Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-17 / 65. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. március 17., péntek Ne beszéljetek... Énekeljünk... IsmerjÉk meg még joooai! Göcseji Megcsalt tartalmazza mindazokat a tápanyagokat, melyek a tejben találhatók és az emberi szervezet számára nélkülözhetetlenek. Ize kellemesen savanykás, tiszta, zamatos. Állománya lágy, kenhető is. Igen jó élvezeti értékkel rendelkezik. Négyszögű formában, ceiofánpapirba csomagolva kerül a forgalomba. Konyhai felhasználása igen sokoldalú. Sajtos tojásétciek, sajtos előételek gazdagabbá teszik ételsorainkat. Jó ízű hús- és halételt készíthetünk vele. Jól kiegészíti az étkezést hidegvacsoránál. Népszerűvé vált meleg sajtos szendvics készítésénél is. Nélkülözhetetlen az úti- és kirándulócsomagokban. 10 dkg ára: 4,70 Ft. Jó étvágyat kívánnak a Borsod megyei Tejipari Vállalat dolgozói. Innen is, onnan is érkeznek a hírek a forradalmi ifjúsági napik megnyitójáról. eseményeiről. S mert ez alkalmakkor fiatalos lendületet vesz a program is. a megnyitók, előadások, beszélgetések mellett mind gyakrabban találko-Jnk „közreműködőkkel”. Híradásokban és személyesen. És úgy érzi az ember: mintha vezényszóra, megnő a pol-beatesek ázsiója ilyenkor. Mind gyakrabban találkozni velük híradásokban és személyesen is. Ám. lehet, csak a tájékozatlanság árulkodó névjegye az érzés ... ... jutott eszembe mindég, míg hallgattam-nézegettem az építőipari munkásszállás pinceklubjában a kazincbarcikai Varietas pol-beat együttes készülődését, a szerelés soha véget nem érőnek tűnő mozzanatait. Időm volt, nekik is — másfél óra még a kezdésig... s az ember egyszeresük azon kapja magát: gondolatai már rég otthagyták a helyszín látni-hallani valóit. Tapasztalatok, elképzelések rend nélkül tolakodó kérdései izgatják. Mit akar (itt vagy egyáltalán) elérni ez a négy fiatal? Miért jöttek ide, hiszen haza is mehettek volna? Talán'magukat mutogatni? S általában miért áldoznak időt, fáradtságot ezek a fiatalok, akik összeállnak pol-beatot énekelni, előadni? Mikor és hogyan és hol és mivel gondolják kárpótolni magukat?... Aztán a gondolatokat meg otthagyja a mozdulat, a láb, már ott találom magam is Reiter Károly, a Varietas vezetője mellett, s csak hallgatom magam is, amit ő, hogy mondana valamit. „Nem hivatalosan”... De hát hamar kiderül, ma mára „nem hivatalos” dolgokról is tanúskodik valami „hivatalos papír”. Reiter Károly a táskáját motozza, honnan elő is kerül egy kemény fedelű füzet. „Ez tartja bennünk a lelket” — azt mondja, s lassan lapoz, a kíváncsiskodó elleshet egy bejegyzést. A budapesti VIT- klubban léptek fel: „Nagyon klasszak voltatok, remélem máskor is találkozunk” — mondják a sorok... — Ezért csináljuk. A többieket is kérdezhetnéd, ők ugyanezt mondanák. Kettőnknek szórakoztatózenei vizsgánk van, mehetnénk vendéglátóhelyre is „muzsikálni”. Ezt a zenét, amit most játszunk, kevesebben szeretik, de ez a lényeg, ha ellentmondásosnak tűnik is. Itt azt látom, látjuk, tapasztaljuk, — az arcokról leolvashatjuk —, hogy talált, hogy telibe talált, amit mondani- zenéini akarunk. Ezt keresheted te a hatodik sörnél tartó embereknél a vendéglátóhelyeken ... Ott persze, pénzt kapnánk, ebből meg semmi anyagi hasznunk nincs. Mégis ezt 'vállaltuk. A lány. aki velünk énekel védőnő, az egyik gitáros az ÉMÁSZ karbantartó műhelyében dolgozik, a másik lakatos, jómagam, szintén. Hetente háromszor négy órát gyakorolunk. A nevünkből is adódóan variálunk, a legjobb zenei megoldást keressük a politikai tartalmú szövegekhez. Ügy tapasztaljuk, a zene, a pol-beat sokkal többet mond a fiataloknak, mint a „szöveg”. Nincs nagyobb öröm, mint amikor velünk énekelnek. Egyik kedves dalunk egy fiatal munkásköltő versére írt szerzeményünk: „... fémből forgácsolt fény vagyok...” Ha van időd, hallgasd meg, amikor játszunk. Már meghallgatom, mert csak ki kellene „ugratni a nyulat a bokorból”. Tulajdonképpen miért csíháljáki Tartalékoljuk hát a további kérdéseket... Aztán vége már zenélésüknek is. S nincs kérdés. De hiszen magam is csak akkor veszem észre: végig, énekeltem. tapsoltam velük a politikai dalokat. Ne beszéljünk hát... (t.n.j.) Verseny, ahol nincs vesztes — Ezen a Szakma kiváló tanulója versenyen nincs vesztes, mert már azzal is érdemet szereztünk, hogy ide jutottunk az országos döntőbe, mondták a megnyitó beszédben, de azért én mégis azt szeretném, ha igazán a győztesek közé jutnék. Ez ugye természetes? Hogyne volna természetes. Minden résztvevőnek ez a \ ágya. ami Tóth Gyula szerkezetlakatos tanulónak, aki a miskolci 100 sz. intézet „színeiben” képviseli megyénket az országos vetélkedőn. — Mit kell elkészíteniük? — Egy nyílászáró kitá- . masztót, — Fog sikerülni? — Remélem — bizakodik a fiú. Molnár János, a szerkezet- lakatos gyakorlati versenyének elnöke, aki a budapesti 24-es intézetből jött. — Milyenek a verseny eddigi tapasztalatai? — Felkészültek a fiúk, egy dolgot kivéve. A hegesztés nem nagyon megy. Ez szerintem . elég nagy baj, mert ugyancsak veszélyes, sok balesetet okozó munkafolyamatról van szó, amit jobban kellene ismerni. Mintha az intézetek erre kisebb gondot fordítottak volna. A hegesztőteremben éppen elkészült munkadarabjával Császár István győri és Németh János zalaegerszegi tanuló. — Milyen lett a munkadarab? — Nem a legjobb — vonja meg a vállát Németh János. — Miért megy ez nehezebben? — Az első és második évben csináltam utoljára, a harmadik évben nem hegesztettem — keresi az okot Császár István. — Elméletileg tudjuk, majd belejövünk, ha már dolgozni fogunk... öt óra harmipc perc, a hidegsajtoló szerszám vezetőlapjának elkészítési ideje. Ezt a szerszámkészítők csinálják. A fiúk elméiyülten hajolnak a munkapad fölé. hiszen ez a munka nagy figyelmet, pontosságot követel. Márkus Gábor székesfehérvári tanuló a fúrógéppel egyengeti a lyukak méretét a vezetőlapon. — Készített már ilyet? — Nem, pont ilyet még nem. de az nem számít, hiszen ha felszabadulok, a rajzról bármit meg kell tudni csinálni. Bárdi Tibor, ennek a szakmai gyakorlatnak az elnöke igen elégedett a tanulók fel- készültségével. Megmutatja az előző napi írásbelin ké- ' szült rajzokat, kitöltött tesztlapokat. A feladat nem is volt egyszerű. Egy munkadarab leírását és rajzát kapták meg a fiúk. s meg kellett szerkeszteni az annak elkészítéséhez szükséges szerszámgép tervrajzát. Precíz, pontos munkák. Egyet kell értenünk áz elnökkel, aki azt mondja, hogy, aki ebben a szakmában szakmunkás-bizoTóth Gyula szcrkezetlakatos nyítványt szerez, az szinte felér egy érettségivel. # Az ács-állványozó, kőműves szakmunkástanulók gyakorlati versenyét a Semmelweis Kórházban tartják. Az új sebészeti pavilon építkezésén dolgoznak. Egy belső válaszfal felhúzásán két szakmunkás-jelölt fiú dolgozik, a pilisvörösvári intézet tanulói, Horváth Lajos és Kádár Gyula. — Mindenki szeretne győztes lenni, de hát az úgy sem lehetséges. — Voltak már Miskolcon? Egyik fiú sem volt. most ismerkedtek a várossal is. — Érdekes város — mondja Horváth Lajos. — Csak érdekes? Nem tetszik? — Dehogy nem — áll meg a vakolókanál egy pillanatra Kádár Gyula kezében — Lillafüred meg Tapolca igen szép, az nagyon tetszett. No jó, akkor ezt ne firtassuk, hiszen itt most amúgy is a munkán, a versenyen, a várható helyezéseken jár az esze minden fiatalnak. Ez így is van rendjén. Elégedjünk meg annyival, hogy az érintett szakmákat oktató szak- múnkásképző intézetek, az ország minden táján most Miskolcra, az itt zajló országos versenyre figyelnek. A helyezéseket holnap megtudjuk. s természetesen mi is izgulunk a „hazaiak” sikeres szerepléséért. Adamovics Ilona Fotó: Laczó József Akiknek a minőség is fontos. Pilisvörösvári kőművestanulók. Kulturális körkép MÓRA FERENC Móra Ferenc születésének 100. évfordulója megünneplésére készül az író szülővárosa. Kiskunfélegyháza. Az 1979. július 19-i. centenáriumi programot a Móra-em- lékbizottság szervezi a városban. Már tervezik az író életét, munkásságát bemutató új kiállításokat. A tanács felújíttatja a Daru utcai Móra-házat. amelyben az író született. Az egész Móra életművet a Kiskun Múzeumban mutatják be nagyszabású emlékkiállításon. DICSÉRET ANGLIÁBÓL A Times fényképpel illusztrált háromhasábos cikkben számolt be a pécsi filmszemléről. A tekintélyes lap elismeréssel ír a magyar filmgyártás évek óta egyenletesen magas színvonaláról. A tavalyi magyar filmtermés 25 alkotását dicséri a lap és kihangsúlyozza, hogy a magyaroknak úgy látszik, még mindig a vérükben van a filmkészítés, mint Korda, vagy Kertész korában. EGYETEMI NAPOK Március 20-án kezdődik az a több mint egyhónapos eseménysorozat, amely kétévenként országos bemutatkozásra hívja az egyetemisták és a főiskolások amatőr művészeit. A gazdag program nyitánya a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem lesz. Harminc intézmény 900 táncosa és népi együttese ropja majd a táncot Keszthelyen és Szarvason a folklórnapokon. Bemutatkoznak kórusok, zenekarok, énekesek Győrben és Nyíregyházán is. dolgozik. Munkájukhoz segédmunkaerőt is kaptak. Tizenhét négyzetméteres falat kell készíteni, 6 centiméteres téglákból. — Mennyi időt kaptak erre? — kérdezzük Ákos Józseftől, aki társával Lukács Lajossal, a miskolci 114. sz. intézetből jutott be az országos versenybe. — Annyi a normaidőnk, mint a felnőtteké. — Elég? — Kényelmesen. — Izgalom? — Mi tagadás?! Izgulunk, 'hogy jó helyezést érjünk el. Már csak azért is, mert az egész iskola figyeli és várja az eredményhirdetést. — Hová való? — Szomolyára. Ha végzek a mélyépítő vállalatnál maradok, ahol már most is dolgozom. De az időről még csak annyit, hogy a versenybe nemcsak az számít, hogy mikorra készülünk el. hanem az 'is, hogy milyen minőségű munkát végzünk. A vakolókanál gyorsan siklik a nedves vakolaton. Az állványon két Pest megyei Kisüllyesztik a furatot a vezetőlanoo. Emlékezés ítél professzorra Az elmúlt év februárjában három nap különbséggel elhunyt a Nehézipari Műszaki Egyetem két professzora: Dr. dr. H. C. Vendel Miklós akadémikus és dr. Gyulay Zoltán. Haláluk évfordulóján — munkásságukra emlékezve — mindkettőjüknek emlékkiállítást rendezett az egyetem, valamint emlékkötetet jelentetett meg. A Nehézipari Műszaki Egyetem közleményei című kiadványsorozatban a Bányászat 24. köteteként, mint annak 1—2. füzete a Vendel akadémikus, 3—4. füzeteként pedig a Gyulay professzor emlékére szerkesztett emlékkiadvány került a szakmai érdeklődök kezébe. A Vendel Miklósra emlékező kötet élén dr. Richter Richard egyetemi tanárnak az emlékkiállítást megnyitó beszéde olvasható, majd az elhunyt professzor sokoldalú tudományos munkásságát méltató írások, életrajzi adatok, bibliográfiai jegyzetek, Vendel professzor tudományos publikációi, végül a búcsúbeszédek következnek. Hasonló a szerkezete a Gyulay Zoltánra emlékező kötetnek is. Itt dr. Szilas A. Pál egyetemi tanár kiállításnyitó beszéde vezeti be az olvasót az elhunyt munkás sagát méltató írásokhoz — ezek sorában olvasható a Freibergi Bányászakadémia professzorának írása is —. s e kötet is a búcsúbeszédekkel zárul. Mindkét kötetben sok fénykép idézi az elhunyt professzorok életét, munkásságát. rszi — általános műszaki osztály — villamos forgógép osztály Miskolc. Balogh Ádám u. 2. — használt gép osztály Miskolc, Szeles u. 22. Telefon: 37-592 Telefon: 15-302 Telex: 62-411. Telefon: 16-683 Telex: 62-411. VÁRJA KIBŐVÍTETT ÁRUKÉSZLETTEL VÁSÁRLÓIT. I
