Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-03 / 79. szám
I 3. \'í MSZMP BORSOT)-A BAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam. 79. szám Ara: 1,50 forint Hello. 1978. április VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! • • .* yi lila: APRÓ ANTAL a Magyar Szocialista Mimkáspárl Politikai Bizottságának tagja, az országg) űl és elnöke if ekünk magyaroknak a tavasz nem ' H egyszerűen évszak, hanem s/.im•* bél um. Ami szép és nagyszerű ebben a kis országban, az mind a tavaszhoz. a tel dermesztő hidege után újra kezdődő élethez fűződik. Az 1848—49-es szabadságharc az utolsó volt az akkori Európa nagy forradalmai sorában, de az egyetlen akkor, amely a nemzeti lobogó mellé — mint Petőfi irta — ,.a szent viiágszabadság” vörös zászlóit is kitűzte. Évszázadunkban Magyarország újra a haladás élvonalába állt: 1919-ben. amikor a világon elsőként követte a1 Nagy Október példáját, kikiáltva a Magyar Tanácsköztársaságot. Végül is végérvényesen 1945 óla. a Szovjetunió oldalán hazánk a szocialista világrendszer tagjaként a társadalmi haladás élenjárói közé tartozik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom fénye világította és világítja be utunkat, a Szovjetunióval való barátság és szövetség felemelkedésünk legbiztosabb alapja. Ez a történelmi tény mély gyökereket eresztett a magyar közgondolkodásban. Számunkra történelmi jelentőségű esemény volt. amikor 1948 kora tavaszán, február 18-án a két ország kormányai aláírták a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt, amely hazánk legújabb kori történelmének első, valóban egyenjogú kapcsolatokon nyugvó nemzetközi'szerződése. Ez a harminc évvel ezelőtti tavasz indított el bennünket új típusú kapcsolataink útjait. azon az úton. amely a szabadságot," a függetlenséget, a szocialista építést, a felemelkedést jelentette és jelenti a magyar nép számára. Méltán hangsúlyozta Kádár János elvtárs: „Népünknek a szabadságot, az új élet lehetőségét a Szovjetunió felszabadító hadserege hozta el. és a szovjet nép segítőként azt követően is velünk volt, jóban és rosszban. harcban és építőmunkábun egyaránt." A két nép közötti internacionalista kapcsolatoknak történelmi gyökereik vannak. A Nagy Október győzelméért százezer magyar internacionalista ragadott fegyvert. A magyar nép örök hálával gondol azokra a százezrekre, akik a Szovjet Hadsereg tagjaiként magyar földön áldozták életüket a magyar nép szabadságáért, jelenünkért és jövőnkért. A magyar dolgozók a háború véres poklában az első baráti szót, az első darab kenyeret éppen a felszabadító szovjet katonáktól kapták, a német megszállók és magyar fasiszta szekértolóik által kifosztott országunkban az újjáépítés, a termelés csakis szovjet segítséggel indulhatott meg. Pedig akkor a szovjet népnek is óriási erőfeszítéseket kellett tennie, akkor kezdte újjáépíteni szétrombolt hazáját. A gazdasági vérkeringés, a közlekedés, a Szovjet Hadseregtől kapott jármüvekkel indulhatott meg; szovjet segítséggel kutatták lel es hozták vissza Magyarországra a nyugatra hurcolt közlekedési eszközöket, hajókat, vasúti kocsikat és mozdonyokat; szovjet segítséggel sikerült helyreállítani mintegy ezer kilométer hosszúságú vasútvonalat; szovjet közreműködéssel indult meg a magyar folyami és a Duna— tengeri hajózás. Gazdasági helyzetünk megszilárdításában nagy szerepet játszott a forint megteremtése 1946-ban. Az új pénz árufedezetének megteremtéséhez a Szovjetunió előszállításokkal járult hozzá. A háborús jóvátétel! kötelezettséget 1946ban, illetve 1948-ban mérsékelte és ez is hozzájárult az új pénz és a magyar gazdasági élet megszilárdításához. A példákat hosszan lehetne sorolni, a példatár jóformán kimeríthetetlen, egyre gazdagabb. Az együttműködés keretében a .Szovjetunió jelentős mértékben részt veti Magyarország szocialista nagyiparának megteremtésében. A Dunai Vasmű terveit a Szovjetunió készítette, berendezéseinek túlnyomó részét szállította; a ív agyar golyóscsapágy-gyártás megteremtésében is a szovjet; iparra támaszkodhattunk. A Székesfehérvári Könnyűfémmű tervei, gépei szintén a Szovjetunióból érkeztek. Szovjet segítséget kaptunk a magyar villamos energia-ipar korszerűsítéséhez, az. inotai hőerőmű építéséhez, a budapesti Metro megteremtéséhez. Hasonlóan nagy horderejű a magyar lakásépítési program szempontjából a magyar és a szovjet építőipari ágazatok közti együttműködés. A Szovjetuniótól vásárolt házgyárak segítségével évi 14—15 ezer lakás épül Magyarországon. A mezőgazdaság szocialista átszervezésekor, az 1960-as évek elején, az égetően szükségős gépek, traktorok ezreit szállította a Szovjetunió. Ilyen rövid idő alatt és ilyen mennyiségben egyetlen országtól sem kaphattuk volna meg ezt a műszaki segítséget, még kevésbé ilyen kedvező feltételek mellett. ..Az országaink közötti mezőgazdasági együttműködésnek egy re jelentősebb eredményei vannak, A hatvanas években a korábbi árucsere-forgalmi megállapodások mellett mindinkább terel nyertek az ötéves terveket összehangoló koordinációk, megállapodások. Nagyszerűen bevált a timföld- és alumíniumegyezmény, a közüli járműipar együttműködését szabályozó hosszúlejáratú egyezmény, a számítástechnika és a gyógyszergyártás területén született kooperációs megállapodás, az olefin- és a Zsiguli-program. A szovjet szállítások nagyobbik része energiahordozókból és más nyersanyagokból áll. amelyek elengedhetetlenek a magyar népgazdaság fejlődéséhez. A magyar—szovjet együttműködésnek csak elnagyolt részleteit említve: az utóbbi másfél évtizedben a kölcsönös árucsere-forgalom évente 16 százalékkal nőtt. Magyarország ma teljes külkereskedelmi forgalmának egyharmadát a Szovjetunióba szállított, illetve onnan érkező áruk teszik ki. Az országaink közötti külkereskedelmi forgalom tavaly már elérte a négymilliard rubeles értéket, ami hússzorosa a negyvenes évek végén, s az ötvenes évek elején lebonyolított évi áruforgalomnak. A magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködés közel három évtizede alatt óriási anyagi értékkel gyarapodott a magyar gazdaság, ezzel párhuzamosan pontosan fel sem becsülhető szellemi kincs is felhalmozódott hazánkban. Ma már nehéz áttekinteni, hány ponton érintkezik a magyar és a szovjet tudósok, mérnökök, kutatómunkája. Félezer nagyobb kutatási és fejlesztési témán dolgoznak együtt különböző szakterületeken. Széles körű tudományos programok kialakulásában közrejátszott, az. is, hogy az. oktatásban és általában a szakemberképzésben számottevő együttműködés alakult ki. A ma dolgozó, alkotó magyar értelmiségiből kereken 6000-en tanultak a > Szovjetunióban. Évente ma is 200—240 fiatal kezdi tanulmányait szovjet egyetemeken és főiskolákon. termelési gyakorlatra pedig évente átlagosan 1400 fiatal utazik. A felszabadulás óta eltelt harminchárom évben a kulturális együttműködés is töretlenül fejlődik. Ki ne emlékezne a Szvesnyikov-kórus első budapesti szereplésére. amikor a még fűtetlen színházteremben összezsúfolódó közönség első ízben találkozott a világhírű szovjet kórusművészetlel ? Emlékezetesek az Alekszandrov-együttes nagyszerű magyarországi fellépései: szállóigévé váltak Magyarországon Rajkin szatirikus mondatai, kiemelkedő művészi események voltak Ojsztrah, Gilelsz koncertjei. a melyekhez hetekkel előbb már nem lehetett jegyeket kapni. Számos magyar balettmüvész tanult szovjet mesterektől, több magyar világsiker fogant a Bolsoj- Tyeatr balett-termeiben. Harminc év alatt 700 irodalmi müvet fordítottunk le Magyarországon a Szovjetunió népeinek irodalmából magyarra, mintegy 20 millió példányban. Sokat jelent az Európa-szerte társtalan magyar nyelvű irodalomnak, hogy a. Szovjetunióban 130 magyar író RIO müvét adtak ki 30 millió példányban. Ezek a számadatok, eredmények örömteliek. Ezekben testesül meg a mindennapokban országaink internacionalista alapokon nyugvó együttműködésé, szoros szövetsége. Szoros kapcsolatunk a védelmi célokat szolgáló Varsói Szerződésben, a gazdasági együttműködés szervezetében, a KGST-ben és mindenekelőtt pártjaink és kormányaink tevékenységének minden területén. A proletár internacionalizmus. a Szovjetunió iránti barátság politikánk alapja. ..A magyar nép — mondotta Kádár János elvtárs — mint igaz barátjára, és hatalmas szövetségesére tekint a Szovjetunióra. A magyar— szovjet barátság népeink legjobbjainak a szocializmusért közösen vívott harcaiban született, erősödött; eszméink, érdekeink. céljaink azonosságán alapszik, és örök időkre szól.” Ennek a barátságnak ápolója a Magyar—Szovjet Baráti Társaság is, amely 33 éves múltra tekinthet vissza. Első csoportjai már akkor megalakultak, amikor Budán még dörögtek a tégy verek, országos szervezeté 1945 júniusában jött létre. Először mint .művelődési társaság működött, amelynek feladata volt az eddig tiltott, elnyomott, s így ismeretlen szovjet kulturális értékek — irodalom, zene, film, művészetek közvetítése a magyar néphez. Csakhamar politikai tömegmozgalommá alakult, amely a két nép közötti haratsag szolgálatában állt. 1 Leonyid Iljics Brezsnyev. amikor Budapesten látogatást tett a Barátság Hazában, így értékelte az MSZBT munkáját: „A szocialista és kommunista építés minden szakaszában, a párt olyan munkaformákat választ ki. amelyek megfelelnek a dolgozók és a nép érdekeinek. A baráti társaságok e fonnák egyike. Tevékenységükkel a párt eszméinek közvetítőivé válnak. És ebben rejlik a lényeg: ebben van ezeknek a társaságoknak nemcsak a politikai érteimé, hanem a politikai értéke is.” D magyar—szovjet barátság jelen II van az egész magyar társadalom-’ ” ban. Ennek a kapcsolatnak szakadatlan fejlesztése legfontosabb nemzeti és nemzetközi érdekünk. I
