Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-09 / 58. szám

AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLEN megtei bizottságának lapja XXXIV. évfolyam, 58. szám Ára: 80 fillér Csütörtök, 1978. március 0. A belgrádi tallózó zóééiiiiéií Folytatás Madridban Szerdán délelőtt az új- belgrádi Száva-palotában megszületett az egyetértés a belgrádi találkozó záródo­kumentumának szövegében, s így már a délutáni órák­ban megkezdődtek a 35 or­szág' küldöttségvezetőinek záróbeszédei. Bizonyosra ve­hető, hogy az október 4-én kezdődött belgrádi találko­zó még a héten, általános vélemény szerint legkésőbb pénteken befejeződik. A keddi eredménytelen plenáris ülések után a szer­dán délelőttre összehívott újabb ülésen már kompro­misszumos máltai indítvány várta a küldötteket. A ja­vaslat szerint Málta elfogad­ja a többiek által már ko­rábban jóváhagyott záródo­kumentum-tervezetet, azzal a kikötéssel, hogy a földkö­zi-tengeri országok bizton­ságának és együttműködésé­nek témájával foglalkozó, Máltán sorra kerülő szakér­tői tanácskozás 1979. febru­ár 13-án kezdődjön, és azon a térség államainak gazda­sági, kulturális és más te­rületen való együttműködé­se kérdéseivel foglalkozza­nak. Málta ugyanakkor „az egyensúly fenntartása érde­kében” szükségesnek tartja, Hogy az 19ÍIO-ban Madrid­ban sorra kerülő, a belgrá­dihoz hasonló találkozón foglalkozzanak a földkozl- tengermelléki országok biz­tonságának kérdésével is. A szerda délelőtti ülésen a máltai kiegészítő indít­vánnyal a többi résztvevő ország egyetértett. A záródokumentum elfo­gadásával a találkozó befe­jező szakaszához érkezett. A tt '.áíkozó szerdán dél­után nyílt plenáris üléssel folytatta munkáját. Az el­nöklő csehszlovák küldött bejelentette, hogy a tanács­kozás záródokumentumának tervezetét — tekintettel ar­ra, hogy szövegével minden résztvevő egyetértett — el­fogadottnak tekintik. Ezt követően rátértek a találkozó utolsó napirendi pontjára: a 35 ország kül­döttségvezetői záróbeszédé­nek megtartására. „Záródokumentum az euró­pai biztonsági értekezleten részt vett államok képviselői­nek, 1977. évi belgrádi talál­kozójáról, amelyet a záróok­mányban az értekezletet kö­vető intézkedésekre vonatko­zó rendelkezésekkel össz­hangban tartottak meg. Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államoknak a kül­ügyminiszterek által kineve­zett képviselői a záróokmány­nak az értekezletei követő intézkedésekről szóló rendel­kezéseivel összhangban 1977. október 4-től 1978. március 10-ig Belgrádban találkozót tartottak. A találkozón a következő részt nem vevő földközi-ten­geri térségi államok képvi­selői szólaltak fel: Algéria, Egyiptom, Izrael, Libanon, Marokkó, Szíria és Tunézia. A résztvevő országok kép­viselői hangsúlyozták mek­kora fontosságot tulajdoní­tanak az enyhülésnek, amely folytatódott a záróokmány elfogadása óta támadt ne­hézségek és akadályok elle­nére is. Ezzel összefüggésben kiemelték az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet szerepét, mivel a zá­róokmány rendelkezéseinek VtlÄG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! megvalósítása alapvető fon­tosságú e folyamat tovább­fejlesztése szempontjából. A résztvevő államok kép­viselői beható eszmecserét folytattak mind a záróokmány rendelkezéseinek megvalósí­tásáról és az értekezleten meghatározott feladatok vég­rehajtásáról. mind az érte­kezleten megvitatott kérdé­sekkel összefüggésben a köl­csönös kapcsolatok javításá­ról, az európai biztonság megszilárdításáról és az együttműködés fejlesztéséről, az enyhülési folyamat jövő­beli továbbfejlesztéséről. Hangsúlyozták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet politikai