Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-01 / 51. szám
T973. március 1., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Járásaink a járásbíróságokon Az encsi — Szikszón i Magyar Népköztársaság bíróságai büntetik a dől. . gozó ncp ellenségeit, védik és biztosítják a népi W demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét... védik a dolgozók jogait, nevelik a dolgozókat a szocialista együttélés szabályainak megtartásává” — ezek a márvány táblára írt sorok fogadják a megyei bíróság épületébe belépőt. Ha kiírva igy nincs is, ennek szellemében dolgoznak megyénk járásbíróságai is. Hogyan, kik, milyen körülmények között dolgoznak, tettenérhető-e egy járás élete a járásbíróságon'! Ilyen és ehhez hasonló kérdések késztették a feladat felvállalását: megyénk nyolc járásbíróságának a bemutatását. E munkához messzemenő támogatást kaptunk a megyei bíróság vezetőitől. A sorban először az encsi járás területén működő Szikszói Járásbíróságot mutatjuk be. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 9600 hektáros bugaci erdészetében erőteljesen folyik a fakitermelés. A kitermelt fa egy részét exportálják, másrészét a hazai építőipar használja fel. Képünkön: a kitermelt fa összegyűjtése Nem hisznek az áihíreknek Multimilliomosok öreg néni jött ezen a napon, panaszával, a járásbíróságra. Orvosi kezelést már kapott, most lelki gyógyulásért, igazságért érkezett. Lassan szakadnak fel belőle a szavak. Aztán, már végére érve a mondatoknak, elhallgat. Feje oldalra dől. Már hiába hívnak orvost... A két bontóper — valami véletlen folytán — egymásután következett volna. Az első „rendben” véget is ért, pecsétet kapott a válás. A másodikon nem jelentek meg a peres felek. Meggondolták a dolgot. Később derült ki: korábban úgy volt. hogy a válások után az első per férfiszereplője feleségül veszi majd a második perben felbontott házasság feleség-szereplőjét ... A bíróságokon szinte a teljes élet jelen van. Olykor egy ügyben is teljességében mutatja meg magát. Máskor csak részletekből áll össze. Panaszosok váv ' mák ezen a délelőttön a já ..-bíróságon. „Ináncsról jöttünk — mondja az idős férfi —, a lányomat perijük, meg a vejemet. Négy gyermekük van. Otthagytak minket a feleségemmel, otthagyták ránk a gyerekeket. A vöm az Alföldön él, a lányom itt a megyében. Gyerektartásért pereljük őket: négy-négyszáz forinttal járuljanak hozzá ... Zajlik az élet a Szikszói Járásbíróságon is ... Számok és légkör Szikszón 1872-től működik járásbíróság. Jelenlegi épületét később, — amikor az „ügyforgalom kinőtte” a korábbit — építették. „A község ingyenes telket ajánlott fel a Miskolc—Kassa főútvonal mentén... A tervezés költsége tízezer pengőbe, maga az épület huszonötezer pengőjébe került az Igazságügyi Kormányzatnak... A megye vidéki járásbírósági épületei között a legmodernebb és legkiemelkedőbb volt, méltóképpen reprezentálta Abaúj megye és a szik_ szói járás igazságszolgáltatásának színvonalát” — olvashatjuk dr. Török István feljegyzései között ö húsz évig volt a járásbíróság vezetője, illetve elnöke. „Hivatalában” 1962-ben dr. Szolyák Ferenc váltotta fel, aki jelenleg a megyei bíróság elnökhelyettese, járásbíróságokat bemu. tatni kívánó szándékunk lelkes segítője és avatott támogatója. ö mutatja most be az ' épületet is. megjegyezve: „Ez az épület jól tükröz egyfajta törekvést. Nevezetesen azt. hogy a bíróság épületének olyannak kell lennie mint egy néma figyelmeztetésnek. Aki belép, döbbenjen rá. érezze: a törvény házába lépett be ...” A belső kialakítás a kevés bé beavatottnak is célszerűségre, igényességre törekvést tükröz. Célszerűséget a bírósági munka végzésére. De milyen is ez a munka? Miből adódik? Itt, ebben a járásban is, mint másutt a