Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-03 / 79. szám

I 3. \'í MSZMP BORSOT)-A BAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam. 79. szám Ara: 1,50 forint Hello. 1978. április VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! • • .* yi lila: APRÓ ANTAL a Magyar Szocialista Mimkáspárl Politikai Bizottságának tagja, az országg) űl és elnöke if ekünk magyaroknak a tavasz nem ' H egyszerűen évszak, hanem s/.im­•* bél um. Ami szép és nagyszerű eb­ben a kis országban, az mind a tavasz­hoz. a tel dermesztő hidege után újra kezdődő élethez fűződik. Az 1848—49-es szabadságharc az utol­só volt az akkori Európa nagy forradal­mai sorában, de az egyetlen akkor, amely a nemzeti lobogó mellé — mint Petőfi irta — ,.a szent viiágszabadság” vörös zászlóit is kitűzte. Évszázadunkban Ma­gyarország újra a haladás élvonalába állt: 1919-ben. amikor a világon első­ként követte a1 Nagy Október példáját, kikiáltva a Magyar Tanácsköztársaságot. Végül is végérvényesen 1945 óla. a Szov­jetunió oldalán hazánk a szocialista vi­lágrendszer tagjaként a társadalmi ha­ladás élenjárói közé tartozik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom fénye világította és világítja be utunkat, a Szovjetunióval való barátság és szövet­ség felemelkedésünk legbiztosabb alap­ja. Ez a történelmi tény mély gyökere­ket eresztett a magyar közgondolkodás­ban. Számunkra történelmi jelentőségű ese­mény volt. amikor 1948 kora tavaszán, február 18-án a két ország kormányai aláírták a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt, amely hazánk legújabb kori történelmé­nek első, valóban egyenjogú kapcsola­tokon nyugvó nemzetközi'szerződése. Ez a harminc évvel ezelőtti tavasz indított el bennünket új típusú kapcsolataink út­jait. azon az úton. amely a szabadságot," a függetlenséget, a szocialista építést, a felemelkedést jelentette és jelenti a ma­gyar nép számára. Méltán hangsúlyozta Kádár János elvtárs: „Népünknek a szabadságot, az új élet lehetőségét a Szovjetunió felszabadító hadserege hoz­ta el. és a szovjet nép segítőként azt követően is velünk volt, jóban és rossz­ban. harcban és építőmunkábun egya­ránt." A két nép közötti internacionalista kapcsolatoknak történelmi gyökereik vannak. A Nagy Október győzelméért százezer magyar internacionalista raga­dott fegyvert. A magyar nép örök há­lával gondol azokra a százezrekre, akik a Szovjet Hadsereg tagjaiként magyar földön áldozták életüket a magyar nép szabadságáért, jelenünkért és jövőnkért. A magyar dolgozók a háború véres poklában az első baráti szót, az első darab kenyeret éppen a felszabadító szovjet katonáktól kapták, a német meg­szállók és magyar fasiszta szekértolóik által kifosztott országunkban az újjá­építés, a termelés csakis szovjet segít­séggel indulhatott meg. Pedig akkor a szovjet népnek is óriási erőfeszítéseket kellett tennie, akkor kezdte újjáépíteni szétrombolt hazáját. A gazdasági vérke­ringés, a közlekedés, a Szovjet Hadse­regtől kapott jármüvekkel indulhatott meg; szovjet segítséggel kutatták lel es hozták vissza Magyarországra a nyu­gatra hurcolt közlekedési eszközöket, ha­jókat, vasúti kocsikat és mozdonyokat; szovjet segítséggel sikerült helyreállíta­ni mintegy ezer kilométer hosszúságú vas­útvonalat; szovjet közreműködéssel in­dult meg a magyar folyami és a Duna— tengeri hajózás. Gazdasági helyzetünk megszilárdítá­sában nagy szerepet játszott a forint megteremtése 1946-ban. Az új pénz áru­fedezetének megteremtéséhez a Szovjet­unió előszállításokkal járult hozzá. A háborús jóvátétel! kötelezettséget 1946­ban, illetve 1948-ban mérsékelte és ez is hozzájárult az új pénz és a magyar gaz­dasági élet megszilárdításához. A példákat hosszan lehetne sorolni, a példatár jóformán kimeríthetetlen, egy­re gazdagabb. Az együttműködés kere­tében a .Szovjetunió jelentős mértékben részt veti Magyarország szocialista nagy­iparának megteremtésében. A Dunai Vasmű terveit a Szovjetunió készítette, berendezéseinek túlnyomó részét szállí­totta; a ív agyar golyóscsapágy-gyártás megteremtésében is a szovjet; iparra tá­maszkodhattunk. A Székesfehérvári Könnyűfémmű tervei, gépei szintén a Szovjetunióból érkeztek. Szovjet segít­séget kaptunk a magyar villamos ener­gia-ipar korszerűsítéséhez, az. inotai hőerőmű építéséhez, a budapesti Metro megteremtéséhez. Hasonlóan nagy horderejű a magyar lakásépítési program szempontjából a magyar és a szovjet építőipari ágazatok közti együtt­működés. A Szovjetuniótól vásárolt ház­gyárak segítségével évi 14—15 ezer la­kás épül Magyarországon. A mezőgazdaság szocialista átszerve­zésekor, az 1960-as évek elején, az ége­tően szükségős gépek, traktorok ezreit szállította a Szovjetunió. Ilyen rövid idő alatt és ilyen mennyiségben egyet­len országtól sem kaphattuk volna meg ezt a műszaki segítséget, még ke­vésbé ilyen kedvező feltételek mellett. ..Az országaink közötti mezőgazdasági együttműködésnek egy re jelentősebb