatta a talajelőkészítést, és főleg a vetést. Az időjárás okozta némi késést igyekeznek most behozni ic munkaszervezéssel. hogy időben magágyba kerüljön 358 hektáron a tavaszi árpa, 230 hektáron a fajtaborso 149 hektáron a hűtőházi zöldborsó. majd 574 hektáron a kukorica s a többi tavaszi növény.