születéstől a halálig az élet megannyi részlete felel a kérdésre. Számokkal és „kommentárokkal” is. Az elmúlt évben százhúsz- szal több büntetőperben kellett ítélkeznie a járásbíróságnak, mint egy évvel korábban. A nagyközségek közül Szikszó vezeti a sort a járási székhely, Encs előtt; aztán következik Aszaló, Méra, Forró és Gönc. A számok hiánya is mond valamit. Általánosnak mondják, hogy a Cserehát községeiben alig követnek el bűncselekményeket. („Jobban kellene büntetni, én úgy látom. De mi adunk hat hónapot, azt is lehúzzak Miskolcon kettőre. Hogy fáj ez nekem?! Akkor mi hiába vagyunk itt? Mi itt legtöbbször közelről ismerjük a „pácienseket” — mondja Miklós bácsi. Ö huszonkét éve bírósági ülnök. Ma ugyan nincs ilyen dolga, de bejött, érdeklődni, szétnézni). /■ — Meg merem kockáztatni — kezdi töprengését a járásbíróság egyik bűnletöbírája —, hogy' régebben közelebb állták egymáshoz az emberek. Ma pedig lelkileg távolodtak. Hamarabb rosszat tételeznek fel egymásról, ugrásra , készek. Jobban érzem ezt, mint öt—tíz éve. A légkörre mondom. Ma egyre többször érzem magam is, hogy „erős lélekkel” kell bemennem egy-egy tórgyalás- 1 ra. Nincsenek rendkívüli cselekmények. De mintha szikra lenne a levegőben. Az emberek nem a pozitívumot keresik egymásban, nem azt tételezik fel egymásról... Az asszonyok nem békülnek? Valamelyest csökkent a járásbíróságon a polgári perelt száma 1977-ben. Elgondolkodtató viszont, hogy a 772 ügynek közel a fele a legszorosabb kapcsolatban van a családdal, a családi élettel. Válóperek, gyermek- tartási perek.. . (János bácsi tizennégy éve ülnök. Ilyenkor, pénteken mindig bejön, hozza a totó- tippeket a „bíró úrnak”, akivel'ezt a „munkát” is megosztják. „Részt szoktam venni a tárgyalásokat megelőző békítésbén is, a legkülönfélébb perlekedésekben. Mindig megpróbálok a lelkűkre beszélni. Én idős ember vagyok, de még soha nem álltam a bíróság előtt, mondom nekik. Pedig velem is előfordult már. hogy megsérteti valaki egy rossz szóval. Előfordul, hogy a végén a ha rágások kezel fognak, harag nélkül távoznak. Azt megfigyeltem. hogy az asszonyok nem akarnak egymással bé- külni). Dr. Görömbey István, a járásbíróság elnöke: — A bíróság nem tud kihűlt érzelmeket felmelagíte- ni. Nem adhat vigaszt se. annak az özvegy édesanyának például, aki egy élet munka ja árán vett kocsit katona- fiának, s a „hála” ezért erőszakos bűncselekménybe keveredés volt és öt. és fél évi börtön. Az okok? Akár bon- tóperekről, akár bűncselekményekről szólunk, maid7 mindig ott. találjuk a motívumok között az italt. Ez a tragikus ebben ... A már említett bírósági . ügyekhez számítódnak még a perenkívüli ügyek, a közjegyzői tevékenység, ez utóbbiból mintegy ézerkétszázat jegyeznek egy év alatt. És ott van még a végrehajtói munka: két és fél ezer akta évente. E szám érdekessége: ezek hatvan-hetven százalékában menetjegy nélkül utazókat kell jobb belátásra, azaz arra rábírni, hogy legalább utólag, igaz most már büntetéssel együtt, fizessenek ... Az ügyek mögött mindig ott van az ember. Milyenek hát a járásban élők? A bírósági ügyeken átszűrődött érzékelés megegyezik abban: az encsi járásban élők alapvetően törvény, és hivataltisztelők. A járásbíróság közjegyzője, aki több járást is ismer, legutóbb pedig Ózdon dolgozott, ezt mondja: „Az encsi, mezőgazdasági vidék, ' s az agráremberekben ma is nagyobb a hivatal tisztelet. Ez külsőségekben is megnyilvánul, ide a bíróságra ünneplőbe öltözve, bizalommal jönnek. „Hogy tetszik jónak látni?” — kérdezik és a segítés ben-felvilágosítás ban nem kételkednek. Itt kevésbé agresszívek az emberek, itt nem „érvelnek” asztalveréssel ...” El akarták adni A bíróság végzi a maga dolgát. Teljesíti feladatát a Szikszói Járásbíróság is. Helyzete — hogy a bíróság nem a járási székhelyen van — megyénkben egyedülálló. Pontos és hivatalos elnevezése: az Encsi járás területén működő Szikszói Járásbíróság. Hogy miért nem Encsi Járásbíróság? Akik 1962-ben „jelen voltak” — az abaúj- szántói, az encsi és a szikszói járás összevonásakor — azt mondják: „Azért, mert tartottunk tőle, ha ezzel a névvel küldünk idézést, sokan nem találják meg a bíróságot. Szikszó helyett Éltesen keresve”. Dr. Szolyák Ferenc, a megyei bíróság elnökhelyettese — amikor még elnök volt Szikszón — már „el akarta adni” a bíróságot. Pontosabban az épületét, hogy majd Encsre költöznek. Vevő azonban — sem iskola, sem üzem vagy szövetkezet — nem akadt... Talán,\ egyszer mégis „áll majd az alku77. Hiszen a bíróság közvetlen munkakapcsolatai is azt indokolják, hogy Enpsen legyen a járás- bíróság. A földrajzi fekvés mellett olyan érvek szólnak emellett, mint az, hogy ott székel a járási ügyészség és a járási rendőrkapitányság is. Jelenleg a bíróság Encsre költözésének még nincs hatá rozott terve, az áttelepülőének anyagi alapja. A járásbíróság jelenlegi négy bírájából hárman Miskolcról járnak naponta Szikszóra. Az ügyészek Encáről. Az ügyfelek pedig a járás északkeleti-északi sarkából — a legdélibbe. A sajátos helyzet okán ez a járásbíróság különbözik megyénk többi ilyen intézményétől. Munkája színvonalában azonban — ez nem a mi megállapításunk — nem tér el attól a szellemtől, amely a megyei , bíróság épületébe belépőt a márványtáblára írt sorokból megérinti... Fónagy József V A mezőkövesdi járás lakosságának takarékbetétállománya 478 millió forint. Az állomány összege a múlt évben 71 millió forinttal növekedett. Ez rekordnövekedésnek számít, a megelőző években 40—50 millióval növekedett az állomány. Seres Mária, az Országos Takarékpénztár Mezőkövesd i járási Fiókjának vezetője 23 éve figyeli a járás lakosainak takarékossági szokásait: — Ezen a vidéken mindig is takarékos emberek éltek, nem szerették a véletlenre bízni a holnap megélhetését. A nyugdíj nélküli öregkorra igyekeztek tartalékolni a dolgos évek jövedelméből. Ma is így gondolkodnak a járás és a város idősebb emberei, noha a nyugdíj már gondtalanabbá teszi az öregkort. — Melyik betétforma a legnépszerűbb? — A betétösszegek 60 százaléka 5 százalékos tartós betét. Gyorsan megkedvelték a takaréklevelet is. Egy év alatt 10 millió forintot helyeztek el takaréklevélen. Érdekes módon az idősebbek fedezték fel ezt a formát. Egyre nő a gépkocsi nyeremény-betétkönyv tulajdonosainak tábora is. A járás területén 51 millió forint értékű gépkocsi nyereménybetétet őriznek. — Milyen a szerencséjük? — ügyfeleink eddig 90 gépkocsit nyertek (!). — Nem beszéltünk még a fiatalokról. Kivonják a forgalomból A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet gyermekjátékokat tiltott ki a forgalomból. A Vas megyei KÖJÁL és a KERMI ellenőrzései megállapították, hogy az egészségügyi követelményeknek nem megfelelő műanyagok és színezékek, szennyezett anyagok felhasználásával készült gyermekjátékok kerültek forgalomba. A kifogásolt l8-féle játék, köztük egy nagy indiánfigura, versenyautó, csörgő, katona, babakocsi, fésülködö-készlet. többféle baba — valamennyi budapesti kisiparosok terméke — árusítását azonnali hatállyal megtiltották. A KERMI felhívta a kereskedelmi szerveket és a magánkereskedőket, hogy a nem megfelelő minőségű játékokat haladéktalanul vonják ki a forgalom bóL — Lakásra gyűjtenek. Pillanatnyilag 2100 érvényes ifjúsági takarékbetétünk van. Körzetünkben nem számolják fel öt év után az ifjúsági takarékot. Ez a betétforma ugyanis .tsaját erőnek” számít lakásvásárláskor: annál jobb, minél több van belőle. Ügyfeleink és a mi kapcsolatunk sok esetben meghitté válik, így érzékelem én is egyes betétforma előnyeit Egy fiatalember mesélte, hogy négyszobás társasházbeli lakásához mindössze 10 ezer forintot kellett készpénzben befizetnie, mert minden társadalmi és takarékossági kedvezmény „illik rá”. A takarékbetétek mindenkor titkosak. olyannyira, hogy még a házastárs előli sem fedik fel az összeget. Név nélküli érdekességekről azonban hallhatunk. — Sajnálom az ilyen embereket — mondja a fiókvezető —, a rosszul öltözött öregeket, akik 500—700 ezer forintos betétkönyvvel reh- delkeznek. Meg is kérdezem néha: minek ez a sok pénz. Nos, a gyerekeknek gyűjtik autóra, villára, balatoni házra. Ökröket hizlalnak, sertést nevelnek és magukra egy fillért sem költenek. Manapság nincs már 100—200 forintos takarékbetétkönyv. Legfeljebb időszakosan. Vannak, akik kiveszik az egész összeget, de benne hagynak néhány forintot, mert szeretik elnézegetni. Aztán újra takarékoskodnak és újra megtelnek a rubrikák. A mezőkövesdi járási fiók a betétösszegeket tekintve első helyen áll a megyében, — Az egy lakosra jutó betétösszeg — beszámítva a csecsemőket és az aggastyánokat — 8680 forint. Ennél is magasabb a mezőkövesdi szám: ebben a varosban átlagosan 12 400 forint jut egy lakosra. — Azt mondják, a takarékbetét-állomány alakulása olyan, mint az életszínvonal- szeizmográf. — Ennél többet is elárul. Nálunk 1957-ben mindössze 800 ezer forint értékű takarékbetét volt. A következő évben már 3 millió. Aztán évenként 5—8—10 millió forinttal emelkedett. Álhírek, rémhírek idején mindenki kivette a megtakarított pénzét, aztán újra betette. Az ötvenes években sok mindentől tartottak az emberek, a hatvanas években már ..csak7’ gazdasági rémhírek keltek szárnyra. Hatvanhétben például — máig sem tudom kideríteni az okát — senki sem tett pénzt a takarékba. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének évében volt az első nagy „ugrás”: 40 millióval nőtt a betétállomány. — Mit mutat ma a szeizmográf? — Nem hisznek már az emberek az álhíreknek. Mutatja ellenben a fóliás zöldségtermesztés. a gyümölcs- termesztés és főként a háztáji állattenyésztés sikerét. — lévay — Hol, mikor, mit? Megyénk egyik kereskedelmi vállalata hirdetést adott fel lapunkban. Mezőgazdasági szerszámokat, háztartási berendezéseket, tűzhelyeket és kályhákat árusít ki a jövőben. A vásár csak par rjapig tart. Az újságolvasó — különösen akkor, ha ezen cikkek valamelyikére szüksége van — kapja, fogja magát, s elindul vásárolni. Igenám, csakhogy a már fent említett hirdetés nem tájékoztatja pontosan, hogy hol. mikor és mit kaphat. Az említett vállalat hirdetése ugyanis enyhén szólva pontatlan. Pontatlan, hiszen ha már árengedményes tavaszi vásárrá hívja fel a figyelmet — mind a vásárló, mind az eladó érdekében —, célszerű lenne a kemény pénzekbe kerülő reklámot, vagy hirdetést konkrétabbá tenni Mert mi is történik? A vásárló, elolvasva a vállalat ajánlatát, bejön a megyeszékhelyre, Miskolcra. Vásárolni akar, de két-három eredménytelen próbálkozás után szerkesztőségünket keresi fel panaszkodva. hogy nem valós a hirdetés, ugyanis amit hirdetnek és amit e hirdetések után keres — nincs. Pedig ez nem igaz. hiszen a hirdetett árucikkeket meg lehet vásárolni, mégpedig az előre beharangozott engedményes áron. Igaz, nem mindenütt, nem minden boltban. A vásárló, az újságolvasó ember jogán engedtessék meg egy javaslat a majdan hirdető cégek illetékeseinek. Ha reklámoznak valamit a jövőben, ha a „sajtó útján” próbálnak vevőt szerezni, tegyenek meg egy apró. ám a vásárló szempontjából természetes szívességet. Tüntessék fel. hogy hol. mikor és mit kaphatunk. Hiszem, hogy ésszerű ez a kérés. Nemcsak az eladó, hanem a vásárló érdekeit is figyelembe venni. — pusztafalvi —