eredményei vannak, A hatvanas években a korábbi áru­csere-forgalmi megállapodások mellett mindinkább terel nyertek az ötéves ter­veket összehangoló koordinációk, meg­állapodások. Nagyszerűen bevált a timföld- és alumíniumegyezmény, a köz­üli járműipar együttműködését szabá­lyozó hosszúlejáratú egyezmény, a szá­mítástechnika és a gyógyszergyártás te­rületén született kooperációs megálla­podás, az olefin- és a Zsiguli-program. A szovjet szállítások nagyobbik része energiahordozókból és más nyersanya­gokból áll. amelyek elengedhetetlenek a magyar népgazdaság fejlődéséhez. A magyar—szovjet együttműködésnek csak elnagyolt részleteit említve: az utóbbi másfél évtizedben a kölcsönös árucsere-forgalom évente 16 százalékkal nőtt. Magyarország ma teljes külkeres­kedelmi forgalmának egyharmadát a Szovjetunióba szállított, illetve onnan érkező áruk teszik ki. Az országaink közötti külkereskedelmi forgalom ta­valy már elérte a négymilliard rubeles értéket, ami hússzorosa a negyvenes évek végén, s az ötvenes évek elején lebonyolított évi áruforgalomnak. A magyar—szovjet tudományos-mű­szaki együttműködés közel három évti­zede alatt óriási anyagi értékkel gyara­podott a magyar gazdaság, ezzel pár­huzamosan pontosan fel sem becsülhe­tő szellemi kincs is felhalmozódott ha­zánkban. Ma már nehéz áttekinteni, hány ponton érintkezik a magyar és a szovjet tudósok, mérnökök, kutató­munkája. Félezer nagyobb kutatási és fejlesztési témán dolgoznak együtt kü­lönböző szakterületeken. Széles körű tudományos programok kialakulásában közrejátszott, az. is, hogy az. oktatásban és általában a szakem­berképzésben számottevő együttműködés alakult ki. A ma dolgozó, alkotó ma­gyar értelmiségiből kereken 6000-en ta­nultak a > Szovjetunióban. Évente ma is 200—240 fiatal kezdi tanulmá­nyait szovjet egyetemeken és főiskolá­kon. termelési gyakorlatra pedig évente átlagosan 1400 fiatal utazik. A felszabadulás óta eltelt harminchá­rom évben a kulturális együttműködés is töretlenül fejlődik. Ki ne emlékezne a Szvesnyikov-kórus első budapesti sze­replésére. amikor a még fűtetlen szín­házteremben összezsúfolódó közönség első ízben találkozott a világhírű szov­jet kórusművészetlel ? Emlékezetesek az Alekszandrov-együttes nagyszerű ma­gyarországi fellépései: szállóigévé vál­tak Magyarországon Rajkin szatirikus mondatai, kiemelkedő művészi esemé­nyek voltak Ojsztrah, Gilelsz koncert­jei. a melyekhez hetekkel előbb már nem lehetett jegyeket kapni. Számos magyar balettmüvész tanult szovjet mesterektől, több magyar világsiker fogant a Bolsoj- Tyeatr balett-termeiben. Harminc év alatt 700 irodalmi müvet fordítottunk le Magyarországon a Szov­jetunió népeinek irodalmából magyarra, mintegy 20 millió példányban. Sokat je­lent az Európa-szerte társtalan magyar nyelvű irodalomnak, hogy a. Szovjet­unióban 130 magyar író RIO müvét ad­tak ki 30 millió példányban. Ezek a számadatok, eredmények örömteliek. Ezekben testesül meg a min­dennapokban országaink internaciona­lista alapokon nyugvó együttműködésé, szoros szövetsége. Szoros kapcsolatunk a védelmi célo­kat szolgáló Varsói Szerződésben, a gaz­dasági együttműködés szervezetében, a KGST-ben és mindenekelőtt pártjaink és kormányaink tevékenységének min­den területén. A proletár internaciona­lizmus. a Szovjetunió iránti barátság politikánk alapja. ..A magyar nép — mondotta Kádár János elvtárs — mint igaz barátjára, és hatalmas szövetsége­sére tekint a Szovjetunióra. A magyar— szovjet barátság népeink legjobbjainak a szocializmusért közösen vívott harcai­ban született, erősödött; eszméink, ér­dekeink. céljaink azonosságán alapszik, és örök időkre szól.” Ennek a barátságnak ápolója a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság is, amely 33 éves múltra tekinthet vissza. Első csoportjai már akkor megalakultak, amikor Budán még dörögtek a tégy ve­rek, országos szervezeté 1945 júniusá­ban jött létre. Először mint .művelődési társaság működött, amelynek feladata volt az eddig tiltott, elnyomott, s így ismeretlen szovjet kulturális értékek — irodalom, zene, film, művészetek köz­vetítése a magyar néphez. Csakhamar politikai tömegmozgalommá alakult, amely a két nép közötti haratsag szol­gálatában állt. 1 Leonyid Iljics Brezsnyev. amikor Bu­dapesten látogatást tett a Barátság Ha­zában, így értékelte az MSZBT munká­ját: „A szocialista és kommunista épí­tés minden szakaszában, a párt olyan munkaformákat választ ki. amelyek megfelelnek a dolgozók és a nép érde­keinek. A baráti társaságok e fonnák egyike. Tevékenységükkel a párt esz­méinek közvetítőivé válnak. És ebben rejlik a lényeg: ebben van ezeknek a társaságoknak nemcsak a politikai ér­teimé, hanem a politikai értéke is.” D magyar—szovjet barátság jelen II van az egész magyar társadalom-’ ” ban. Ennek a kapcsolatnak sza­kadatlan fejlesztése legfontosabb nem­zeti és nemzetközi érdekünk. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom