Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-30 / 75. szám

1978. március 30., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 VäStoxäsak az OTP-aé! Az életszínvonalunk tükre A lakosságnak a megyei OTP-nél elhelyezett betétál­lománya az elmúlt évben el­érte az 5,8 milliárd forintot. Ez a szám' sok mindenről árulkodik, például arról, hogy mind többen teszünk léire pénzt, nagyobb és tá­volabbi célok megvalósításá­ra, és arról is vallomást tesz, hogy szeretünk és egy­re inkább tudunk is takaré­koskodni. Beszédes számok Erre u-tal az, hogy 1977- ben 813 millióval emelkedett' a betétállomány összege és ebben az évben is mintegy 700 millió forintos növeke­déssel számolnak az OTP megyei igazgatóságán — tud­tam meg Endródi József igazgatótól, örvendetes, az ifjúsági takarékbetétek nép­szerűségének fokozódása. Borsodban ebből a takarékos- sági megállapodásból, amely köztudottan a 14—30 éves fiatalok betétformája, 30 ezer fiatal veszi ki a részéi, amely országosan is kiemelkedő eredmény. Ez év végére pe­dig újabb kétezerrel növek­szik. Üj lendületet kapott a nyereménybelétkönyvi taka­rékoskodás is, mert a nyere­mény összege 50 ezer forint átlagos betétre számolva elérheti á 125 ezer forintot is. Az ügyfélszolgálathoz, az igazgatási tevékenység lebo­nyolításához a személyi fel­tételeken kívül megfelelő irodák, fiókok biztosítására is szükség van. Ez indokolja azokat a változásokat, ame­lyeket az OTP megyei igaz­gatósága a fiókhálózat bőví­tése érdekében tett és tesz. . Újjáépített fiókok — A megyében csaknem valamennyi fiókunkat újjá­építettük — mondta Endrédi József, az OTP megyei igaz­gatója. — Szikszó és Putnok még kivétel, de mpr azok sem sokáig maradnak a je­lenlegi állapotukban. A szik­szói fiók építésére már akadt kivitelező, a putnoki fiók új­jáépítését pedig a bányász­lakás építésekkel egyidőben végeztetjük el./ — Miskolcon az' elmúlt évek során a megyei hely­zethez hasonlóan bővült és korszerűbb lett a fiókhálóza­tunk. A folytonosan növekvő igényekkel igyekszünk lépést tartani. Ezért építettük meg a Győri kapui és a diósgyőri városközpontban levő fiókun­kat. Ez utóbbiban elektro­nikus ^átutalási betétszámla feldolgozását is biztosítottuk. Az új fiókok csakúgy, mint a többi, az ügyfélszolgálat keretében a betétek vala­mennyi formáján kívül — kamatozó betétkönyv, taka­réklevél, gépkocsi nyere­ménybetét, nyeremény betét, ifjúsági takarékbetét, KST- betét — hitelek nyújtásával és nem utolsósorban átuta­lási betétekkel is foglalkoz­nak. Ezek' az ügyfélszolgálati tevékenységek és az ezekkel járó nagyszámú operatív in­tézkedésnek jelentős a hely­igénye is. Ez teszi érthetővé azt, hogy a megyei igazga­tóság sorra „kinövi” a meg­levő fiókjait. Korszerű technika Ezért kerül sor egy új, minden igényt kielégítő miskolci fiók építésére, amelynek megvalósítását már évek óta tervezik. Elkészí­tették a beruházási program­tervét, a belső elhelyezést, megtervezték a szociális he­lyiségeket, kijelölték a kasz- sza- és a páncélterem helyét, elkészültök a külső építészeti megjelenésre vonatkozó „skiccek”, és a műszaki leírás is. Ezeket a terveket az OTP saját szákemberéi, építészéit, elektromos szakemberek zsű­rizik és a legkorszerűbb tech­nikát alkalmazzák, illetve alkalmazását várják' el a tervezőtől is. Napjainkban ez ugyanis már alapvető köve- telmény, mert egyebek mel­lett olyan modern biztonsági berendezések kerülnek be­építésre, amelyek bármilyen betörés, vagy rablási kísér­letet a rendőrségen közvet­lenül és azonnal jeleznek. Ezenkívül az új fiókok ki­alakításánál az' adatfeldolgo­zás ‘elektronizálása sem utol­só szempont. Az új OTP üzletház az 5-ös számú totó-lottó körzeti iro­da és a megyei pártszékház köz.tti területen épül majd fel. A háromszintes épület­ben mintegy háromezer négy­zetméter alapterületen bo­yolítják majd le az ügyfél- forgalmat és az igazgatási tevékenység jelentős hánya­dát. Jelenleg ugyanis az igaz­gatási tevékenységgel is fog­lalkozó iroda túlzsúfolt. A folyamatban levő beru­házásra az OTP megyei igaz­gatóságának nemcsak terve van, hanem pénze is. A tény­leges kivitelezési terveket az ÉSZAKTERV készíti majd, az építés kivitelezője pedig a BÁÉV lesz. Az elképzelések szerint r az új üzletházat 1981—82-re átadják rendel­tetésének. A cikk elején említett for­galomnövekedés indokolja a tervezett- építkezést. Sőt, azokat is. amelyek egyelőre csak a távolabbi célkitűzé­sekben szerepelnek. így sor kerül egy-egy üzletház, fiók építésére az Avas-déli lakó­telepen és az Ady-hídnál is. Az új üzletház — a már említett szempontokon kí­vül —, azért érdemel külön figyelmet, mert mint min­den elhúzódó beruházás, ez is többe kerül az eredetileg tervezett összegnél. Az első beruházási program építési költségvetése 20 millió forin­tot tartalmazott. Ez az összeg ma már 40 millió forintra, tehát a duplájára nőtt. Ez is arra figyelmeztet, azt a gaz­dasági közismert igazságot húzza a la, hogy egy mai fo­rint mindig többet ér egy holnapinál, és hogy gazda­sági fejlődésünkben a nem termelő beruházásoknál is ügyelnünk kell arra, hogy minden beféktetett forintot ésszerűen ; és gazdaságosan használjunk fel. Buciiért Miklós Villanyszerelők a PVC—111. építkezésen. Fotó: Sz. Gy. írföes péítazéíl Érdekes és főleg hasznos párbeszéd kezdődött a Kő­bányái Gyógyszerárugyár Dorogi Gyáregységében. Min­den üzemrészben folyamato­san elkészítik a fizikai mun­kások szakmai minősítését, amit aztán egyenként megvi­tatnak az érintettekkel. El­sősorban a munkások szak­mai képességét mérlegelik; felülbírálják, hogyan teljesí­tik a határidőket, milyen mi­nőségű munkát végeznek, számba ' veszik szakmai ön­állóságukat, szervezőkészsé­güket. is. A„kiváló”, ,,jó” kate­góriába csak az a munkás tar­tozhat. aki munkáját mindig a biztonság szabályainak megfelelően végzi és kritikus helyzetben is tudja mit kell tennie. telepén az autó­javító-csarnok felé irányítjuk lépteinket — Ismeri őket? — Ki no ismerne? — kér­dez vissza Balogh Sándor technikus. Hangjából kiér- zem, hogy nagy sértés a Bláthy Ottó brigádról bár­milyen hibát feltételezni is. A főművezető is tömören jellemez: — Amit vállalnak, el is végzik. Szerencsénkre reggeliző szünet van, -így több brigád­taggal sikerül szót váltani. — Tízen vagyunk autó­villamossági műszerészek — informál Dudás László, a ' brigád vezetője. — Sok éve ismerjük egymást. A brigád nagyobbik része ipari tanuló­ként itt kezdte életpályáját, van, aki később került ide. Már korábban is l enne vol­tunk a mozgalomban, más­más brigádban, de csak 1974-ben vettük tel a Bláthy Ottó nevet. Így jöttünk össze, mint szakmai brigád. így jobb, hiszen mindent meg tudunk beszélni, és segítünk egymásnak. Az autóbuszok­nak egész évben menniük .'kell, s ehhez kell igazod­nunk. Nekünk nincs kará­csony, nincs szilveszter, de azért nem cserélnénk senki­vel. Nagyon jól összeszokott kollektíva. Elismerik a mun­kánkat. már megkaptuk a bronz és az arany fokozatú kitüntetést, s a Vállalat Ki­váló Szocialista Brigádja cí­met is. A beszéd egy pillanatra megszakad. A művezető üzen, hogy befutott egy já­ratos kocsi, a generátorral van valami hiba. Tóth Jó­zsef — minden felszólítás nélkül mái- veszi is a Gondolkozva dolgoznak szerszámos ládát és kilép társalgásunk színhelyéről, a kicsiny műhelyből. Feketével kínálnak meg, s mire fel­hörpintem, s néhány szót váltunk, az ifjú műszerész már vissza is ért. — Sikerült a munka? — Igen. Az autóbusz már el is ment. A brigádvezető láthatólag jóleső érzéssel beszél arról, hogy az ifjú emberek közül nyolcán tagjai a KISZ-nek, illetve négy ember már a pártnak is tagja. Az általá­nos . műveltség megszerzésé­ben is élen járnak. Nyolc brigádtagnak meg van az érettségije, Pál Imre most fog végezni. Tan: István pe­dig Nyíregyházára jár, hogy megszerezze a technikusi képesítést. A művelődésre, a szakmai tudásra nagy szükség van. Üj és új tínusú járművek érkez­nek. Először a villamossági műszerészeknek kell megis­merniük a szerelvényeket, hogy segíteni tudjanak a pilótáknak is.-így volt ez az automatikus sebességváltós autóbuszok beérkezése előtt is. Palásthv István egyhónapos szakmai képzésen vett részt, s nemcsak társaival, hanem az autóbuszvezetőkkel is megismertette az új szerelvé­nyek titkait. Egyre nagyon kényesek: amit csinálnak, az jó minő­ségű, tartós legyem — A kettes szemlét mi csi­náljuk — mondja Palástby — ez ideig elektromos hibá­ból egyetlen autóbusszal sem „buktunk” meg. . Bevezettük az önkontrollt, időszakonként szúrópróbaszerűen ellenőriz­zük a szerelvényeket. Eddig az ellenőrzés jó munkát ta­núsít. Gondjuk? Legfeljebb az, bogy néha nincs elég alkat­rész, de ők tudnak segíteni magukon. Nekiesnek a lese­lejtezett, a beolvasztásra szánt autóbuszoknak, s ami csak használható) azt kiszedik belőle. Sokat „hoz” ez, hiszen egy generátor értéke 9 ezer forint. Kiszedik a még hasz­nálható akkumulátorokat is. — Van egy brigádkasz- szánk. — Mennyi van benne? — Égy pillanat, hadd szá­moljak csak — töpreng röp­ke ideig Polacsek Károly, s közli — 16 ezer forintunk van. A brigádkassza nem üj do­log, de a felhasználása na­gyon fontos eélt segít elő. A Bakony Müvek egyik szo­cialista brigádjával vannak kapcsolatban, azokkal az emberekkel, akik éppen a nekik szükséges alkatrésze­ket gyártják. Tavaly ők vol­tak Veszprémben, most pe­dig a miskolciak látják ven­dégül a Bakony Művek test­vérbrigádjának tagjait. A kasszában levő pénzből gon­doskodnak szállásról, étke­zésről és majd úgy „melléke­sen” megmutatják nekik az MKV telepét és elmondják, hogy miben segíthetnének a veszprémiek. — A kapcsolatot — ma­gyarázza Pál Imre — itt is erősítjük. Együttműködési szerződést kötöttünk a laka­tosokkal. Ök hozzák rendbe a karambolos, a megsérült kocsikat. Abban egyeztünk meg, hogy művezetői utasí­tás nélkül segítünk nekik, hogy hadd indulhasson ki a gép minél előbb a telepről. A hajnalban kezdő gépko­csivezetők úgy; 9 óra tájban robognak be az autóbuszok­kal az MKV telepére. Ha valami nincs rendben, azt a hibajelentő lapra jegyzik fel. A villamosságiak mindig rangsorolnak, megnézik, hogy melyik kocsinak kell hama­rabb ismét: kifutnia a vá­rosba, s azon kezdik a mun­kát. A reggeliző idő ér, s az ifjú