jelentősé­gét és megerősítették kormá­nyaik elhatározott szándékát, hogy egy-két és több oldalú módon teljes mértékben meg­valósítják a záróokmány va­lamennyi rendelkezését. Kifejezésre juttatták, hog5r az eszmecsere magában is értékes hozzájárulás az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet által kitű­zött célok valóra váltásához, bár a záróokmány végrehaj­tásának eddigi mértékét il­letően különböző nézeteket fejtettek ki. Ugyancsak megvitatták a fenti kérdésekkel és további összejövetelek megtartására vonatkozó, megfelelő módo­zatok kidolgozásával kapcso­latos javaslatokat, a záróok­mánynak az értekezletet kö­vető intézkedésekkel foglal­kozó fejezetében foglalt ren­delkezéseknek megfelelően. A találkozón benyújtott számos javaslattal kapcsolat­ban nem jött létre egyönte­tűség. A záróokmány vonatkozó rendelkezéseinek és ama el­határozott szándékuknak meg­felelően, hogy folytatják az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet által megkezdett sokoldalú folya­matot, a résztvevő államok képviselői további találkozó­kat tartanak. A második belgrádi típusú találkozójuk 1980. november 11-én. ked­den kezdődik Madridban. Madridban 1980. szep­tember 9—töl kezdődően elő­készítő találkozóra kerül sor, amely a madridi találkozó módozatairól dönt. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet fo­lyamatában elfogadott egyéb idevonatkozó okmányok a következők: a helsinki kon­zultációk végső ajánlásai, az 1977. évi belgrádi találkozó megszervezésére összehívott előkészítő találkozó határo­zatai és a jelen záródoku­mentum.-K­Megállapodás született ar­ról is, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési értekezletet követő intézke­dések keretében a résztvevő államok alábbi szakértői ta­lálkozóit fogják megtartani: A záróokmányban foglalt feladatnak megfelelően és a svájci kormány erre vonatko­zó javaslatával összhangban, Montreuxben 1978. október 31-én szakértői találkozót hívnak össze, hogy folytassák a viták békés rendezésére ál­talánosan elfogadható, a meg­levő eszközök kiegészítésére irányuló módszer vizsgálatát és kimunkálását. A Német Szövetségi Köz­társaság kormányának meg­hívására 1978. június 20-án Bonnban megkezdődik a zá­róokmányban előirányzott „tudományos fórum”-ot elő­készítő szakértői találkozó, amelyre az UNESCO-nak és az ENSZ európai gazdasági bizottságának képviselőit is meghívják, hogy kifejtsék né­zeteiket. Málta kormányának meg­hívására Valettában 1979. február 13-ra földközi-tenge­ri térségi szakértői találkozót hívnak össze. Ennek az a megbízatása, hogy a záró­okmánynak a Földközi-ten­ger térségével foglalkozó fe­jezetének keretein belül meg­vizsgálja a kölcsönösen elő­nyös együttműködést szolgáló (Folytatás a 2. oldalon) A nemzetközi nőnap al­kalmából szerdán kitünteté­si ünnepség volt a Parla­mentben. Részt vett az ün­nepségen Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára. Havasi Ferenc, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Cse- terki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára és Erdei Lászióné, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnö­ke köszöntő beszédében töb­bek között elmondta: a mi világunkban — eszméink, elveink általános érvényű diadala kapcsán — a nők helyzete valóban gyökeresen megváltozott, igazán jobbra fordult. A női egyenjogúság fokozatos megvalósulása két­szeresen is gyümölcsöt hozott. A társadalmi igazságosság térhódításával, gazdasági előrehaladásunk, felemelke­désünk nyomán a magyar nők ma társadalmunknak nemcsak egyenrangú, hanem megbecsült tagjai is, akik — ha nem is gondok —, de fenntartás nélkül tehetnek eleget társadalmi kötelezett­ségüknek, és — ugyanakkor — szép. női hivatásuknak, a legszebb női küldetésnek — hangsúlyozta, majd átnyúj­totta a kitüntetéseket. A Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki Galambos Dezsőnél, az MSZMP Miskolc városi Bi­zottságának munkatársát. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományoz­ta: dr. Aszódi Imrének, a Miskolci Nővédelmi Gondo­zó Intézet vezetőjének. A Munka Érdemrend bronz fokozatát adományoz­ta: Gajdos Istvánnénak, a bódvaszilasi áfész 10. sz, konyhája szakácsnőjének, Lakatos Sándornénak. a me­zőkövesdi áfész párttitká­rának. A tokaji bor hírnevéért íj telepítések, együttműködési terv a tokaj-hegyaljai borvidéken Tegnap, szerdán délelőtt valamennyi tokaj-hegyaljai szőlőtermelő gazdaság és a borkombinát vezetőinek, va­lamint az ÁGOK főosztálya és a Borsod megyei TESZÖV képviselőinek részvételével történelmi borvidékünk kü­szöbönálló legfontosabb fel­adatairól tartottak tanács­kozást Miskolcon, a megyei tanácson. Részt vett a meg­beszélésen Bori Erzsébet, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának mun­katársa, valamint Csibra Jó- zsefné, a MÉM illetékes szak­előadója. Lipcsei Attila, a megyei tanács osztályvezető-helyet­tese adott tájékoztatást ar­ról. hogy mi törtéht a kö­zelmúltban és milyen fel­adatok vannak napirenden a Tokaj-Hegyaljával kapcsola­tos kormányszintű döntések megvalósítása érdekében. Mindezek legfőbb célja az, hogy világhírű borvidékün­kön minden vonatkozásban a minőség kerüljön előtérbe. A minőséget szolgálja, hogy kiemelten támogatják a 13 százalékot meghaladó lejtő­kategóriában történő új tele­pítéseket. A MÉM elbírálása alapján a 13 százaléknál me- redekebb lejtőkön a telepí­tést megelőző melioráció 100 százalékos, maga a telepítés, a tervezéstől kezdve a ter- mőrefordulásig 70 százalékos támogatásban részesül. A közelmúltban bizottsá­gok, szakemberek járták To- kaj-Hegyalját, megvizsgálták a telepítésre szánt területe­ket, s elkészült a kiemelt tá­mogatást élvező melioráció és telepítés ütemterve. Ezek nagysága a tervciklus végéig mintegy 500—600 hektárnyi. Gyors intézkedések születtek annak érdekében, hogy a ter­vek mielőbb megvalósulja­nak. Az AGROBER tervezői máris munkához láttak, a Tiszántúli Talajjavító Válla­lat biztosította a melioráci­ós munkákra a kapacitást, s szeretnék azokat már má­jusban megkezdeni. Az ütemterv szerint az idén a mádi katlanban, az úgynevezett Veresek dűlőben és a tállyai Vároldalban, va­lamint a bodrogkeresztúri katlanban, a Kővágók dűlő­ben ,a Tokaj-hegyaljai Álla­mi Gazdasági Borkombinát, a bodrogkeresztúri Béke Szak- szövetkezet és a bekecs! Hegyalja Tsz összesen 205 hektárnyi területét készítik elő telepítésre. A jövő évi melioráció és telepítés „hely­színe” a mádi Rákóczi Szak- szövetkezet, az erdőbényei Kossuth Szakszövetkezet, az olaszliszkai Gazdász Tsz. és a borkombináthoz tartozó Lőcsédűlő lesz összesen 181 hektárnyi területen. 1980-ban a rekonstrukció keretében Erdőhorvátiban, Tolcsván, Sárazsadányban „alapoznak” új szőlőket a legjobb minő­séget termő lejtőkön. (Folytatás a 2. oldalon.) Nagyban segíti Miskolc közlekedését a Gömöri-l'elüljáró. Amióta átadták rendeltetésének, megszűntek a forgalmi dugók a Bajcsy-Zsilinszky úton. Hogy a számítógép tudjon „gondolkozni”, adatokat kell be­táplálni. rögzíteni. Az LIVÍASZ számítóközpontjának adat­rögzítőjében villámgyorsan mozognak a billentyűkön az ujjak. Tisztelet, elismerés a nőinek Kitüntetések a Parlamentben A felüljárón... ÍÉ SZÉIIÉÓI ü HntnsMdn és a lakosság (3. oldal) FiiiÉvél (4. oldal) Kél nmM... (5. oldal) SporlEiEtlniÉnyek (7. oldal) (S. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom