Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

T973. március 1., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Járásaink a járásbíróságokon Az encsi — Szikszón i Magyar Népköztársaság bíróságai büntetik a dől. . gozó ncp ellenségeit, védik és biztosítják a népi W demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét... védik a dolgozók jogait, nevelik a dolgozó­kat a szocialista együttélés szabályainak megtartásává” — ezek a márvány táblára írt sorok fogadják a megyei bíróság épületébe belépőt. Ha kiírva igy nincs is, en­nek szellemében dolgoznak megyénk járásbíróságai is. Hogyan, kik, milyen körülmények között dolgoznak, tettenérhető-e egy járás élete a járásbíróságon'! Ilyen és ehhez hasonló kérdések késztették a feladat fel­vállalását: megyénk nyolc járásbíróságának a bemuta­tását. E munkához messzemenő támogatást kaptunk a megyei bíróság vezetőitől. A sorban először az encsi járás területén működő Szikszói Járásbíróságot mutat­juk be. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 9600 hektáros bugaci erdészetében erőtel­jesen folyik a fakitermelés. A kitermelt fa egy részét exportálják, másrészét a hazai építő­ipar használja fel. Képünkön: a kitermelt fa összegyűjtése Nem hisznek az áihíreknek Multimilliomosok öreg néni jött ezen a na­pon, panaszával, a járásbí­róságra. Orvosi kezelést már kapott, most lelki gyógyu­lásért, igazságért érkezett. Lassan szakadnak fel belőle a szavak. Aztán, már végé­re érve a mondatoknak, el­hallgat. Feje oldalra dől. Már hiába hívnak orvost... A két bontóper — valami véletlen folytán — egymás­után következett volna. Az első „rendben” véget is ért, pecsétet kapott a válás. A másodikon nem jelentek meg a peres felek. Meggondolták a dolgot. Később derült ki: korábban úgy volt. hogy a válások után az első per férfiszereplője feleségül veszi majd a második perben fel­bontott házasság feleség-sze­replőjét ... A bíróságokon szinte a tel­jes élet jelen van. Olykor egy ügyben is teljességében mu­tatja meg magát. Máskor csak részletekből áll össze. Panaszosok váv ' mák ezen a délelőttön a já ..-bíróságon. „Ináncsról jöttünk — mondja az idős férfi —, a lányomat perijük, meg a vejemet. Négy gyermekük van. Ott­hagytak minket a feleségem­mel, otthagyták ránk a gye­rekeket. A vöm az Alföldön él, a lányom itt a megyében. Gyerektartásért pereljük őket: négy-négyszáz forinttal járuljanak hozzá ... Zajlik az élet a Szikszói Járásbíróságon is ... Számok és légkör Szikszón 1872-től működik járásbíróság. Jelenlegi épüle­tét később, — amikor az „ügyforgalom kinőtte” a ko­rábbit — építették. „A köz­ség ingyenes telket ajánlott fel a Miskolc—Kassa főútvo­nal mentén... A tervezés költsége tízezer pengőbe, ma­ga az épület huszonötezer pengőjébe került az Igazság­ügyi Kormányzatnak... A megye vidéki járásbírósági épületei között a legmoder­nebb és legkiemelkedőbb volt, méltóképpen reprezen­tálta Abaúj megye és a szik_ szói járás igazságszolgáltatá­sának színvonalát” — olvas­hatjuk dr. Török István fel­jegyzései között ö húsz évig volt a járásbíróság vezetője, illetve elnöke. „Hivatalában” 1962-ben dr. Szolyák Ferenc váltotta fel, aki jelenleg a megyei bíróság elnökhelyet­tese, járásbíróságokat bemu. tatni kívánó szándékunk lel­kes segítője és avatott támo­gatója. ö mutatja most be az ' épületet is. megjegyezve: „Ez az épület jól tükröz egyfajta törekvést. Nevezetesen azt. hogy a bíróság épületének olyannak kell lennie mint egy néma figyelmeztetésnek. Aki belép, döbbenjen rá. érezze: a törvény házába lépett be ...” A belső kialakítás a kevés bé beavatottnak is célszerű­ségre, igényességre törekvést tükröz. Célszerűséget a bíró­sági munka végzésére. De milyen is ez a munka? Mi­ből adódik? Itt, ebben a já­rásban is, mint másutt a szü­letéstől a halálig az élet megannyi részlete felel a kérdésre. Számokkal és „kommentárokkal” is. Az elmúlt évben százhúsz- szal több büntetőperben kel­lett ítélkeznie a járásbíróság­nak, mint egy évvel koráb­ban. A nagyközségek közül Szikszó vezeti a sort a járási székhely, Encs előtt; aztán következik Aszaló, Méra, For­ró és Gönc. A számok hiá­nya is mond valamit. Általá­nosnak mondják, hogy a Cse­rehát községeiben alig kö­vetnek el bűncselekménye­ket. („Jobban kellene büntetni, én úgy látom. De mi adunk hat hónapot, azt is lehúzzak Miskolcon kettőre. Hogy fáj ez nekem?! Akkor mi hiába vagyunk itt? Mi itt legtöbb­ször közelről ismerjük a „pácienseket” — mondja Miklós bácsi. Ö huszonkét éve bírósági ülnök. Ma ugyan nincs ilyen dolga, de bejött, érdeklődni, szétnézni). /■ — Meg merem kockáztatni — kezdi töprengését a járás­bíróság egyik bűnletöbírája —, hogy' régebben közelebb állták egymáshoz az embe­rek. Ma pedig lelkileg távo­lodtak. Hamarabb rosszat té­teleznek fel egymásról, ug­rásra , készek. Jobban érzem ezt, mint öt—tíz éve. A lég­körre mondom. Ma egyre többször érzem magam is, hogy „erős lélekkel” kell be­mennem egy-egy tórgyalás- 1 ra. Nincsenek rendkívüli cselekmények. De mintha szikra lenne a levegőben. Az emberek nem a pozitívumot keresik egymásban, nem azt tételezik fel egymásról... Az asszonyok nem békülnek? Valamelyest csökkent a járásbíróságon a polgári pe­relt száma 1977-ben. Elgon­dolkodtató viszont, hogy a 772 ügynek közel a fele a legszorosabb kapcsolatban van a családdal, a családi élettel. Válóperek, gyermek- tartási perek.. . (János bácsi tizennégy éve ülnök. Ilyenkor, pénteken mindig bejön, hozza a totó- tippeket a „bíró úrnak”, aki­vel'ezt a „munkát” is meg­osztják. „Részt szoktam ven­ni a tárgyalásokat megelőző békítésbén is, a legkülönfé­lébb perlekedésekben. Min­dig megpróbálok a lelkűkre beszélni. Én idős ember va­gyok, de még soha nem áll­tam a bíróság előtt, mondom nekik. Pedig velem is előfor­dult már. hogy megsérteti valaki egy rossz szóval. Elő­fordul, hogy a végén a ha rágások kezel fognak, harag nélkül távoznak. Azt megfi­gyeltem. hogy az asszonyok nem akarnak egymással bé- külni). Dr. Görömbey István, a járásbíróság elnöke: — A bíróság nem tud ki­hűlt érzelmeket felmelagíte- ni. Nem adhat vigaszt se. an­nak az özvegy édesanyának például, aki egy élet munka ja árán vett kocsit katona- fiának, s a „hála” ezért erő­szakos bűncselekménybe ke­veredés volt és öt. és fél évi börtön. Az okok? Akár bon- tóperekről, akár bűncselek­ményekről szólunk, maid7 mindig ott. találjuk a motí­vumok között az italt. Ez a tragikus ebben ... A már említett bírósági . ügyekhez számítódnak még a perenkívüli ügyek, a köz­jegyzői tevékenység, ez utób­biból mintegy ézerkétszázat jegyeznek egy év alatt. És ott van még a végrehajtói munka: két és fél ezer akta évente. E szám érdekessége: ezek hatvan-hetven százalékában menetjegy nélkül utazókat kell jobb belátásra, azaz arra rábírni, hogy legalább utólag, igaz most már büntetéssel együtt, fizessenek ... Az ügyek mögött mindig ott van az ember. Milyenek hát a járásban élők? A bíró­sági ügyeken átszűrődött ér­zékelés megegyezik abban: az encsi járásban élők alapvető­en törvény, és hivataltiszte­lők. A járásbíróság közjegy­zője, aki több járást is is­mer, legutóbb pedig Ózdon dolgozott, ezt mondja: „Az encsi, mezőgazdasági vidék, ' s az agráremberekben ma is nagyobb a hivatal tisztelet. Ez külsőségekben is megnyil­vánul, ide a bíróságra ün­neplőbe öltözve, bizalommal jönnek. „Hogy tetszik jónak látni?” — kérdezik és a se­gítés ben-felvilágosítás ban nem kételkednek. Itt kevés­bé agresszívek az emberek, itt nem „érvelnek” asztal­veréssel ...” El akarták adni A bíróság végzi a maga dolgát. Teljesíti feladatát a Szikszói Járásbíróság is. Helyzete — hogy a bíróság nem a járási székhelyen van — megyénkben egyedülálló. Pontos és hivatalos elnevezé­se: az Encsi járás területén működő Szikszói Járásbíró­ság. Hogy miért nem Encsi Járásbíróság? Akik 1962-ben „jelen voltak” — az abaúj- szántói, az encsi és a szik­szói járás összevonásakor — azt mondják: „Azért, mert tartottunk tőle, ha ezzel a névvel küldünk idézést, so­kan nem találják meg a bí­róságot. Szikszó helyett Élt­esen keresve”. Dr. Szolyák Ferenc, a megyei bíróság el­nökhelyettese — amikor még elnök volt Szikszón — már „el akarta adni” a bíróságot. Pontosabban az épületét, hogy majd Encsre költöznek. Vevő azonban — sem iskola, sem üzem vagy szövetkezet — nem akadt... Talán,\ egyszer mégis „áll majd az alku77. Hiszen a bí­róság közvetlen munkakap­csolatai is azt indokolják, hogy Enpsen legyen a járás- bíróság. A földrajzi fekvés mellett olyan érvek szólnak emellett, mint az, hogy ott székel a járási ügyészség és a járási rendőrkapitányság is. Jelenleg a bíróság Encsre költözésének még nincs hatá rozott terve, az áttelepülőé­nek anyagi alapja. A járásbíróság jelenlegi négy bírájából hárman Mis­kolcról járnak naponta Szik­szóra. Az ügyészek Encáről. Az ügyfelek pedig a járás északkeleti-északi sarkából — a legdélibbe. A sajátos hely­zet okán ez a járásbíróság különbözik megyénk többi ilyen intézményétől. Munká­ja színvonalában azonban — ez nem a mi megállapítá­sunk — nem tér el attól a szellemtől, amely a megyei , bíróság épületébe belépőt a márványtáblára írt sorokból megérinti... Fónagy József V A mezőkövesdi járás la­kosságának takarékbetét­állománya 478 millió forint. Az állomány összege a múlt évben 71 millió forinttal nö­vekedett. Ez rekordnöveke­désnek számít, a megelőző években 40—50 millióval nö­vekedett az állomány. Seres Mária, az Országos Takarékpénztár Mezőkövesd i járási Fiókjának vezetője 23 éve figyeli a járás lakosainak takarékossági szokásait: — Ezen a vidéken mindig is takarékos emberek éltek, nem szerették a véletlenre bízni a holnap megélhetését. A nyugdíj nélküli öregkor­ra igyekeztek tartalékolni a dolgos évek jövedelméből. Ma is így gondolkodnak a járás és a város idősebb em­berei, noha a nyugdíj már gondtalanabbá teszi az öreg­kort. — Melyik betétforma a leg­népszerűbb? — A betétösszegek 60 szá­zaléka 5 százalékos tartós betét. Gyorsan megkedvelték a takaréklevelet is. Egy év alatt 10 millió forintot he­lyeztek el takaréklevélen. Érdekes módon az idősebbek fedezték fel ezt a formát. Egyre nő a gépkocsi nyere­mény-betétkönyv tulajdono­sainak tábora is. A járás te­rületén 51 millió forint ér­tékű gépkocsi nyereménybe­tétet őriznek. — Milyen a szerencséjük? — ügyfeleink eddig 90 gépkocsit nyertek (!). — Nem beszéltünk még a fiatalokról. Kivonják a forgalomból A Kereskedelmi Minőség­ellenőrző Intézet gyermekjá­tékokat tiltott ki a forgalom­ból. A Vas megyei KÖJÁL és a KERMI ellenőrzései megállapították, hogy az egészségügyi követelmények­nek nem megfelelő műanya­gok és színezékek, szennye­zett anyagok felhasználásá­val készült gyermekjátékok kerültek forgalomba. A kifo­gásolt l8-féle játék, köztük egy nagy indiánfigura, ver­senyautó, csörgő, katona, ba­bakocsi, fésülködö-készlet. többféle baba — valamennyi budapesti kisiparosok termé­ke — árusítását azonnali ha­tállyal megtiltották. A KER­MI felhívta a kereskedelmi szerveket és a magánkeres­kedőket, hogy a nem megfe­lelő minőségű játékokat ha­ladéktalanul vonják ki a for­galom bóL — Lakásra gyűjtenek. Pil­lanatnyilag 2100 érvényes ifjúsági takarékbetétünk van. Körzetünkben nem szá­molják fel öt év után az if­júsági takarékot. Ez a betét­forma ugyanis .tsaját erőnek” számít lakásvásárláskor: an­nál jobb, minél több van be­lőle. Ügyfeleink és a mi kapcsolatunk sok esetben meghitté válik, így érzéke­lem én is egyes betétforma előnyeit Egy fiatalember mesélte, hogy négyszobás társasházbeli lakásához mindössze 10 ezer forintot kellett készpénzben befizet­nie, mert minden társadalmi és takarékossági kedvezmény „illik rá”. A takarékbetétek minden­kor titkosak. olyannyira, hogy még a házastárs előli sem fedik fel az összeget. Név nélküli érdekességekről azonban hallhatunk. — Sajnálom az ilyen em­bereket — mondja a fiók­vezető —, a rosszul öltözött öregeket, akik 500—700 ezer forintos betétkönyvvel reh- delkeznek. Meg is kérdezem néha: minek ez a sok pénz. Nos, a gyerekeknek gyűjtik autóra, villára, balatoni ház­ra. Ökröket hizlalnak, sertést nevelnek és magukra egy fillért sem költenek. Manap­ság nincs már 100—200 fo­rintos takarékbetétkönyv. Legfeljebb időszakosan. Van­nak, akik kiveszik az egész összeget, de benne hagynak néhány forintot, mert szere­tik elnézegetni. Aztán újra takarékoskodnak és újra megtelnek a rubrikák. A mezőkövesdi járási fiók a betétösszegeket tekintve első helyen áll a megyében, — Az egy lakosra jutó be­tétösszeg — beszámítva a csecsemőket és az aggastyá­nokat — 8680 forint. Ennél is magasabb a mezőkövesdi szám: ebben a varosban át­lagosan 12 400 forint jut egy lakosra. — Azt mondják, a takarék­betét-állomány alakulása olyan, mint az életszínvonal- szeizmográf. — Ennél többet is elárul. Nálunk 1957-ben mindössze 800 ezer forint értékű taka­rékbetét volt. A következő évben már 3 millió. Aztán évenként 5—8—10 millió fo­rinttal emelkedett. Álhírek, rémhírek idején mindenki kivette a megtakarított pén­zét, aztán újra betette. Az ötvenes években sok min­dentől tartottak az emberek, a hatvanas években már ..csak7’ gazdasági rémhírek keltek szárnyra. Hatvanhét­ben például — máig sem tu­dom kideríteni az okát — senki sem tett pénzt a ta­karékba. Az új gazdaságirá­nyítási rendszer bevezetésé­nek évében volt az első nagy „ugrás”: 40 millióval nőtt a betétállomány. — Mit mutat ma a szeiz­mográf? — Nem hisznek már az emberek az álhíreknek. Mu­tatja ellenben a fóliás zöld­ségtermesztés. a gyümölcs- termesztés és főként a ház­táji állattenyésztés sikerét. — lévay — Hol, mikor, mit? Megyénk egyik kereskedelmi vállalata hirdetést adott fel lapunkban. Mezőgazdasági szerszámokat, háztartási berendezéseket, tűzhelyeket és kályhákat árusít ki a jövőben. A vásár csak par rjapig tart. Az újságolvasó — különösen akkor, ha ezen cikkek valamelyikére szüksége van — kapja, fogja magát, s elindul vásá­rolni. Igenám, csakhogy a már fent említett hirdetés nem tájékoztatja pontosan, hogy hol. mikor és mit kaphat. Az említett vállalat hirdetése ugyanis enyhén szólva pontatlan. Pontatlan, hiszen ha már árengedmé­nyes tavaszi vásárrá hívja fel a figyelmet — mind a vásárló, mind az eladó érdekében —, célszerű lenne a kemény pénzekbe kerülő reklámot, vagy hirdetést konkrétabbá tenni Mert mi is történik? A vásárló, el­olvasva a vállalat ajánlatát, bejön a megyeszékhelyre, Miskolcra. Vásárolni akar, de két-három eredménytelen próbálkozás után szerkesztőségünket keresi fel panasz­kodva. hogy nem valós a hirdetés, ugyanis amit hir­detnek és amit e hirdetések után keres — nincs. Pedig ez nem igaz. hiszen a hirdetett árucikkeket meg lehet vásárolni, mégpedig az előre beharangozott engedmé­nyes áron. Igaz, nem mindenütt, nem minden boltban. A vásárló, az újságolvasó ember jogán engedtessék meg egy javaslat a majdan hirdető cégek illetékesei­nek. Ha reklámoznak valamit a jövőben, ha a „sajtó útján” próbálnak vevőt szerezni, tegyenek meg egy apró. ám a vásárló szempontjából természetes szíves­séget. Tüntessék fel. hogy hol. mikor és mit kaphatunk. Hiszem, hogy ésszerű ez a kérés. Nemcsak az eladó, hanem a vásárló érdekeit is figyelembe venni. — pusztafalvi —

Next

/
Oldalképek
Tartalom