emberek egy­más után lépnek ki a mű­helyajtón és tűnnek el az autóbuszdzsungelben. Még Török Istvánnak, a jármű­fenntartási osztály vezetőjé­nek .jellemzését hallgatom meg. — Nagyon jó a brigád ösz- szetétele. Képzettségük szint­je, szakmai tudásuk is azo­nos. Ez a kollektíva a leg­jobb, többet tud, jobban dol­gozik, mint az üzemi átlag. Újításokkal, ötletekkel, ten- nivágyással vannak telítve. Olyan emberek, akik gondol­kozva dolgoznak. Csorba Barnabás Kubába, Szíriába, Irakba.., Eper a falában Egy aszályos évvel kezdő­dött a borsoűsziráki Bartók Béla Mezőgazdasági Termelő­szövetkezet ipari tevéaenysé- ge. 'Ellnek éppen tíz eszten­deje. Az 1968-as sikertelen gazdasági év kiegyensúlyozá­sa érdekében 1989-ben létre­hoztak egy műanyagfeldolgo­zó üzemet. Különösen a nő- dolgozók örültek az üzem­nek, amely a mezőgazdasági munkánál könnyebb felada­tot jelent számukra. Kö­rükben ma is . népszerű ez a munka, noha ma mar. há­romműszakos a termelés. A termelőszövetkezet községein kívül egészen távolról, így Szőlösardóról, Szögligetröl is járnak ide. Utazásukat ter­mészetesen segíti a termelő­szövetkezet. Nem volt rossz kezdeményezés 1939-ben a műanyagfeldolgozó létrehozá­sa: alig egy év múlva már exportcikkhez, a Szerencsi Csokoládégyár termékeihez gyártottak csomagolóanyagot. így kezdődött. A Bartók Béla TermelószüvetKezet múlt évi árbevétele meghaladta a 261 millió forintot. Eöbol 122 milliót az ipari tevékenység hozta a konyhára. Azóta persze a műanyagfeldolgozon kívül még hét > üzem dolgo­zik. A termelőszövetkezet főmérnöke szívesen beszél a íorgácsolóüzem tevékenysé­géről. Tartalék alkatrésze­ket, vibrósorokat gyártanak. Termékeik nagy részét a Szovjetunióba exportálják, ahol is a Bajkál-programnál hasznosítják. Az ÉMEX- PORT Külkereskedelmi Vál­lalat ennél többet is tudna értékesíteni, de a kis üzem kapacitása — sajnos — vé­ges. A külföldi érdeklődés dicséri ellenben a termelő­szövetkezeti melléküzemág munkájának minőségét. A köztudatban az él, nemrég egy televíziós műsor is köz­hírré tette, hogy a termelő­szövetkezeti esztergályosok, marósok bére meghaladja az ipari foglalkoztatottakét. A Bartók Tsz 15 és 18 forint 50 fillér között fizet szakmun­kásainak óránként. Nem eb­ben, tehát nem a túlfizetés­ben látják az üzem vezetői a minőségi munkát, inkább ab­ban, hogy nagyon sok fiatal falusi szakember tart az in­gázástól. kisebb fizetésért is szívesebben dolgozik megszo­kott és szeretett környezeté­ben. De vegyük sorra tovább a mezőgazdasági termelőszövet­kezet ipari tevékenységét. Lé­tesült időközben egy laka­tosüzem is, amely vasszer­kezeti csarnokokat, sablono­kat gyárt. Újabban nagyszi­lárdságú anyagokkal is dol­goznak. Sikerrel. Tavaly pél­dául egy ezertonnás szerke­zetet Kubába exportáltak. Gyártanak vegyipari üzem­csarnokot, és részt vállaltak a Lenin Kohászati Művek acélművének építéséből is. Megyeszerte hírnévre tett szert a borsodsziráki építő­üzem, amely ugyancsak a termelőszövetkezet mellék­üzemága. Számos ipari beru­házáson találkozhatunk ve­lük. munkájukkal többnyire elégedettek a beruházók. Je­lenleg a Borsodi Sörgyár re­konstrukcióján dolgoznak és hamarosan befejezik a nö­vényvédő-állomás csarnok- épületét is. Éves munkájuk felét a saját beruházás teszi ki. Az idén ennél többet is dolgoznak otthon. Felépítik például a lakatosüzem csar­nokát és a sajóecsegi sertés­telepet. Ugyancsak rájuk vár az eprestanyai üzemegysé­gük területére tervezett 100 vagonos gabonatároló építé­se is. Az építőipari mellék­üzemág egyik legnagyobb erkölcsi sikere is Fnrest anyá­hoz fűződik: itt építették fel a korszerű. 1200 férőhelyes hízómarhatelepet, Mégpedig jól. minőségi kifogások nél­kül. Erre az évre egyébként 60 millió forintos megrende­lésük érkezett, ennyit nem bír el a kapacitás. 42 millió forintos munkát vállallak eE Az üzemvezetőség szerint ugyanis nem érdemes olyan munkákat elvállalni, amely esetleg kötbéreket von maga után. A jó hírnevét rontaná. Eddig egy fillér kötbért sem fizetett az épitőrészleg. A termelőszövetkezet tagsága és vezetősége egyébként nagy bizalmai szavaz az épílőrész. legnek. Ezt bizonyítja példá­ul az, hogy évente jelentős mennyiségű gépet vásárol­nak számukra. Az idén gyorsfelvonót, légkompresz- szort »vesznek, emellett kis­gépeket is beszereznek még. Van a termelőszövetkezet­nek egy íaüzeme is Boldván. A Budapesti Építőipari Vállalat­faipari üzemének dolgoznak kooperációban. Ablakokat, ajtókat készítenek, pontosab­ban ezeket a szerkezetekét szerelik össze. A termelőszö­vetkezet vezetői nem mond­ják ki ugyan, de mondataik­ból kiérződik, hogy elégedet­lenek a szerződő féllel. Le­hetséges, hogy partner után néznek... A csokoládé csomagoló­üzemben már karácsony van, ■ Mikulás-figurákat, kará­csonyfa függelékeket csoma­golnak az asszonyok. A Sze­rencsi Csokoládégyár Diós­győri Gyáregysége számára dolgoznak. Két műszakban. Kedvelik ezt a munkát, főleg a beteg és Idős asszonyok számára ad biztos megélhe­tést ez az üzemág. A tapétaüzemmel Borsod- szirák bevonult: egy kissé a köztudatba. Magyarországon ugyanis igen kévés helyen gyártanak tapétát, holott az igények napról napra növe­kednek. A részleg 1974-ben kezdte meg a munkát. Mind­össze tizenhatan dolgoznak itt. Tavaly egymillió méter tapétát gyártottak. Normál minőségben, 5.6 millió forint értékben. Azóta változtak a megrendelők igényei. Vasta­gabb papírból készített, esz- tétikusabb tapétát kér példá­ul a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat, de a hevesi, a szabolcsi, a szolno­ki, a nyíregyházi építőipari vállalat is. Ezzel a piacot is felvázoltuk — nagyjából. A PIÉRT is felfigyelt ugyanis a borsodsziráki tapétára és je­lezte, hogy a bolti vásárlók az élénkebb színeket kedve­lik. Azért kisüzem a kis­üzem, hogy teljesíteni tudja az aktuális, magyarán a di­vatigényeket is. Itt ugyanis nem okozhat és nem is okoz túl nagy gondot a hengerek cseréje. Ma már igényes munkát végez az üzem, ta­pétáik korszerűek és szépek. Évente átlagosan öt új min­tával jelennek meg a pia­con. tervezőiük neves, buda­pesti szakember. Ebben az. évben 8 és fél millió forint értékű tapétát állít elő az üzem. A Bartók Béla Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet az idén fokozni kívánja árbevé­telét. Ipari tevékenységéből 60—65 millió forint export- árbevétel származik. A Szov­jetunióba. Csehszlovákiába, Kubába, Szíriába. Irakba és a Német Szövetségi Köztár­saságba exportálnak. Mindez meghaladja a tavalyi érté­kel: 15 millió forinttal több lesz. Imponálóak a számok, különösen akkor, ha tudjuk, hogy a termelőszövetkezét élelmiszergazdasági árbevé­tele ennél nagyobb mérték­ben növekszik. Az idei év ugyanis a mezőgazdaságé lesz, ipari tevékenységüket fokozzák. 1 Lcvay Györgyi j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom